Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-06 / 130. szám
4 RELETM AGYAROSSZIG 1957. június 6, esütörtök Az omá^íiléi szerdai ülésén elhangzott beszédek gesnek tartja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium rendet teremtsen a vetőmagtermelés körül és véleménye szerint a magtermelés minden fázisát — szerződés,, begyűjtés, tisztítás, stb. — egy vállalatnak kell irányítani, A korai zöldségtermesztést fejlesztenünk kell, mert ez minden évben jelentős exportot biztosít az országnak. Ezután számos Baranya megyei problémát sorolt fel, amelynek megoldása Boros Gergely országgyűlési képviselő a közlekedés- és postaügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Részletesen, foglalkozott a vasút feladataival. Beszélt a távolsági autóbuszközlekedésről is és megállapította, hogy az autóbuszállomány nem tart lépést a megnövekedett igényekkel. Hiányok vannak a vidéki városok taxiközlekedésénél is. Tökéletesítenünk kell a gépkocsi,javító üzemek munkáját is. A magyar hajózásról szólva elmondotta: helyes volna, ha hajóiparunk megfelelő növelésével jobban kivenne részünket a nemzetközi hajózási szállításból. Beszéde további részében arra figyelmeztetett, hogy a következő években nagyobb gondot kell fordítani úthálózatunk karbantartására és tökéletesítésére. A közlekedési tárca költségvetés ével kapcsolatban szeretnék még egy kegyes kérdést felvetni — folytatta M izolálását. Ez pedig a földalatti vasút dolga. „Ahogy én tudom, a földalatti vasútban csaknem egymilliárdunk fekszik. Az az előirányzat, amely elsősorban az állagmegóvást szolgálja, annak csak több-kevesebb tényleges Boros Gergelyt Építsük tovább a földalattit megóvásra elegendő. A földalattit Molnár Ernő Molnár Ernő képviselő az építésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A : .»runázások csökkeni été miatt — mondotta — az Építésügyi Minisztérium vállalatainak kapacitásai az idén az eddigi tervek szerint csak (iá százalékig lehet kihasználni. Ugyanakkor még ma is gyakori eset, hogy egy-egy építkezésen az Építésügyi Minisztérium vállalatától tanácsi vagy más minisztériumhoz tartozó vállalat veszi át a munkát, sőt az is előfordul, hogy egyes tárcák külön építési vállalatot alakítanak. A drága pénzzel létrehozott nagy építőipari kapacitást a beruházások növelésével jelenleg Trau (man Rezső építésügyi miniszter : Mielőbb Jelmerjük az ország teljes lakáshelyzetét (Folytatás a 2. oldalról) Minisztérium máris lényegesen csökkentette a vállalatok számára kiadott kötelező mutatók számát. Továbbiakban a bérfegyelem és * munkaszervezés terén még mindig tapasztalható visszásságokkal foglalkozott Majd felhívta az Országos Tervhivatal és a Külkereskedelmi Minisztérium figyelmét, hogy az eddiginél sokkal nagyobb felelősséggel foglalkozzék a könynyűipar nyersanyag-szükségletének biztosításával. Kérte az országgyűlést, hogy a három éves terv kidolgozása során, de ha lehet, még az idei terv esetleges túlteljesítése alapján is, találjon anyagi lehetőségeket a könnyűipar műszaki színvonalának fejlesztésére. Végül bejelentette, hogy az 1957. évi népgazdasági tervről és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadja. lilaha Béla felszólalása Blaha Béla a Munkaügyi Minisztérium költségvetéséhez szólva, foglalkozott a minisztérium feladataival. Előtérbe kell hefyezni a helyes bérpolitika és bérarányok kialakításét — mondotta. A minisztérium költségvetését tanulmányozva meg lehet állapítani, hogy az megfelel az 1957-ben előttünk álló Az országgyűlés szerdai ülésén folytatta az 1957. évi költségvetés, a költség-A szerdai vitában először Hosnyánszki János országgyűlési képviselő szólt a földművelési tárca költségvetéséhez. Bevezetőben a Tolna megyei dolgozó parasztság helytállásáról, a megye mezőgazdaságának helyzetéről beszélt, javasolta, hogy a kormány az adókedvezményen kívül ipari takarmányt is juttasson a borjúnevelőknek, ezenkívül szervezze újjá a tejfelvásárlást, mert jelenleg a parasztság nem kapja vissza a tejtermék utáni másodrendű tejet, amit vár és ami szükséges volna a borjúneveléshez is. Javasolta azt is, hogy a téli hónapokban a mezőgazdasági szakemberek, agrcnómusok, valamint a pedagógusok legalább 2—3 hónapot foglalkozzanak a parasztfiatalokkal. Az esti iskolákon különösen nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés fortélyainak megismertetésére. Javasolta, hogy az esti iskolákon a 15—16 éves falusi fiatalok vegyenek részt. Mészöly Gyula országgyűlési képviselő az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának megbízásából szólt a földművelési költségvetés néhány fontosabb kérdéséhez. Az 1957. évre előirányzott népgazdasági beruházások összege az ellenforradalmi cselekmények, illetve az okozott károk miatt lényegesen kevesebb, mint az elmúlt évben. Ezért természetesen a mezőgazdaság részesedése is kevesebb — mondotta. A mezőgazdasági bizottságnak alapos mérlegelése után az a véleménye, hogy ez az összeg a mezőgazdasági termelés volumenéhez, illetve a közel 40 százalékos nemzeti jövedelmet biztosító termelési produktumhoz mérve kevés. A beruházási keret bizonyos mértékű emeléséi az évek óta elhanyagolt belvízkárok elleni védekezés, valamint expcrtlehetögéeeínek kibővítésének költségéi is indokolják. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a mezőgazdasági bizottság javaslatát' fogadja el, vagyis a mezőgazdasági beruházások 1957. évi részletezését 8.6 százalék helyett körülbelül 10 százalékban hagyja jóvá — mondotta, majd részletesen indokolta a javaslatot. A beruházások koncentrálására — folytatta — a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A hiteleket nem lehet elaprózni, azokat a legfontosabb és a leggazdaságosabban kihasználható területekre kell irányítani. feladatoknak. Ipari tanulóképzésre 309 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Hét éve folyik nálunk központosított ipari tanulóképzés. Jelentős eredményeket értünk el a szakmunkások képzésében, de komoly fogyatékosságok, is tapasztalhatók. A Munkaügyi Minisztérium vizsgálja meg az egyes szakmáknak például a bányászatnak és a vasiparnax azt a helyes álláspontját, hogy maguk irányítsák az ipari tanulóképzést. A minisztérium hatáskörébe tartozik a szociálpolitikai kérdések, a nyugdíjügyek, az üdültetés állami irányítása is. A nyugdíjasok ellátására ebben az évben mintegy 400 millió forinttal több jut, mint tavaly. A nyugdíjtörvény módosításénak kérdése is előtérbe került. Nem jut kifejezésre a munkában eltöltött idő, ezért javasolja az uj nyugdíjtörvény kidolgozását. További jelentős feladat az új munkatörvénykönyv megalkotása. A jelenlegi munkatörvénykönyv egyes tételei elavultak és szükség van a törvényesség fokozottabb biztosítására is. Beszéde végén arra kérte a munkaügyi minisztert, foglalkozzék a bánya-társpénztár esetleges visszaállításának kérdésével is. A költségvetést elfogadta. Ezzel az országgyűlés keddi ülése véget ért. Szerdán délelőtt ^0 órakor folytatják a költségvetés és a népgazdasági terv vitáját. + vetési törvényjavaslat és az idei népgazdasági terv együttes tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta rneg. A termelőszövetkezetek helyzetéről szólva kifogásolta, hogy egy sor termelőszövetkezetben nincs könyvelés s a járási tanácsok nem hangsúlyozzák eléggé a termelőszövetkezetek előtt a könyvelési rendszer fontosságát. A gépállomásoknak is jobban kell segíteniük a termelőszövetkezeteket. Mi szövetkezeti tagok — mondotta — úgy véljük, hogy a gépállomás van a szövetkezetért és nem fordítva. Ma a gépállomás elsősorban akkor dolgozik szívesen a szövetkezetnek, ha olyan munkát kap, amin sokat lehet keresni. Befejezésül javasolta, hogy az állattenyésztés területén működő két felvásárló szervet helyezzék a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá, mert nem egészséges, ha e két szervet két minisztérium irányítja. A földművelésügyi tárca költségvetését a maga és a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadja. Ezután a gyümölcs- és szőlőtermesztés speciális gépesítésének fontosságát hangsúlyozta, majd az értékesítés jó megszervezésére hívta fel a figyelmet. Foglalkozott a belvizek rendezésének kérdésével is. A munkálatokhoz szükséges összeget a következő évekre elő kell irányozni, hogy a belvizek okozta terméskiesést elkerülhessük. Végezetül termelőszövetkezeteink hitel-visszafizetésének ügyéről beszélt. Ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezése új szakaszt jelenthet tsz-mozgalmunk életében és mielőbbi megszilárdulására vezetne. A mezőgazdasági bizottság nevében javaslom — mondotta —, hogy az országgyűlés hívja fel a Minisztertanács figyelmét a legkedvezőbb megoldás kidolgoztatására és végrehajtására. A Földművelésügyi Minisztérium 1957. évi költségvetését, minthogy nie-, zőgazdaságunk fejlődését és népgazdaságunk megerősödését szolgálja, a mezőgazdasági állandó bizottság által javasolt módosításokkal elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Kaszapovics András felszólalása Kaszapovics András országgyűlési képviselő a földművelési tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A növénytermesztés egyes kérdéseit taglalta. Helytelenítette, hogy a magtermeltető vállalat által termeltetett szerződéses magvakat a terményforgalmi vállalat veszi át. Szüksá-Ezután Trautman Rezső építésügyi miniszter emelkedett szólásra. A két törvénytervezetben lefektetett célok elérése nagy feladatot ró az Építésügyi Minisztérium, az építőipar és az építőanyagipar minden dolgozójára ^ rt Az építőipar alapvető feladata a többi népgazdasági ágazat építési igényeinek kiélégítése, így feladatkörét és nagyságrendjét lényegében a többi szakágazat tervszerű fejlesztésének irányvonala határozza meg. A jövő terveit reális határok között kell kialakítani, el kell kerülni a gyakori változtatásokat és azt, hogy az építési feladatokat a megépítés évében határozzák meg. Egyes kisebb építőipari feladatok ellátásába műszaki felkészültségének arányában továbbra is be kell vonnunk a kisipart. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy nJiogv emiatt kivitelező nélkül maradjon az egyre nagy, bb arányuk ' jelentkező magánépítési igény. Ezenkívül közszállíUsi szabályzatot kell alkotnunk, amely intézkedik arról, hogy a kisiparosok állami feladattal történő megbízását versenytárgyaláshoz kössék. Bejelentette a miniszter, hogy egyes építkezéseken — egyelőre csak kísérletképpen — már idén rátérünk az úpvnevezett rögzitettáras szerződéskötésekre. Ennek az a lényege, hogy a kivitelező az építkezés befejezésekor csak a költségvetésben megállapított végösszeget kaphatja meg. Ez a megoldás arra ösztönzi majd a kivitelezőt, hogy ne lépje túl az engedélyezett költségvetési összeget, és arra előbbre viheti mind a zöldség — mind a gyümölcstermesztést. A mezőgazdaság 1957. évi köUságvetése — mondotta végül — a párt- és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtását általában biztosítja és megadja a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének, a termésátlagok növel-’ínéit, a termelékenység fokozásának lehetőségeit! Az 1957. évi költségvetést elfogadom. tehat evről-evre óvjuk, építését nem folytatjuk, pedig 80 millió forint értékű tübbing-anyag is rendelkezésünkre áll. Miután az állagmegóvás idu.u. kiőre visszatérő feladat és kiadás, anélkül, hogy hasznot hozna, úgy gondoLm, Rt volna az ideje annak, hogy kormányunk állást foglaljon atekintetben, mi történjék a földalatti vasúttal. Véleményem szerint, ha annak építétét anyagi erőnkhöz mért ütemben folytathatnánk, még mindig jobban járóink, mivel a már beépített milliárdos beruházás lassankint értékét veszti, semmivé válik. Látjuk azt is, hogy a felszíni közlekedés túlzsúfoltságát csak alig-alig műjük enyhíteni. Mindennek figyelembevételével tehát bármilyen kényes is a földalatti vasút kérdése, előbb vagy utóbb, foglalkozni kell vele, meg kell találnunk a helyes megoldást, amely nemcsak a közvéleményünket nyugtatná meg. de az amúgy is nehézkes közlekedésünk megjavítását szolgálná. Mindent összegezve és ;smerve :ényleges gazdasági helyzetünket, a magam részéről a költségvetést elfogadom. felszólalása % nem tudjuk jobban kihasználni, de arra meg volna a lehetőség, hogy a rendelkezésre álló pénzzel okosabban gazdálkodjunk, elsősorban a különböző tárcák építkezési tevékenységének jobb összehangolásával. A továbbiakban kerületének, Óbudának építkezési problémáival foglalkozott. Végül megemlékezett az építőipari munkások helytállásáról az ellenforradalom okozta károk megszüntetésében. A reiv- és a költségvetési törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. is, hogy terven felüli megtakarítást érjen el, annek minden előnyével együtt. A továbbiakban a lakásépítkezés problémáival foglalkozott. Annak ellenére — mondotta —, hogy a kormány az elmúlt években és az idén is. nagy erőfeszítéseket tett a lakásépítés ütemének fokozására, a lakásépítés nem tart lépést a szükséglettel. A meglévő lakások állapota az elmúlt négy év alatt különösen az októberi ellenforradalmi események következtében, tovább romlott. Elsőrendű né’-"’azdasáoi érdek a mielőbbi javítás és tatarozás, mert ezeknek az elhúzódása tovább fokozza a lakásproblémát és minél később kerül rá a sor, annál többe kerül majd. Mind a talarozási feladatok, mind a lakáshiány szükségessé teszi, hogy mielőbb felmérjük az ország teljes lakáshelyzetét. Ezzel párhuzamosan behatóan meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak k lakásépítkezés további fokozására, mert míg az utóbbi időben évente mintegy 40—50.000 új lakás épült, a jövőben százezres tételekkel kell a lakáshelyzeten javítani. A jó kivitelezés egyik előfeltétele, hogy az építőipar kellő időben és jó minőségben kapja meg a műszaki terveket. Ahhoz azonban, hogy tervezőinktől jó lerveket követelhessünk, kellő időben és kellő részletességgel kell megadnunk a tervezési megbízásokat, (Folytatjuk) Hosnyánszki János : A gépállomás a szövetkezetért van Mészöly Gyula: Termelőszövetkezeteink hitel ügyéről
