Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-13 / 136. szám

KFXFTMAGYARORSZAG 1937. június 13. csütörtök NYILATKOZAT a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei közötti tárgyalásokról 1957. június 7-e és 10-e között Budapesten tárgya­lások folytak a Bolgár Kommunista Párt és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között. A tárgyaláson részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt részéről: Todor Zsiv­­kov elvtárs, a BKP Központi Bizottságának első tit­kára, Anton Jugov és Rajkó Damjanov elvtársak, a BKP KB Politikai Bizottságának tagjai és Karlo Lukanov elvtárs, a BKP Központi Bizottságának tagja, A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről: Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának elnöke, Kiss Karoly és Ur. Míin­­nich Ferenc elvtársak, az MSZMP KB Intéző Bizott­ságának tagjai és Horváth Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A két párt küldöttsége megtárgyalta a nemzetközi politikai helyzetet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit, kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, megegyeztek a BKP és az MSZMP közötti kapcsolatok és testvéri együttműködés továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekben, továbbá eszmecserét folytattak a két pártot érintő egyéb kér­désekről. A tárgyalások, szívélyes, elvtársias légkörben foly­tak le, melynek bizonysága, hogy a két párt küldött­sége minden megvitatott kérdésben teljesen egységes nézetet vallott. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttei teljesen egyetértettek az 135*i október-novemberi magyarországi események okainak és jellegének megítélésében. Megállapították, hogy az elmúlt fél év magyarországi és nemzetközi eseményei teljes egészében igazolták azt az értékelést, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, Kína Kom­munista Pártja az Olasz Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt küldöttségeinek budapesti, illetve moszk­vai tárgyalásairól kiadott nyilatkozatok tartalmaztak. Nemcsak a kommunisák, de már a legtöbb haladó gondolkodású ember is világszerte tudatában van an­nak, hogy a magyarországi ellenforradalmi fegyveres felkelés a népi demokratikus rendszer megsemmisíté­sére, a tőkések és földbirtokosok hatalmának vissza­állítására irányult, továbbá arra, hogy a szocialista tá­bortól elszakítsák és Európa tűzfészkévé, az impe­rialista reakciós erőknek a szocialista országok elleni felvonulási területévé változtassák Magyarországot. A két küldöttség megállapította, hogy végleg tisz­tázódott az is, milyen aljas szerepet játszottak a ma­gyarországi ellenforradalom előkészítésében és kirob­bantásában a külföldi és belföldi reakciós erők; hogyan készítette elő az ellenforradalom átmeneti sikerét a Nagy Imre—Losonczy-féle revizionista csoport áruló tevékenysége, milyen szerepe volt az MDP régi veze­tői súlyos hibáinak abban, hogy létrejöhettek az ellen­forradalom kirobbantásának kedvező feltételei. A Bolgár Kommunista Párt küldöttsége azt a se­gítséget, amelyet a szovjet hadsereg a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány kérésére nyújtott a magyar népnek az ellenforradalom leverésére, szövet­séges kötelezettségének és a proletár internacionaliz­mus szelleméből fakadó testvéri kötelezettség teljesí­tése Iegmagasztosabb megnyilvánulásának tekinti. Ez a segítség kizárólag a magyar dolgozó nép, a szocialista táborhoz tartozó népek és a világbéke érdekeit szol­gálta. A két testvérpárt küldöttsége a magyarországi el­lenforradalom legfőbb tanulságait a kommunista és munkáspártok részére a következőkben látja: X. A szocializmust építő országokban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály csak akkor képes megőrizni a népi hatalmat, ha a nép vezető pártja — a kommunista párt, valamint annak központi bizottsága egységes, és nem tűr meg soraiban semmi­féle pártellenes, frakciós tevékenységet. 2. A kommunista és munkáspártok csak akkor ké­pesek lenini elvi politikát kidolgozni és megvalósítani, ha személyekre való tekintet nélkül alkalmazzák a bírálat és önbirálat fegyverét, ha erélyes harcot folytatnak a dogmatizmus és szektásság, és különösképpen a jobb­oldali opportunizmus és revízionizmus minden fajtájú megnyilvánulása ellen, a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzéséért. 3. Az a tény, hogy meghiúsult a bel- és külföldi reakciós erőknek az a kísérlete, hogy tőkés, földesúri restaurációt valósítsanak meg Magyarországon, azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tá­bor egysége, a szocializmus vívmányai és a béke meg­őrzésére irányuló elszántsága olyan erőt képvisel, amely meg tud hiúsítani minden olyan imperialista próbálkozást, amely valamely, szocializmust építő nép belső ügyeibe való beavatkozásra és arra irányul, hogy megdüntse a népi hatalmat ezekben az országokban. A Bolgár Kommunista Párt küldöttsége megálla­pítja, hogy a magyarországi ellenforradalmi felkelés idején és azt követően a bolgár nép még szorosabban tömörült kommunista pártja köré, egyöntetűen el­ítélte ezt az imperialista provokációt, és az ellenforra­dalmi események kezdetétől fogva minden ingadozás nélkül határozottan támogatta a magyar nép harcát a bel- és külföldi összeesküvők ellen, a népi demokra­tikus rendszer és a magyar nép szocialista vívmányai­nak védelmében. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttségei megelégedéssel álla­pítják meg, hogy az ellenforradalom leverését követő rövid néhány hónap alatt a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a szocialista tá­borhoz tartozó országok népeinek feltétel nélküli er­kölcsi és jelentős anyagi segítségére támaszkodva, uagy sikereket ért el az ellenforradalom következmé­nyeinek felszámolásában, a népi hatalom megszilárdí­tásában, a gazdasági élet normalizálásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt szilárdan a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus talaján áll, a dogmatizmus és különösen a ruvizioniz­­mus elleni harc közben szervezetileg mindinkább megerősödve, mind jobban maga köré tömöríti a dol­­lqzó tömegeket, megszervezi és uj győzelmek felé vezeti a dolgozókat a szocializmus építéséért, a béke megőrzéséért folytatott harcban. A két testvérpárt küldöttsége megállapítja, hogy az imperialista hatalmak annak ellenére, hogy ma­gyarországi és egyiptomi akcióik kudarccal végződtek — továbbra is folytatják agresszív, imperialista kül­politikájukat. Az amerikai imperializmus az úgyneve­zett Eisenhowcr-doklrina segítségével akzrja maga alá rendelni a Közép- és Közel-Kelet népeit és arra tö­rekszik, hogy a nemzetközi feszültség fokozásával üj háborús tűzfészket teremtsen a világ e térségében. A Jordániái események, ahol az amerikai imperialisták közvetlen részvétele mellett a belső reakciós erők meg­vonták az állampolgárok demokratikus szabadságjogait, betiltották az összes demokratikus politikai pártokat és szervezeteket, szemléltetően mutatják, hogy hova vezet az amerikai imperialisták gyarmatosító politi­kája. A két párt képviselői kifejezik testvéri szolidaritá­sukat a gyarmati és függő helyzetben levő népek ha­ladó hazafias erőinek bátor harcával, amely az impe­rialista iga alóli felszabadulásukra, szabadságuk és nemzeti függetlenségük kivivására irányul. A két testvérpárt küldöttsége kijelenti, hogy Nyu­­gat-Németország cs az Északatlanti Szövetség más tagállamainak atomfegyverekkel való felfegyverzése es más országok atomiamaszpontjainak felhasználása a Szovjetunió és a népi demokratikus államok elleni tá­madásra olyan lépések, amelyek fokozzák az új impe­rialista világháború veszélyét. Ez az új háború első­sorban azokra a népekre nézve jelent nagy veszélyt, amelyek területén ilyen atomtámaszpontok vannak. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttei kifejezik a két párt és a két nép megingathatatlan szándékát, hogy az eddiginél is erélyesebben harcoljanak az egyes országok és né­pek közötti bizalom megszilárdításáért, az imperialista agresszív köröknek a béke megbontására irányuló kí­sérletei ellen, a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett éléséért. E politikájuknak megfelelően minden eszközzel támogat­ják a Szovjetunió kormányának pozitív javaslatait, amelyeknek célja a nemzetközi béke megóvása, a le­fegyverzés és a nukleáris fegyverekkel való kisérlelek betiltása. Az utóbbi időben az imperialista hatalmak, fel­használva a propaganda minden eszközét, reklámoz­zák az általuk kitalált úgynevezett „nemzeti kommu­nizmust”, nacionalista hangulatot szítanak. Nagy erő­feszítéseket tesznek, hogy szakadást idézzenek elő a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, hogy éket verjenek a szocialista tábor országai köze, hogy szembeállítsák egymással a szocialista országo­kat, akik békében óhajtanak élni valamennyi néppel. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocia­lista Munkásárt a proletár internacionalizmus eszméi­hez híven rendkívül fontosságú feladatuknak tekintik, hogy határozottan visszaverjék az imperialisták min­den ilyen kísérletét, fáradhatatlanul munkálkodnak a szocialista országok közti kölcsönös együttműködés és testvéri viszony sokoldalú fejlesztésén, továbbá állha­tatosan harcolnak a hatalmas Szovjetunió vezette szo­cialista tábor egységének megőrzéséért és megszilárdí­tásáért. A két párt küldöttsége megállapodott abban, hogy a kommunista mozgalom megbonthatatlan egységének talaján állva minden erejükkel küzdeni fognak min­den ország kommunista és munkáspártjai egységének és összefogásának, valamint együttműködésének to­vábbi megerősítéséért. A két párt országaik dolgozóit a jövőben is a proletár internacionalizmus, a világ dolgozóival való testvéri szolidaritás szellemében, a polgári nacionalizmus és revízionizmus mindenfajta megnyilvánulásával szembeni harc és a marxista— leninista tanítás iránti hűség szellemében nevelik. —' Megállapítják, hogy a marxizmus—leninizmus minden­fajta nacionalizmust és sovinizmust ellenséges irány­zatoknak tart, mert a kommunizmus elszakít hatatlanul egybeforrt a proletár internacionalizmus eszméivel. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt abból kiindulva, hogy a szocializmus felépítésének alapvető törvényszerűségei közösek min­den országban, tevékenységükben megingathatatlanul a marxista—leninista tanítás elvi politikáját követik, amelyet a két ország konkrét körülményeinek, nemzeti hagyományainak és gazdasági sajátosságainak megfe­lelően alkalmaznak. A szocializmus felépítésében a sa­ját tapasztalatok felhasználásával párhuzamosan to­vábbra is a testvéri kommunista és munkáspártok ta­pasztalataira és mindenekelőtt a Szovjetunió Kommu* nista Pártjának — a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom vezető erejének gazdag történelmi ta­pasztalataira fognak támaszkodni. A tárgyalások részvevői hangsúlyozzák, hogy a kommunista és munkáspártok közötti kapcsolatok, találkozások kiszélesítése hasznos és célszerű. Elenged­hetetlen a munkásmozgalom elméleti és gyakorlati kérdéseinek közös megvitatása a jelenlegi helyzet leg­fontosabb problémáival kapcsolatos véleménycsere szempontjából. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt mindent elkövet annak érdekében, hogy széleskörű kapcsolatokat létesítsen minden olyan párttal és csoportosulással, amely elismeri a szocializ­mus eszméjének helyességét, hogy minél jobban elő­mozdítsa a nemzetközi munkásmozgalom hatékony­ságát, a szocializmusért s a béke megőrzéséért harcoló erók cselekvési egységét. A két párt képviselői kijelentik, hogy eltökélt szándékuk továbbra is erősíteni és mélyíteni a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkás­párt, valamint a bolgár és magyar nép közötti kapcso­latokat és testvéri együttműködést. Ebből a célból a jövőben fokozni fogják a két párt képviselőinek ta­lálkozóit a két országot érdeklő kiil- és belpolitikai kérdések megvitatása és a szocialista építés közben szerzett tapasztalatok kicserélése céljából. Megállapí­tást nyert, hogy a Bolgár Kommunista Párt tapaszta­lata a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén és az ebben az irányban elért sikerek igen értékesek a Magyar Szocialista Munkáspárt számára. A Magyar Szocialista Munkáspártnak a szocia­lista iparosítás során szerzett tapasztalati viszont hasznosak lehetnek a Bolgár Kommu­nista Párt számára. A két párt képviselői úgy vélik, hogy éppen ezért hasznos és célszerű közvetlen kap­csolatok létesítése egyes mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, ipari üzemek és állami intézmények párt­­szervezetei között tapasztalatcsere céljából. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei kifejezik mély meggyőződé­süket, hogy ez a találkozás és az elfogadott határo­zatok hozzájárulnak a két testvérpárt együttműködé­sének továbbfejlesztéséhez, eredményes harcukhoz a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt, a szocializmus­nak a Bolgár Népköztársaságban való sikeres felépí­téséhez, a hatalmas szocialista tábor további megszilár­dításához és a világbéke megőrzéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége meg, bízásából: KADAR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke. A B0I4.'. Kommunista Párt küldöttsége megbízá­sából: TODOR ZSIVKOV A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Budapest, 1957. évi június hó 10. napján. ; (Folytatás az 1. oldalról) ; cializmust építő népek nagy ;; családjában. ;; Sokan kérdezhetik: ho­­: gyan fog tevékenykedni a !. jövőben ez a baráti kör? ! I Nos, ez a kör nem tömegszer­­;; vezet, nincsen tagsági ;; könyv és tagsági díj, ;; nem külön szervezet, ; nincsen külön szék­­;; háza áem. |; A kultűrházban tartja meg ;; köri összejöveteleit és ren­­;: dezvényeit. A baráti kör ;; jellegére nézve propaganda ;; célú, amely természetesen ;: vezetőséget választ ügyei­­! ! nek intézésére. A propa­­!! g .ndát a szó legnemesebb :' értelmében kell venni. Nem •' bürokratikus felső szem­el pontos irányításról van szó. ;; hiszen járási és megyei el­­;; r.öksége sem le.sz, mint. volt ;; az MSZT-nek. A most' ;í megalakult' városi Baráti.. Kör például az érdeklődő dolgozók igényeire támasza kodva programot dolgoz ki, amelyben előreláthatólag ilyen célkitűzések is fognak szerepelni: kulturális éj szakmai előadások, tapasz­talatcserék a két ország különböző szakemberei, írói, művészei, orvosai stb, között, könyv ankétok, kiál­lítások, műsoros estek. A városi Baráti Kör mái is készülődik egy nagysza­bású művelődési est meg­­r°nd. zésére, amelyre a Jó­zsef Attila Művelődési Ház­­ban e hónap második leié­ben kerül sor. Ez alkalom­mal előadást tartanak a barátság időszerű kérdései­ről és ezután kultúrműsor kerül bemutatásra magyar és szovjet szereplők műsor­számaival. i Sok .sikert a baráti körök nemes munkájához! Mert a testvérriépek barátságának ápolása valóban szép és ne­mes' dohog! (Zaj

Next

/
Thumbnails
Contents