Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

1957. június 16, vasárnap réletmagtarorszAg * Népünkben mélyen él a magyar-szovjet barátság •• (Jlést tartott a Magyar—Szovjet Társaság Országos Vezetősége Szombaton a Kossuth­­klubban ülést tartott a Ma gyar-Szovjet Társaság Or­szágos Vezetősége. Trencsényi-Waldapfel Im­re akadémikus elnöki meg­nyitója után Otta István főtitkár mondott beszámo lót. — Fontos feladatok vár­nak az országos vezetőség­re — kezdte szavait. Fontos, hogy az országos vezetőség, elemezve az el­múlt hónapok tapasztala­tait, kijelölje azokat a fel­adatokat, amelyeknek meg­oldása az MSZT munkáját fellendítheti, megjelölje az MSZT szervezetek munká­jának tartalmát és elvi út­mutatást adjon számukra, egyben határozza meg a mostani körülmények kö­zött legmegfelelőbb szerve­zeti formákat. — Egyesek az elmúlt év­ben szerették volna — az ellenforradalom érlelődő be­folyása alatt — az MSZT-t valami általános, a külföl­det ismertető társasággá át­formálni. Természetesen tudjuk, hogy minden or­szágtól és különösen a szo­cializmust építő országok­tól van mit és kell is sok mindent tanulnunk, de a legtöbbet a Szovjetuniótól, a szocializmus építésében legmesszebbre jutott or­szágtól lehet és kell tanul­nunk. — Az MSZT éppen ezzel a feladattal alakult meg és a jövőben is a Szovjetunió, a magyar-szovjet kapcsola­tok ismertetése, a magyar és a szovjet nép barátságá­nak ápolása kell, hogy je­lentse munkájának tartal­mát. — A Szovjetuniótól nem­csak általános érvényű ta­pasztalatokat vettünk át, hanem igen sok kisebb-na­­gycbb jelentőségű mód­szert, újítást, az ipar, a me­zőgazdaság, a kulturális élet területén. Bár e tapasztala­tok átvételében néha nem eléggé megfontoltan jár­tunk el, a hazai körülmé­nyeket nem eléggé vetjük számításba, még sem sza­bad ezeket a tapasztalato­kat lebecsülnünk, mert összefüggésükben nagyon (Folytatás a 2. oldalról.) állandóbizottságaival, meg­javítaná a mezőgazdasági áruk hozamát, minőségét. A beszámoló után több, mint 20 hozzászólási kére­lem érkezett az értekezlet elnökségéhez. Elsőnek Szkokány János csengeri igazgatósági elnök szólt a beszámolóhoz. Javasolta, hogy az áruk felvásárlását a földművesszövetkezeteken keresztül végezzék az álla­mi" szervek. Elmondotta: szükség van arra, hogy a szövetkezetek segítsenek a gazdáknak a védekezés megszervezésében. Javasol­ta, hogy legyen Csengerben is növényvédőszer raktár, így időben biztosíthatnák a növényvédőszert. Láng Elek kért szót ezután. Elmondta, hogy Vaján is észrevették: a felvásárlás eddig ferde­vágányon haladt, ezért a minőségre való törekvéssel megfizetjük a jó munkát, serkentjük a dolgozó pa­rasztokat is. Elmondotta, hogy Vaján is kevés az or­szág szempontjából fontos sok fáradtságot, pénzt ta­karítanak meg népünknek. — Népünk létérdeke a szocializmus építése, a nem­zeti függetlenség megvé­dése az imperialisták ki sérleteivel szemben és a béke megőrzése. Ezért élet­kérdés számunicra szövetsé­günk, a szocialista orszá gokkal és különösen a Szov jetunióval és a népeink kö zötti barátság, mert ez biz­tosítja ezeknek az alap­vető célkitűzéseknek a megvalósítását. — A Szovjetunió ismerte tése és a magyar-szovjet barátság ápolása azonban nemcsak az MSZT feladata. Ez az egész magyar nép érdeke, s ezért part és álla­mi ügy is, de ugyanakkor minden szervezetnek, sőt minden hazáját és népét szerető becsületes ember­nek is feladata. Az MSZT legyen minden területen lelkiismeretes őre a ma­gyar-szovjet barátságnak. — Az MSZT másik fon­tos feladata, hogy az eddi­ginél nagyobb gondot for­dítson a magyar kultúra és tudomány ismertetésére a Szovjetunióban és az ott felmerülő ilyen irányú kí­vánságok kielégítésére. — Hogy az MSZT sike­resen oldhassa meg a rá­váró fontos és sokrétű fel­adatot, meg kell vizsgálnia eddigi működését, fel káli tárnia a munkában és el­múlt évek során előfordult hibákat és fogyatékosságo­kat. Ilyen hiba volt, hogy propaganda és agitációs munkánkban nem mutattuk meg eléggé, hogy a ma­gyar-szovjet barátság két­oldalú, pedig erről szovjet barátaink igen gyakran be­szélnek. — Az elmúlt évben az el­lenforradalmárok támadá­sának középpontjában a magyar-szovjet barátság állott. Gátlástalanul, terv­szerűen rágalmazták a Szov­jetuniót és mindent elkö­vettek, hogy népünket el­tántorítsák a szovjet népek iránt érzett barátságától, hazánkat Kiszakítsák a szo­cialista táborból. Bár pár­tunk és kormányunk veze­áruk, pl. a cukorrépa vetés­­területe. Ha átvennénk va­lamennyi szerződéses áru­cikk termeltetését — meg­oldanánk ezt a problémát. Nagy Lajos a tiszadadai igazgatóság elnöke megem­lítette, hogy az utóbbi időben sok az iparengedély nélkü­li felvásárló, s ezek fel­verik az árakat. Intéz­kedéseket kellene tenni — javasolta. Gál József gyürei elnök a dolgozó pa­rasztság megnövekedett ter­melési kedvéről szólt. Az értekezlet színvonalát emelte Fehér István elv­társnak, a megyei ügyész­ség dolgozójának hozzászó­lása, amelyben főleg a tár­sadalmi tulajdon fokozott védelmének szükségességé­ről szólt. Mint mondotta: a földművesszövetkezetek enélkül nem fogják tudni végrehajtani azokat a szép feladatokat, amelyekkel most bízta meg őket a párt és a kormány, tői sokat tettek már a rá­galmak megcáfolásáért, de sok munka vár még az MSZT tagjaira is. — Az ellenforradalom rágalmainak gyors elterje­dése az októberi napokban azt mutatja, hogy nem is­mertettük kellő alaposság­gal a magyar-szovjet vi­szony alapvető kérdéseit. Ezért a legszélesebb kör­ben ismertté kell tenni, hogy függetlenségünk leg­fontosabb és leghatásosabb biztosítéka minden impe­rialista támadással szem­ben a szocialista táborhoz való tartozásunk, a Szov­jetunióhoz fűződő barátsá­gunk és szövetségünk. — Munkánkban óvakod­junk az ügynek csak ártó túlzásoktól. Adjunk lehető­séget a vitákra, a szovjet tapasztalatok széleskörű al­kotó felhasználására. — A múltbán az MBZT szervezeti felépítése nem volt szerencsés — állapí­totta meg. — Az MSZT céljai és szerepe társadal­munkban nem azt követeli meg, hogy a szakszerveze­tekhez hasonlóan szervezet legyen, hanem ellenkezőleg, mozgalomnak ke’’ lennie. A múltban a tagszervezési munka elterelte a figyelmet az MSZT igazi feladatáról - szovjet-magyar barátság ápolásáról. Az MSZT nagy létszámú függetlenített ap­parátussal dolgozott s ez nem segítette elő a társa­dalmi erők kibontakozását. A jövőben a tömegszerve­zeti jelleg megszüntetésével széles társadalmi alapokon nyugvó, sokoldalú, színes a szovjet-magyar barátságot elősegítő társadalmi szerv­vé kell válnia. A dolgozók­hoz nem tagszervezéssel, hanem ismeretterjesztéssel, a magyar-szovjet barátság ápolása közben kell eljut­nia. Ezért helyes ha az adminisztrációs munkáját egészen kislétszámú füg­getlenített apparátus irá­nyítja. Arra sincs szükség, hogy a helyi szervezetek­nek öná.ló helyiségei legye­nek. Helyet találhatnak a művelődési házakban és más társadalmi szerveze­teknél. Benkei ftmfrás elvtárs felszólalása Benkei András elvtárs, a párt megyei intézőbizottsá­gának első titkára szólalt fel ezután. — Az ellenforradalom nem kímélte a földműves­szövetkezeteket sem, nagy károkat okozott. De azóta jónéhány hónap telt el és az a véleményem, hogy még ma is bizonytalan­ság, tapogatózás és te­hetetlenség mutatkozik meg a földművesszövet­kezetek munkájában. S ezen az értekezleten nem érződik, hogy a földműves­szövetkezetek igazgatósagá­nak elnökei egyformán be­ismerjék a régi hibákat és a feladatokról, tennivalók­ról szólnának. így nem mehetünk to­vább, cselekedni, tenni kell! Az elmúlt 12 esztendő alatt földművesszövetkezeti dolgozóink megtanultak ke­reskedni. Vannak ezzel kap­csolatban jó tapasztala-Javasolta Otta István, hogy a társaság nevét és céljait jobban kifejező Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ságra változtassák. A szer­vezeti változás egyúttal az­zal is jár. hogy eddigi alap­szervezetek helyett baráti köröket kell alakítani. Javasolta, hogy amikor az MSZT lényegesen ki­sebb apparátussal folytat­ja munkáját, az országos vezetőség fejezze ki elisme­rését az apparátus volt dol­gozóinak hazafias munká­jukért. Ezek közül sokan fegyverrel a kezükben vet­tek részt az ellenforrada­lom felszámolásában és je­lenleg is lelkes aktivistái a Magyar-Szovjet Társaság nak. — Népünkben mélyen él a magyar-szovjet barátság, ezért biztosak vagyunk ab­ban, hogy a Magyar-Szovjet Baráti Társaság működése hamarosan fellendül és eredményesen szolgálja a népeink közöti barátság ma­gasztos ügyét — fejezte be nagy tetszéssel fogadott be­számolóját. A beszámoló után élénk vita kezdődött. A vita során felszólaltak többek között: Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának he­lyettes osztályvezetője, aki a Központi Bizottság üd­vözlését és jókívánságait tolmácsolta. Aki a társadalmi hala­dást, a nemzeti felemelke­dést akarja, annak akar­nia, erősítenie kell a ma­gyar-szovjet barátságot is — mondotta többek között. Ezért ez a barátság nem­csak a kommunisták ügye, nemcsak azoké, akiket a világnézeti közösség, a pro­letár internacionalizmus eszméi kapcsolnak össze a Szovjetunióval, hanem te­kintet nélkül világnézetre, minden magyar dolgozó, ha­zafi ügye, igazi nemzeti ügye. taink. De rugalmasabbnak, ügyesebbnek kell lenni. — Nem elég, ha egymás között vitatkozunk a problémák­ról. Le kell ülni a dolgozók­kal, megbeszélni velük, melyek a legnagyobb bajok, hogyan szüntet­hetjük meg a vissza­éléseket, javíthatjuk meg a szövetkezeti ellenőr­zést. Nem szabad a fel­sőbb szervekre várnunk. Ma még sok területe­­van az áruellátással. S ez visszavezethető az ipari nyersanyag termelésére. Nem könnyű átállni — ah­hoz szükség van a mezőgaz­daság megfelelő cikkei­nek termeltetésébe, jó értékesítésére, szakta­nácsokra, megfelelő agropropagandára. Az értekezletre tartozik, elmondom, hogy a földmű­vesszövetkezetek nem töltik be kielégítően a piaci ár­­szabályozó szerepet. Fontos dolog ez tömegpolili-KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA fogadás a moszkvai magvak nagykö­vetségen. Június 14-én Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott szovjet­­unióbeli nagykövete fogadást adott a Szovjetunióba látogató magyar újságíró küldöttség tiszteletére. A fogadáson jelen voltak: Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, F. A. Szatyukov, a Pravda főszerkesz­tője, M. G. Palgunov, a TASZSZ vezetője, Iljicsov, a Szovjetunió Külügyminisztériuma sajtóosztályának ve­zetője, továbbá a szovjet sajtó több más képviselője. Nemes Dezső, a magyar újságíróküldöttség vezetője és Szatyukov, a Pavda- főszerkesztője beszédet mon­dott.-k A BENELUX ORSZÁGOK is bejelentették, hogyt enyhítik a Kínai Népköztársasággal szemben fennálló kereskedelmi korlátozásokat. •k A KOSZOMOL KÖZPONTI BIZOTTSÁGA felhí­vással fordult a szövetség tagjaihoz, arra kérve őket, hogy 270—300.000 önkéntes jelentkezzék a feltört szűz­­földek termésének learatására. A felhívás rámutatott arra, hogy tavaly e földeken ott dolgoztak a szovjet ifjak, a komszomolisták is. Mintegy 220.000 ifjú és leány vett részt az aratás munkájában. A felhívás hangoztatja, hogy a szovjet ifjúság mindig boldogan teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a^párt ál­lít a nép elé, s ebben az aratási munkában való részvételével készül fel legméltóbban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünnep­lésére. ★ AZ ANGOL BÉKEBIZOTTSAG leveleket intézett az ENSZ leszerelési albizottságának valamennyi kül­döttségéhez és ezekben a leszerelési egyezmény meg­kötését sürgette, továbbá megegyezést az atombomba­robbantási kísérletek megszüntetésére. Zorin szovjet főmegbízott válaszában kijelentette: „A szovjet kül­döttség a legteljesebb mértékben osztja az angol nép­nek, s a világ valamennyi népének aggodalmát az atom- és hidrogénbomba-robbantási kísérletek, vala­mint a katonai célokra költött óriási összegek miatt, A Szovjetunió küldöttsége mindent megtesz, hogy megegyezést érjen el a leszerelésben és különösen az atombomba-robbantási kísérletek megszüntetésére. Bi­zonyos nyugati körök ellenkezése következtében azon­ban még akadályok állnak a megegyezés útjában. Enú nélíogva parancsoló szükség követeli, hogy a kormá­nyok és a nyilvános szervezetek kövessenek el minden, tőlük telhetőt, hogy elhárítsák a leszerelési egyezmény akadályait. A leszerelési albizottság szovjet küldött­sége azt a reményét fejezi ki, hogy az angol béke­bizottság megteszi a megfelelő lépéseket, hogy támo­gassa mindazok erőfeszítéseit, akik szívükön viselik a leszerelési egyezmény legrövidebb időn belül való megkötését. A békebizottság a többi küldöttségtől még nem kapott választ. ★ A CSEHSZLOVÁK KOMMUNISTA PART Köz­ponti Bizottsága csütörtökön és pénteken Prágában plenáris ülést tartott. Az ülés napirendjén a többi kö­zött a párt ideológiai munkájával összefüggő időszerű kérdések szerepeltek. ★ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK szenátusában csü­törtökön heves támadások hangzottak el Eisenhower kétmilliárdba t százharminchétmillió dollár összegű kül­földi segély-javaslata ellen. A törvényjavaslat ellenzői az összegnek 390 millió dollárral való csökkentését követelik. kai szempontból, a szövet­kezetek tekintélyének szem­pontjából is. Ha a mi föld­művesszövetkezeteink jól dolgoznak, s nem csupán a szűk értelemben vett ke­reskedelmi szempontból | vizsgálják a helyzetet, ak­kor nem lesz komoly prob­­t léma a munkával, jó úton I halad a megújhodás felé a i szövetkezeti mozgalom. Mi azonnali intézkedése­­j két javasolunk, hogy letör­jük a spekulációt. hogy megszüntessük a jelenlegi nehézségeket. De a szövet­­> kezeteknek is meg kell vizs­­! gálni: milyen lehetőség van [ például a húsellátás megja­vítására. Tömi kell ezen a ■ fejét minden szövetkezet I vezetőjének, dolgozójának. A nagyobb szövetkezetek­­| nél újra működtetni kell a hizlaldákat. Rendet lehet és keli teremteni a felvá­sárlás területén. Segít eb­ben, ha a járási központok sürgősen felülvizsgálják a felvásárlási munkát, Van a megyében 102 } szakcsoport. Ez a szám ke­vés. Mindnyájan tudjuk, hogy közel sem használjuk ki a lehetőségeket. Itt van a Keleti Főcsatorna, vannak folyóink, hasznosítatlan gyümölcsösök, amelyeket jól fel tudnának használni az egyszerű termelési tár­sulások. Ha el akarjpk ke­rülni a régi hibákat, akkor meg kell teremteni a nagy­üzemi gazdálkodás alapfel­tételeit, s ez földművesszö­­vetkezeteink feladata első­sorban. Ha megfelelően végzi 'ezt a munkát ha a köz­séget politikai és kultu­rális centrummá vará­zsolja a földművesszö­vetkezet, akkor a moz­galom betölti hivatását, erősödik. Munkát, feladatot kell adni nekik és biztos, hogy felelősséggel látják el. A tanácskozáson még többen felszólaltak, erre ké-< sőbb visszatérünk. Kirpka János

Next

/
Thumbnails
Contents