Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

KEI.rTMAGT4ROBfrg.AC» 1351 Június IS, '••asárnaa M intr(hi) elleni Harccal biztosítsuk pártszervezeteink szilárd, megbonthatatlan egyseget Új pártbizottságot választott a nyírbátori járási pártértekezlet Az október-novemberi el­lenforradalmi események óta pénteken tanácskozott először Nyírbátorban a kul­­túrházban a járás kommu­nistáinak legfelsőbb szerve, a pártértekezlet. Fontos ese­mény volt ez a pártszerve­zetek életében. A tanács­kozási joggal résztvevő küldöttekkel együtt, csak­nem 160 kommunista hall­gatta meg a párt járási ideiglenes intéző bizottsá­gának beszámolóját, mely értékelte az elmaradt né­hány hónapi munkát, ame­lyet a nehéz napokban a pártszer. ezés, pártépítés és az agitáció terén végeztek. Meghatározta azokat a fel­adatokat — a hibák alapos elemzése alapján —, ame­lyek megvalósításra várnak a járásban. 124 szavazati joggal rendelkező elvtárs új pártbizottságot választott ezen a napon. Olyan párt­­bizottság vette kezébe a ve­zetést a járásban, a kom­munisták bizalmából, ame­lyik képes lesz a járási pártértekezleten elfogadott határozatok és az országos pártértekezlet későbbi út­mutatásai alapján irányí­tani, vezetni, segíteni a pártszervezetek munkáját, s a kommunisták serkentésé­vel a pártonkívüli dolgozó tömegeket mozgósítani a szocializmus építésének a legfontosabb feladatá ra. Néhány szót a beszámolóról A járás kommunistáinak ilyen nagy tanácskozása tueg nem volt az ellenfor­radalom kirobbanása óta. Éppen ezért a párt járási ideiglenes intéző bizottságá­nak beszámolója, melyet Dezsi István elvtárs, a párt­­bizottság titkára mondott e', alaposan és részletesen elemezte, hogyan zajlott le az ellenforradalom a járás székhelyen, a községekben. Példával mutatta meg, kik vették kezükbe a veze­tést azokban a napokban. Nyírbátorban a 300 holdas sarjadék, Nanássy úr, Vén Benő jegyző, kulákok, pa­pok, csendőrök, a levitézlett úri Magyarország emberei garázdálkodtak, üldözték a kommunistákat, az igaz hazafiakat. Mint a beszámoló is em­lítette, az ellenforradalom fegyveres leverésének idő­szakában és azután, a kom­munisták hősi munkát vé­geztek a pártszervezetek talpraállításáért. Elemezte a beszámoló, hogyan ala­kultak meg a pártszerveze­tek, s említést tett azokról a személyi harcokról, ame­lyek gátolták a pártépítő munka még jobb kibonta­kozását. Az eredményes munkát igazolja, hogy ma a járás­ban 47 párt-alapszervezet működik, amelyek csak­nem 1000 kommunistát tö­mörítenék magukban. He­lyesen elemezte a beszá­moló, hogyan oszlik meg a párttagság, milyen az össze­tétele és a meglévő hibákra felhívta a figyelmet, ame­lyeken sürgősen javítani kell. Bár említést tett arról is, hogyan dolgoztak az üze­mek, s melyik hány száza­lékkal teljesítette túl az első negyedéves tervet, nem elemezte alaposan, milyen feladatok, tennivalók állnak most a termelékenység, az önköltség, a munkaverseny területén az üzemek dol­gozói előtt. Nem volt elég mozgósító hatása. Hiba volt az is, hogy nem foglal­kozott a most következő nagy nyári mezőgazdasági munkákra való jó felkészü­léssel. Általában elmond­hatjuk, hogy a termelés problémái nem kaptak elég helyet ebben a beszámoló­ban. A pártszervezetek bel­ső életének az elemzése is lehetett volna alaposabb, s bizony mondjuk meg őszin­tén, hogy az agitációs mun­káról elmondottak, nem voltak egészen reálisak, mert még komoly fogyaté­kosság tapasztalható az egyéni és csoportos agitá­­cióban, a tömegek között végzett politikai munkában. Inkább visszatekintő, mint előremutató volt. Az értel­miség helyzetével helyesen, reálisan foglalkozott. A tö­megszervezetek és elsősor­ban a KISZ is megfelelő helyet kapott a beszámoló­ban. A beszámoló önkritikus volt, mert bátran és őszin­tén mondotta el azokat a hibákat, amelyeket a járási pártbizottság vezetői elkö­vettek az elmúlt időkben, s ezek alapján határozta meg a feladatokat. Több mint 7 millió forint kárt okozott az efleníorradaiom a sztt* vetkezeteknek, A beszámoló alaposan foglalkozott a termelőszö­vetkezetek helyzetével. így a felszólalók is súllyal érin­tették ezt a kérdést. Koda János elvtárs elmondotta, hogy 35 tsz-ből csak 3 ma­radt meg az ellenforrada­lom ideje alatt. A kommu­nisták és a pártonkívüliek jó munkáját dicséri, hogy 19 tsz. újjáalakult. S ezt a legnagyobbfokú önkéntes­ség betartásával érték el. A 7 millió forintból már 4 millió megtérült. Nagyon helyesen, de csak kevesen beszéltek arról, hogy jelen­leg milyen feladatok előtt áll a szövetkezeti mozga­lom. Néhányan szóvá tet­ték, hogy a szövetkezetek erősítése a legelsöbbrendű feladat. Ez az alapja an­nak, hogy továbbfejlődje­nek és vonzókká váljanak. Az állattenyésztésre nagy gondot kell fordítani. Hi­szen szégyenteljes nagy­üzem az, ahol nincsen megfelelő állatállomány, jó állattenyésztés. Sajnos, et­től több tsz jelenleg még elzárkózik. A nyírbogán Rákóczi TSZ-nek csupán négy lova van. Ennyi az összes állatállományuk. Vessünk véget az intrikának, biztosítsuk a pártszervezetek szilárd egységét, A pártérlekezet nagy fi­gyelmet fordított a párt­­szervezetek belső életének erősítésére. Harcba szállt a személyeskedésekkel, az intrikával, amelyek gátol­ják pártszervezeteink egy­ségének megszilárdítását. — Sürgősen veget kell vetni az intrikának, mert ez aka­dályozza a tömegek között végzett politikai munka megfelelő kibontakozását. Ezzel a kérdéssel több fel­szólaló alaposan foglalko­zott. D. Tóth elvtárs, 1918-as öreg veterán arról szólt, mit is jelent az, hogy egy­mást szeressék, becsüljék a kommunisták.'’ Ha a nagy harcokban kitartottunk egy­más mellett, akkor most az a feladatunk, hogy még szo­rosabbra zárjuk sorainkat” — mondotta. Az egymással szembeni torzsalkodások elvonják a kommunisták figyelmét a legfontosabb feladatokról. A párttagság között egyes pártszerveze­tekben széthúzás tapasz­talható. Ezen sürgősen vál­toztatni kell. Szász elvtárs arra hívta fel a figyelmet hogy minden kommunistá­nak pártmunkát kell adni mert ez az alapja annak, hogy a tömegpolitikai mun­ka kibontakozzék, s javul­jon. Sipos elvtárs arról be­szélt, hogy alaposan, tár­gyilagosan vizsgáljuk az embereket, s reálisan dönt­sünk ügyeikben, mert ha nem így csinálunk, akkor majd egy hónap múlva új­ból önkritikázhatunk. Ezt pedig nem akarjuk. A párt­értekezlet egységes volt ab­ban is, hogy az éberséget fokozni kell, arra vigyázva, hogy el ne kövessük azt a hibát, amelyet az MDP-bcn, ne váljon az éberség gya­nakvássá, mert ez nem jó hatással van a partra, a tömegekre, s a munkál gá­tolja.. Kabály György elv­társ, aki 1932 óta vesz részt a munkásmozgalom­ban, felhívta a figyelmet arra, hogy bátor, határo­zott kommunistákra van szükség, akik megmondják azt, ami a szívüket nyomja. „De fontos az, hogy abból ne legyen baj, mint volt a múltban” — mondotta. Arccal a tömegek felé A dolgozók nagy többsé­ge nélkül nem lehetséges a szocializmus építése, tartós sikerek biztosítása. A cö­­megpolitikai munkában tartsuk szem előtt, hogy ki a tudatos ellenforradalmár és ki az, aki megtévedotl Éles elvi határvonalat kell húznunk a kettő között. A becsületes embereket meg kell nyerni, hogy szívvei­­lélekkel vegyenek részt a szocializmus építésében. Ép­pen ezért fontos feladat, hogy kialakítsák a tömegek között végzett politikai munka módszereit, Stílusát Vigyázni kül arra — mint erről több emtárs beszélt, hogy egy-egy emberre csak 3Bnji muriKÉt bizzuhk amennyit el tud végezni. Ne legyen .funkcióhalmo­zás” mint eze ott volt. Pe­dig a veszé've ennek rvnat is fennáll. Vannak olyan elvtársak, akiknek 4—5 funkciójuk van. Ez nem he ’yes. Minden kommunista dolgozzon, kapjon párimeg­­b-zatást! A tanácskozáson megfe­lelő helyet kapott az ifjú ság kérdéseivel való fo-jl u­­kozás, de nem elég alapo­san foglalkoztak a több; tömegszervezetekkel, a nő tanácsok, a népfront bizott­ságok munkájával. .Ezek el­lenére is elmondhatjuk hogy a pártértekez'.et sok fontos feladatéi tárgyalt meg, színvonalas elvi viták voltak, s mozgósít vita a kommunistákat a felada­tokra. Farkas Kálmán Első osztályosak ,Tanító néni, as osztály" vizsgára, együtt van** Pontosan reggel nyolc órakor a hármas számú is­kola 1/b. osztályában hang­zott el e pár szó - a napos jelentése a tanév utolsó napjának reggelén. Az osz­tály együtt van. Ünneplő­be öltözött, többnyire rövid kék nadrágos és fehéringes fiúk állnak mozdulatlanul. Vizsgáznak az első osz­tályosok. Nem, nem egeszen pontos ez a kifejezés. Nem­csak ők vizsgáznak, hanem mi is, a szülők, az édes­anyák és édesapák, akik szintén ott vagyunk — há­tul. A részünkre előre oda­­készitett padokban ülünk. És mi tagadás, izgulunk, ta­lán jobban, mint ők. A helyzet komolyságát termé­szetesen a fiúk is átérzik. Tudják, hogy ezen a napon minden szem rájuk tapad, minden szív értük és velük dobban, hogy ők ma a szereplők és az ünnepeltek. Felnőttekhez illő komoly­sággal viselkednek, fegyel mezetten állnak, vagy ül­nek. Megkezdődik a vizsga számtannal. Kérdések, fele­etek röpködnek. Apró ka­rok emelkednek a levegő­­le. Mindenki felelni szeret­ne de csak az beszél, akit felszólítanak, gyorsan és talpraesetten. Még a nehe­zebbnek látszó példákat is könnyűszerrel oldják meg. Hiszen a fiúk gondolatban utaznak, a nagymamánál járnak, ahol tehenek, nyu­szik, galambok vannak. így aztán már valóban csak gyerekjáték kitalálni, hogy ha a dúcban húsz galamb van, s abból előbb hat, majd négy kirepül, mennyi ma-1 radt benn, A számtan jót sikerült. A kezdet tehát jó. Ez növeli önbizalmukat. Következik a beszélgetés az őszről, a j télről, a tavaszról, a nyár­ról és így tovább. Szépen elmondják, melyik évszakot miről ismerik meg. Közben verseket szavalnak, énekel­nek, olvasnak, írnak. Az idő telik, kicsi homlokukon izzadtságcseppek gyöngyóz-l nek, de nem fáradtaké Ti-t gyelmük nem lankad. Vé­gig fegyelmezettek marad­nak. És vége. Az elnök kedves szavakat intéz a tanító né­nihez, az osztályhoz, a szü­lőkhöz. Beszél a szülők és nevelők együttműködéséről, nagy felelősségéről a gyer­mek nevelésben, A fiúk hallgatják, szemük csillog nz arcnál. Az élet útjának első állomásán sikeresen túl jutottak. A szülők ar­cán egy-egy gyöngyszem gördül végig. A tanító néni búcsúzik az osztálytól. Kéri a fiúkat, gondoljanak szere­tettel az első iskolára. Az osztály nevében az egyik fiúcska búcsúzóul egy ver­set mond és gyönyörű vi­rágcsokrot nyújt át. A vi­rág az asztalra kerül a töb­bihez, a tanító néni csókot nyom a kis fiú arcára. A szülők és gyermekek elindulnak haza. Ütjük a cukrászda előtt vezet el. : —< Ugye, édes apukám, veszünk egy fagylaltot? — Igen, kis fiam. Egy duplát. Ma ünnep van. H. U Jubilál a Nyíregyházi 1 anítónöképző A Nyíregyházi Tanítónő­­képző (volt Kálvineum) összes végzett növendékei és volt tanárai részére jú­nius 30-án általános talál­kozót rendez abból az al­kalomból, hogy ez évben Mindannyiunk érdeke, hogy megújhodion a föl dm űvesszö vetkezeti mozgalom Közel 150 részvevővel — a megyei párt intézőbizott­ság, a megyei tanács vb., a KPVDSzSz képviselőinek jelenlétével — rendezte meg a földművesszövetke­zetek megyei központja a meg. e szövetkezeti vezetői­nek értekezletét, pénteken a nyíregyházi Tiszti Klubban. Ez volt az első megyei ta­nácskozás az Országos ^'ild­­művesszövetkezeti Tanács legutóbbi ülése után, ahol arról beszéltek, hogy a párt és a kormány lenini szövet­kezeti politikája megköve­teli a földművesszövetkeze­tek munkájának megjaví­tását, az egész szövetkezeti re-dszer tömegpolitikai ten­nivalóinak hatványozását. ' z értekezlet b—. ' ..Má­ját Szabó Mik'ós elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának tagja tartotta. — A jelen sürgetően kö­veteli. hogy megteréntsük a paraszti árutermelés és az értékesítés összhangját — mondotta többek között, majd a mezőgazdasági árak kialakulásáról, az árucik­kek aránvának módosításá­ról beszélt. Fontos feladat­ként említette a paraszt­ság árutermelésépek gépek­kel való segítését és a ter­mékek megfelelő áron való kesítését. — A földművesszövetke­zeteknek kell segíteni, hogy a jövőben megjavulnak a termelési arányok, hogy a dolgozó parasztság el tudja látni termékeivel az ország lakosságát, fejleszteni tud­juk főleg a szarvasmarha állományt. Ki kell alakítanunk a szilárd árrendszert, amely a pa­raszti érd-'-dtséget a termelésben. Azt akarjuk, Mgy a mező­­gazdasági árak a jövőben ne emelkedjenek, mert ez a narasztságnak sem érdeke. A paraszti életszínvonal emelkedésének csak egye­düli feltétele van, ez pedig a jobb és több áru termelé­se lehet. Nem tehet szem elől té­veszteni a népgazdaság érdekeit Szó volt a beszámolóban arról, hogy csökkenteni kell ezévben a beruházásokat, hogy visszafizethessék a földművesszövetkezetek az állami hiteleket és egyúttal gyarapítani tudják a szö­vetkezeti vagyont. — Ezért lépünk fel az önállóság el­vének megsértői ellen, azok ellen, akik eltúlozzák az ön­állóságot, s ezzel veszélyez­tetik a népgazdasági terv végrehajtását, A beszámoló hangsúlyoz­ta, hogy az ellenforradalom rombolása mellett nagy ká­rokat okozott megyénkben az egyes szövetkezeti veze­tők önkényeskedése, felelőt­len munkája. Főleg a fehér­­gyarmati és vásárosnamé­­nyi járásban okozott ez pénzügyi zavarokat, ahol az árukészlet egy hónap alatt 10 millió forinttal nőtt, a forgalom pedig csökkent. Sok szövetkezet elvonta a célhitelt, de jónéhánynál fedezethiány jelentkezik. AhoJ ilyet tapasztalunk, ott az igazgatóság mellett felületesen, hanyag módon végzik munkájukat a köny­velők, a körzeti ellenőrök Hatékonyabb ellenőrzé­si munkára van szük­ség, hogy új utakon jár­hasson a földművesszö­vetkezeti mozgalom. Kétségtelen, hogy a terme­lés nagyfokú fellendítését csak a nagyüzemi gazdasá­gok, tudják megvalósítani. De az egyéni gazdaságok­nál is lehet emelni a hoza-25-ik, s egyben utolso tani' tóképzós évfolyamát bo­csátja ki falai közüL Kéri, akik nem kaptak igényel­jenek részletes meghívót a rendez» bizottságtól. — (Zsdánov utca 39.) mot, ha segítjük őket a ter­melésben, ha elhintjük kö­zöttük a szövetkezés gon­dolatát, ha termelési társu­lásokat hozunk létre és me­zőgazdászaink fontos fel­adatuknak tartják segítésük két. 30 ezer vagon ára ezévben Ennek a hatalmas áru­mennyiségnek nagyrészét exportra és a fővárosi piac­ra szállítjuk. De sok fontos nyersanyagot küldünk az iparnak is. Felelősséggel tartozunk a lakosság zöld­ség és gyümölcs ellátásáért. S ezért minden földműves­szövetkezetnél termelési üzemágra van szükség, —• amelyet szakképzett jtgro­­nómus vezet. Ez az üzemág kötné a szerződéseket, segí­tene szaktanácsokkal, isme­retterjesztő előadásokkal és létrehozná a termelők bi­zottságát, amely szoros kapcsolatban a tanácsok (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents