Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

Tavasz a télben XV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Ara 50 fillér 1958. JANUÁR 22, SZERDA FONTOS ÜZEMI TANÁCSKOZÁSOK A hároméves terv kezdetén vagyunk. Olyan terv megvalósításá­hoz kezdtünk, amely jólétünk növekedését jelenti. Munkásosztá­lyunkban, dolgozó népünkben megvan az elhatározás, az akarat és a készség, hogy pártunk és kormányunk határozataira új munkasi­kerekkel, a termelésben elért új eredményekkel válaszoljon. Fontosak a mostani termelési tanácskozások, hiszen a napiren­den olyan kérdések szerepelnek, mint beszámolás az 1957 évi ered­ményekről, a munkaverseny legjobbjainak megjutalmazása és ki­tüntetése, a soronlévó feladatok megbeszélése és az üzemi tanács­választás. Most a műhelyekben, üzemekben megbeszélik a munká­sok a tennivalókat éspedig nemcsak a terv mennyiségi túlteljesítése, hanem a gazdaságossági előirányzatok — az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése, a takarékosság, a minőség javítása — megvalósítása érdekében előttünk álló feladatokat is. A mostani tanácskozáson foglalkoznak a munkaverseny jelentőségével, hogy új lendületet adjanak, magasabb szintre emeljék munkásosztályunk e nagy. szocializmust építő mozgalmát. Eldöntik, hogy ki érdemelt jutalmat, oklevelet, vagy kitüntetést a jó munkáért és a régvárt nagy esemény is időszerűvé vált; a dolgozók megválaszthatják az üzemi tanács tagjait. Vajon mi biztosítja a termelési tanácskozások sikerét? Min­denekelőtt az, hogy nem általánosságban, hanem nagyon is konkré­ten beszéljenek az üzem, a műhely, a brigád előtt álló feladatokról, éspedig nemcsak a negyedévi feladatokról, hanem a közvetlen ten­nivalókról: a havi és dekádterv túlteljesítéséről, a szükséges napi intézkedésekről. Ennek előfeltétele, hogy az üzemek vezetői alapos műszaki konferenciákon készüljenek fel az értekezletre. Ügy, mint például a kisvárdai Vulkán Vállalatnál tették, ahol az igazgató is­mertette a tervet, a feladatokat és a műszaki vezetők elmondották véleményüket, aztán közösen határoztak az egyes műhelyek előtt álló feladatokról. A konferenciára meghívták az üzemi pártszerve­zet, a szakszervezet és a KISZ vezetőit is. Így ők is tájékozódhattak és az üzemi tanácskozás jó előkészítését segíthették. A Vulkánban és a dohányfermentálóban is a műszaki konferencia után a műhe­lyek vezetői számoltak be a termelési tanácskozáson és pontosan, részletesen megszabták a termelési célokat. Így sikerült vitára ser­kenteni, felkelteni a dolgozók érdeklődését, gondolatokat ébreszteni, javaslatokra ösztönözni. Vannak már jó tapasztalataink a termelési tanácskozások meg­tartásában. Azonban még mindig hiányosság, hogy nem szentelnek kellő figyelmet a gazdaságosság kérdésének. Régebben volt rá példa a Vulkánban, a Ruhaüzemben és másutt is, hogy a tanácskozáson a művezető beszámolója közben például bemutatott néhány hibás árut,' amikor ismertette, hogy mi a hiba oka, ki követte el és hogyan lehet azt megelőzni. Beszéltek a fegyelmezetlenségekről, szervezetlenségekről, pazarlásokról is. Sajnos ezeket a példákat nem úgy említhetjük, mint általánosakat, mert az ilyen módszerek elkerülték a figyelmet A legtöbb üzem­ben a mennyiségi követelményeket többé kevésbé pontosan meg­mondják, de a gazdaságosság kérdéseiről csak általánosságban, ; t Fontos kulturális és mezőgazdasági problémák a megyei képviselő csoport előtt Sokakat érdekel hogyan ténykednek a megye dolgo­zói érdekében az országgyű­lés egy-egy ülésszaka közölt megyénk parlamenti képvi­selői. Kokas Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára elmondotta, hogy megyénk képviselő csoport­ja az elmúlt hónapban az országgyűlés anyagát vitat­ta meg. Sok szó esett egy- egy képviselői találkozón a megye viszonylagos kultu­rális és egészségügyi elma­radottságáról. Még az el­múlt hónapban a képviselő csoport egy öt tagú bizottsá­got jelölt ki, amelynek tag­jai az országos szervek előtt tárták fel megyénk kultu­rális és egészségügyi helyze­tét, valamint az erre vonat­kozó igényeket. Jártak Kál­lai Gyula művelődésügyi miniszternél is, aki meg­ígérte, hogy a jövő hónap­ban ellátogat a megyébe és személyesen vizsgálja meg: mit kell tenni a helyzet megjavításáért. Foglalkoznak országgyű­lési képviselőink más — megyénk sajátos jellegéből adódó problémákkal is. — Szombaton délelőtt 9 óra­kor például Szabolcs-Szat- már megye mezőgazdasági helyzetét vitatják meg. — Ezen belül nagy figyelmet szentelnek a nagyüzemi gazdálkodás kialakítására, fejlesztésére és megbeszélik annak elméleti, gyakorlati feltételeit. Igaz, hogy néha havasé só permetez és foga tan a szélnek, de feltartózhatatlanul jön a tavasz. Sőt, már itt is van, hó­virággal, verőfényes, napsütéses clélelőttökkel. íme egy kép a téli tavaszból: napsütés, hóvirág, mosoly, fiatalság... Hiába ir januárt a naptár, néha már a rongylabda is száll a gyep fölött és a park pázsitján — íme: virgonc fiatalok mé­rik össze az erőt. A buksi fejet még kucsma födi, de a pázsit már izgató tavaszi illatokkal bizsergeti az orrot, no meg a fiatal vért... „globálisan’1 beszélnek. Csak dicsérni lehet a Dohányfermentáló és a Vulkán vezetőségének intézkedését, azt, hogy brosúrát készítet­tek, amiben szó van a gazdaságosságról, a nyereségrészesedést biz­tosító feltételekről. Mindemellett azonban nem szabad úgy tekin­teni, hogy ezzel el van intézve a gazdaságosság kérdése. Minden termelési tanácskozáson beszélni kell róla, hiszen a dolgozóknak újabbnál újabb, jobbnál jobb javaslatai születhetnek, amit érdemes a további munkában figyelembe vernii. Gyakran beszélünk arról, s már már mindenki elismeri, hogy a munkások észrevételei, javaslatai rendkívül fontosak számunkra. Van is előrehaladás. Nagyobb figyelmet szentelnek a javaslatoknak. Több üzemben beszámolnak sorsukról, s például az Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban nyilvántartják a munkások javaslatait, „javaslat könyvet“ vezetnek a megvalósítás határidejének és felelősének meg­jelölésével. Tapasztalatból tudják, hogy nincs értelme a tanácskozá­son felvetett javaslatokat csak továbbítani felsőbb vezetőkhöz am i­kul, hogy a továbbító ne segítené: és ne ellenőrizné, hogy megvaló­sították-e a javaslatot. Sok helyen bizony éppen az fojtja a dolgo­zókba a szót az értekezleten, hogy nem látja felszólalása eredmé­nyét. Fogyatékossága a mast folyó termelési tanácskozásoknak az. hogy kevés szó van a szocialista munkaversenyről és alig-alig tesz­nek felajánlást a dolgozók. Ez is azért fordulhat elő, mert az erre való mozgósítás elkerüli a figyelmet. Igaz. hogy nagyon fontos na­pirendi pont a termelési tanácskozáson az üzemi tanács tagjainak megválasztása, de ez nem szabad, hogy elvonja a fő figyelmet a termelési feladatokról, a munkaversenyről. Az üzemi tanácsválasztások a legnagyobb tervszerűség melle't, a dolgozók kedvére valóan rendben, jól folynak. Ahol még a vá­lasztás előtt állnak, mindenütt vegvék figyelembe a dolgozók véle­ményét. akkor nagvot lénhetnek előre. Ahol pedig már túl vannak a választáson, a term'’lési tanácskozáson. — harcoljanak mindennap a célkitűzések megvalósításáért! 71.000 forint értékű társadalmi munka a város szrpítrs rrdckebrii A Városgazdálkodási Vállalat kollektíváfának felajánlásai Érdekes levelet küldtek szer­kesztőségünknek a Városgazdál­kodási Vállalat dolgozói. Beszá­molnak arról, hogy kétszáz tagú kollektívájuk megvitatta Nyíregy­háza városfejlesztési programját. Ez a vita azt tükrözte, hogy mindannyian szívükön viselik a város fejlődésének ügyét és a .hivatalból” végzett munkán a terv előírásain túl is szívesen tesznek meg mindent a város szé­pítéséért. fejlődéséért. A vállalat útfenntartó részlege a többi részegekkel, valem'nt a műszaki és adminisztratív dolgo­zókkal egyetértésben fogadalmat tett r’-’-a. hoev az Árok utca folytatásán, a Moszkva utca sarkától a Jó­zsef Atti'a utca sarkáig m'nt- eav 90 folyóméter makadám- alapns asztalimat készítenek 6 méter szélességben. Az út megépítéséhez szükséges építési anyagot a válla’at terven felüli nyereségéből szerzik meg. A kollektíva társadalmi hoz- zájárulásának értéke ez eset­ben nem kevesebb, mint 50.000 forint. A kertészeti részleg elhatároz­ta, hegy társadalmi munkájuk­kal rendbehozzák és mindig gon­dozni fog'ák a nyíregyházi hő­sök temetőjét. Sajnos, sok olyan kültelki utca van még Nyíregyházán, ahol alig tud megbirkózni a kátyúkkal és gödrökkel egy-egy jármű, külö­nösképp akkor, ha esős az idő. A szállítási részleg dolgozói e'hatá- rozták. hogv harcot hirdetnek a kátyúk, a gödrök ellen. Elvállalták, hogv .700 köb­méter salakét szállítanak ki azokra a helyekre, ahol erre a la-i-'crynbb szükség van. A salakból ott járdát készítenek. A bojtosi sporttelep mellett el­húzódó István utca gödreit, kátyúit pedig- törmelékkel töltik fel, Az úttisztító részleg 37 munkana­pol vállalt, amelyeken társa­dalmi munkát végeznek a városi tanács által kijelölt helyeken. — A háziműhely azt vállalta, hogy a parkszegélyek kerítéseit város­szerte rendbehozzák. Mindent egybevetve 71 000 forint értékű társadal­mi munkát vállaltak a Város­gazdálkodási Vállalat dolgozói erre az »sztendőre — a város szépítése érdekében. A Városgazdálkodási Vállalat -g'-ébként a hároméves terv so­rán *■ ­százezer forintból elkészíti a József Attila utca aszfalt- burkolását az Árok utcától a Rákóczi utcáig. Az út építéséhez szükséges an vágót — kb. 50 ezer forint ér­tékbe — a fentebb említett Árok- utcaihoz hasonlóan a terven fe­lüli nyereségből kívánják megsze­rezni,

Next

/
Thumbnails
Contents