Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-06 / 130. szám
XIV. évfolyam, 130. szám 1957. június 6, csütörtök Az országgyűlés folytatta a tervköltségvetési vitát Az országgyűlés keddi ülésén elhangzott beszédek Pr. Poleschall Frigye» egészségügyi miniszter először statisztikai adatokkal jellemezte az ország egészségügyi helyzetét. Az elmúlt évben — a korábbi évekhez képest — tovább csökkent az élveszületések száma és iránya. Ebben kétségkívül szerepet játszott a terhesség megszakítását gátló intézkedések enyhítése. Utalt a rendelettel kapcsolatos különböző állásfoglalásokra is és hangsúlyozta: a rendelet felülvizsgálásához csak tudományosan megalapozott, értékelt adatok birtokában . lehet hozzákezdeni. Az Egészségügyi Minisztérium most végez ilyen felülvizsgálatot és annak eredményétől .függően tesz majd javaslatot a rendelet módosítására, ha annak szükségessége mutatkozik. A miniszter egyébként megjegyezte, hogy januárban, februárban, márciusban és áprilisiban már ismét emelkedett a születések száma. Több adat felsorolása után az egészségügyi miniszter megállapította: a szocializmus útjára tért magyar nép egészségügyi viszonyai állandóan javulnak és a még meglévő sok nehézség és hiányosság ellenére Is egyre kedvezőbben alakulnak. Beszélt az októberi ellenforradalmi események okozta károkról, s többek között megállapította, hogy mintegy 600 orvos hagyta el az országot. A miniszter utalt arra is, hogy az elmúlt hónapban támadták az cgész^ ségügy szervezeti egységét, pedig a szocialista egészségügy megvalósítása felé vezető úton egyik nagy eredményünk volt az egészségügy egységesítése és államosítása. Az egységes egészségügy specializált országos vezető intézeteivel magasabb szakmai követelményeknek tud megfelelni, mint a szervezetileg megosztott, sokkal kisebb mértékben specializálható, önálló biztosító intézetekhez tartozó egészségügyi intézmények. Nem térhetünk tehát erre a joggal revizionistának nevezhető útra, nem adhattunk fel a szocialista egészségügy eddigi eredményeiből semmit. Minden törekvésünket viszont arra kell irányítsuk, hogy minél magasabb színvonalú gyógyító-megelőző ellátást nyújtsunk elsősorban a biztosítottak számára. Ezután a miniszter arról szólt, hogy az októberi tragikus események megmutatták, hogy az egészségügyi dolgozók a súlyos helyzetből adódó követelményeknek — igen kevés kivétellel — igyekeztek becsülettel megfelelni, Rámutatott, hogy az elmúlt 12 év alatt az egészségügyi viszonyok határozott javulást mutatnak. Az egészségügyi tárca 1957. évi költségvetése kapcsán hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben nyilvánvaló nagy eredmény és komoly áldozat az egészségügyi minisztériumhoz tartozó központi és helyi szervek költségvetésének hozzávetőleg 300 millió forinttal, létszámának pedig körülbelül 4000 fővel való emelése. A miniszter bejelentette, hogy az elmúlt év júliusától ez év végéig csaknem 6000-rel emelkedik a kórházak-klinikák ágylétszáma. Kitért a tuberkulózis elleni küzdelemre is és megállapította, hogy ebben a? elmúlt, évek során igen kiemelkedő eredményeket értünk el, Foglalkozott az egészségügyi dolgozók létszámhelyzetével és bérviszonyaival is. A továbbiakban elmondta azt is. hogy a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével javítják a betegellátás színvonalát is, majd végezetül a közegészségügy-járványügy fejlesztésével foglalkozott, méltatta a megyei közegészségügyi-járványügyi állomások munkájának, fejlesztésének jelentőségét. Harustyáh József képviselő: korszerűsíteni kelt a gyógyszeripart Az egészségügyi miniszter hozzászólása után Harustyák József országgyűlési képviselő szolt a vegyipar helyzetéről, A vegyipar dolgozóinak — mondota többek között — különösen takarckoskodniok kel! az anyag(Folytatás a 2. oldaton.) Bolgár kormány- és pártküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kormány- és pártküldöttség érkezett a Bolgár Népköztársaságból Magyarországra, hogy megtárgyalja a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének továbbfejlesztését. A bolgár kormányküldöttség vezetője Anion Jugov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és politikai bizottságának tagja, a pártküldöttség vezetője Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a politikai bizottság tagja. A küldöttség tegnap reggel érkezett Budapestre. A pártküldöttség vezetője: Rajkó Damjanov, a BKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, a BKP Központi Bizottságának tagja, Sztojan Tomosev. a bolgár földmüvesszövetkezelek igazgató tanácsának titkára, a Hazafias Arevonal Nemzeti Tanácsának tagja, város- és községgazdálkodási miniszter és Krisztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki hazánkban csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció különvonata szerdán reggel 9 órakor érkezett meg az ünnepien feldíszített Keleti-pályaudvarra. A bolgár kormányes pártküldöttség fogadtatásán megjelentek — Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai, a Minisztertanács tagjai. Ott volt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt az érkezésnél a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A bolgár kormány- és pártküldöttséget a pályaudvaron elsőnek Kádár János és dr. Münnich Ferenc üdvözölte. A bolgár küldöttség tagjai köszöntötték az MSZMP Intéző Bizottságának, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a tagjait, majd a diplomáciai testület tagjait. Az üdvözlések után a bolgár kormány- és pártküldöttség tagjai a fogadásukra megjelentek kíséretében kiléptek a pályaudvar előtti térre, ahol az összegyűlt többezer főnyi dolgozó lelkes tapsa fogadta a testvéri bolgár nép küldötteit. A felsorakozott diszőrség parancsnoka jelentést tett Anton Jugovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, a delegáció vezetőjének. Ezután felcsendültek a bolgár és a magyar himnusz hangjai, majd Anion Jugov, Kádár János kíséretében ellepett a felsorakozott diszőrség előtt. Anton Jugov üdvözölte a díszörséget, majd elhaladt a téren felsorakozott dolgozók sűrű sorai előtt. Többen virágcsokrod nyújtottak át a bolgár küldöttség vezetőjének. Ezután Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. az MSZMP Központi Bizottságának elnöke beszédében üdvözölte a bolgár kormány- és pártküldöttség tagjait. Az üdvözlésre Anton Jur.ov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke válaszolt. Beszédében megköszönte a meghívást és a meleg fogadtatást, majd tolmácsolta a bolgár nép. a Bolgár Népköztársaság kormánya és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözletét. Kádár János és Anton Jugov beszédét többször szakította meg lelkes taps, a téren felsorakozott többezer főnyi tömeg hosszasan éltette a bolgár kormányős pártküldöttséget, a bol-j gár és a magyar nép test-' véri barátságát. Leg-fontosabh feladat legyen a deficitmentes termelés Értekezletet tartottak az állami gazdaságok vezetői Az állami gazdaságok termelési igazgatósága, a gazdaságok igazgatói, szakvezetői, párt- és szakszervezeti vezetői a MEDOSZSZ üléstermében értekezletet tartottak, amelyen megvitatták az időszerű termelési feladatokat. Az értekezlet beszámolóját Molnár János, az igazgatóság vezetője tartotta. Molnár elvtárs beszámolójában sok kérdéssel foglalkozott, amelyekből részleteket közlünk. Az élet mindjobban viszszatér régi kerékvágásába, s eddig már sok ellenforradalmi eszmei zűrzavart megszüntettek a gazdaságokban és minden biztosíték megvan arra is, hogy az idén gazdaságilag nemcsak begyógyítjuk az ő'.zszel kapott sebeket, hanem elérjük eddigi legjobb eredményeinket — kezdte Molnár elvtárs —, majd így folytatta: — A biztosítékot az új munkalendületben, a szakmai felkészültségben, s abban az ígéretben látom. amit a terméskilátások mutatnak. Az önálló termelési tervek hovatovább reálisak, de mégis azt követeli népgazdasági helyzetünk is, hogy még reálisabbak legyenek s ezt a növénytermelés, gyümölcs- és szőlákultúrák terméskilátása alapján meg is tehetjük. Ezért az 1957-es termelési terv 10 százalékos felemelése az, amit minden gazdaság jó munkaszervezéssel, a versenymozgalom kiszélesítésével, anyagtakarékossággal elérhet. A siker biztosításához elengedhetetlen a párt és a *ömegszervezetek mozgósító ereje. A növénytermelésben a legégetőbb feladat a gyomirtás és a szálastakarmányok betakarítása. Ezeket a munkákat aratásig be kell fejezni. Az időjárás kedvező a másodvetésekre. Ezért egyetlen hold terület nem maradhat, bevetetlenül, amelyikben őszi keverék volt. Az állami gazdaságok észrevétlenül is messze maguk mögött hagyták az elmúlt évek színvonalát. Gabonafélékből például 20 százalékkal termelnek többet évente egységnyi területen, mint az egyéni termelők. Egy tehénre eső tejtermelésük pedig mintegy 1100 literrel több az egyéniektől. De a terméshozam javulása ellenére még mindig baj van a termelési költséggel, ezen a téren egy helyben topognak a gazdaságok. Sok vezető a magas termelési veszteséget a nem megfelelő árrendszerrel magyarázza. El kell vetni ezt az egyoldalú szemléletet, mert a ráfizetés oka a magas termelési költség, amelv Európa viszonylatban is az utolsók közé juttatja mezőgazdaságunkat. Az idén el kell érni, hogy az 1955-ös évhez hasonlóan legalább 40 milliós jövedelemmel számoljanak el állami gazdaságaink. Ehhez pedig az kell, hogy minden gazdaság deficit nélkül oldja meg termelési feladatát. (A ráfizetéssel teryezők pedig terven belül.) A termelési tervek 10 százalékos túlteljesítése 31 millió forint többletjövedelmet jelent. Mi a feladat, hogy ezt megvalósítsuk? — Minél több árut termelni, s azt értékesíteni a legkedvezőbb bélés külföldi feltételek mellett. Ha például az almatermés 65 százalékos exporttervét ha egy százalékkal emelik a gazdaságok, ez 4 millió forintot jelent a jövedelem mérlegén ég ez 5 százaléknál már 20 millió. A fogatos- és gépimunka kérdése minden gazdaságban a legégetőbb. A fogatmunka drága, s ezt drágítja meg a rossz szervezés, A csikónevelés egyenesen sírnivaló. 20—25 ezer forintba kerül, míg egy lovat felnevelnek, s a vásáron 5—6000 forintért eladhatják. (Folytatás a 2. oldalon) *Vt!áq fiz&le tarjai tq qe süffele k ! je%_ _ IKeletmaqyarorszaq t Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja
