Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-16 / 139. szám
1957. június 16, vasárnap réletmagtarorszAg * Népünkben mélyen él a magyar-szovjet barátság •• (Jlést tartott a Magyar—Szovjet Társaság Országos Vezetősége Szombaton a Kossuthklubban ülést tartott a Ma gyar-Szovjet Társaság Országos Vezetősége. Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus elnöki megnyitója után Otta István főtitkár mondott beszámo lót. — Fontos feladatok várnak az országos vezetőségre — kezdte szavait. Fontos, hogy az országos vezetőség, elemezve az elmúlt hónapok tapasztalatait, kijelölje azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása az MSZT munkáját fellendítheti, megjelölje az MSZT szervezetek munkájának tartalmát és elvi útmutatást adjon számukra, egyben határozza meg a mostani körülmények között legmegfelelőbb szervezeti formákat. — Egyesek az elmúlt évben szerették volna — az ellenforradalom érlelődő befolyása alatt — az MSZT-t valami általános, a külföldet ismertető társasággá átformálni. Természetesen tudjuk, hogy minden országtól és különösen a szocializmust építő országoktól van mit és kell is sok mindent tanulnunk, de a legtöbbet a Szovjetuniótól, a szocializmus építésében legmesszebbre jutott országtól lehet és kell tanulnunk. — Az MSZT éppen ezzel a feladattal alakult meg és a jövőben is a Szovjetunió, a magyar-szovjet kapcsolatok ismertetése, a magyar és a szovjet nép barátságának ápolása kell, hogy jelentse munkájának tartalmát. — A Szovjetuniótól nemcsak általános érvényű tapasztalatokat vettünk át, hanem igen sok kisebb-nagycbb jelentőségű módszert, újítást, az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális élet területén. Bár e tapasztalatok átvételében néha nem eléggé megfontoltan jártunk el, a hazai körülményeket nem eléggé vetjük számításba, még sem szabad ezeket a tapasztalatokat lebecsülnünk, mert összefüggésükben nagyon (Folytatás a 2. oldalról.) állandóbizottságaival, megjavítaná a mezőgazdasági áruk hozamát, minőségét. A beszámoló után több, mint 20 hozzászólási kérelem érkezett az értekezlet elnökségéhez. Elsőnek Szkokány János csengeri igazgatósági elnök szólt a beszámolóhoz. Javasolta, hogy az áruk felvásárlását a földművesszövetkezeteken keresztül végezzék az állami" szervek. Elmondotta: szükség van arra, hogy a szövetkezetek segítsenek a gazdáknak a védekezés megszervezésében. Javasolta, hogy legyen Csengerben is növényvédőszer raktár, így időben biztosíthatnák a növényvédőszert. Láng Elek kért szót ezután. Elmondta, hogy Vaján is észrevették: a felvásárlás eddig ferdevágányon haladt, ezért a minőségre való törekvéssel megfizetjük a jó munkát, serkentjük a dolgozó parasztokat is. Elmondotta, hogy Vaján is kevés az ország szempontjából fontos sok fáradtságot, pénzt takarítanak meg népünknek. — Népünk létérdeke a szocializmus építése, a nemzeti függetlenség megvédése az imperialisták ki sérleteivel szemben és a béke megőrzése. Ezért életkérdés számunicra szövetségünk, a szocialista orszá gokkal és különösen a Szov jetunióval és a népeink kö zötti barátság, mert ez biztosítja ezeknek az alapvető célkitűzéseknek a megvalósítását. — A Szovjetunió ismerte tése és a magyar-szovjet barátság ápolása azonban nemcsak az MSZT feladata. Ez az egész magyar nép érdeke, s ezért part és állami ügy is, de ugyanakkor minden szervezetnek, sőt minden hazáját és népét szerető becsületes embernek is feladata. Az MSZT legyen minden területen lelkiismeretes őre a magyar-szovjet barátságnak. — Az MSZT másik fontos feladata, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítson a magyar kultúra és tudomány ismertetésére a Szovjetunióban és az ott felmerülő ilyen irányú kívánságok kielégítésére. — Hogy az MSZT sikeresen oldhassa meg a ráváró fontos és sokrétű feladatot, meg kell vizsgálnia eddigi működését, fel káli tárnia a munkában és elmúlt évek során előfordult hibákat és fogyatékosságokat. Ilyen hiba volt, hogy propaganda és agitációs munkánkban nem mutattuk meg eléggé, hogy a magyar-szovjet barátság kétoldalú, pedig erről szovjet barátaink igen gyakran beszélnek. — Az elmúlt évben az ellenforradalmárok támadásának középpontjában a magyar-szovjet barátság állott. Gátlástalanul, tervszerűen rágalmazták a Szovjetuniót és mindent elkövettek, hogy népünket eltántorítsák a szovjet népek iránt érzett barátságától, hazánkat Kiszakítsák a szocialista táborból. Bár pártunk és kormányunk vezeáruk, pl. a cukorrépa vetésterülete. Ha átvennénk valamennyi szerződéses árucikk termeltetését — megoldanánk ezt a problémát. Nagy Lajos a tiszadadai igazgatóság elnöke megemlítette, hogy az utóbbi időben sok az iparengedély nélküli felvásárló, s ezek felverik az árakat. Intézkedéseket kellene tenni — javasolta. Gál József gyürei elnök a dolgozó parasztság megnövekedett termelési kedvéről szólt. Az értekezlet színvonalát emelte Fehér István elvtársnak, a megyei ügyészség dolgozójának hozzászólása, amelyben főleg a társadalmi tulajdon fokozott védelmének szükségességéről szólt. Mint mondotta: a földművesszövetkezetek enélkül nem fogják tudni végrehajtani azokat a szép feladatokat, amelyekkel most bízta meg őket a párt és a kormány, tői sokat tettek már a rágalmak megcáfolásáért, de sok munka vár még az MSZT tagjaira is. — Az ellenforradalom rágalmainak gyors elterjedése az októberi napokban azt mutatja, hogy nem ismertettük kellő alapossággal a magyar-szovjet viszony alapvető kérdéseit. Ezért a legszélesebb körben ismertté kell tenni, hogy függetlenségünk legfontosabb és leghatásosabb biztosítéka minden imperialista támadással szemben a szocialista táborhoz való tartozásunk, a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk és szövetségünk. — Munkánkban óvakodjunk az ügynek csak ártó túlzásoktól. Adjunk lehetőséget a vitákra, a szovjet tapasztalatok széleskörű alkotó felhasználására. — A múltbán az MBZT szervezeti felépítése nem volt szerencsés — állapította meg. — Az MSZT céljai és szerepe társadalmunkban nem azt követeli meg, hogy a szakszervezetekhez hasonlóan szervezet legyen, hanem ellenkezőleg, mozgalomnak ke’’ lennie. A múltban a tagszervezési munka elterelte a figyelmet az MSZT igazi feladatáról - szovjet-magyar barátság ápolásáról. Az MSZT nagy létszámú függetlenített apparátussal dolgozott s ez nem segítette elő a társadalmi erők kibontakozását. A jövőben a tömegszervezeti jelleg megszüntetésével széles társadalmi alapokon nyugvó, sokoldalú, színes a szovjet-magyar barátságot elősegítő társadalmi szervvé kell válnia. A dolgozókhoz nem tagszervezéssel, hanem ismeretterjesztéssel, a magyar-szovjet barátság ápolása közben kell eljutnia. Ezért helyes ha az adminisztrációs munkáját egészen kislétszámú függetlenített apparátus irányítja. Arra sincs szükség, hogy a helyi szervezeteknek öná.ló helyiségei legyenek. Helyet találhatnak a művelődési házakban és más társadalmi szervezeteknél. Benkei ftmfrás elvtárs felszólalása Benkei András elvtárs, a párt megyei intézőbizottságának első titkára szólalt fel ezután. — Az ellenforradalom nem kímélte a földművesszövetkezeteket sem, nagy károkat okozott. De azóta jónéhány hónap telt el és az a véleményem, hogy még ma is bizonytalanság, tapogatózás és tehetetlenség mutatkozik meg a földművesszövetkezetek munkájában. S ezen az értekezleten nem érződik, hogy a földművesszövetkezetek igazgatósagának elnökei egyformán beismerjék a régi hibákat és a feladatokról, tennivalókról szólnának. így nem mehetünk tovább, cselekedni, tenni kell! Az elmúlt 12 esztendő alatt földművesszövetkezeti dolgozóink megtanultak kereskedni. Vannak ezzel kapcsolatban jó tapasztala-Javasolta Otta István, hogy a társaság nevét és céljait jobban kifejező Magyar-Szovjet Baráti Társaságra változtassák. A szervezeti változás egyúttal azzal is jár. hogy eddigi alapszervezetek helyett baráti köröket kell alakítani. Javasolta, hogy amikor az MSZT lényegesen kisebb apparátussal folytatja munkáját, az országos vezetőség fejezze ki elismerését az apparátus volt dolgozóinak hazafias munkájukért. Ezek közül sokan fegyverrel a kezükben vettek részt az ellenforradalom felszámolásában és jelenleg is lelkes aktivistái a Magyar-Szovjet Társaság nak. — Népünkben mélyen él a magyar-szovjet barátság, ezért biztosak vagyunk abban, hogy a Magyar-Szovjet Baráti Társaság működése hamarosan fellendül és eredményesen szolgálja a népeink közöti barátság magasztos ügyét — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszámolóját. A beszámoló után élénk vita kezdődött. A vita során felszólaltak többek között: Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának helyettes osztályvezetője, aki a Központi Bizottság üdvözlését és jókívánságait tolmácsolta. Aki a társadalmi haladást, a nemzeti felemelkedést akarja, annak akarnia, erősítenie kell a magyar-szovjet barátságot is — mondotta többek között. Ezért ez a barátság nemcsak a kommunisták ügye, nemcsak azoké, akiket a világnézeti közösség, a proletár internacionalizmus eszméi kapcsolnak össze a Szovjetunióval, hanem tekintet nélkül világnézetre, minden magyar dolgozó, hazafi ügye, igazi nemzeti ügye. taink. De rugalmasabbnak, ügyesebbnek kell lenni. — Nem elég, ha egymás között vitatkozunk a problémákról. Le kell ülni a dolgozókkal, megbeszélni velük, melyek a legnagyobb bajok, hogyan szüntethetjük meg a visszaéléseket, javíthatjuk meg a szövetkezeti ellenőrzést. Nem szabad a felsőbb szervekre várnunk. Ma még sok területevan az áruellátással. S ez visszavezethető az ipari nyersanyag termelésére. Nem könnyű átállni — ahhoz szükség van a mezőgazdaság megfelelő cikkeinek termeltetésébe, jó értékesítésére, szaktanácsokra, megfelelő agropropagandára. Az értekezletre tartozik, elmondom, hogy a földművesszövetkezetek nem töltik be kielégítően a piaci árszabályozó szerepet. Fontos dolog ez tömegpolili-KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA fogadás a moszkvai magvak nagykövetségen. Június 14-én Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott szovjetunióbeli nagykövete fogadást adott a Szovjetunióba látogató magyar újságíró küldöttség tiszteletére. A fogadáson jelen voltak: Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, F. A. Szatyukov, a Pravda főszerkesztője, M. G. Palgunov, a TASZSZ vezetője, Iljicsov, a Szovjetunió Külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője, továbbá a szovjet sajtó több más képviselője. Nemes Dezső, a magyar újságíróküldöttség vezetője és Szatyukov, a Pavda- főszerkesztője beszédet mondott.-k A BENELUX ORSZÁGOK is bejelentették, hogyt enyhítik a Kínai Népköztársasággal szemben fennálló kereskedelmi korlátozásokat. •k A KOSZOMOL KÖZPONTI BIZOTTSÁGA felhívással fordult a szövetség tagjaihoz, arra kérve őket, hogy 270—300.000 önkéntes jelentkezzék a feltört szűzföldek termésének learatására. A felhívás rámutatott arra, hogy tavaly e földeken ott dolgoztak a szovjet ifjak, a komszomolisták is. Mintegy 220.000 ifjú és leány vett részt az aratás munkájában. A felhívás hangoztatja, hogy a szovjet ifjúság mindig boldogan teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a^párt állít a nép elé, s ebben az aratási munkában való részvételével készül fel legméltóbban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére. ★ AZ ANGOL BÉKEBIZOTTSAG leveleket intézett az ENSZ leszerelési albizottságának valamennyi küldöttségéhez és ezekben a leszerelési egyezmény megkötését sürgette, továbbá megegyezést az atombombarobbantási kísérletek megszüntetésére. Zorin szovjet főmegbízott válaszában kijelentette: „A szovjet küldöttség a legteljesebb mértékben osztja az angol népnek, s a világ valamennyi népének aggodalmát az atom- és hidrogénbomba-robbantási kísérletek, valamint a katonai célokra költött óriási összegek miatt, A Szovjetunió küldöttsége mindent megtesz, hogy megegyezést érjen el a leszerelésben és különösen az atombomba-robbantási kísérletek megszüntetésére. Bizonyos nyugati körök ellenkezése következtében azonban még akadályok állnak a megegyezés útjában. Enú nélíogva parancsoló szükség követeli, hogy a kormányok és a nyilvános szervezetek kövessenek el minden, tőlük telhetőt, hogy elhárítsák a leszerelési egyezmény akadályait. A leszerelési albizottság szovjet küldöttsége azt a reményét fejezi ki, hogy az angol békebizottság megteszi a megfelelő lépéseket, hogy támogassa mindazok erőfeszítéseit, akik szívükön viselik a leszerelési egyezmény legrövidebb időn belül való megkötését. A békebizottság a többi küldöttségtől még nem kapott választ. ★ A CSEHSZLOVÁK KOMMUNISTA PART Központi Bizottsága csütörtökön és pénteken Prágában plenáris ülést tartott. Az ülés napirendjén a többi között a párt ideológiai munkájával összefüggő időszerű kérdések szerepeltek. ★ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK szenátusában csütörtökön heves támadások hangzottak el Eisenhower kétmilliárdba t százharminchétmillió dollár összegű külföldi segély-javaslata ellen. A törvényjavaslat ellenzői az összegnek 390 millió dollárral való csökkentését követelik. kai szempontból, a szövetkezetek tekintélyének szempontjából is. Ha a mi földművesszövetkezeteink jól dolgoznak, s nem csupán a szűk értelemben vett kereskedelmi szempontból | vizsgálják a helyzetet, akkor nem lesz komoly probt léma a munkával, jó úton I halad a megújhodás felé a i szövetkezeti mozgalom. Mi azonnali intézkedésej két javasolunk, hogy letörjük a spekulációt. hogy megszüntessük a jelenlegi nehézségeket. De a szövet> kezeteknek is meg kell vizs! gálni: milyen lehetőség van [ például a húsellátás megjavítására. Tömi kell ezen a ■ fejét minden szövetkezet I vezetőjének, dolgozójának. A nagyobb szövetkezetek| nél újra működtetni kell a hizlaldákat. Rendet lehet és keli teremteni a felvásárlás területén. Segít ebben, ha a járási központok sürgősen felülvizsgálják a felvásárlási munkát, Van a megyében 102 } szakcsoport. Ez a szám kevés. Mindnyájan tudjuk, hogy közel sem használjuk ki a lehetőségeket. Itt van a Keleti Főcsatorna, vannak folyóink, hasznosítatlan gyümölcsösök, amelyeket jól fel tudnának használni az egyszerű termelési társulások. Ha el akarjpk kerülni a régi hibákat, akkor meg kell teremteni a nagyüzemi gazdálkodás alapfeltételeit, s ez földművesszövetkezeteink feladata elsősorban. Ha megfelelően végzi 'ezt a munkát ha a községet politikai és kulturális centrummá varázsolja a földművesszövetkezet, akkor a mozgalom betölti hivatását, erősödik. Munkát, feladatot kell adni nekik és biztos, hogy felelősséggel látják el. A tanácskozáson még többen felszólaltak, erre ké-< sőbb visszatérünk. Kirpka János