Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

KELETMAG Y ARORSZÄG M58. JANUAR SZ, SZERDA A békés egymás mellett élésről és a háború elkerülhetőségéről Pártoktatási segédanyag : A nemzetközi helyzet néhány kérdésére e. témakörhöz A hírközlés mai magas fejlett­ségi fokán a legegyszerűbb ember is világosan látja a nemzetközi élet olyan döntő fontosságú kér­déseit, mint a háborús veszély és a békeharc. Azonban gyakran hallani téves nézeteket e két fon­tos kérdéssel kapcsolatban, ame­lyek tisztázása nélkül nem lehet megérteni az események menetét, sem megítélni a várható kilátáso­kat. Különösen két szorosan Össze­tartozó problémát szükséges meg­értenünk, amelyek kulcsot jelen­tenek a nemzetközi élet helyes értékeléséhez. Ezek a következők: a kapitalista és a szocialista rend­szer békés egymás mellett élése és a háború elhárításának lehető­sége napjainkban. I. A kél rendszer cg v ni ás melleit élése Van olyan nézet., hogy a Szov­jetunió csak taktikai megfonto­lásból hangoztatja a békés egymás mellett élés elvét. Ez nem igaz! Ellenben az az igazság, hogy a Szovjetunió külpolitikájának kez­dettől fogva alapelve a békés egy­más mellett éles. Hruscsov elvtárs az SZKP XX. kongresszusán tartott beszámoló­jában a következőket mondotta: „A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének le­nini elve mindig országunk külpolitikájának általános ve­zérfonala volt és lesz a jö­vőben is”. 1917 októberében győzött a szo­cialista forradalom Oroszország­ban — a világ egyhatodán. Ez a forradalom vetette meg alapját egy új — addig csak elméletileg ismert — társadalmi rendszernek, a szocializmusnak. Történelmi tény, hogy az addig egységes ka­pitalista világrendszer mellett lét­rejött az első szocialista állam é: a 30-as évek közepére fel is épí­tette a szocializmust. 40 évvel ezelőtt a fiatal szovjet állam első dokumentuma volt a Pékéről szóló dekrétum. Ez már kifejezte a forradalom másnapján, hogy az új szocialista rendszer és a régi kapitalista rendszer békés egymás mellett élése lehetséges és történelmi szükségesség. A szocialista forradalom ugyanis csak egy országban győzött, tehát nyilvánvaló lett, hogy a kapita­lizmus egyenlőtlen fejlődése kö­vetkeztében más időben, más kö­rülmények között fog bekövet­kezni a szocialista forradalom győ­zelme egy-egy kapitalista ország­ban. Látható tehát, hogy nem takti­ka a Szovjetunió részéről a békés egymás mellett élés, hanem hosszú korszakra nyúló történelmi feladat Ez a szocializmust építő társa­dalom objektív törvényszerűségé­ből, belső lényegéből fakad. Szo­cialista típusú államban nincse­nek, vagy fokozatosan eltűnnek az olyan osztályok és rétegek, amelyeknek érdeke a háború ki­robbantása, idegen területek és népek meghódítása, a profit növe­lése. Itt a hatalom a dolgozó, pa­rasztsággal szövetséges munkás- csztály kezében van, amelv addig is legtöbbet szenvedett a háború­tól, ezért gyűlöli azt. Különben is gátolná céljai elérésében: a nagy­szerű építkezésekben, a gazda­ság fejlesztésében a termelés fo­kozásában, életszínvonalának ja­vításában. Ha tehát a békét veszély fe­nyegeti, ez semmi esetre sem a szocialista táborból indulki. Tudják-e ezt Nyugaton az impe­rialisták, akik állandóan a „kommunista agresszióról“ Szajkóznak, amiben maguk se hisznek. Tudják, mégis ezt teszik, hogy elködösítsék a tömegek tu­datát, hogy álcázhassák világ- uralmi terveiket és a zavarosban halászhassanak. A béke ellenségei azt igyekeznek elhitetni, hogy a ►Szovjetunió a forradalom export­jának útján meg akarja dönteni a tőkés rendet más országokban-’. Igaz, hogy a kommunisták, akik a szocializmus, kommunizmus épí­tését vezetik, nem hívei a kapita­lizmusnak. De ez nem jelenti azt hogy mi beleavatkoznánk a tőkés országok belügyeibe, hogy társa­dalmi rendszerünket rájuk akar­nánk kényszeríteni. Mi tudjuk, hogy a szocialista rend győzelme elkerülhetetlenül bekövetkezik minden országban. De azt is tud­juk, hogy nem export útján, ha­nem az illető országok belső ha ladó erőinek kifejlődésével és harcával teremtik meg az új tár­sadalmi rendet az egyes országok. Lehetséges és szükségszerű a békés egymás mellett élés azért is, mert a kapitalista rendszert is sarkallják erre az objektív gazdasági okok amikor például a tőkés orszá­gok maguk is keresik a kereske­delmi kapcsolatok felvételét és fejlesztését a szocialista orszá­gokkal — amire nagyon sok pél­da van — akkor ez a gazdasági szükségszerűség hajtja felénk a kapitalistákat. Ez pedig növeli a békés együttélésre való törek­vést. A békés egymás mellett élés elvének éppen ez a gazdasági része a legfőbb tartalma: a békés gazdasági verseny és a gazdasági kapcsolatok szé­leskörű kiépítése. A békés egymás mellett éles elve mind szélesebb nemzetközi elismerésre talál. Ez az elv a népi demokratikus országok külpoliti­kájának egyik talpköve. De a nem szocialista országok közt is terjed és párosul a kapcsolatok szocialista tábor, a kapitalista vi­lágrendszer összébb zsugorodott. A szocialista világrendszer gazdasági-politikai és katonai potenciálja a legjobb ténye­zője lett a békés egymás mel­lett élés megnövekedett lehe­tőségének. (Ez a háború elkerülhetőségének is legdöntőbb tényezője, ezért bő­vebben később térünk ki rá.) 2. A kapitalista világrendszer létrejötte és fejlődése nagy vonzóhatást gyakorol a világ dolgozóira, sőt a burzsoázia azon részére is, amely az amerikai imperialisták politikája miatt hátrányosabb helyzetbe jutott. Igen nagy a von­zóhatás a „semleges öve­zeti- e-’, különösen az új függet­len országokra, (India, Burma, Egyiptom stb.) sőt egyes kapita­lista országok kormányzatára is. A semleges övezet főleg a gyar­mati rendszer széthullása során alakú! ki, mely folyamat a szocia­lista tábor létesítése óta meg­gyorsult. Az új nemzeti államok anti- imperialista törekvéseiknél fogva a szocialista tábor szö­vetségesei. Az egyes kapitalista országok kormányzatára olyan magatartás jellemző, amely a köztük lévő egyenetlenséget tükrözi. Ilyen egyenetlenségről számol be Árkus István A nagy erjedés hete a vi­lágpolitikában című írása (Nép szabadság, 1958. I. 18.) Ez a ciki [ a Bulganyin elvtárs újévi üzene- j téré adott négy kormányfői vá- I Jászt elemzi cs megállapítja, hogy j Eisenhower, Macmillan. Gaillard és Adenauer több pontban is 1 szembekerültek egymással a kor- | mányfői tanácskozások módozatát ! illetően és más kérdésekben. Ez a I körülmény kés’elteti a NATO i összehangolt válaszának elkészí­tését. A kapitalisták egye­netlensége következtében el­érhető, hogy 1—1 kapitalista or­szággal külön megegyezés köthe­tő, ami a béke érőinek kedvező lehet. 3. A tétel újból való hangsúlyo­zása szükséges azért is, mert * békés egymás mellett élés elvéből egyesek téves következtetésre ju­tottak. például az államok közötti kap­csolatok előtérbe hozása mellett elejtik az ideológiai harcot a bur- zsoa világnézettel szemben. Hang­súlyozni kell, hogy a békés egymás mellett élés nem jelent fegyverletételt ideológiai síkon. Az ideológiai harcról nem lemon-, dank hanem éppen ellenkezőleg: erősíteni kell. Ösztönösen, auto­matikusan nem alakulhat ki he­lyesen az államok közötti kap­csolat és a béke fenntartása tő­lünk is függ; gazdasági, politikai, katonai erőnktől, fejlődésünktől j és ideológiai felvértezettségünk ezek fontos feltételei. Baloldali szektás torzítás többnyire a nemzetközi helyzet hibás értékelése alapján születik, amikor a háborús veszély eltúl- zásával helytelen következtetési vonnak le egyesek. .Az elmúlt években külpolitikai téren is Vol­tak hibák a két tábor között, á szocialista tábor részéről különö­sen Jugoszláviával, Ausztriával és Törökországgal szemben. 1953 után a lenini elvek betartásával kiemelkedő eredmények születtek: megjavult a kapcsolat Jugoszlá­viával, az északeurópai országok­kal, Indiával, Burmával, Afga­nisztánnal, Angliával, Pakisztán­nal és más tőkés országokkal. Tanulság az, hogy a kül­politikában is szükséges a követ­kezetes elvi harc, a marxista ta­nítás elvhű betartása. Sem hiszé­kenynek lenni, sem mereven ei-’ zárkózni nem heljes, hanem íi-l gyelembe kell venni reálissá' mind a pozitív, mind a negatív: tényezőket és ezek alapján kiala­kítani a békés egymás mellett éles gyakorlati módszereit. Zajtat Antal, Nyugdíjas lesz... j Gábor Mihályné most tölti bet a hatvanadik évét, a nagyecsedit Vörös Csillag TSZ-ben pedig at kilencedik évet kezdi. Az élet ter-X he, az özvegyi kenyérkereset márt régen megöregítette. Ha javulásit hozott is életében a termelőszö-* vetkezet, egy gondja mindig .volt;* mi lesz ha már ennyit sem tudf dolgozni? 5 Eddig még minden esztendőbenf 130-on felül volt a munkaegysége J 1957-ben is 135 munkaegységre j tellett tőle. öt mázsán felül van a t kenyérgabonája, majd ölven kilói cukrot kapott, készpénzt csak zár-t számadáskor 2400 forintot olvas-t lak le ne’;:. Egy apróh i rdet és m a rgó jár a A* SZIÍP XX. kongresszusa A békés egymás mellett élés elve nem új, a XX. kongresszus beszámolója mégis az elméleti kérdések kiinduló pontjává teszi és elsőként tárgyalja. Mi az oka ennek? Mindenekelőtt az, hogy a békés egymás mellett élésnek ma KIVÁLÓ minőségű rétiszé­na nagyobb tételekben, 4 ló­erős MI A motor eladó. Úttörő TSZ Nyíregyháza, Kemeesci út. A szérűskerthez vezető fő­kapu bejáratánál magas póznán egy szénacsóyát lenget a szél. Arról tudja meg, aki kíváncsi rá, hogy itt széna van eladó. Így tesznek falun a gazdák s így tett most a nyíregyházi Úttörő TSZ is. Szénát ad el s hogy az is tudjon róla, akinek éppen nem vezet arra az útja, újsághirdetést is tellek, közzé. 235 holdon gazdálkodni, az Úttörő TSZ s tíz tehenet, hat növendéket, hat lovát es 11 anyaxocajut figyelembe véve, 13 hold főidre jut egy számos­állat. A földből 146 a szántó, 19 a gyümölcsös, 12 a szóló, 23 a rét, és 18 hold a legs.o területe. A szántóíöldbőT az idén hat hold öntözéses kertészet lesz. Az állatállomány, kevés, az két­ségtelen. Ezt tudja maga a szö­vetkezet elnöké is. Kevés az állati hozam-arány, kevés a tőidnek a tápanyag. Rét, évelő pillangós van 33 hold, az idén telepítenek még 14 holdat s emellett az őszi keverékek is sokat számítanak. Abraktakar- mánnyal sem állnak rosszul, úgy, hegy megvan bőségesen a ta- karmányalap nagyobb állatállo­mány tartására. Most mégis óvato an nyúlnak a kérdéshez s azt számolják, hogy az idén — vagy talán jövőre is? —, elad­ják a fölöslegesnek mutatkozó szénát s annak az órából vásá­rolnak 50 vágón feká! trágyát. Indok az óvatosságra: a városi, tanács túlhajtása folytán 1950—: 52-ben a sok jószág, takarmány híján tönkretette őket. Évi negy­venezret fizetnek ezért vissza az államnak. Nem akarnak még- egyszer ebbe a helyzetbe kerül­ni. Ügy haladnak, ahogy saját erejükből telik. A tíz tehén mellé, amelyek 11—12 literes évi átlagukkal 60 ezer forintot jö­vedelmeztek, négyet vesznek. Vásárolnak még négy növendé­ket is, amiből a tehénállomány növekszik majd. A törzsállo­mány- gyarapítása mellett 20 da­rab növendéket hízóba állíta­nak. Ezek egyrészét már ja­nuárban - megvásárolják s ré­szükre szeszgyári moslékot :* biztosítanak. A terv alapján közel kétsze­rese lesz az állatállomány a ta­valyinak. Ez szép. S ha figye­lembe vesszük, hogy azt az istállótrágya értéket, amit a 20 ezer forintért vásárolt 50 vagon fekál jelent, mintegy 100 szá­mosállat tudná egy év alatt elő­állítani, akkor ismét azt mond­hatjuk, hogy az idén talán ez a legjobb megoldás. - Ehhez jön még a férőhely, a munkaerő, ar. adósságtörlesztés stb. kérdése. De, "számoljunk csak. A 2j)*> mázsa széna, amit el akar adni a szövetkezet, 20—25 ezer fo­rintot hoz. öt év alatt 100—121 ezret. Ebből veszik meg a fé­kált. Ezzel szemben 200 mázsa széna 20 tehénnek egész évi szálastakarmány normája. 20 tehén — abrak is van elégendő — egy év alatt 120—125 ezer forint értékű teihozamot ad (öt év alatt 600—750 ezer forint), emellett boriúszaporutatet. amelv a többiével együtt biztosítja évenként a törzs felújítását s n hizlalda alapanyagát. És mind­emellett trágyát ad s ezzel bő­vebb termést, több zöldséget, gyümölcsöt, több szőlőt Ha megveszik 100—120 ezer forin­tért a teheneket, ezek öt év alatt közel egymilliós értéket, jövedelmeznek a 125 ezer forin­tos széraeladással szemben. így néz ki a szénáé!edás kér­dése. Igaz, hogy maguk a szövet­kezetiek ismerik legjobban adottságaikat s ők dönthetik el, hogyan gazdálkodnak, és nyil­vánvaló, hogy a törekvés a jobb felé megvan bennük, aminek bi­zonyítéka a megvalósítandó ter­melési tervük. Azonban még alaposabban, még sokrétűbben kell jövőjük kialakulásának irá­nyát meghatározniok s ehhez a feltételeket megteremteni. (—u ■—».) 2 A revizionisták < Most a közelmúltban megnyug* tatást kapott aggasztó gondjára is, 4 tudja már, hogy nem lesz kivetett* ember, ha fogytán lesz a munka- 4 • reje, hiszen nyugatjai Kaphat, akár 3 ?ebben az esztendőben is már. Örüli fennek a rendelkezésnek, de ó még< jinkább dolgozik, ameddig nem < • esik nagyon nehezére. j j Egyet kér a szövetkezet tagjai-3 • tói, hogy mint öregasszonyt job-i • ban becsüljék meg, ha nem is aj •vezetőségről van szó, de azok aj •fiatal kocsisok, akik a szalmát fi-2 {szik ne' ik öregeknek hasa, ve} {hagyják őket utoljára és ugyan-i \úgy rakják meg nekik is a szelte-* {ret, mint maguknak. ) j Igen, ilyen apróságokkal is gon- * idoljának a szövetkezetben az ö.e-i fgekre. A nyugdíj mellé szeretetek* t gyöngédséget is kérnek a szövet-* kezet fiataljaitól. Cs. B. ‘ lényegesen nagyobb lehetosege van, mint a második világháború előtt. 1. A második világháború után létrejöttek a népi demokráciák, köztük olyan nagy országok mint a 600 milliós Kína. Kialakult a kölcsönös megjavításával, a köl­csönös bizalom erősítésével. — A bandungi értekezleten 20 ázsiai és afrikai — túlnyomóan nem szo­cialista — ország az ismert 5 alapelv szerint szabták meg kül­politikájukat. A Kína és India által javasolt 5 alapelvnek az a történelmi jelentősége, hogy meg­határozza a jelenlegi viszonyok között a különböző társadalmi rendszerű államok kölc önös kap­csolatainak legjobb formáját. A múlt évi kairói kongresszuson már 45 ázsiai és afrikai ország képvi-! seletében 1700 millió ember küí-1 döttei nyilvánították ki a békés élet iránti kívánságukat. A moszk-' yai értekezlet alkalmával pedig I 34 ország munkáspártja az embe-' riség többsége nevében írta alá a' békekiáltványt és követelte az atomfegyver-kísérletek beszünte­tését és e fegyverek gyártásának; is alka’mazásának betiltását. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents