Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-05 / 129. szám

1957. június 5, Ksrda

KELETMAGTAS0E5EAG

a

Aw, országgyűlés keddi illésén elhangzott beszédek

(Folytatás a 2. oldalró!)

tízezer gránátot és több millió lőszert gyűjtött össze. %

Ez nem jelenti azt, hogy az ellenforradaimároknál már nincs fegyver: van, mert nemcsak az itthon szerzett volt náluk, hanem a vöröskeresztes küldeményekben szállított nyugati küldemények is. Éberségre int bennünket, hogy az imperialisták a náluk lévő fegyverek rejtegetésére biztatják a bujkáló ellenforradalmárokat.

Beszélt arról, hogy az okozott húszmilliárdos kárt az ellenforradalmárok

most szabotázscselekménnyel akarják tetézni.,

Figyelmeztetett a társadalmi tulajdon ellen elszaporodott bűncselekmenyekre. Hangoztatta, hogy a bűnüldözés rendőri munkája csak akkor lesz eredményes, ha az ügyész jól megalapozza a vádat, a bíróság pedig nem liberális, hanem nevelő hatású, kémén;’', igazságos ítéleteket

hoz. Meg kell mondani, hogy a dolgozók, akik egyre tisztábban látják, mi forgott kockán, nincsenek megelégedve az ítéletekkel. Ezután példákat hozott fel arra, hogy. ügyészek, bírók részéről bizonytalanság, liberalizmus mutatkozik. Emlékeztetett arra, hogy nincs a világon olyan ország, ahol az államrend megdöntésére irányuló bűncselekményeket ne sújtanák a legszigorúbban. — A Horthy-korszakban a kommunistákat egyszerű röpiratszórásért is több évre ítélték, vagy hónapokig, évekig vizsgálati fogságban tartották. Ezelőtt 20 évvei elég volt, ha valaki ferde szemmel nézett a kormányzó arcképére, már nem úszta meg 6 hónapnál kevesebb börtönnel. Az ellenforradalmárok ezt a rendszert akarták visszahozni.

Beszélt a dolgozók kéréséről, hogy a megyei bíróságok mellé is minél előbb szervezzék meg a népbírósági tanácsokat.

Ezután az elnök javaslatára az Országgyűlés elhatározta, hogy a költségvetés és a terv tárgyalását kedden délelőtt 10 órakor folytatja,

Barcs Sándor elvtárs:

Mindennél sürgősebb au atomrobbantási kísérletek beszüntetése

Ami a magyar külpolitikát illeti — mondotta —- az a korábbi évek folyamán kialakult és jól bevált alapelvekre épül. Ezek az alapelvek: szoros barátság a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, részvétel a vilég-békemozgalomban és a békés egymás mellett élés elve.

Az elmúlt év őszén

a hazai reakció külföldi szövetségeseire támaszkodva a magyar külpolitika ellen is támadást intézett.

Ez a támadás, amely éket akart verni a magyar és a szovjet nép közé, éket akart verni Magyarország és a népi demokratikus államok közé, szégyenteljes kudarcba fulladt. A Szovjetunióval és a szocializmust építő országokkal, ezeknek népeivel talán soha sem volt olyan szoros és baráti a kapcsolatunk, mint most.

Bar.s Sándor ezután annak a megéllap—a jelentőségéről beszélt, amelyet a Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok helyzetéről hoztak létre és írtak alá a két állam képviselői, majd így folytatta:

A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése nemcsak rajtunk áll. Nyugodt 1 —»-ettel állapíthatjuk meg,

nem mi tehetünk arról, hogy egyes kapitalista államokkal megromlottak diplomáciai kapcsolataink.

Az kétségtelen, hogy ezeknek az államoknak a vezető köreitől áthidalhatatlan szakadék választ el minket. Ezután arról beszélt Barcs Sándor, hogy érthetetlen miért maradt távol az amerikai követség az amerikai hősök tiszteletére rendezett ünnepségünktől és miért nem képviseltette magát a százötven évvel ezelőtt szüléiéit halhatatlan amerikai poéta, Longfellow emléke előtt tisztelgő ünnepélyen.

A Magyar Külügyminisztérium legutóbb jegyzéket nyújtott át az amerikai követségnek. Gondolom, a jegyzéknek teljesen i’aza van abban, hogy egy ország diplomáciai képviselői arra valók, hogy egy másik országgal á"oliák a kapcsolatokat és fejlesszék a jóviszonyt. Nálunk a Korthy-rendszer alatt a budapesti amerikai követség becsülettel és maradéktalanul eleget is tett ennek a hivatásnak. Noha meg kell jegyeznem, hogy a Horthy-rendszer alatt a jóviszonyt nem egyszer kevesebb amerikai diplomata ápolta. mint amennyi nem ánniía most. (Derültség.) Igaza van a jegyzéknek tehát abban, hogy ehhez a mostani, lázasnak egyáltalán nem mondható tevékenyéé •‘v’- v.vncohb amerikai diplomata bőségesen elegendő volna.

Ezután a képviselő arról szólott, hoc- a magyar diplomácia az utóbbi hónapok alatt több állammal épített ki jóviszonyt, majd a következőket mondotta: Bármerre járt az ember az országban, vág;’ akár az ország határain túl,

mindig visszatérő téma, vajon lesz-c háború, vajon megegyeznek-e a sdlág vezető nagyhatalmai? Én a jelekből arra következtetek, hogy nem lesz háború

és hogy az emberiségre hosszú, békés időszak vár. Ez a békés időszak azonban egyelőre nem a nyugalmas béke időszaka lesz, és egy-kettőre nem is válik azzá.

Hosszú és rögös les? addig az út, bizonyára lesznek majd megtorpanások,

kitérők és visszafordulások is. Mindezt persze nem azért mondom, mintha most már nem lenne szükség a békemozgaiemra, érően ellenkezőleg,

A békemozgalom eddig is élő, mindenütt ható és siettető erő volt, s a jövő szerepe talán még fontosabb lesz.

Ezután a leszerelés problémájával foglalkozott:

Hangoztatta: a londoni konferencia első szakaszában úgy látszik, hogy bízhatunk, ha nem is egy átfogó nagy leszerelési egyezmény megkötésében de részleges eredmény elérésébén.

Bizonyos, hogy a teljes leszerelés kérdése nem terülj asztalkám. Türelemre igen sok türelemre és alighanem évekre lesz szükség, hogy a béke erői döntő győzelmet arathassanak. Van azonban valami, |,

amivel nem várhatunk és ami mindennél sürgősebb, az atomrobbantási kísérletek megszüntetése,

Ezután Barcs Sándor amerikai forrásból vett példákkal a kísérletek romboló hatását ismertette.

Azok a burzsoá körök, amelyek általában jó szemmel nézik a fegyverkezés politikáját — hiszen a fegyvereket nem nekik kell elsütniök, a haszon viszont az ő markukat üti — kezdik felismerni, hogy az atom- és hidrogénbombarobbantások hatása nem válogatós. Nem tesz különbséget szervezet és szervezet, ember és ember, burzsoá és proletár között. Erre vezethető vissza, hogy a kapitalista közvéleményben egyre több hang követeli a robbantási kísérletek azonnali beszüntetését.

Az amerikai Gallup közvéleménykutató intézet megállapítja, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakosságának több, mint hatvan százaléka követeli a robbantások megszüntetését.

A tiltakozás hangja mindenütt növekszik. Ugyanakkor azonban meg kell látnunk azt is, hogy az imperialista országok urait ez teljesen hidegen hagyja. Strucc módjára homokba dugják fejüket és úgy folytatják a robbantási kísérleteket, mintha azok semmiféle veszéllyel nem járnának.

A Szovjetunió — hangoztatta — nemcsak a maga, hanem a proletarinlemacionalizmus védelmében nyúlt az atombomba és a hid-egénbomba gyártásának eszközéhez. Ugyanakkor azonban

a Szovjetunió vetette fel a robbantási kísérletek megtiltásának kérdését és a Szovjetunió harcol következetesen ennek érdekében.

Barcs Sándor ezután a külügyi bizottság nevében javasolta, hogy a magyar orszá’v’vúlés forduljon felhívással az interparlamentáris unióhoz, s a felhívás szövését, mint határozati javaslatot az országgyűlés elé terjesztette.

Mélységesen áthatva attól a felelősségtől — hangzik a felhívásban —, amely a világ minden parlamentjére, így ránk is hárul, javasoljuk, hogy az interparlamentáris unió foglaljon állást a nukleáris robbantási kísérletek betiltása ügyében, s ennek érdekében soron következő plenáris ülésén tűzze napirendre ezt a kérdést.

Barcs Sándor végül a külügyi tárca költségvetését elfogadta.

Balogh József képviselő beszéde

Balogh József országgyűlési képviselő a honvédelmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Bevezetőben aláhúzta, hogy az. ellenforradalmi támadás idején a magyar nép szabadságát a szocialista országok nagy védelmi közösségé, a varsói égyezmé-'U—n részvevő országok szolidaritá'- me-‘ette meg.

Nem véletlen — folytatta —, hogy az ellenforradalom éppen e szövetség és Magyarorszáenak ebben a szövetségben való részvétele ellen indította legádázabb rohamát.

A varsói egyezményt csak Nagy Imre és áruló csoportja mondotta fel, de nem mondotta fel a hazáját és a szocializmust szerető magyar dolgozó nép. (Taps.)

’A továbbiakban elmondta, hogy a költsCó'otás ebben az évben lényegesen kevesebbet irá„ oz elő a honvédelmi kiadásokra. Az előirányzott összeg az adott körülmények között mégis reális és indokolt, mert az ellenforradalom közel 20 milliárdos kárt okozott. Ugyanakkora honvédelmi kiadások c«*vké-f4sét lehetővé tette a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányai között létrejött megegyezés amelynek értelmében szovjet fegyveres erők áUcmásoznak ideiglenesen hazánk területén:

így

a szovjet csapatok jelenléte megnyugtató biztosíték népünk számára egy esetleges imperialista agresszió ellen. A Szovjetunió ezzel újabb segítséget nyújt hazánknak, mert lehetővé válik, hogy mi a népgazdaság helyreállítására fordítsuk anyagi erőink és eszközeink zömét.

Ezután arról beszélt, hogy mit jelent a kapitalista környezet egy szocializmust építő országnak és hangsúlyozta:

Népünk számára a hadsereg fenntartása és fejlesztése nem reprezentatív dolog, hanem létérdek, békénk, biztonságunk és fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. Ha az imperialisták továbbra is folytatják — m?’ pedig esvelőre minden jel arra mutat, hogy folytatják — háborús készülődéseiket, feltétlenül, szükséges, hogy a következő években, sőt már a jövő ’évben, lényegesen nagyobb figyelmet fordítsunk a honvédelemre és lehetőségeinkhez képest hi-witsiik mindazekat az anyagi eszközöket, amelyek egy korszerű felszerelt hadsereg számára szükségesek. Meggyőződésem, hogy átszervezett néphadseregünk mindenkor meg fogja állni a helyét a nép hatalma, a proletárdiktatúra, a szocialista építésvédelmében.

A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.

Gácsi Miklós? E helrről is sürgetem a munka verseny visszaállítását

Gácst Miklós országgyűlési képviselő, a K.hó- és Gépipari Minisztérium tervéhez, illetve költségveté-éhez s^ólt hozzá, Bevezetőben a belső tartalékok feltárásával foglalkozott, felsorolta, hogy milyen lehetőségeket lát további előrehaladásra. Javasolta például az ércbányászat tervének emelését 20.000 tonnával. Foglalkozott külkereskedelmi szerveink munkájában ------"Ptatkozó hiánvosságokkal.

Ezután a marar kohászathoz szükséges tervezői munka mipcspoéről szólt, majd javasolta, hogy legalább kétévenkint rendezzenek országos kohászati konferenciát.

Majd a szakkáderképzéssel foglalkozott.

Engedje meg a tisztelt országgyűlés — fejezte be szavait, —, hogy’- erről a. helyről is sürgessem a munkaverseny

visszaáll.".lsát;

Az egészséges munka verseny, mozgalom igen fontos az anyagtakarékosság, a selejtcsökkentés és az önköltségcsökkentés érdekében,

A tervet és a költségvetést jónak tartom, a magam részéről elfogadom.

Balogh Lalos elvtárs beszéde

Ezután Balogh Lajos országgyűlési képviselő szólalt fel a vitában.

Elöljáróban a bérezés kérdéséről beszélt és hangsúlyozta: a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány bérügyi rendelkezései a korábbi visszásságokat igyekeztek megszüntetni, most vigyázni kell az intézkedések helyes végrehajtására. Maguk a dolgozók, a szorgalmas, jó szakemberek szívesen dolgoznak teljesítménybérben, sőt, ők máguk kérték a teljesítménybérek visszaállítását.

Végezetül a szocialista munkaversennyel foglalkozott.

Mi, Dej-hajógyári dolgozók pártszervezetünk kezdeményezésére általános termelékenységi és takarékossági mozgalmat indítottunk. Ennek eredményeként el fogjuk érni a tavalyi önköltségi mutatót. Minden törekvésünk arra irányul, hogy az elkövetkezendő negyedévekben olyan önköltségi színvonalat biztosítsunk, amely behozza azt a bérnövekedést, amelyet ebben az évben a különböző dolgozó kategóriák, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozata nyomán kaptak. Ezzel módot és lchaiőséget akarunk adni a Forradalmi Mutkás-Paraszt Kormánynak; hogy dolgozóink életszínvonalát tovább tudja javítani..

Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar ipari munkásság, a kitűnően felkészült műszaki értelmiség egymást segítve mindent elkövet az előttünk álló célok valóraváltásáért azért,, hogy a jelenlegi meglehetősen rossz gazdasági

he’. — LbCl mielőbb kijussunk, pártunk és kormányunk programját megvalósíthassuk. Ehhez fóg segítséget nyújtani a most tárgyalásra került költségvetés is, amelyet a magam részéről elfogadok, s erőm és képességeim szerint támogatok. (Taps.)

Czéh József beszéde

Megállapította, hogy az ellenforradalom okozta súlvos gazdasági károk elsősorban a külkereskedeler helyzetében tükröződnek, majd az ipari termelés export-import kérdésével foglalkozott.

Ezután a mezőgazdasági termékek exportjáról szólt,

A híres szabolcsi Jonathan almából, a kecskeméti barackból, a zöldségfélékből, az olajos- és aprómag vakból, a vágott- és élő állatból, valamint konzervből — helyes gazdasági és szakmai irányítással az eddiginél többet lehetne termelni, illetve tenyészteni, s a nagyobb mennyiség elhelyezése sem okozna gondot a külföldi piacokon,

Külön foglalkozott a borexporttal.

A külkereskedelmi tárca költségve-! lését elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.

(Folytatás az ő. oldalon }