Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

1951. június 1, szombat KF.LETMAGYARORSZAG 5 ImsaffiyokrtazS'f’Bu-■ piaci vásárlók érdekeit' A nyíregyházi háziasszo­nyoknak nem kevés bosz­­szúságot okoz a friss zöld­ségfélék beszerzése a pia­con. Különösen azoknak, akik nem érnek rá a reg­geli, vagy koradéielőtti órákban munkájuk miatt a piacon a termelőktől megvásárolni a friss, egész­séges zöldséget és rá lenné­nek utalva a földművesszö­vetkezetre, ha itt elegendő választék és friss áru állna rendelkezésükre. Van a piacon sok minden, de... Amellett, hogy a kívánt áruféléket sem kapják meg, ezenfelül drágábban tudják beszerezni a gyenge minőségű zöldségféléket, mint az őstermelőktől. A sok panasz nyomán szét­néztünk a Búza-téri piaci standok között és bizony elég kellemetlen dolgokat tapasztaltunk. Megtekintet­tünk két szövetkezeti gyü­mölcs-zöldségboltot, s a piaci fmsz standot. A Rá­kóczi és az Űj utca sarkán lévő boltban találkoztunk citromsárgára fonyadt kel­káposztával, aminek 12 fo­rint az ára kilónként. Ré­gen hozták, nem adták még el, még egy hétig sem adják, nem nehéz kitalálni, mi lesz a sorsa: kilónként 12 forintért kerül a szemét­be. A piacon az őstermelők­nél ezzel szemben 6—8 fo­rintos, friss kelkáposztát találtunk... A másik gyü­mölcs-zöldségboltban, mely­nek vezetője Izsai János, majdnem zörgővé szikkadt borsót találtunk, amelyik fölött még a régi ártábla díszeleg 18 forinttal, s most tűzik ki a 8 forintos kilón, kénti árat. De 8-ért sem viszik, mert a piacon már kapnak a vásárlók 8 forin­tért friss borsót. Igaz, ahogy az alku hozza, akad még 12 forintos is. Két stand van egymás mellett a piacon, egyik a szövetkezeté, másik egy kisiparosé, Maróti Lászlóé. A két stand vezetője, Tóth István és Maróti László éppen a piaci áralakulásról beszélgettek érkezésünkkor. Arról volt szó, hogy a szö­vetkezet érthetetlen okok­ból nem vásárolja fel a fe­hér kalarábét árusítás cél­jából mondván, hogy rá­­romlik, nem veszik meg. — Maróti Lászlónak viszont más a kereskedői taktikája és jól csinálja, ő megveszi és ugyanannyiért vásárolja meg, mint amennyiért a szövetkezet is megvehetné. Nem akar annyit keresni rajta, mint a szövetkezet, de biztosan eladja. S ez annak a kereskedésnek a titka, amikor a kereskedő is jól jár és a vevő is. Á piaci felhozatal egyéb­ként bőséges, van már új burgonya, cseresznye, kösz­­mét., gomba, spenót, ubor­ka, retek, karfiol, idei pet­rezselyem és sárgarépa, saláta. A minőség? Kifo­gástalan. S az árak, akár­hogy hasonlítottuk össze, megegyeztek a szövetkezeti ára':' al, de inkább alacso­nyabbak voltak. radt a borsó és mostmár 8 forintért sem tudja eladni. De mi az oka ennek a hajszának? Mit akarnak ezzel elérni? Azok a dolgo­zók, akikkel beszélgettünk, sejtetni engedték, hogy a nyíregyházi földművesszö­vetkezetnek jelentős vesz­tesége volt, s ezt a veszte­séget most és ilyen mód­szerrel szeretnék behozni. A nyíregyházi vásárló­közönség véleményeve] megegyezik Tóth Ernő piac-ellenőré is, aki szintén nem ebben látja a szocia­lista kereskedelem piac-be­folyásoló hatását. P—S (A cikkben említett árak a szerdai piaci árak.) Fejlődik a tissalökjárásban a tss-ekállatállománya \ z októberi ellenforra­­dalom sötét napjain járásunk területére Tisza­­palkonyáról három teher­autó berobogött; tele uszító ellenforradalmárokkal. Ti­­szalökön és Tiszavasvári­ban tevékenykedtek leg­inkább. Amikor elmentek akadt helyettük mind a két községben, aki folytatta a zászlóégetést, vörös csillag leverést és az emlékművek meggyalázását. Hz ellenforradalom a tsz-mozgaiom ellen Ezek után „forradalmi tanácsokat” választottak. Akadtak „hazafiak”, akik babérszerzésre törekedtek. Tiszávasváriban a volt fő­jegyző mindjárt a tanács­­titkár helyébe furakodott. A munkájukat azzal kezd­ték, hogy a tsz-ek elnökeit behívatták és a feloszlásra szólították őket. Az újdon­sült vezetők között akadtak olyanok is, mint G. Alföldi úr Tiszavasváriban, aki utasította a szövetkezete­ket, hogy a korábban meg­vásárolt állatokat, eszkö­zöket adják vissza régi gazdáiknak. Az ilyen fel­hívásokon néhányan fel­buzdultak, mint Tornán Ferenc, aki a Munka TSZ- ből két lovat csikójával, elvitt, pedig azt neki a szövetkezet régen kifizette, így kezdődött a tsz-ek ál­latállományának széthur­­colása. A járásunk terüle­tén lévő 20 szövetkezetből csak egy nem oszlott fel. Esés, Nyuhtörés, ilnyagi kár gondatlanság miatt Már sötét volt, amikor a Móricz Zsigmond utcán, a Makarenko és a Kalinin utca közötti részen men­tem hazafelé. Egyszer csak éktelen zaj és dühös ká­romkodás hallatszott a csendben. Az áldozat ott feküdt a járda melletti ke­rékpárúton, keze-lába le­verve, feje betörve. Semmi az egész, mert az ilyesmi katona-dolog — mondottam neki. Járt már más is így, és azt hiszem nem maga az utolsó, aki töri, zúzza magát. De, hogy miért kell a kerékpárosok­nak, néha a gyalogosoknak is hasra esni? A bukfen-i cek, esések abból adódnak, hogy ezt az utcarészt a vállalatok kirakodónak használják és az össze­vissza dobált téglák, — me­lyek rendszerint a kerék­párúira és a járdára ke­lülnek — okozzák a bal­Mi as oka ennek a lehetetlen helyseinek? Beszélgettünk ezekről a problémákról a három el­árusítóhely dolgozóival. Az volt a közös véleményük, hogy a beszerzésnél nem járnak az áruk után, csak a megyén belül szerzik be, ritka eset, amikor a primőr-termő ' vidékekre elmennek. így fordul elő, hogy a. helyi őstermelők megelőzik őket egyes zöld­ségfélékkel, de különösen nagyobb a választék a he­lyi zöldségkereskedők bolt­jaiban, akik nem röstelnek elmenni Szentes, Csongrád. Mohács környékére, hogy ki tudják elégíteni vásár­lóik igényeit. A minőségnél ugyan nem lehetne mindig okolni a szövetkezeteket, mert 10—12 órába kerül, amíg a termelőtől a fogyasztóig el­jut az áru, de nem egyna­pos „friss” áruról van szó a szövetkezeti boltokban. Sokszor a magas árak miatt egy hétig is állnak. A vá­sárlók nap mint nap fel­teszik a kérdést: Sok a fel­hozatal egyes árukból, miért maradnak mégis a régi, magas árak ...? Hi­szen a piaci árhullámzás­kor például a borsót reggel 10 forintért adják, később 8-ért a piaci árusok. Miért nem tudja ezt a szövetke­zet is megtenni alkalmaz­kodva a piaci áralakulás­hoz ; . .? Mint a dolgozók elmon­dották, szokatlan jelenség ütötte fel néhány hónapja ■' éjét. Ugyanis a nyíregy- 1 űzi földművesszövetkezet vezetősége ragaszkodik ah­hoz, hogy legalább 50 szá­zalékos árréssel továbbít­sák a fogyasztókhoz az árut. Ezt — a szocialista kereskedelemre korántsem jellemző módszert — még azzal is tetőzik — s itt már a bolti dolgozók rovására —, hogy nem eszközölnek „leárazást”, sem amikor az áru minősége romlik, sem pedig akkor, amikor a ma­gas ár miatt kél el az áru. A bolti dolgozót például megterhelik 500 csomó re­tekkel 60 filléres áron — függetlenül attól, hogy a piacon már 50 fillérért is lehet venni —, s ha nem tudja eladni és az árut vé­gül ki kell d jni, vele fi­zettetik meg. Hogy miből? Erre a dolgozók nem adtak választ, de nem is szüksé­ges, mert mindnyájan tud­juk, miből fedezik a hiányt. Hogy mit jelent az, hogy nem történik „leárazás”, egy másik példa is bizo­nyítja. Az fmsz borsót vá­sárolt 12—14 forintos áron. ugyanennyiért vásárolt egy kiskereskedő is, — a szö­vetkézét 18, a kiskereskedő 15 forintért kínálta az árut. Az utóbbié elfogyott frissen, szép jövedelme volt rajta, a szövetkezet nagy hasznot akart húzni, rászá­Felhívás a szőlőtermelő gazdákhoz! Az utóbbi hetek esős időjárása peronoszpóra ve­szélyt hozhat. A peronoszpóra ellen le­het védekezni és kell is minden termelőnek. A pe­ronoszpóra ellen való vé­dekezést; leghatásosabban rézgálicos oldattal bordói­­iével érhetjük el. Amikor a tartósabb eső­zés megszűnt, a szőlőleve­lek felszáradása után hala­déktalanul permetezni kell.' Amennyiben a bordóilé­­vel való permetezést újabb Ta fi itlm ányosxá k a Fekete-tengeri A román tudósok a bol­gár tudósokkal közösen vi­tatják meg a feketetengeri kutatások módszereit és eddigi eredményeit, majd a „Fekete tenger ’ nevű ro­mán kutatchajón és a „Szeptember 9.” nevű ool­­&ár kutatohajón útrakei­­nek, hogy a burgaszi vize­ken végezzenek ichtiológiai kutatásokat. Szerkesztőségi közlemény Értesítjük a megye vala­mennyi párt- és tönicgszer­­vezetét, hivatalát, intézmé­nyét és minden egjéb szer­vet, valamint olvasóinkat, nogy lapunk, a „Keletma­­gyarország” számára csak azon újságírók gyűjthetnek adatokat, akik 1957. június elsejénél nem régebbi kel­tezésű igazolvánnyal van­nak ellátva. Szerkesztőbizottság. esőzések zavarnák, úgy porozással is védekezhe­tünk. Porozáshoz rézkénport használunk, ami beszerez­hető minden földművesszö­­vetkezeti és vegyi-szaküz­­letben. A peronoszpóra elleni védekezés a termés megvé­dése érdekében halasztna­­tatlanul fontos, így azt rendszeresen kell végezni. Borforgalmi Vállalat. eseteket és a kellemetlen* esti bukdácsolásokat. Hogy* a kép teljes legyen ezt még* tetőzik, hogy a téglaszál-* lító kocsik a járdára álla-? nak és úgy pakolnak. Sze-t gény gyalogos pedig kény-* télén nagy kerülővel a ko-} csiúton menni. } Ügy látszik, a rossz pél-* da ragadós, mert a Megyei* Építőipari Vállalat is meg-? szerette az utcai raktáro-} zást. Az építkezésnél hasz-* nálatos vasbeton gerendá-} kát szintén ezen az utca-} részen tárolja. (Szerencsé-} jére, hogy a gerendák ne-1 hezek és így nem történhet« gazdacsere.) £ Az utcabeliek és az arra-} járók úgy gondolják, hogy} ideje lenne a rakodót —hal már ottan van — rendeseb-i ben kezelni, hogy a bal-2 esetek megszűnjenek, al vasbeton gerendák pedig k mielőbb eltűnjenek a ke-* rckpárosok útjából. Amikor? minden utca a tiszta moz-} galomban vesz részt, addig? a Móricz Zsigmond utca (!)} úszik a rendetlenségben, és} a balesetek sorozata éri a} rajta közlekedőket. } Dorogi Mihály.* 15 szövetkezetünk van Az ellenforradalom pusz-i títása ellenére ma már 15 szövetkezetünk működik, Csupán három termelőszö­vetkezetünk nem rendelke­zik szarvasmarhával, de azok is rövidesen megvá­sárolják a tervben sze­replő mennyiséget. II tiszadobi Zrínyi TSZ A tiszadobi Zrínyi TSZ ez év tavaszán alakult a volt Új Föld TSZ helyén. 120 hold szántójuk van és néhány hold legelőjük, er­re a területre 30 darab szarvasmarhát terveznek, amiből 18 már meg is van. A fejési átlaguk 10 literen felül van. Juhállományuk 250 darab, anyakocájuk 10 és 4 darab ló. A tsz.. elnö­­. kének az a véleménye, rhogy ekkora területen el­­} tudják tartani a tervezett } állatállományt, hiszen ha Í * több lesz a trágya, nem 20, hanem 30 mázsa kuko­­cicát termelnek egy hol­don. T árási szinten október «V előtt 100 hold szán­tóra 7.3 szarvasmarha esett,­­amiből 3.3 volt a tehén, a terv szerint ez év végére a »szarvasmarha állomány 2 úgy szaporodik, hogy 9.4 {darab jut 100 holdra, ezen ibelül a tehén 4.4 lesz. } Az elmúlt évben juhból }39 darab jvitott 100 holdra.1 {most 82 lesz év végére. — {Anyajuhból 17 darab volt, {most 40 lesz. Meg kell je­­tgyezni, hogy ezeket a szá- Í mókát a termelőszövetke­­ízetek minden kényszer néL ♦ kül maguk tervezték. Ez ?azt mutatja, hogy az állat-, ♦ sűrűség emelésével a bel-' fterjesség irányába halad-; }nak és meg is valósítják {mert maguk tervezték. * Láthatják ebből is az el-1 I lenforradalmárok és sze­kértolóik, hogy a szövetke­zzél i mozgalom nálunk, ? olyan gyökeret vert, amit1 ? kiszakítani már nem lehet, ;?ami egyre csak erősödni }fog, mert ez az út a pa­rasztság felemelkedésének: }a biztos útja. ♦ Czine Ferenc, . * Tiszalök. PALKÓ í~l téves, szőke hajú, buksi fejű gye­rek volt Palkó. Külsőre nézve semmiben sem külön­bözött tőlünk, csak képzeletvilága volt különös nem mindennapi. Mint fein őttkorú ő'ér"<7'. Don Qvijoté­­nak fejében a kóbor lovagok, úgy keltek életre piciny agyában a mesék csodálatos hősei, a boszorkányok, tündérek és óriá­sok. Gyönyörrel szürcsöliük színes szavait, amikor nyári délutánokon mesébe kez­dett. Olyan hihetőnek hangzott szájából a csokoládévár, a savanyúcukorfa, az el­­dorádó és a törpék birodalma, hogy egy szép napon kedvünk kerekedett az indu­láshoz. Szereztünk zsákot a talált kincsek gyűjtéséhez, cipőkrémes dobozt a varázs. kenőcsök számára, a manókat megkötöz­ni vagy ötven méter zsineget és egy ha­talmas kenyérvágókést a sárkányok ellen. Egyenesen Eldorado felé vettük az irányt. Négyen voltunk, bátran lépeget­tünk. habár Palkón kívül egyikünk sem hitt komolyan a dologban. Egy kacskaringós utca végén, kis pa­takocska folydogált, s rajta keskeny palló vezetett keresztül. Vezérünk — példa­képpen — tízszer is átsétált az imbolygó deszkaszálont de mi csak nem mozdul­tunk. Hasztalan kérlelt — biztatott, nagyon féltünk a víztől. Így aztán nem tehettünk mást, megindultunk a part mentén biz­tonságosabb átkelő helyet keresni. A kkoriban vándor cirkusz tanyá­­zott városunkban. Produkcióján ban hét törpe is szerepelt, akik felfelé kunkorodó papucsban, hegyes süveggel a fejükön a kanári színű ruhákban, az ut­cákat járták reklámot csinálni. A nyári hőségtől elpilledve a partmenti fák alatt heverésztek, falatoztak éppen, amint belé­jük botlottunk. A látványtól még a léleg­zetünk is elállt. Fehérek lettünk, mint a fal, minden tagunk remegni kezdett a fé-\ leiemtől. Csak a mi Don Quijoténk nemi vesztette el a^ejét. A kutya teremtéseteket — fordult ve­lünk szembe — nem megmondtam, hogy amott menjünk át a vizen. Erre hiába jöttünk. Itt a liliputík laknak, ezek meg szegények, mint a, templom egere. — Láthatjátok most isi sajtot rágnak. De bizony nem láttunk semmit, fu­tottunk, mint a nyúl hazafelé. Palkó azonban csak estére jött meg, zsebe töm­­ii9 volt cukorral és hosszú hónapokig erá­­legettc jószívű cimboráját, a liliputi ki. rályt.

Next

/
Thumbnails
Contents