Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-08 / 132. szám

1957. június 8, szombat ÄELETMAGTARORSiAG a hasonló szervezeteket kívánt. Az állítóla­gos forradalmi, lényegükben ellenforra­dalmi, népellenes bizottságok szétverése, a régi államapparátus megvédése helyes volt. Nem megszüntetni kell a régi szer­vezeteket, hanem ki kell javítani fogya­tékosságukat. Tovább is a szocialista terv­­gazdálkodás alapján állunk; Elmondotta, hogy ezzel kapcsolatban is burjánzik a revizionizmus, amely vitatja az üzemek kötelező érvényű terveinek szükségessé­gét, vagy az átfogó népgazdasági tervet, s ehelyett közvetett eszközökkel, bér- vagy árpolitikával, pénzügyi eszközökkel akar­ja irányítani a termelést és elosztást. Nem tagadjuk a pénzügyi eszközök jelen­tőségét, de alapjaiban új, általunk isme­retlen mechanizmusok kedvéért nem szabad felforgatnunk a népgazdaság irá­nyítását, gyengítenünk a szocialista állam vezető szerepét, Mindez nem zá, ki ész­szerű átszervezéseket, új módszereket. Az egyetemet, főiskolát végzettek problémáiról szólva, ami komoly gond számunkra és a szülők számára is, elmon­dotta, hogy ennek nehézségeit az évek­kel ezelőtt túl magasra tervezett egye­temi létszán ok okozzák. Sok esetben nem a legfontosabb fogialkozási ágak számára kép.-.link új munkaerőt. Gaz­dasági életünket jelenleg az jellemzi; hogy az admi.u utrativ apparátus csök­kenése ' miatt is csökkent az elhelyezke­dési lehetőség a hivatali apparátusban. Ebben a helyzetben az elhelyezkedési gondokkal küszködő, egyetemet végzett fiatalok számára több ezer egyéves idő­tartamú gyakornoki állást szerveztünk, melyek létszáma és bérterhé nem érinti a vállalatot. Ezeknek az állásoknak a szervezése az államnak évi 37 millió fo­rintjába kerül. Figyelemmel kísérjük az ez idén végző 17.000 ipariskolás fiatal ás a technikumi hallgatók munkábahelye­­zését is. A Munkaügyi Minisztérium ia­­vaslaton dolgozik, hogy bizonyos adminisztratív és egyéb munkakörökbe a jövőben első­sorban érettségizett fiatalokat le­hessen felvenni. Ezzel több ezer érettségizett problémá­iét akarjuk megoldani, mert az egyete­mekre és főiskolákra idén sem tudunk felvenni minden jelentkezőt. Egyik legfontosabb Jeladatunk a mesőgaxdasági termelés Jejlesxicse Ezután röviden foglalkozott a mező­­gazdaság néhány kérdésével, a felvásár­lási árak rendezésével. A mezőgazdasági termelés fejlesztése egyik legfontosabb feladatunk. Elismeréssel szólt a mező­gazdaság dolgozóinak, köztük az egyéni parasztoknak helytálláséról az ellen­­forradalmi viharban s a súlyos körül­mények között is felelősségteljesen dol­gozó mezőgazdasági szakemberekről. Ezután a szovjet csapatok magyar­országi tartózkodásával kapcsolatban kö­tött egyezményről, a varsói szerződés jelentőségéről szólott, kiemelve azt a cik­kelyt, amely szerint a szovjet csapatok ideiglenes tartózkodása területünkön semmiképpen sem érinti a magyar állam szuverenitását, a szovjet csapatok nem avatkoznak a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Az imperialista rádióleadók és lapok a legkülönbözőbb formákban kommentálták ezt az egyezményt, mély­ségesen hallgattak azonban az amerikai csapatok állomásozásáról távol Ameri­kától, a Szovjetunió és a szocialista tá­bor más országai határának közelében, : Utalt arra, hogy m ellenforradalom ENSZ-csapa- Sokat hívott és várt Magyar­­országra, s népünk még emlék­szik az ENSZ-csapatok koreai tevékenységére. A hazánkban ideiglenesen tartózkodó csapatok egy szocialista nagyhatalom csapatai s ebből világosan következik hogy a szocializmust, a dolgozó nép ér dekeit segítik megvédelmezoj egy eset­leges újabb támadással szemben. A tő­kés országok idegenben állomásozó csa­patai — imperialista hatalom csapatai világos tehát, hogy utasításuk a kizsák­mányolok, a monopolkapitalisták érde­keinek védelmére szól. Ezzel kapcsolat ban utalt az amerikai flotta tüntető fel­vonulására a Földközi-tengeren. Han­goztatta, hogy a szovjet csapatok ma­gyarországi tartózkodásának időtartama nem a forradalmi munkás-paraszt kor­mányon, hanem sokkal inkább az impe­rialistákon, az Egyesült Államok kor -Hiányán múlik, mert a szovjet csapatok addig maradnak Magyarországon, amn az agresszív céllal más országok terüle­tén elhelyezett csapatokat** vissza nem vonják az Egyesült Államok területére A tervet és költségvetést a kormány nevében elfogadásra javasolta, a bi­zottságok által javasolt módosítások figyelembevételével. bejelentést, terjeszthetnek elő kérelmet. Megszűnik. az a helytelen gyakorlat, hogy államigazgatási szerveink vissza­utasíthatnak beadványokat alaki hibák miatt. Fia pedig nem az illetékes szerv­hez terjesztik be a beadványt, az új ja­vaslat kötelezi az eljáró szervet, hogy a beadványt azonnal továbbítsa az elinté­zésre hivatott szervhez. Széles lehetősé­get biztosít a javaslat a jogsértéseit megakadályozására, a bekövetkezett jog­sértések megszüntetésére, s rendezi az állampolgárok panasz-jogát. Megfelelő jogokat ad a jogorvoslatok és határoza­­lok megváltoztatása terén is. A javaslat komoly korlátokat szab az államigazga­tási szervek elé abban a tekintetben, hogy csak rendkívül kivétele- esetben utasíthassanak el «fellebbezést az 1929. évi 30. törvényre hivatkozva azon az alapon, hogy a közérdekre tekintettel nincs lehetőség a fellebbezésre. Lehető­vé válik egyes államigazgatási ügyekben hozott határozatok bírói úton való meg­támadása is. A javaslat kimondja, hogy állampolgárokkal szemben alkalmazható kényszerintézkedéseket csak indokolt esetben, alapos megfontolás után a ve­zető beosztásban levő tisztviselők ren­delhessenek el (elővezetés, bírságolás) s ez megvédi az állampolgárokat a feles­leges zaklatásoktól. A panasz-eljárás új szabályozásának jelentőségéről elmondta, véget kell vetni a jelenleg uralkodó Hit várok én az élettől? (egy érettségiző diák „vallomásai“) zűrzavarnak s ezért a javaslat azt az el-* vet juttatja kifejezésre, hogy a felek ne kerüljék meg a rendes jogorvoslati le­hetőségeket és csak akkor jöjjenek pa­nasszal, ha az eljárás rendes menetében, nem kaptak orvoslást. Az államigazga­tási szerveknek okozott munkatöbblet csökkentésére úgy rendelkezik a javas­lat, hogy ugyanabban a£ ügyben benyúj­tott ismételt panasz, ha az nem tartal­maz új tényeket, vizsgálat nélkül vissza­utasítható. Méltatta a hatáskörök rendezésére tett elvi megállapítások jelentőségét. A javaslat nagy lépést tesz afelé, hogy a községek és a városi kerületek legyenek az elsőfokú hatásköri szervek, szemben a mai gyakorlattal, amikor ál­talános a járási, szervek elsőfokú hatás­köre. A javaslat ilyen rendelkezését a tanácsok további erősítése, önállóságuk növelése, a decentralizálás indokolja. Tekintettel a javaslat sok új rendelke­zésére, az azok megismeréséhez és el­sajátításához szükséges hosszabb időre, a törvény hatálybalépésének időpont­iául október 1-ét javasolják. Végül a ja-, vaslatot az országgyűlés jogi-igazgatási és igazságügyi bizottsága részéről elfo­gadásra ajánlotta. Ax országgyűlés megszavazta az 1957, évi népgazdasagi tervet es az állami költségvetést Apró Antal nagy tapssal fogadott felszólalása után Antos István pénzügy­­miniszter kért szót. Elmondotta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megvizsgálta az ülésszakon elhangzóit módosító javaslatokat, melyek szerint a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésére 25, a belvízkárok elhárítására 22, a ta­nácsok felújítási keretének emelésére 12, az egészségügyi intézmények létszámá­nak emelésére és orvosi műszerek be­szerzésére 10 millió forintot fordítson az államháztartás. A módosító javaslatok­kal a kormány egyetért és javasolja az országgyűlésnek, hogy azokat fogadja el. Ezekkel a költségvetés bevételeinek főösszege 52 milliárd 673 millió 242 ezer forintra, a kiadások főösszege 51 mil­liárd 872 millió 684 ezer forintra emel­kedik. Kérte az országgyűlést, hogy a kormány által előterjesztett törvényja­vaslatot az ismertetett módosításokkal együtt fogadja el. A szavazás során m országgyűlés az 1957. évi nép­­gazdasági tervet és az állami költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. Hasonlóképpen elfogadta a költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot. Egyhangúlag szavazta meg az országgyűlés Barcs Sándor képviselő határozati javaslatát is a nukleáris robbantási kísérletek be­szüntetése tárgyában. Szünet után az országgyűlés áttért 8z államigazgatási eljárás általános sza­bályairól szóló törvényjavaslat tárgyalá­sára. A javaslat előadója Gábri Mihály, a javaslat szükségességéről szólva el­mondotta, hogy államigazgatási szer­veink munkájábc" 12 év nagy eredmé­nyei mellett mindenekelőtt azért tapasz­talhatunk alacsony szintet, és lazaságot, mert nem rendeztük kellően az állam­igazgatási eljárás szabályait, azokat gyakran indokolatlan kötetlenség helyettesíti. A törvényesség megszilár ditása komoly akadályokba ütközik s az államigazgatási munka színvonalának emelése is nehéz, az eljárásokat egysé­gesen szabályozó kódex nélkül. A sza­bályozatlanságra jellemző, hogy a hatás­körről és az illetékességről ezek kötelező vizsgálatáról, a tanúzási és szakértői véleményadási kötelezettségről sincs rendelkezés. Teljes egészében szabályo­zatlan a rendőrségi igazgatási eljárás, Hasonló a helyzet a gyámügyi eljárás­ban. A javasok szabályozás zonban nem merevíti meg az államigazgatási eljá­rást, csak azokat az eljárási szabályokat rögzíti, amelyeket minden államigazga­tási eljárásban meg kell tar-; tani s lehetővé teszi, hogy rendelkező-; seire épülve, ezokat kiegészítve megi'e-; lelően szabályozzák a különleges kérdé­seket is. i « főszintén tudom Minden állampolgár alaki megkötöttség nélkül tehet panaszt, terjeszthet elő kérelmet Nagy jelentőségű a javaslat az állam­polgárok jogos érdekeinek biztosítása szempontjából is. A szocialista demok­ratizmus továbbfejlesztése, a törvényes­ség teljes érvényesítése, az állampolgá­rok jogbiztonsága megköveteli, hogy az ügyfél jogait az államigazgatási eljárás­ban törvényi úton rendezzék. Az állam­polgárok például ezentúl minden alaki megkötöttség nélkül tehetnek panaszt, szólva nem is mivel Kezd­jen?, — mondtam ismerő­sömnek, aki a fenti kér­déssel állt elő. Nem azért, mert talán elfogult vagyok, inkább mert a sok válasz között nehéz rangsort tenni. Hát igen. Mit várok én az élettől? — Azt - hiszem valameny­­nyi diáktársam úgy van vele még most: előbb a „mumus”, ez az érettségit jelenti, utána a terv, az élét. A felkészülés komoly tanulást köveiéi, s ez le­köti az időnket. Ezért a szü­netben a Véső utcai kálié giumi otthon udvarán már most is megfestjük magunk előtt azt a négy éven át ké­szülő képet, kezünkben a. érettségi dokumentum. A nagy izgalomtól kipirult arccal boldogan lépünk ki az „Alma mater” öreg ka­puján. Kezünk még nem engedte el a megszokott ki­lincset, s ezalatt eszünkbe jut a diákélet egy-egy epi­zódja. — Milyen furcsa— egyre csak ezt duruzsolja ben­sőnkben az érzésünk. Még most jöttünk s máris bú­csúzunk. Még most voltunk a középiskolás élet első napjainak szégyenlős hősei, . kik félrehúzódva lestük el . nagyobbaktól a diákélet minden csinfát-binját és íme, új terület küszöbén ti­pegünk s félénken kopog­tatunk az élet házának aj­taján ... fi i őst, hogy a régi álmok, tervek, vágyak las­san a valósággá lesznek, örülünk is egy kicsit, örü­lünk, hogy lehetőség nyílt továbbtanulásra és itt egy példát szeretnék említeni. A Nyíregyházi Pénzügyi Technikum IV/a osztályá­ban 31-en érettségiznek az idén. Diáktársaink zöme r.Mnkás és paraszt szárma­zású fiatalok. Nem agitáció akar ez lenni, hiszen nem is annak szánom, de azért mégis érdemes összehason­lítást tenni a múlttal, ami­kor alig jutottak be' közép vagy felsőbb iskolákba a munkás és paraszt szárma­zású fiatalok. Es csak is örülni lehet annak, hogy egy-egy faluba, vagy egy­­egy munkáscsaládhoz visz­­szamenve a kultúra, a szebb cs értékesebb élet megala­pozói lehetünk ... Szinte már látom osztálytársaimat, amint nekivágnak az isme­retlen útnak: az életnek. Közülünk többen — elég szép számmal — egyetemre készülnek. Bár az ösztöndij­­körüli rémhírek kissé ide­­gesitően hatottak, de most már a valót megtudva, kí­váncsian várják az új — bizonyára megfelelő rende­letet. A lányok többsége azonban a „jövője" elé te­kint: különböző munkate­rületen dolgozni szeretne, Majd aztán ki hamarabb, ki­­később férjhez szeretne menni. Így is lesz az jól. Hisz, ha tanultak is és ál­lásba is mennek, azért a cél, a végső vágy: a nyu­­godtabb családi élet. Amikor fiú osztálytár­saimra gondolok, valamin különösen töprengek. Alig pár éve még, mindenki vagy egyetemre akart men­ni, vagy ha nem, hát egy jól megfizetett hivatalt akart. Ma ez a kép megvál­tozott. Most többen úgy gondolkodnak, s ami na­gyon helyes, nem riadnak vissza a fizikai munkától em, sőt szakmát tanulnak. Nem szégyenük, hogy dol­gozni kell, inkább büszkék arra, hogy érettségizett szakmunkások lesznek. Igen. ma már itt tartunk. jVem feleslegesen mond-L tam el mindezt. Sze­retném, ha osztályunk min­den tanulójának és minden végző diáknak sikerülne rt terve, a vágya. Azt hiszem, ha mindannyian célt érünk, egy boldog h&szr.ot, tagjai leszünk. Mi fiatalok,1 híven akarjuk szolgálni azt a rendszert, amely lehetővé Hitre nekünk a tanulást. Egyéni tervemről még nem mondhatok véglegest. Annyit talán mégis, nagyon szeretem az írást, az irodal­mát. Azt várom az élettől, hogy — a lehetőséggel élve — írásommal, tudásommal állhassak most végző ba­rátaim mellé s velük együtt munkálkodjak az élet szeb­bé tételén. Optimista vagyok, s ez hála népi demokratikus rendszerünknek. Ma min­den fiatal, optimistán te­kinthet a jövőbe. Remé­lem, hogy a 10 éves találko­zón — melyről a tudósítást én szeretném írni — még kipirultabb arccal üdvözöl­hetjük egymást, mint az érettségi bizonyítvány kéz­hezvétele után. S azt a pí­rosságot, mely arcunkon kivirul, már nem az izga­lom, hanem az élet szele szívja arcunkra. , A z álmok, a vágyak bi­^ rodalmából — ahová a gondolat szárnyán ruccan­tunk ki — visszatérve a je­lenbe: a magam és végző diáktársaim nevében: sike­res érettségit szeretnénk. ANGYAL SÁNDOR érettségiző. Jó pálinkái fősnek Eperjeskén Eperjeskén a környékbeli pálinka szakértők szerint mindig kitűnő ízű pálinkát főztek. Különös titkát, mes­terségbeli fogást gyanítot­ták a többi községek, mert még a népesebb szomszéd­ban, Mándokon sem tud­ták utánozni az Eperjes­­keieket. Jelenleg a régi pálinka­főzőnek már csak a helye van meg. Ü;j epületbe köl­tözött a községi pálinka­főző, de híre a régi ma­radt. Ide járnak Záhony­ból, Mándokró.1, Tiszamo­­gyorósról, Tiszaszentmár­­tonból és Zsurkról a pá­linkafőző szövetkezetek és gazdák. A nagy üst napon­ta öt-hat, sőt nyolc-tíz má­zsa vegyesgyümölcsöt ad ki a gyomrából, üstönkint 13—20 liter enenes'-ei pá-, Unkával jutalmazva a iö-j zőket.

Next

/
Thumbnails
Contents