Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

1951. június 1, szombat

KF.LETMAGYARORSZAG

5

ImsaffiyokrtazS'f’Bu-■ piaci vásárlók érdekeit'

A nyíregyházi háziasszonyoknak nem kevés boszszúságot okoz a friss zöldségfélék beszerzése a piacon. Különösen azoknak, akik nem érnek rá a reggeli, vagy koradéielőtti órákban munkájuk miatt

a piacon a termelőktől megvásárolni a friss, egészséges zöldséget és rá lennének utalva a földművesszövetkezetre, ha itt elegendő választék és friss áru állna rendelkezésükre.

Van a piacon sok minden, de...

Amellett, hogy a kívánt áruféléket sem kapják meg, ezenfelül drágábban tudják beszerezni a gyenge minőségű zöldségféléket, mint az őstermelőktől. A sok panasz nyomán szétnéztünk a Búza-téri piaci standok között és bizony elég kellemetlen dolgokat tapasztaltunk. Megtekintettünk két szövetkezeti gyümölcs-zöldségboltot, s a piaci fmsz standot. A Rákóczi és az Űj utca sarkán lévő boltban találkoztunk citromsárgára fonyadt kelkáposztával, aminek 12 forint az ára kilónként. Régen hozták, nem adták még el, még egy hétig sem adják, nem nehéz kitalálni, mi lesz a sorsa: kilónként 12 forintért kerül a szemétbe.

A piacon az őstermelőknél ezzel szemben 6—8 forintos, friss kelkáposztát találtunk... A másik gyümölcs-zöldségboltban, melynek vezetője Izsai János, majdnem zörgővé szikkadt borsót találtunk, amelyik fölött még a régi ártábla díszeleg 18 forinttal, s most tűzik ki a 8 forintos kilón, kénti árat. De 8-ért sem viszik, mert a piacon már kapnak a vásárlók 8 forintért friss borsót. Igaz, ahogy az alku hozza, akad még 12 forintos is.

Két stand van egymás mellett a piacon, egyik a szövetkezeté, másik egy kisiparosé, Maróti Lászlóé. A két stand vezetője, Tóth István és Maróti László éppen a piaci áralakulásról beszélgettek érkezésünkkor. Arról volt szó, hogy a szövetkezet érthetetlen okokból nem vásárolja fel a fehér kalarábét árusítás céljából mondván, hogy ráromlik, nem veszik meg. — Maróti Lászlónak viszont más a kereskedői taktikája és jól csinálja, ő megveszi és ugyanannyiért vásárolja meg, mint amennyiért a szövetkezet is megvehetné. Nem akar annyit keresni rajta, mint a szövetkezet, de biztosan eladja. S ez annak a kereskedésnek a titka, amikor a kereskedő is jól jár és a vevő is.

Á piaci felhozatal egyébként bőséges, van már új burgonya, cseresznye, köszmét., gomba, spenót, uborka, retek, karfiol, idei petrezselyem és sárgarépa, saláta. A minőség? Kifogástalan. S az árak, akárhogy hasonlítottuk össze, megegyeztek a szövetkezeti ára':' al, de inkább alacsonyabbak voltak.

radt a borsó és mostmár 8 forintért sem tudja eladni.

De mi az oka ennek a hajszának? Mit akarnak ezzel elérni? Azok a dolgozók, akikkel beszélgettünk, sejtetni engedték, hogy a nyíregyházi földművesszövetkezetnek jelentős vesztesége volt, s ezt a veszteséget most és ilyen módszerrel szeretnék behozni. A nyíregyházi vásárlóközönség véleményeve] megegyezik Tóth Ernő piac-ellenőré is, aki szintén nem ebben látja a szocialista kereskedelem piac-befolyásoló hatását.

P—S

(A cikkben említett árak a szerdai piaci árak.)

Fejlődik a tissalökjárásban a tss-ekállatállománya

\ z októberi ellenforradalom sötét napjain járásunk területére Tiszapalkonyáról három teherautó berobogött; tele uszító ellenforradalmárokkal. Tiszalökön és Tiszavasváriban tevékenykedtek leginkább. Amikor elmentek akadt helyettük mind a két községben, aki folytatta a zászlóégetést, vörös csillag leverést és az emlékművek meggyalázását.

Hz ellenforradalom a tsz-mozgaiom ellen

Ezek után „forradalmi tanácsokat” választottak. Akadtak „hazafiak”, akik babérszerzésre törekedtek. Tiszávasváriban a volt főjegyző mindjárt a tanácstitkár helyébe furakodott. A munkájukat azzal kezdték, hogy a tsz-ek elnökeit behívatták és a feloszlásra szólították őket. Az újdonsült vezetők között akadtak olyanok is, mint G. Alföldi úr Tiszavasváriban, aki utasította a szövetkezeteket, hogy a korábban megvásárolt állatokat, eszközöket adják vissza régi gazdáiknak. Az ilyen felhívásokon néhányan felbuzdultak, mint Tornán Ferenc, aki a Munka TSZ- ből két lovat csikójával, elvitt, pedig azt neki a szövetkezet régen kifizette, így kezdődött a tsz-ek állatállományának széthurcolása. A járásunk területén lévő 20 szövetkezetből csak egy nem oszlott fel.

Esés,

Nyuhtörés,

ilnyagi kár

gondatlanság miatt

Már sötét volt, amikor a Móricz Zsigmond utcán, a Makarenko és a Kalinin utca közötti részen mentem hazafelé. Egyszer csak éktelen zaj és dühös káromkodás hallatszott a csendben. Az áldozat ott feküdt a járda melletti kerékpárúton, keze-lába leverve, feje betörve.

Semmi az egész, mert az ilyesmi katona-dolog — mondottam neki. Járt már

más is így, és azt hiszem nem maga az utolsó, aki töri, zúzza magát. De, hogy miért kell a kerékpárosoknak, néha a gyalogosoknak is hasra esni? A bukfen-i cek, esések abból adódnak, hogy ezt az utcarészt a vállalatok kirakodónak használják és az összevissza dobált téglák, — melyek rendszerint a kerékpárúira és a járdára kelülnek — okozzák a balMi as oka ennek a lehetetlen helyseinek?

Beszélgettünk ezekről a problémákról a három elárusítóhely dolgozóival. Az volt a közös véleményük, hogy a beszerzésnél nem járnak az áruk után, csak a megyén belül szerzik be, ritka eset, amikor a primőr-termő ' vidékekre elmennek. így fordul elő, hogy a. helyi őstermelők megelőzik őket egyes zöldségfélékkel, de különösen nagyobb a választék a helyi zöldségkereskedők boltjaiban, akik nem röstelnek elmenni Szentes, Csongrád. Mohács környékére, hogy ki tudják elégíteni vásárlóik igényeit.

A minőségnél ugyan nem lehetne mindig okolni a szövetkezeteket, mert

10—12 órába kerül, amíg a termelőtől a fogyasztóig eljut az áru, de nem egynapos „friss” áruról van szó a szövetkezeti boltokban. Sokszor a magas árak miatt egy hétig is állnak. A vásárlók nap mint nap felteszik a kérdést: Sok a felhozatal egyes árukból, miért maradnak mégis a régi, magas árak ...? Hiszen a piaci árhullámzáskor például a borsót reggel 10 forintért adják, később 8-ért a piaci árusok. Miért nem tudja ezt a szövetkezet is megtenni alkalmazkodva a piaci áralakuláshoz ; . .?

Mint a dolgozók elmondották, szokatlan jelenség ütötte fel néhány hónapja ■' éjét. Ugyanis a nyíregy- 1 űzi földművesszövetkezet

vezetősége ragaszkodik ahhoz, hogy legalább 50 százalékos árréssel továbbítsák a fogyasztókhoz az árut. Ezt — a szocialista kereskedelemre korántsem jellemző módszert — még azzal is tetőzik — s itt már a bolti dolgozók rovására —, hogy nem eszközölnek „leárazást”, sem amikor az áru minősége romlik, sem pedig akkor, amikor a magas ár miatt kél el az áru.

A bolti dolgozót például megterhelik 500 csomó retekkel 60 filléres áron — függetlenül attól, hogy a piacon már 50 fillérért is lehet venni —, s ha nem tudja eladni és az árut végül ki kell d jni, vele fizettetik meg. Hogy miből? Erre a dolgozók nem adtak választ, de nem is szükséges, mert mindnyájan tudjuk, miből fedezik a hiányt. Hogy mit jelent az, hogy nem történik „leárazás”, egy másik példa is bizonyítja. Az fmsz borsót vásárolt 12—14 forintos áron. ugyanennyiért vásárolt egy kiskereskedő is, — a szövetkézét 18, a kiskereskedő 15 forintért kínálta az árut. Az utóbbié elfogyott frissen, szép jövedelme volt rajta, a szövetkezet nagy hasznot akart húzni, rászáFelhívás

a szőlőtermelő gazdákhoz!

Az utóbbi hetek esős időjárása peronoszpóra veszélyt hozhat.

A peronoszpóra ellen lehet védekezni és kell is minden termelőnek. A peronoszpóra ellen való védekezést; leghatásosabban rézgálicos oldattal bordóiiével érhetjük el.

Amikor a tartósabb esőzés megszűnt, a szőlőlevelek felszáradása után haladéktalanul permetezni kell.'

Amennyiben a bordóilével való permetezést újabb

Ta fi itlm ányosxá k a Fekete-tengeri

A román tudósok a bolgár tudósokkal közösen vitatják meg a feketetengeri kutatások módszereit és eddigi eredményeit, majd a „Fekete tenger ’ nevű román kutatchajón és a „Szeptember 9.” nevű ool&ár kutatohajón útrakeinek, hogy a burgaszi vizeken végezzenek ichtiológiai kutatásokat.

Szerkesztőségi

közlemény

Értesítjük a megye valamennyi párt- és tönicgszervezetét, hivatalát, intézményét és minden egjéb szervet, valamint olvasóinkat, nogy lapunk, a „Keletmagyarország” számára csak azon újságírók gyűjthetnek adatokat, akik 1957. június elsejénél nem régebbi keltezésű igazolvánnyal vannak ellátva.

Szerkesztőbizottság.

esőzések zavarnák, úgy porozással is védekezhetünk.

Porozáshoz rézkénport használunk, ami beszerezhető minden földművesszövetkezeti és vegyi-szaküzletben.

A peronoszpóra elleni védekezés a termés megvédése érdekében halasztnatatlanul fontos, így azt rendszeresen kell végezni.

Borforgalmi Vállalat.

eseteket és a kellemetlen* esti bukdácsolásokat. Hogy* a kép teljes legyen ezt még* tetőzik, hogy a téglaszál-* lító kocsik a járdára álla-? nak és úgy pakolnak. Sze-t gény gyalogos pedig kény-* télén nagy kerülővel a ko-} csiúton menni. }

Ügy látszik, a rossz pél-* da ragadós, mert a Megyei* Építőipari Vállalat is meg-? szerette az utcai raktáro-} zást. Az építkezésnél hasz-* nálatos vasbeton gerendá-} kát szintén ezen az utca-} részen tárolja. (Szerencsé-} jére, hogy a gerendák ne-1 hezek és így nem történhet« gazdacsere.) £

Az utcabeliek és az arra-} járók úgy gondolják, hogy} ideje lenne a rakodót —hal már ottan van — rendeseb-i ben kezelni, hogy a bal-2 esetek megszűnjenek, al vasbeton gerendák pedig k mielőbb eltűnjenek a ke-* rckpárosok útjából. Amikor? minden utca a tiszta moz-} galomban vesz részt, addig? a Móricz Zsigmond utca (!)} úszik a rendetlenségben, és} a balesetek sorozata éri a} rajta közlekedőket. }

Dorogi Mihály.*

15 szövetkezetünk van

Az ellenforradalom pusz-i títása ellenére ma már 15 szövetkezetünk működik, Csupán három termelőszövetkezetünk nem rendelkezik szarvasmarhával, de azok is rövidesen megvásárolják a tervben szereplő mennyiséget.

II tiszadobi Zrínyi TSZ

A tiszadobi Zrínyi TSZ ez év tavaszán alakult a volt Új Föld TSZ helyén. 120 hold szántójuk van és néhány hold legelőjük, erre a területre 30 darab szarvasmarhát terveznek, amiből 18 már meg is van. A fejési átlaguk 10 literen felül van. Juhállományuk 250 darab, anyakocájuk 10 és 4 darab ló. A tsz.. elnö. kének az a véleménye, rhogy ekkora területen el} tudják tartani a tervezett } állatállományt, hiszen ha

Í

* több lesz a trágya, nem 20, hanem 30 mázsa kukocicát termelnek egy holdon.

T árási szinten október «V előtt 100 hold szántóra 7.3 szarvasmarha esett,amiből 3.3 volt a tehén, a terv szerint ez év végére a »szarvasmarha állomány 2 úgy szaporodik, hogy 9.4 {darab jut 100 holdra, ezen ibelül a tehén 4.4 lesz.

} Az elmúlt évben juhból }39 darab jvitott 100 holdra.1 {most 82 lesz év végére. — {Anyajuhból 17 darab volt, {most 40 lesz. Meg kell jetgyezni, hogy ezeket a szá- Í mókát a termelőszövetkeízetek minden kényszer néL ♦ kül maguk tervezték. Ez ?azt mutatja, hogy az állat-, ♦ sűrűség emelésével a bel-' fterjesség irányába halad-; }nak és meg is valósítják {mert maguk tervezték.

* Láthatják ebből is az el-1 I lenforradalmárok és szekértolóik, hogy a szövetkezzél i mozgalom nálunk, ? olyan gyökeret vert, amit1 ? kiszakítani már nem lehet, ;?ami egyre csak erősödni }fog, mert ez az út a parasztság felemelkedésének: }a biztos útja.

♦ Czine Ferenc,

. * Tiszalök.

PALKÓ

í~l téves, szőke hajú, buksi fejű gyerek volt Palkó.

Külsőre nézve semmiben sem különbözött tőlünk, csak képzeletvilága volt különös nem mindennapi.

Mint fein őttkorú ő'ér"<7'. Don Qvijoténak fejében a kóbor lovagok, úgy keltek életre piciny agyában a mesék csodálatos hősei, a boszorkányok, tündérek és óriások.

Gyönyörrel szürcsöliük színes szavait, amikor nyári délutánokon mesébe kezdett. Olyan hihetőnek hangzott szájából a csokoládévár, a savanyúcukorfa, az eldorádó és a törpék birodalma, hogy egy szép napon kedvünk kerekedett az induláshoz.

Szereztünk zsákot a talált kincsek gyűjtéséhez, cipőkrémes dobozt a varázs. kenőcsök számára, a manókat megkötözni vagy ötven méter zsineget és egy hatalmas kenyérvágókést a sárkányok ellen.

Egyenesen Eldorado felé vettük az irányt. Négyen voltunk, bátran lépegettünk. habár Palkón kívül egyikünk sem hitt komolyan a dologban.

Egy kacskaringós utca végén, kis patakocska folydogált, s rajta keskeny palló vezetett keresztül. Vezérünk — példaképpen — tízszer is átsétált az imbolygó deszkaszálont de mi csak nem mozdultunk.

Hasztalan kérlelt — biztatott, nagyon féltünk a víztől. Így aztán nem tehettünk mást, megindultunk a part mentén biztonságosabb átkelő helyet keresni.

A kkoriban vándor cirkusz tanyázott városunkban. Produkcióján

ban hét törpe is szerepelt, akik felfelé kunkorodó papucsban, hegyes süveggel a fejükön a kanári színű ruhákban, az utcákat járták reklámot csinálni. A nyári hőségtől elpilledve a partmenti fák alatt heverésztek, falatoztak éppen, amint beléjük botlottunk. A látványtól még a lélegzetünk is elállt. Fehérek lettünk, mint a fal, minden tagunk remegni kezdett a fé-\ leiemtől. Csak a mi Don Quijoténk nemi vesztette el a^ejét.

A kutya teremtéseteket — fordult velünk szembe — nem megmondtam, hogy amott menjünk át a vizen.

Erre hiába jöttünk. Itt a liliputík laknak, ezek meg szegények, mint a, templom egere. — Láthatjátok most isi sajtot rágnak.

De bizony nem láttunk semmit, futottunk, mint a nyúl hazafelé. Palkó azonban csak estére jött meg, zsebe tömii9 volt cukorral és hosszú hónapokig erálegettc jószívű cimboráját, a liliputi ki. rályt.