Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-06 / 130. szám

1957. június 6. csütörtök kelftmagyarorszag „Én, mint a munkásőrség tagja, esküszöm.. Munkásőrség eskütétele és csapatzászló avatás ISyírbogdá nyba n Szokatlan élénkség, mozgás és kemény katonás lépések... a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat gyár­telepén: az üzemi dolgozókból önként jelentkezett munkásőrség készülődött az ünnepélyes eskütételre. A gyári dolgozók lelkes együttérzéssel és tapssal köszön­tötték a zárt alakzatban, egyenruhában, felfegyver­kezve felvonuló csapatot. A felvonult munkásőrség fegyelmezett, zárt só­tokban állt fel a díszemelvénnyel szemben, amelyen helyet foglalt a Megyei Pártbizottság és a Megyei Munkásőrség parancsnokságának küldöttje, valamint az üzemi dolgozók képviselői, a községi tanács vb. el­nöksége és a meghívott vendégek. Az emelvény előtt sorakozott fel az üzemi KISZ-szervezet népes cso­portja. A Megyei Munkásőrség parancsnokságának kül­döttje, Takács elvtárs üdvözölte a gyári munkásőrség tagjait, majd felhangzott a vezényszó: Eskühöz! A munkásőrség tagjai kommunista köszöntéssel, felemelt ököllel vigyázz állásba merevedtek és acélos hangon ismételték Gáli elvtárs, a munkásegység parancsnoka után az eskü szavait: „Én. mint a munkásőrség tagja esküszöm, hogy pártomat, hazámat s népemet a marxi-lenini eszmén alapuló nemzetközi munkásmozgalom vívmányait min­den osztályellenséggel szemben, a proletárdiktatúra minden eszközével, ha kell az életem feláldozásával is megvédem. Pártom határozatainak, utasításainak és parancsnokaim parancsainak engedelmeskedem, azokat a legjobb tudásom szerint végrehajtom. Pártom, ha­zám, osztályom ellenségeivel soha egyetértésbe nem bocsájtkozom. Ellenük kíméletlenül, megalkuvás nél­kül, bátran harcolok. A párt és állami titkokat meg­őrzőm. Elvtársaimat a harcban támogatom, őket cser­ben nem hagyom. Fegyvereimet, felszereléseimet a ke­zemből senkinek ki nem adom. Az őrizetemre bízott gazdasági javakat életem árán is megvédem. Ha pedig eskümet megszegem, sújtson a Népköztársaság törvé­nye, pártom és osztályom megvetése!” Az ünnepélyes eskütétel után Fülöp János elv­társ, gyárunk igazgatója emelkedett szólásra: Mél­tatta a munkásőrség felállításának jelentőségét, majd átadta az üzem dolgozóinak ajándékát, egy vörösse­lyem csapatzászlót. Felkérte a munkásőrség tagjait, hogy ezt a zászlót, melyet a munkásmozgalom már­tírjainak vére festett vörösre, emeljék magasra és hí­ven szolgálják. Lakatos István elvtárs, a munkásőrség nevében vette át a zászlót és köszönte meg a bizal­mat, mely fegyvert és zászlót adott a munkásőrség ke­zébe és ígéretet tett, hogy a zászlót becsülettel szol­gálják! Hazánkban nem lesz mégegyszer október 23 és nem fogja az ellenség meggyalázni, sárbatiporni vöröszászlónkat. Az üzemi KISZ-szervezetnek is átadtak a gyári dolgozók ajándékaként egy vörös selyemzászlót. Ezt Szöllösi Imre elvtárs vette át és fiatalos, csengő han­gon ígérte, hogy a gyári kommunisták ifjúsági szerve­zete úgy fog dolgozni, hogy valóban pártunk arany­­tartaléka legyen és méltó utódai legyenek a kommu­nistáknak! A zászlók átvétele után a munkásőrség díszmenet­ben vonult el a csapatzászló és az elnökség előtt. A szebbnél-szebb énekek, pattogó ütemű indulók mellett a késő estébe' nyúló ünnepségen összeforrott, eggyékovácsolódott a gyár kollektívája, őszinte, meleg bajtársi barátság szövődött és ez mintegy jelképe an­nak, hogy Hazánkban soha többé nem üti fel fejét az ellenforradalom, mert erős a párt és élharcosai egységesen, fegyverrel a kézben készen állnak minden belső vagy külső ellenség ellen. Nvírbogdány, 1957. június 4. SIMON SÁNDOR a munkásőrség tagja. „Két vidám Az újfehértói „Vasvári Pál” ált. iskola úttörői má­jus 19-én Tokajba, május 26-án pedig Sárospatakra szerveztek igen jól sikerült tanulmányi kirándulást. Boldog örömmel mászták meg a pajtások a hegyet. A hegyről 55 pajtás szem­lélhette és biztos fogalmat alakított magának a sík­ságról, a hegyről, a folyó­ról, a hídról, a hidasról s egyebekről. Tokaj, kirándulás szem­pontjából igen alkalmas hely nyírségi gyermeknek és egyaránt felnőttnek, ezeknek az ismereteknek tökéletes elsajátítására. Még jelentősebb élményt nyújtott egy másik hasonló létszámú csoportnak a ket­vasárnap“ napos sárospataki kirándu­lás. Sárospatak nevezetes­ségének megtekintése fe­lejthetetlen maradt a gyer­mekek számára. A Rákó­­czi-vár, a tengerszem, a hegymászás, a számjáték stb. mind-mind emlékezetes maiad. Külön kell szólnom a sárospataki I. sz. iskola nevelőtestülete és tanuló ifjúsága vendégszeretetéről. A kirándulókat házaknái látta vendégül egy-egy sá­rospataki ált. iskolai ta­nuló. Ezúton is köszönetét mondunk szívességükért. A MÁV-nak is megköszönjük szerető gondoskodását, hogy kirándulásunk alkalmával segítségünkre volt. Szilágyi Pá! isk. igazgató. Afrikától Budapestig avagy, aminek nem szabad volna lenni Színes, képzeletet izgató plakátot függesztettek ki a közelmúltban Nyírbogdány­­ban. Mielőtt valamit is hozzáfűznénk, vessünk egy pillantást a plakátra: Erre táncol a világ r Afrikától Budapestig TÁNCZENE ESI ELŐADÁS UTÁN REGGEL 3-IG BAL EZZEL A ZENÉVEL. KÖZREMŰKÖDIK: a 14 tagú „Európa” tánczenekar, MARCELLE MARTINIQUE néger táncdalénckesnó BALOGH GÉZA hawai gitárművész 7 tagú hawai-együttese, 10 tagú tüzoltózenekar 1800-ból 12 tagú rumba és mambó­zenekar, (és még ami keli ...) Plakátok plakátja! Csodá­latos alkotás! Utolérhetet­len vigéci ügyesség! Csak az a kis apró betűs sor ne állna az alján: F. k.: Orsz. Filharm. — 1000 pld. Mert bizony van ennek folytatása is. (Bár magában véve is éppen eléggé érde­kes és elgondolkoztató.) A folytatást pedig Laka­tos József nyírbogdányi vb. titkár irta. Imigyen: „1957 június elsején, szombat este 8 órára Tánc­­zene-estet hirdettek a köz­ségben, a mellékelt plakát szerint. Ki is vonult a község, mint a környező községek kultúrszerető lakossága. (Fenntartással: mi másként képzeljük el a kultúrszom­• A Szabolcs-Szatmári Szem­le 1957. évi összevont szá­ma előkészületben van. A Szemle ismét gazdag anyag­gal fog megjelenni. A ké­szülő szám tartalmából ki­emeljük megyénk munkás­mozgalmi dokumentációit, Vincze Józsefnek megyénk mezőgazdasági helyzetéről írt cikkét, dr. Nyárády Mi­hálynak Nyíregyháza 1848- ban c. tanulmányát, dr. Sonkoly Istvánnak Szénfy Gusztávról közölt ismeret­len adatait, Kalicz Nándor­nak Szabolcs-Szatmár ré­gészeti emlékeiről szóló cikkét, dr. Merényi Oszkár ismeretlen Bessenyei- és Kölcsey dokumentumait. Katona Béla Krúdy- tanul­mányát, Koroknay Gyula tanulmányát a szabolcsi festészetről, Halmos István ♦ cikkét a szabolcsi népzené­jat. — Szerk. megjegyzése.) Este nyolc orakor még hí­­re-hamva sem volt az elő­adóművészeknek. 9 órakor szaladt be egy 53-as Tefu ponyvás kocsi, 5—6 mű­vésszel. Ez volt a 14 tagú „Európa tánczenekar”, a 7 tagú hawai-együttes, a tíz tagú tűzoltózenekar 1800- ból, sőt a 12 tagú rumba és ről, a nyírbátori múzeum ismertetését stb. E szám kb. 96 oldalon fog megjelenni, gazdag fényképillusztráció­val, amelyet az Egyetemi Njmmda fog elkészíteni. A Szemle újabb számának megjelenését megyeszerte, de országos viszonylatban is nagy érdeklődés előzi meg. A Szemle szerkesztőbi­zottsága ezatkalommal is kéri az iskolákat, tanácso­kat, intézményeket, hogy ha még nem számoltak el a náluk lévő Szemle-számok­kal, ezt sürgősen, de legké­sőbb június 15-ig tegyék meg, mert a kint lévő Szemle-számok árának ké­sedelmes befizetése késlel­teti a következő szám meg­jelenését is. (Befizetendő Megyei Tanács Letéti Szia, Nyíregyháza: 656.837.) mambó-zenekar is. És az általuk adott zenére táncol­nak Afrikától Budapestig. Üres színpad, „nagyon szőke” néger énekesnő, összecsapott műsor — nem így képzeltük el. A 3 óráig tartó bálból pedig az lett., hogy előadás után a szín­­társulat, vagy zenekar tagjai csendesen eltávoztak, s egy hirtelen összeverbu­vált zenekar szolgáltatott zenét a közönségnek. Mindig azt, olvastuk és halljuk, hogy közelebb kell hozni a várost a faluhoz, el kell vinni a kultúrát fa­lura is. Higyjék el, hogy községünk lakosságának nagyrésze már annyira íelJ világosult, hogy egy ílyen: csapnivaló műsorral kielé­gíteni nem lehet.” Eddig a levél. Még egy-' két megjegyzést teszünk hozzá: Az Európa tánczenekart a Megyei Tanács Művelő­dési Osztálya már koráb­ban eltiltotta az ilyen „sza­badelvű” (nevezzük ma­­szeknek?) fellépéstől. A ti­lalom dacára léptek fel, ha ugyan fellépésükért nem az Országos Filharmónia a felelős. Az Európa táncze­nekar Fehérgyarmaton, de Nyíregyházán is bebizonyí­totta már, hogy nem való kultúrált közönség elé. Hát akkor ne is lépjen. SB, munkájáról szemmel a dohány fermentáló Interjú Mikó Sándor vállalati főkönyvelővel Előkészületben a Szabolcs-Szatmári Szemle következő száma Az ellenforrdalmi események pénzügyi kihatásai a nyíregyházi dohányfermentálót is károsan érintet­ték. A vállalat idényjellegénél fogva termelési tevé­kenységét döntően október és március között bonyolít­ja le. fgy az október 23-át követő események nemcsak a termelés mértékét, hanem ezen keresztül a vállalat működésének eredményességét is jelentősen megvál­toztatták. Mikó Sándor, a vállalat főkönyvelője így nyi­latkozik erről: — Az ellenforradalom idején a vállalatnál gőz- és energia-hiány jelentkezett, a beváltó üzemekhez begyűjtött dohány beszállítása akadályoztatva volt, aminek következtében a mechanikai és gépiferméa­­tálás helyett szükség megoldásként a költségesebb, természetes úton történő fermentálást kellett, alkal­mazni. A teljesítmények csökkenése, az időbér alapján bevezetett egyenlősdi bérfizetés a termelékenység csökkenését eredményezte. Az üzemi eredmény az 1955—56. gazdasági évben 11.8 százalék volt, s számí­tásunk szerint az 1956—57. gazdasági évben figyelem­­bevéve a még várható eredményeket, legfeljebb 3.2 százalékot fog kitenni. Vajon a mutatkozó nagymértékű csökkenés teljes egészében az ellenforradalmi eseményekre, vagy egyéb vállalati belső hibákra vezethető vissza? — A kérdés alaposabb vizsgálata előtt fontos tud­ni, hogy a vállalat normális körülmények között szá­mított kapacitását az irányítása alá tartozó, mintegy 11 ezer kát. hold területről származó dohány feldolgo­zásával nem tudja 100 százalékosan kitölteni. Emiatt arra kényszerülünk, hogy a társvállalatoktól a nyers­anyagszükségletnek mintegy 30 százalékát vásárlás út­ján biztosítjuk. Az ellenforradalmi események követ­keztében átmenetileg megbénult közlekedés és a már említett gőz- és energiahiány akadályozta tervünk tel­jesítését. A vállalat eredményessége szempontjából nem közömbös az a körülmény sem, hogy ép a több­termelési prémium rendszer progresszív jellegénél fogva 1 mázsa dohány átvételi ára az 1955—56. gaz­dasági évhez viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. Az üzemi eredményben mutatkozó eltérés jelen­tős mértékben magyarázatra talál, figyelembevéve azt a körülményt is, hogy a korábban említett természe­tes úton történő fermentálás a mechanikai és gépi úton történő fermentáláshoz viszonyítva eredmény csökkenést jelent. Vajon tapasztalhatók-e olyan belső hibák, amelyek elkerülése jó hatással lenne az ered­ményességre? — Pénzügyi szemmel vizsgálva különösen feltű­nik, hogy ezekben a hónapokban jelentős mennyiségű hulladékdohányt kell kézzel váíogattatni, ami növeli a költségeket. Véleményem szerint, ha a „Ne taposs do­hányra1’-mozgalom nemcsak jelszó lenne, hanem a műszakiak sokat tennének annak gyakorlati megvaló­sításáért, akkor csökkene a hulladékdohány mennj'isé­­ge, s a kéziválogatásra fordítandó költségek csökke­nése hozzájárulna az eredményességhez. Ez csak egy példa a sok közül. Követni fogjuk azt a gyakorlatot, hogy idejében felhívjuk a műszakiak figyelmét azokra a területekre, ahol különösen jelentős többletköltsé­gek, ráfizetések mutatkoznak a könyvelésnél. Eléri-e a dohányfermentáló a korábbi évek ered­ményességét, s lesz-e fejlődés az eredményesség vizs­gálatának eddigi sok helytelen gyakorlatára vonat­kozóan ? — Igen. Az elkövetkezendő új gazdasági év új feladatokat, nagj'obb követelményeket és magasabb eredményeket vár tőlünk. Annál is inkább, mert a kor­mányzat által végrehajtott bérrendezés nemcsak a gaz­dasági élet szilárdságát, hanem a termelékenység és eredményesség további növelését is megkívánja. Az elkövetkezendő időszak alapos és mélyreható elemzésének biztosítása az eredmények időközi vizsgá­lata, a termelés folyamatosságának és a termelékeny­ség emelkedésének megfelelő mértékű keresztülvitele érdekében a könyvelés dolgozói mindent megtesznek. A vállalat párt- és szakszervezete joggal támaszkodik a dolgozók aktivitására, joggal említi a korábbi ered­ményes munkát és igényli az újjáalakult munkásta­nács felelősségteljes, a termeléssel és eredményalaku­lással behatóan foglalkozó munkáját. Olvasóközönségünket biztosan érdekli az a kérdés, hogy a többi nagyipari vállalathoz hasonlóan' a do­hányfermentáló milyen összegű és milyen mértékű nyereségrészesedés elérését tűzte ki célul? — A kedvező és a korábbi évek átlagét meghaladó termés eredmények kilátásai mellett van remény és lesz alap a nyereségrészesedés biztosításához. Csupán l százalékos önköltségcsökkenés esetén mintegy 300 ezer forint nyereségrészesedés kifizetésével tudunk számol­ni. A dolgozók így anyagilag is érdekelve vannak ab­ban hogy vállalatunknál tovább szilárduljon a munka­­fegyelem, csökkenjen a selejt, növekedjen a termelé­kenység és minden téren megmutatkozzon a takaré­kosság. Orosz András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents