Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
19öS. JANTJÄR 22. SZERDA RELETMAGYAROR87.AG Fejlett, példamutató társnláiukat! 9 takarékszövetkezet — 1307 tag — I millió forint betét .Alig háromnegyed- éves múltra tekint vissza megyénk 9 takarékszövetkezete. Biztató viszont, hogy eredményeik máris olyanok, amelyek biztosítják a falusi bankok — ahogyan dolgozó parasztjaink nevezik ókét — továbbfejlődését és gazdasági megerősödését Az elmúlt év végéig IS07 dolgozó paraszt lépett be a takarékszövetkezetekbe é.» 124.000 forint részjeggyel gyarapították azokat A dolgozó parasztság bizalma egyre inkább fokozódik a takarékszövetkezetekkel szemben, ami éppen ennek köszönhető, hogy a betétállomány — az ez évben befizetett öaz- szeget figyelmen kívül hagyva — elérte az 1 millió forintot. Emellett az év végéig 351 tag részére nyújtott mintegy 400.000 forint kölcsönt a niegye takarékszövetke* réti mozgalma. A legjobban működők közé a tiszavas- 'vári és a rakamazi takarékszövetkezetek tartoznak. Tiszavas- váriban már elkészítették az 1957-es év mérlegét, amelyben kimutatták, hogy a takarékszövetkezet 3.200 forintos nyereséggel zárt. És ez a szám azt jelenti, hogy a befizetett részjegyek után máris biztosíthat visszatéri'ésr tagjai részére a takarékszövetkezet. (Ez évben természetesen nagyobb visszatérítést remélnek). Egyébként Tiszavasváriban és Rakamazon takarékoskodnak legjobban a dolgozó parasztok, s ez meglátszik a betétállományon is. Mindkét helyen elérte a negyedmillió forintot a takarék- szövetkezetekben elhelyezett betétek üsz- szege. A rakamazi takarékszövetkezet az elmúlt évben 67 tagjának adott 140.000 forint kölcsönt, a túsza vasvári pedig 72 tagjának folyósított 130.000 forintot. Dolgozó parasztságunk mindinkább megszereti ezt a mozgalmat. Rájött arra. hogy érdemes a takarékszövetkezetekbe lépni, és megtakarított pénzét ott elhelyezni, mert amellett, hogy betétje kamatozik, szükség esetén kölcsönt is kaphat a falusi bankoktól. A rakamazi Cipész KTSZ dolgozói is szívesen tették pénzüket a takarékszövetkezetbe — hiszen az elmúlt évi munka után kapott nyereségrészesedés; hitelt is ott akarják ; elhelyezni. A működő takarék- szövetkezetek eredményeit megismerve egyre több község dolgozó parasztjai kívánják. megalakítani falusi bankjaikat. Ezt kérték Dombrádon. Vencsellőn, Tornyos- pálcán, Mándokon. Vaján, Porosaimén. Győrteleken és Kori ászon is a közelmúltban. A MÉSZÖV le- hetóséget talál arra hogy a dolgozó parasztok kívánsága teljesüljön. Bartha Sándor Az évtizedek során a mi nie- Jgyénkben, de szűkebb hazánkban ♦— Nyíregyházán is — kialakultak Ja szövetkezés hagyományos íor- ♦ ♦ mai. J Szövetkezésben az erő — látták, ♦ tudták ezt a dolgozó parasztok jniár a felszabadulás előtt is. Sa ♦ jat keserű termelési tapasztala♦ taik, a piac viszontagságai tanf♦ tették meg őket arra, hogy az J összefogás, az egy-egy termelési ♦ ág fejlesztésére fordított nagyobb ♦befektetés jó üzletnek bizonyul, í amellett már-már elengedhetetlen ‘feltétele a paraszti boldogulásnak. Ezek a legegyszerűbb szövetkezés! fonnák. S hogy ma is nagy népszerűségnek örvendenek, arra bizonyíték a megyénkben jelenleg is működő 54 méhészeti szakcsoporton kívül a termelésnek szinte valamennyi ágában dolgozó 33 szakcsoport és 18 társulás. — Közel 2000 dolgozó paraszt mintegy 1300 hold saját földdel alakított ' szakcsoportot és társulást, I hogy az alapvető termelési munkálatokat közösen végezze. Igaz, ezeknek a termelési társulások- Jnak egyrésze még nem végez ^megfelelő közös munkát, aminek : igát ja. hogy az egyes tagok földje iíszétszórt parcellákon van. A társulások többsége azonban arra törekszik, hogy közösen művelje a ; földet, a jövedelem egyrészét a i iközös alap javára fordítsák — te- ; ;hát megfeleljenek az alapszabály ; ; követelményeinek, i Gyarapodnak, gazdagodnak ; -meglévő társulásaink. Ma már : Í200.000 forintnál is több a használatukban lévő épületek és más ieszközök értéke, amiből közel ;180.000 forint közös tulajdonban ivan. Ezen túlmenően 413.000 fo- ■rint értékű saját tulajdonban léivó mezőgazdasági gépekkel és felszerelésekkel dolgoznak. Ezeknek identő részét az eddigi működési ; eredményeikből, — közös alapra ► helyezett jövedelemből — szereznék be. Hogy más .példát ne em- ► lítsünk, az elmúlt évben 41.000 | forint értékű kerti traktort vásároltak saját erőből a vásárosna- {mányi gyümölcstermelő szakcso- |pcrt tagjai. { Vannak tehát olyan társulásaink, amelyekkel büszkélkedhetnek az azokat létrehozó tagok, Í amelyeknek eredményeit méltán népszerűsíthetik az illetékes föld- »művesszövetkezetek. Vagy talán ► nem cmlítésreméltó eredmény az, {nugy például az ibrányi szakcsoportnál 100.000 forintot, a szat- {márcsekei rizstermelő szakcsoporténál pedig 33.000 forintot — a {tiszta jövedelem, mintegy 8 százalékát — hagyták benn a tagok {a közös alapra, jelentős beruhá- ízásra?! Ez természetesen nagy {emelője szakcsoportjaink és. társulásaink további gazdasági meg- tszüárdulásának, s mintegy alap- ► vető feltétele a közösségi szellem ► kialakításának. F Az eredmények nem jelentik {azt, hogy nincs tennivaló. Első- Csorbán a társulások szervezeti [életének megjavítása a földmű- [vesszövetkezetek és az irányító [szervek feladata. Magyarán: el [kell érni, hogy a szakcsoportok [és társulások az alapszabály sze- tnnt működjenek. S ezért az igazgatóság elnökeinek kell érezniök [a felelősséget. Tűrhetetlen, hogy ►némely községben megalakítják íugyan a szakcsoportokat és tár- ísulásokat, de a szervezett munka 'kialakítását, a társulás jövedelmének fokozását nem tartják köte♦♦»♦♦♦ »*♦ ♦ ♦♦.♦♦♦♦♦ '♦♦♦♦»♦♦* ►► ♦►♦►♦♦♦♦ Boltvezetők pellengéren FÓldművesszövetkezeti boltjaink •többségükben jól megoldják feladataikat A boltok dolgozói a vevők megelégedésére becsületes munkát végeznek. Varnak azonban olyanok, akik árdrágítást, súlycsonkítást követnek eh vizezik az italokat, meg- károaítják a vevőket és ezzel lejáratják a földművesszövetkezetek tekintélyét. Ä legutóbbi ÁKF ellenőrzés alkalmával Gyurcsány István ib- rányi Tüzép-vezetőnél árdrágítást, Bakti Sándor nyíregyházi italbolt-vezetőnél súlycsonkítást és árdrágítást, Korzás Benjámin tiszalöki italbolt-vezetőnél pedig minőségi csonkítást állapítottak meg. Hasonló eset fordult elő Hallgató Sándor tiszadadai ital- boltvezetőnél Is. Az Állami Kereskedelmi Felügyelet ellenőrzése során megállapította, hogy a dolgozók panaszai helyénvalók voltak, és az esetek mindegyikében pénzbüntetéseket szabott ki. Reméljük, hogy hasonló esetek a jövőben nem fordulnak elő, s a földművesszövetkezeti ellenőrök, a választott vezetőségek tagjai vigyáznak arra, hogy sem a földmű- vesszövetkezetet, sem a vásárló- közönséget ne érje károsodás. Egy falusi könyvbizományos A z elmúlt napokban Tiszavas- váriba utaztam. Egy idősebb nénivel — Pozvay Sándorneval — ismerkedtem meg, aki szintén Tiszavasváriba ment. Beszélgetésünk során elmondotta azt, hogy most is könyvet visz a tiszalöki földművesszövetkezet járási könyvesboltjából. bizományi árusításra, Elmondotta, hogy ő szereti a könyvet, sokat olvas és ez is hozzásegíti, hogy igen sok könyvet ad el. Ebben az évben már több, mint 1.300.— forint értékű könyv került tőle a vevőkhöz. Egy-egy hetipiac alkalmával 2-300 forint értékű könyvet is elad, de ezenkívül a közel eső vá- < Bárokat is meglátogatja, mivel ő \ egyébként cukorkaárusitással is | foglalkozik. 4 Tiszavasváriban lévő tanyai boltokat is felkeresi és ajánlja a könyveket a dolgozó parasztoknak, — Ezek főleg a Kincses Könyveket szeretik — sorolja a néni. — de ezenkívül Móricz. Jókai könyveit is igen sokan keresik. Továbbá a horgolási és a szakácskönyvekből, valamint a Szövosz nagy kalendáriumából is nagyon sok példányt megvettek. Itt szeretnénk felhívni valamennyi FJK könyvesboltot, de különösen a fmsz-ek figyelmét arra, hogy vegyenek példát Pozvay nénitől, aki lelkiismeretesen foglalkozik a falusi könyvterjesztéssel. Kiss Lajos Sokan ismerik a megyében Goda Sándor elv társat, a nyírmi- hátydi földművesszövetkezet igazgatóságának elnökét. Goda elvtárs évekkel ezelőtt került a földművesszövetkezeti mozgalomba, és előbb Nyírgelsén végzett kiváló munkát. Nyírmiliálydiban egy esztendeje szolgálja a dolgozó parasztság érdekeit. Neki köszönhető többek között, hogy aránylag rövid idő alatt korszerűsítették és szakosították a köz ség üzlethálózatát. Ma már öröm' mcl látják a község dolgozói is hogy ebben az alig ezer lelke; falucskában szép szövetkezet cukrászda látja vendégül a szórakozni vágyókat., lességüknek az igazgatóságok. —> Vonatkozik ez a megállapítás * íöidművesszövetkezet i agronómu ■ sokra is. A MÉSZÖV a mai nappal kötelezi a járási központok, a földművesszövetkezetek, de aj MÉSZÖV mezőgazdászait és a megye szövetkezeti mozgalmá-’ nak minden dolgozóját, hogy ki sirjék figyelemmel az egyszerűi termelési társulások munkáját, se-1 gítsék erősödésüket. Lehetőségeink vannak arra, ■—« elsősorban az összefüggő gyiimöi-; esősöknél, ahol alkalmazni leheti a nagyüzemi munkafeltételeket j — hogy újabb szakcsoportoka t,j társulásokat hozzunk Jetre. Hozzál kell segíteni a dolgozó parasztsá-j got ahhoz is, hogy összefüggői táblákban telepítsen űj gyűrne!-' esőst. Persze ennék egyik előfeltétele, hogy a tájadottsághoz mér., ten törekedjenek a földművesszö- vetkezetek járásonként legalább! egy facsemete-termelő szakcsoport' létesítésére. A megyében különösen szükség van a baromfitenyésztés fejlesz-’ tés érdekében arra, hogy alakul-1 janak baromfitenyésztő táriulá-' sok. A MÉSZÖV támogatja azo-| kát a dolgozó parasztokat, akik* ilyen tervekkel foglalkoznak, de maga is mintegy l(W különböző szakelőadás megtartásával járulj hozzá a hagyományos baromfi te -I nyésztés felelevenítéséhez. Szükség van még közös istállóval rendelkező sertéstenyésztő szakcsoportok alakítására. Elsősorban a tiszalöki járásban és í* szatmári járásokban. A juhte-i nyésztő társulások vállairól pedigjj határozott intézkedésekkel le kell! venni a tejtermékek értékesítésének gondjait. Az elmúlt években, nem vo'.fl könnyű a szakcsoportok és tárni' lások zöldségpalánta-szükeégletéi1 kielégíteni. Ezért aránylag kevéyi dolgozó paraszt kért ilyen társnő lás alakításához működési enge délyt A tervek szerint ez évben több földművesszövetkezet foglalkozik majd palánta nevelésével Emellett azonban az is feladatuk, hogy a folyók és csatornák mentén segítsék vízhasználati társulások szervezését, (öntözéses kerté-’ szét, halastó stb.) Jövőjük van a megyében o, használati társulásoknak, amelyek egyrészt a gépállomások' munkájára, másrészt saját ere- , jükből vásárolt gépeik kihaszná lására támaszkodhatnak. Sok baj van megyénkben a di- rekt-termő szőlőfajtákkal. S hogy kiirtsák az emberi szervezetre káros szesztartalmú szőlőket, ehhez nagy segítséget nyújtana, ha felkarolnánk a hegyközségek létrehozására irányuló javaslatoka’. A hegyközségek, amellett, hogy egyes munkákat közösen végez-t nek, rendelkezhetnek közös beruházásokra alkalmas saját erővel, vásárolhatnak permetezőgépeket;, kádakat, stb. De foglalkozhatnak például rizling, Csabagyöngye,! ezerjó, kövidinka szőlőfajták gyö-* kereztetésével is. Számos lehetőség van még új társulások alakítására. De ehhev. hatékonyan kell hozzájárulni valamennyi szövetkezeti szeri', vállalat dolgozójának — elsősorban azzal, hogy minden szakcsoport tagjával megismertetik az időszerű gazdasági és szervezeti kérdéseket. De sok a tennivaló például a könyvelés megjavítása terén is. elvégzése lesz az egyes dolgozók a UBqjospsja uaqoAot v munkája értékelésének mércéje. f Tanácskozott ♦ \ a fölümiivesszövetkezetek : megyei nőbizousága ► A földművesszövetkezetek me► gyei nöbizottsága január 17-én ► ülést tartott. Az ülésen képvisel► tette magát a Megyei Nőtanács ► is. Itt vitatták meg az első nc- ►gyedev munkaprogramját és érőtök élték a megalakulás óta vég- szett munkát. ♦ A munkaterv eélül tűzte a n<5• bizottságok számára, hogy minél {több szövetkezeti nőtagot vonjalak be a munkába, s a közeljövö- { ben sorra kerülő tisztújító közgyűléseken nagyobb számban venja- {nak be nőket a vezetésbe. Beszéltek arról is, hogy igen nagy ► zükség van a boltok napi, rendszeres ellenőrzésére, amiben sokat ► segíthetnek a nők. Ez elősegítené [a takarékosságot, a társadalmi ► tulajdon védelmének, mcgszilárdí► tását, és természetesen megkövetelné az udvarias és pontos kiszolgálást is. A nőbizottság ülésén részleteden foglalkoztak az asszonyok 1 tájékoztatásának problémájával. [Feladatul tűzték ki a különböző ► előadások szervezését is. Ezt az ► agronómusok segítségével kívánják megvalósítani és szeretnének ía házíszárnyasok szakszerű te- ; nyésztéséről, a konyhakerti nö► vények termesztéséről előadáso- •kat hallgatni Számos helyes javaslatot vitat- ;tak még meg. amelyekre a nő- ! bizottság elnöke és a nötanács képviselője adták meg a választ. Gát József né.
