Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-06 / 130. szám
1951. június 6, csütörtök KELETMAGVARORSZAG a Hruissov btsiélg^tése az amerikai rádió« és televízió munkatársaival A legfőbb .* a szovjet--amerikai kapcsolatok normalizálása és kiszélesítése, a kereskedelem és a kulturális csere növelése N, Sz, Hruscsov, az SZKf Központi Bizottságának első titkára május 28-án a Kremlben fogadta Schorr, Novins és Cutler urakat, a „Columbia Broadcasting System“ amerikai rádió- es televíziós képviselőit es válaszolt kérdéseikre. A .beszélgetésről készült filmet vasárnap közvetítette a legnagyobb amerikai televíziós társaság. (Hír érkezett arról, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a közvetítést meg fogják ismételni. A moszkvai televízió hétfő esti adásában mutatta be a beszélgetésről készült filmet.) A televíziós hangfelvétel alapján az alábbiakban — rövidítéssel — közöljük az amerikai tudósítók kérdéseit és Hruscsov elvtárs válaszait. SCHORR: Hruscsov úr, engedje meg, hogy azzal a témával kezdjem, amely érzésem szerint közel áll szivünkhöz — a mezőgazdasággal. ön nemrégiben azt mondotta, hogy a Szovjetunió remélhetőleg a legközelebbi néhány évben utoléri az Egyesült Államokat a tej-, vaj- és hústermelésben. Az amerikai szakértők azt mondják, nem reális célkitűzés az, hogy az állatállományt több mint háromszorosára növeljék. Hogyan tervezi ön ennek az elérését? HRUSCSOV: Sajnos, amikor Oroszország munkásosztálya, élén Lenin vezette pártjával, kezébe vette a hatalmat és annak támogatására szólította fel a dorgozó parasztságot, netyesaa sok amerikai, hanem más országokban is sokan, még magukat tudósoknak nevező emberek is kétségbe vonták, hogy a szovjethatalom túlél akár egy hónapot. Azt gondolták, hogy hamarosan megbukik. Amikor kezdtük végrehajtani ötéves terveinket, Nyugaton majdnem senki sem hitt intézkedéseinkben, fantasztáknak tartottak bennünket. De elmúlt negyven esztendő és mi harmincszorosára növeltük iparunk termelését. Magunk mögött hagytuk Angliát, Franciaországot, Németországot, és most a második helyre kerültünk, a legnagyobb kapitalista ország, az Amerikai Egyesült Államok után. Most pedig közvetlenül megközelítjük alapfeladatunk megoldását — a leghaladottabb kapitalista országok utolérését az egyföre. eső termelésben. Mindenekelőtt az a véleményünk, hogy megérlelődtek a feltételek a következő fe.adat konkrét megoldásához — utol kell érni az Egyesült Államokat a tej és hústermékek termelésé ben. Az egy főre eső tej és teavaj termelésében már a jövő, 1958. esztendőben utolérjük az Egyesült Államokat. Az idén szemlátomást egy színvonalod leszünk az Egyesült Államokkal a tej és a teavaj termelése tekintetében. Igaz, a hús tekintetében bonyolultabb a helyzet. Ezért a húst illetően az 1960—1961. esztendőt veszszük. SCHORR: Van egy dolog, Hruscsov lír, amelyet sehogysem tudok megérteni: hogyan beszélhet ön egy bizonyos országgal való egymás mellett élésről, ha komolyan gondolja, hogy ez az ország háborút tervez a Szovjetunió ellen? HRUSCSOV: Mit tegyünk? Szeretnénk, ha nem terveznének háborút, de önök terveznek. Számolunk ezzel, Nagyon szeretnénk békében és barátságban élni az amerikai néppel. Nem azért szeretnénk barátságot, hogy ez a két erős hatalom egyesüljön a gyengébb ellen, hanem azért akarjuk a barátságot, mert ha nekünk baráti, jó kapcsolataink lesznek az Egyesült Államokkal, ez minden más ország népének is javára válik. SCHORR: Engedje meg, hogy ezt a leszerelés problémájára konkretizáljam. Az Egyesült Államok a leszerelésre vezető úgynevezett kis, korlátozott lépesről szóló javaslattal tért vissza a London oan újra kezdődő leszerelési tárgyalásokra. Tudjuk, hogy a Szovjetunió többre törekedett, mind az atom- és hidrogénbomba-kiserletek, mind magának a nukleáris fegyvernek a teljes és haladéktalan megtiltására, pedig az ellenőrzés kérdése ezt eddig igen nehézzé tette. Lát-e ön valamilyen reményt a megegyezés elérésére a jelenlegi amerikai elgondolás, a kezdeti kis lépes alapján? HRUSCSOV: Még nem tudom, hogy milyen lépéseket gondol megtenni az Amerikai Egyesült Államok, mert Stassen úr még nem fejtette ki feltételeit. De mi hajlandók vagyunk megelégedni a leszerelés kérdésének nem azonnali és mindent átfogó megoldásával. Hajlandók vagyunk a kicsivel kezdeni, hogy rátérjünk a nagyra. E célból egyoldalúan csökkentettük fegyveres erőink létszámát. De eddig sem az Egyesült Államok, sem Anglia, sem Franciaország nem viszonozta ezt, amit igen sajnálunk. SCHORR: Az atomfegyverkisérlelek megvitatása során a szovjet álláspont az, hogy minden atom- és hidrogénbomba-robbanást -szlelni lehet. Ha ez a Szovjetunió álláspontja, akkor a szovjet kormány miért nem, figyelmeztetett előre az önök országában végrehajtott legutóbbi öt kísérletre, és miért nem jelentette be még később sem? Atóíríáh a Francia Kommunista part és ai nszpip ho/ös nyilatkozatai A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Fárt küldöttségeinek tanácskozásai kedd este. befejeződlek, A tanácskozások után a küldöttségek tagjai az MSZMP Intéző Bizottságának vacsoráján vettek részt, majd aláírták a két párt közös nyilatkozatát. Az aláírási ünnepségen; és a vacsorán francia rész-; tői jelen voltak: Raymond; Guyot, Gustave Ansart elv-; társak, a Francia Knmtnu-: Pista Fárt Politikai Bízott-! gigának tagjai, .Juliette Du-! hois. Fernand Greiner, Lu-; eien Lanternier és Georges!; Marchais elvtársak, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai; magyar részről: Kádár János elvtárs. a Mag?’ eiallsta Munkásra ponti Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kiss Károly. Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor és Somogyi Miklós elvtárak, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, vala~; mint Aczcl György és: Tömpe István elvtársak, a! Központi Bizottság tagjai. A közös nyilatkozat szövegét csütörtökön teszik; közzé. HRUSCSOV: És mire jo ez a bejelentés az emL riségnek? Semmire. Mi ennek a jelentősége? Ha a robban á megtörtént, akkor megtörtént a levegő fertőzése is. Az embereknek nem lesz'jobb, ha eleve tudják, hogy bombát roLoantök és megfertőzöm a levegőt, és ennek egészsége vallja" kárát. A robbantások bejelentésének kérdését spekulatív kérdésnek tartom, néhány ember ki akar térni a hidrogén- és a* atomfegyver betiltásáról és a robbantások megszüntetéséről szóló kérdés egyenes megválaszolása elöl. Arról akarnak vitatkozni, hogy be kell jelenteni, ha valamelyik ország robbantásra készül. E? üres vita. és ezt a vitát azért találták ki, hogy elvonják az emberek figyelmét, és helytelen útra tereljék őket. Ezért azt mondjuk: szüntessük be a robbantásokat, szüntessük be a kísérleteket, tiltsuk be a hidrogén- és az atomfegyvert, csökkentsük- a fegyveres erők lét számát, és azután fogjunk hozzá a teljes leszereléshez. NOVINS: Hruscsov ur, engedje meg, hogy áttérjek egy olyan területre, amely határos azzal, amelyről most beszéltünk, mégpedig Nyugat-Európa kérdésére. Mint ön tudja, uram, különböző javaslatok hangzottak el olyan méghatározott feltételek teljesítéséről, amelyek közepette a csapatokat kivonnák, és ezek a kérdések Németország újraegyesítését is érintik, Szeretném magkérdezni öntől, hogy a szovjet kormány véleménye szerint melyek azok a feltételek, amelyek között a Szovjetunió elég' biztonságban érezné magát ahhoz, hogy kivonja csapatait azokból az országokból, ahol most vannak? HRUSCSOV: Milyen, lépéseket kell tennünk a háború megakadályozására? Miért ne vonnák ki az Amerikai Egyesült Államok és más országok csapataikat Nyugat-Németországból, a nyugati országokból, azaz Franciaországból, Olaszor**************************< l a ‘ sí < ( gyár Szo-Ü írt KÖz-Sxabolcs községben is megalakult a nőtanács A népfront bizottság alakuló gyűlést tartott, amelyen sok asszony vett részt. Ezen a tanácskozáson az aszonyok megbeszélték a nőtanács életrehívásának fontosságát. 'Részt vettek a nőtanács alakuló gyűlésén a Szabadság TSZ asszonyai: Pallai Andrásná, Ealogh Ferencné és Pergel Jánosné is, akik példásan dolgoznak a termelőszövetkezetben és még sokan mások. Megválasztották a nőtanács vezetőségét is, melybe Brevák Béiáné, Vigvári Józsefné és Balogh Ferencné kerültek. A nőtanács munkáját támogatják a pedagógusok, a pártszervezet és a községi tanács. Kántor Miklósné nőtanácstag. jelentés Felhöátvonulások. Az óceán felöl továbbra is hűvös légtömegek áramlanak szárazföldünk nyugati és középső területei fölé. Hatásukra megélénkült a szél és sokfelé esik az eső. Kelet-Európábán leszálló légáramlással átmenetileg száraz, csendes az időjárás. Várható időjárás csütörtökön estig: felhőátvonulások. többfelé eső, helyenkint zivatar. Időnkint élénk nyugati-északnyugati szél. A hőmérséklet alig változik, Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 20—23 fok között. szagból, Törökországból, | Görögországból, nem tudom; hol vannak meg önöknek \ csapatai. Es mi kivonnánk csapatainkat Kelel-Nemetországból, Lengyelországból, Magyarországról és Romániából. Más országban sehol sincs csapatunk. Ez igen hasznos volna és első próbája lenne a jó kapcsolatoknak és az első lépés lenne .olyan jó légkör megteremtése felé, amely nem bűzlik a háborútól. Ez elősegítené azokat á békés, jo kapcsolatokat, amelyek országaink között kialakulhatnának. Erről beszéltünk, ezt megismételjük és készek vagyunk megtenni minden szükséges lépést. SCHORR: Ez kapcsolódna a légi ellenőrzés rendszerébe? Ilyen megegyezés teljesítésének ellenőrzése céljából? HRUSCSOV: Ez más kérdés. Ml kivonjuk csapatainkat az idegen országokból, ami az ellenőrzést illeti... Mi az, hogy idegen országokat ellenőriznek? Ön be akar lesni a szomszéd hálószobájába, amikor a szomszéd összehúzza a függönyt. Ezt nem tartjuk kellemesnek. De ha önök olyan kíváncsiak, állapodjunk meg, de meghatározott kölcsönös feltételekkel. Zorin elvtárs Londonban kifejtette ezeket a feltételeket. Az Egyesült Államok megígérte, hogy válaszol. Várjuk válaszukat. : Most nehezen tudnám megmondani, hogy elfogadható lesz-e országunk számára. NOVINS: Hruscsov úr, amikor ön az amerikai csapatok Nyugat-Euröpából való kivonásáról beszél, több mint háromezer mérföld távolságra való kivonásról beszél. Amikor pedig az orosz csapatok Keletié emetor szagból való kivonásáról beszél, óz csak olyan távolságra való viszszavonulást jelent, amelyet két óra alatt meg lehet tenni. Mint realista, nem gondolja ön, hogy itt valamilyen ígéreteket lehetne várni a kölcsönös bizalom megteremtése céljából? Mit hajlandó Oroszország tenni? HRUSCSOV: ön nem egész helyesen használja az aritmetikát, amikor kiszámítja a csapatok kivonásakor a távolságot. Önök kisebb távolságra vonulnak vissza, mint mi. Anglia például csak a La Manchecsatornán túl, az Amerikai Egyesült Államok pedig az óceánon, túl van. Nem. tudnám, mégmondani, hány hajó megy az Egyesült Államokból Németországba vagy Franciaországba, de számolja ki hány vonat fog menni csapatainkkal például Irkutszból vagy Vlagyivosztokból? Nekünk nagyobb távolságot kell megtennünk, mint önöknek. Ezenkívül, amikor a leszerelésről van szó, bízzunk egymásban és ne úgy nézzünk egymásra, mint két rabló. Mérjünk becsületes ember mértékével és mi szavunkat adjuk és lehetővé tesszük szavunk ellenőrzését. Létesítsünk állomásokat bizonyos helyeken, hogy lehetetlenné váljon mindkét fél számára a váratlan támadás. Ezek a feltételek, amelyeket javasolunk, elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák az ellenőrzést és kizárják, hogy az.egyik ország . váratlanul , megtámadja a másikat. CUTLER: Hruscsov úr, nem tart-e ön attól, hogyha önök kivonjak csapataikat nehány kelet-európai országból, ezek közül az • országok köziil gém. mind maradna kommunista? HRUSCSOV: Ez mese, amely úgy látszik megfertőzte önt, ön úgy gondol,jay hogy a kommunista rendszert egyik vagy másik országban fegyveres erőink fenntarthatják. Én ilyen kommunista rendszerért nem küzdenek. A kommunista rendszernek a nép akaratán kell alapulnia, és ha a nép nem akarja ezt a rendes zert, létesítsen olyan rendszert, amilyent akar. Ezért bátran kivonjuk csa-1 patáinkat minden országbál, ahol állomásoznak, Lengyelországból, Magyarorszagbol, Romániából, bátran kivonjuk Kelet-Németországból és meggyőződésünk, hogy ezeknek az országoknak népéi még jobban meg fogják védeni rendszerüket. SCHORR: Hruscscrv úr, önnek meggyőződésé, hogy minden országban, ahol jelenleg kommunista rezsim van, a rendszer a nép akaratén épül? HRUSCSOV: Tökéletesen. Hogy is lehetne másképpen? önök látják, hogy Csang Kaj-sek milyen eszközökkel tartja kézben Tajvanon a kínai lakosságot. Az amerikaiak hatmilliárJ dollárt költöttek Csang Kaj-sekre, hogy a kontinensen tartsák. És mi lett az.eredmény? Mindazok a fegyverek, amelyeket Csang Kaj-sek az amerikaiaktól kapott, Mao Cse-tung Kínájának jutottak. Ki tette ezt? A nép, mert Csang Kaj-sek rezsimje nem felelt meg a kínai nép kívánságainak és ez a rezsim elpusztult. SCHORR: Nem azért vagyunk itt, Hruscsov úr, hogy vitázzunk önnel, hanem, hogy megtudjuk az ön véleményét. De ha ön felvetette' Amerika formázni kellemetlenségeit és mert nyűt. beszélgetést folytatunk, csak azt szeretném, kérdezni, hogy az ön véleménye szerint milyen lioszszv ideig tartaná magát a Kádár-rezsim, szovjet csapatok és tankok nélkül Magyarországon? HRUSCSOV: Próbáljuk ki! Vonják ki csapataikat Németországból és Franciaországból és mi kivonjuk Némst(Folytatás a 6. oldalon)
