Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

XIV. évfolyam, 139. síim. 1957. június 16. vasárnap A ra tá s ető tí Nyolc sertésből Napi — harminckétezer formt 10 literes tehenek Újra aratás előtt állunk és újra azt mondhatjuk: magunknak aratunk. Októ­ber-november sötét napjain már-már úgy látszott, hogy sok szegény ember lesz újra, akik a kulák és uradalmi föl­deken részesaratók lesznek. Ezt akarták, de nem sikerült az ellenforradalmárok­nak. A dolgozó parasztság helytállásának köszönhető, hogy egy másik veszélytől is megmenekültünk; s van mit aratnunk. Amikor a börtönökből szabadult cső­cselék teherautókon száguldott végig a megyében sztrájkot hirdetni, a paraszt­ság hűen gondoskodott a jövőévi kenye­rünkről. A parasztság józan gondolkozá­sának mércéje, hogy csupán 6—8 száza­lékkal kevesebb a gabonavetésünk a szo­kottnál. Ezt a kiesést a kedvező időjárás némileg pótolta és a gondos szemveszte­ség nélküli aratással tovább csökkenthet­jük. Az aratásra való készülődés az egész mezőgazdasági tennivalókat felöleli. Arat­hat-e nyugodtan az a gazda, akinek gyomközzé sárgult a kukoricája, vagy le­het-e vidám abban a termelőszövetkezet­ben az aratás, ahol a rudasokban lévő szénát benövi a sarjú? Egyetlen szóval felelhetünk: nem. Ilyen állapot, azonban nemcsak nyugtalanságot jelentene, ha­nem óriási kárt is. A szeszélyes időjárás folytán a ka­pálás és a szénabetakarítás egy időre, jú­nius második felére torlódott össze. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy a kapásföldek gyomosabbak, mint más esztendőben ilyenkor. Ez azonban megnyugtatásul nem szolgálhat, mert időben nagyon közel vagyunk az aratás­hoz. Ha az időjárás meleg marad, e hó 25-e táján sok őszi árpa táblába lehet be­állni az aratógéppel. Jó néhány holdon pedig még csak az első kapálást végzik a kukoricaföldeken, a második kapálással még a felénél sem tartunk. A bőséges csapadék és a meleg hatására nemcsak a kukorica indult növekedésnek, hanem a gyom is, mivel a gyom az édes gyermeke a földnek, könnyen a tetejébe is nő a gazdanövényeknek. Az elvékonyult, le­sárgult kukoricát helyrehozni még fej­trágyázással sem lehet. Az ilyen lesárgult kukorica nagy része nem jól köt, meddő marad. A cukorrépánál és a burgonyánál előbbre vagyunk, mint a kukoricánál, de az idő itt is sürget, különösen a burgonya töltögetése nagyon sürgős. A második töl­­tögetés éppen hogy megkezdődött. A cu­korrépánál pedig a gondosabb ápolásra azért is szükség van, mert két és félezer holddal kevesebb a cukorrépa vetésünk, mint más esztendőkben. A növényápolás meggyorsításában hagy feladat hárul a gépállomásokra. Sajnos, a gépállomások nem dicseked­hetnek valami nagy eredményekkel ezen a téren. Nem teljesítették a négyzetes­vetés tervüket, de ez nem lehet a nagy elmaradásnak az oka és még az sem áll mindenütt, hogy görbék, szűkek a sorok a gépi kapáláshoz. A lehetőségek sokkal nagyobbak, mint a jelenlegi teljesítés. A jobb munkához egy út vezet: a gépállo­mások és termelőszövetkezetek kapcso­latának további javítása. A szénabetakarítás azok közé a mun­kák közé tartozik, ami nem ismer szom­bat délutánt, vagy vasárnapot. Ha for­gatni kell, vagy gyűjteni, sokszor órákon múlik, hogy egy kaszálásunkból jó, leve­les, illatos szénánk lesz-e, vagy penészes kórót rakunk kazalba. Nagyon fontos a minőség szempontjából az idejében való kaszálás, de a rendrevágással még ko­rántsem intéztük el a szénabetakarítás munkáját, sem pedig a petrencébe rakás­sal. Amíg nagyobb boglyákban vagy ka­zalban nincs a takarmány, addig csak a patópálok tudnak nyugodtan delelni, ün­nepelni. Különösen a termelőszövetkezetek­ben kell nagy erőfeszítéseket végezni a minden szál takarmány betakarítására. Ugyanis néhány helyen — ezt már a tavaszi silózásnál is lehetett tapasztalni — olyan nézet uralkodik, hogy nincs sok ál­lat, ami van, annak fele takarmány is elég, mint amennyi terem. Először is ká­ros az ilyen nézet azért, mert nem szá­mol az állattenyésztés őszi fejlesztésével, másodszor pedig, ha nincs is sok állat, a jól betakarított széna mindig nagy pénzt jelent. A belterjesség kulcsa a több állat. Több állatnak több takarmány kell. Őszön és télen erről már csak beszélni lehet, de tenni most kell. Takarítsuk hát be az árokpartok és töltések szénáját is, hogy ténylegesen alapot terémtsünk az állattenyésztés fejlesztésének. E két fontos feladattal párhuzamo­san kell készülni az aratás közvetlen végrehajtására is. Nem mellekes kérdés, hogy a kereskedelmi szervek hogyan lát­ják el a parasztságot kaszával, kasza­nyéllel, fenőkővel és egyéb tartozékokkal, többet beszélni mégis a gépállomások és termelőszövetkezetek tennivalóiról kell. A termelőszövetkezetek nagy részében az idén több kalászos jut egy-egy tagra, mint az elmúlt években. A gyümölcsös terület sem csökkent olyan mértékben, mint a taglétszám. Ez a két tény együtt arra figyelmeztet, hogy sokkal gondosab­ban kell megszervezni az aratási munkát, mint eddig bármikor. Itt ugyanúgy, mint a kapálásnál, új­ra a gépállomásokra hárul az a feladat, hogy segítséget nyújtson a termelőszö­vetkezeteknek. A gépállomások nem szerződték még le a tervezett mennyisé­get. Azt is meg kell mondani, hogy a ter­vezett terület is kevesebb, mint a gépka­pacitás. Van tehát lehetőség, hogy a szö­vetkezeteknek segítséget nyújtsanak. Ez szervezési, politikai munka, viszont technikai feladat, hogy jó gépek is men­jenek oda. ahol szerződést kötnek. A na­pokban lezajló szemléktől is sok függ, hogy minden legkisebb hibát derítsenek fel és a hátralévő napokban azokat szün­tessék meg, A gépállomásokon együtt kell felkészülni az aratásra és cséplésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkagépek javítása mellett olyan el nem hanyagolható kérdés, mint például a tűzrendészeti előírások betartása, illet­ve arra való felkészülés — nem megfe­lelő. A vizifecskendők és egyéb felszere­lések nincsenek rendben. A gépállomá­sok nyújtsanak segítséget a termelőszö­vetkezeteknek úgy is, hogy a szövetkeze­tek vezetőivel a helyi adottságnak meg­felelően az aratás cséplés idejére a szö­vetkezet minden tagjára készítsenek kampánytervet. Az aratás előtti teendőkből csak né­hány főkérdést ragadtunk ki, de ez nem azt jelenti, hogy megyénkben a gyümöl­csösök ügye, vagy a másodvetésre való készülés nem volna fontos. Van tehát po­litikai és szervező munka bőven a párt­ós tanácsszervek számára. Nem a régi utasítgató módszerekkel, nem a napra betervezett határidők doboltatásávsl, ha­nem a tényleges felvilágosító, segítő szó­val javíthatják, gyorsíthatják az előttünk álló nagy feladatok megoldását. Óriási búza a gyulaháza tsz birtokában Kilencedik évébe lépett a gyulaházi Szabadság Ter­melőszövetkezet. Régi, ki­próbált téesz ez, melyet az ellenforradalom sem tudott bomlasztani. Nincs ugyan semmijük, ami híressé ten­né őket, gyümölcsösük, nagy állattenyésztésük, vagy zöldségeskertjük, de amivel foglalkoznak, amihez hoz­zányúlnak, az sikerül, az szép. A minap adtak el nyolc hízott sertést. Az eladási ár fényképezi is: milyenek le­hettek? A nyolc darabért 32.000 forintot kaptak. Az elmúlt őszön átlagosan 20 ezer forintot keresett a téesz minden tagja. Kevés a tehenük, mind­össze tizenegy darab. De ezek átlagosan napi 10 li­tert adnak. Tervezik, hogy a legjobbak utódait tovább tenyésztik, hogy jól tejelő nagyobb tehenészetük le­gyen. A napokban kapták meg a fehérhússertés törzs­­állományát is, mely megve­ti alapját a nagyobbmérvű sertéstenyésztésnek: Gabonájuk a legszebb a vidéken. A búza már deré­kig ér, sűrű és egyenes a teteje, mintha nyírva lenne. Lehet, hogy az idén is meg­adja holdanként a tizenhat mázsát. Kapásnövényeik is szépek. Ha nincs is kivételes si­kerük semmiben sem, átla­gosan mégis szép ered­ménnyel dolgoznak. Nyu­godtan, biztosan. S jól meg­alapozottan terveznek, de amit terveznek, az valóra is válik. Egységesen tiltakozik megyénk népé az atombomba-robbantási kísérletek ellen Táviratok a sok késül: Mi, a Nyirbelfceken ren­dezett V ilagifjúsagi Talál­kozó előkészítését szolgáló körzeti ifjúsági találkozó részvevői tiltakozunk a hidrogénbomba gyártása és a kísérletek ellen. A nukleáris fegyverek gyártása, a velük való kí­sérletek háborús célokat szolgálnak. Mi békét akarunk! Nyo­morék ifjúság helyett élet­erős, vidám ifjúságot aka­runk! Ezért követeljük a nuk­leáris fegyverek gyártásá­nak, valamint a velük való kísérleteknek azonnali be­tiltását! Állítsák az atomrombo­lást a békés emberi fejlő­dés, a jólét emelésének szolgálatába. ★ A Hazafias Népfront Sza­­bolcs-Szatmár megyei El nöksége Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága mélységes felháborodását cs tiltakozását fejezi ki az atom- és hidrogénbomba gyártása, valamint a velük való kísérletek ellen! Tisztában vagyunk atom- és hidrogénbomba­­kísérletek jövő generáció­ját veszélyeztető borzalmas hatásával, következményei­vel. Ezért a megye valameny­­nyi orvosa és egészségügyi dolgozója nevében követel jük a nukleáris fegyverek gyártásának, a velük való kísérletek betiltását. Állít­sák az atomot az általános emberi jólét emelésének szolgálatába! ★ A Nyírlugosi Állami Gaz­daság KISZ-alapszervezete, Ifjúsága és összes dolgoséi tiltakozunk a hidrogén-1 bomba-kísérletek ellen! Ezek a kísérletek egy újabb, egy szörnyűbb vi­lágháború kirobbantását cé­lozzák. Szenvedést hoz-1 nak a becsületes szándékú, békét akaró embereknek. Mi békében akarunk él­ni, dolgozni, a szebb jövőt építeni. Mi nem nyomorék ifjúságot akarunk! Életerős, vidám ifjúságé a jövő! Meg vagyunk róla- győ­ződve, hogy a világ ifjúsá­ga és a világ valamennyi becsületes dolgozója — le­gyen az fizikai vagy értel­miségi munkás — a békét,, a rombolás helyett a békés építőmunkát akarja. Ezért követeljük, hogy szüntessék be a nukleáris fegyverek gyártását és az azokkal való kísérleteket! Kiállítási nyílt a nyíregyházi megyei Uttörőházban A nyíregyházi megyei Üttöröház június 15-én tar­totta évzáróját, s ebből az alkalomból kiállitást ren­deztek a szakkörök anya­gaiból. Három helyiségben a legjobb 10 szakkör anya­gát helyezték el. Az igen szépen és ízlésesen elhelye­zett, szinte művésziesen ki­dolgozott kézimunkák, mo­dellek, faragványok, képek, rajzok és egyéb apró tár­gyak csodálatai töltik el a szemlélőt. A leányok mun­káiból különösen említésre­­méltóak a különböző motí­vumokkal díszített térítők, párnák, gyúrt és sült tész­ták, kötények és ruhák. A fiúk elsősorban famegmun­kálásban remekeltek. Ez a szakkör tavaly első díjat nyert az országos kiállítá­son, azóta tovább gazdago­dott anyaga, s most is mél­tán számíthat a jó helye­zésre. A kiállítás anyaga arról tanúskodik, hogy a gyermekekben rejlő szorga­lom és képesség, helyes irá­­nyitás mellett, bámulatra méltó eredményeket érhet el. A kiállitás mindenap dél­után háromtól este kilenc óráig tekinthető meg. IBUSZ kiilönronut indul a jövö héten Egerbe. Az in­dulás vasárnap, 23-án reg­gel lesz, részvételi díj 31.50 forint. Jelentkezni lehet az 'IBUSZ-irodában 20-án dél­előtt 9-ig. Ugyancsak 23-án autóbusz különjárat indul Hajdúszoboszlóra. Részvé­teli díj 42 forint. Jelentke­zés 20-án reggel 9-ig. ^ktna fwUetariai tqtpnütietek / (féletmaqvtrarszáq S As MSZMP megyei intésé bizottsága és a megyei tanács lapja

Next

/
Thumbnails
Contents