Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-05 / 129. szám
RF.LETMAGYXaÓRSZAr; 1957. június 5. szerda Az orizággj'filés hétfői ülésén elhangzott beszédek (Folytatás az 1. oldalról) szögezte le magát. Olyan célok mellett, amelyeket ma is helyesnek, követendőnek kell tartanunk. Ezenkívül nagyszabású munka folyt a termelői árak rendezésére — mondotta és hangsúlyozta — ha nem jött volna közbe az ellenforradalom, hosszú évek után először sikerült volna nemcsak aktív külkereskedelmi, hanem aktív fizetési mérleget is elérni. A továbbiakban arról beszélt, hogy okulnunk kell a múlt hibáiból. A párt természetszerűleg azt a célt tűzte maga elé, hogy többé ne kövessük el ezeket a hibákat. Nem lehet azonban azt mondanunk, hogy már minden problémánkat megoldottunk, és beeveztünk a tévedhetetlen,' csalhatatlan gazdaságpolitika és gazdaságvezetés vizeire. Ilyen körülmények között, amikor a nehéz gazdasági, helyzet, a nehéz külkereskedelmi helyzet, a nehéz anyagi helyzet különböző megszorításokat diktált, mégis jelentős lépéseket tettünk a már korábban helyesen kijelölt úton. A mezőgazdasági problémákról szólva hangsúlyozta: — Nem mondtunk le a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, de meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel termelőszövetkezeteinket valóban élenjáró, szocialista nagyüzemekké tehetjük, amelyek vonzzák és követésre csábítják a paraszti lakosságot. Pártunk legnagyobb sikereinek biztosítéka eddig mindig az volt — mondotta befejezésül, — hogy olyan célokat tűzött maga elé, amelyek az egész nép érdekét fejezték ki és ezért, csak ezért sikerült ezeknek a céloknak szolgálatában az egész népet mozgósítani. Gazdasági életünk céljai is az egész nép érdekét fejezik ki, s ezért nem lehet kétséges, hogy ha jól dolgozunk, sikerül ezeknek a céloknak az elérésére ismét mozgósítani az egész magyar népet, s az egész magyar nép munkája, lelkesedése, találékonysága, szorgalma, kitartása a biztosítéka annak, hogy mindezeket a feladatokat sikeresen meg fogjuk oldani. Mivel a terv- és a költségvetés ugyanezeket a célokat szolgálja, azt pártom és a masam nevében elfogadom. (Taps.) Ezután _ Varga Károly országgyűlési képviselő szólalt fel a vitában. Yrarga Károly: • Kemény, fcöretkezetes, hozzáértő ipari vezetésre van szükség Rámutatott arra, hogy a tervből világosan látható: a több mint 5.1 milliárdos bérrendezés csak akkor jelenthet tényleges reálbéremelkedést, ha mögötte nő a munka termelékenysége és csökken az önköltség. A továbbiakban arról szólott, hogy iparunk • jelenlegi helyzete kemény és következetés s nem utolsósorban hozzáértő vezetést igényel A tervtúlteljesítési törekvést — a jelenleg szűkösen rendelkezésre álló anyagkészlet mellett — elsősorban az anyagtakarékosságra kell irányítani, a kapacitások jobb kihasználásával pedig az önköltség csökkentését kell szolgálni. örömmel állapította meg, hogy a terv figyelembe veszi a mezőgazdasági termelésben végbement változásokat, valamint a legalapvetőbb kérdést — amit hosszú időn át elhanyagoltak —: a helves arányok kialakítását. A tervben előirányzott arányok, a takarmánygabona és a szálastakarmány termőterületének növelése, az állatállomány és ezen belül a szarvasmarhaállomány növelése komoly lépést jelentenek a mezőgazdasági termelés belterjessége felé, ami azt jelenti: egy egységnyi területről nagyobb hozamot és jövedelmet biztosíthatunk. A továbbiakban a cukorrépatdrmelés problémáiról, majd a dolgozó parasztság általában megnőtt termelési kedvéről beszélt. Méltatta a kormány helyes elgondolását arra vonatkozólag, hogy a begyűjtés eltörlése után keletkezett helyzetben miként kívánja megoldani a terményfelvásárlást. Világosan kell azonban látnunk, hogy a mezőgazdaságoan kialakult helyes arányok, a begyűjtés eltörlése, a maga teljességében csak 1958-ban éreztetik majd hatásukat. A beruházásra előirányzott 8179 millió forinttal kapcsolatban megállapította, hogy ez a szám bizony meglehetősen kicsi és rendkívül kevés lehetőséget ad az élet különböző területén jelentkező szükségletek fedezésére. A választók között járva — mondotta —, a képviselők napról napra találkoznak olyan jogos követelésekkel, kívánalmakkal (bekötőút villany, szociális vagy kulturális létesítmény), amelyek megvalósítása az illető terület lakosságának feltétlenül szükséges és indokolt lenne. — az én tarsolyomban is vannak ilyen különböző, általam is jogosnak vélt kívánságok — közölte. — A terv által vázolt lehetőségek ismeretében azonban, sajnos, ezek figyelembevételére egyelőre nem lehet gondolni. Ha valamikor érvényesülni kellett annak az elvnek, hogy addig nyújtózunk, amíg a takaró ér, úgy a mai gazdasági körülmé-Juhász Imréné, a belügyi és igazságügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá, hangoztatva, hogy az ellenforradalmárok leleplezésében, felkutatásában, felelősségrevonásában komoly feladatok lánkmajtison átadták a forgalomnak a nép kisvasútiét nyeink között ennek feltétlenül érvényesülnie kell. Végül Varga képviselő örömmel üdvözölte, hogy az igen nagymértékben csökkkentett beruházási keretek 40 százalékát lakás, kommunális, szociális és kulturális beruházások töltik ki. tése jelentős a súlyos lakásgondok megoldása érdekében. Felhívta a lakásépítést lebonyolító minisztériumok és főhatóságok figyelmét, őrködjenek azon, hogy a tervnek megfelelően az ország egész területére tervezett lakások lehetőleg egyezerre épüljenek meg és ne az történjék, hogy tervkiesés esetén a kisebb vidéki városok lakásépítései lemaradnak. Különösen a 21,000 lakás mcgcpi- Boguár József: A terv egyik legnagyobb pozitívuma a belterjes irányú Jejtödés elősegítése A következő szónok, Bognár József méltatta a tervjavaslat józanságát és szakszerűségét, és a túlfeszités módszereinek feladását illusztrálva hivatkozott a mezőgazdasági terméshozamok tervezési módszerére. A tervjavaslatban ez — az 1950—54 közötti évek termésének alapulvételével — óvatos előirányzattal szerepel, s ' nem számolnak valamennyi tényező kedvező alakulásával, mert például nem lehet reálisan „betervezni” a legjobb időjárást. Méltatta azt a józanságot, amellyel a beruházások révén megvalósuló kapacitásnövekedést tervezik. A javaslat messzemenően figyelembe veszi a gazdasági élet komplex összefüggéseit, objektív arányait és elutasít minden egyoldalúságot ebben a tekintetben. Emlékeztet az elmúlt évek hibáira, amikor egyszer az ipar, egyszer a mezőgazdaságot helyezték előtérbe, kapcsolatuk figyelembevétele nélkül. — Helyesen ismeri fel a tervjavaslat az ipari termelés, az iparfejlesztés, valamint a reális energia- és nyersanyagbázis összefüggését. A tervjavaslat arra törekszik, hogy ésszerű anyag- es kapacitástartalékot teremtsen. Mai gazdasági helyzetünk nem tesz lehetővé gyors megoldást ebben a kérdésben, de a tervjavaslat helyesen ismeri fel, hogy a tartalék a nyersanyagban és kapacitásban nem tervezési lazaság, hanem olyan tényező, amely nélkül nincs’ előrehaladás. Nagyon sok esetben a nyersanyag- és félkészbcrmék-hiány az oka, hogy különböző nemzetközi versenytárgyalásokon nem tudunk megfelelő határidőket adni, mert mindent elölről kell. megrendelni és nincs meg az a szükséges félkésztermék-mennyiség, amely évközben lehetővé tenne bizonyos átállást. Minden váratlan kiesés a termelésben vagy többletfelhasználás a fogyasztásban láncreakciószerűen végiggyűrűzik az egész iparon, az egész mezőgazdaságon. Hangoztatta Bognár József, hogy ez a tervjavaslat még nem válaszol a népgazdaság jövendő struktúrájával kapcsolatos kérdésekre, arra, hogyan javítsuk meg az ország jelenlegi gazdasági helyzetét. Mi az elmúlt években elsősorban szélességben fejlesztettük az ipart és ez fontos is volt, mivel nem széles területre kiterjedő ipart örököltünk a Horthy-rezsimtől. Ebben az iparfejlesztésben azonban voltak hibák • is, mert nem vettük mindig figyelembe az ország természeti, gazdasági adottságait. Ma azonban helyesnek látszik, hogy inkább a mélységben történő iparfejlesztést valósítsuk meg, hagyománnyal, jó szakmunkásgárdával, kiváló műszakiakkal rendelkező és a múltban nemzetközi színvonalon termelő iparágainkat — erősáramú ipar, híradástechnika, vacuumtechnika, műszeripar — fejlesszük elsősorban. Ez több kérdést visz egyszerre előre, mert kevesebb beruházásra lesz szükség, ezek az ágazatok kevesebb nyersanyagot fogyasztanak, s ezekben az ágazatokban gyorsan, gazdaságosan tudnánk exportálni. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy a tervjavaslat és egész gazdasági helyzetünk egyik legnagyobb pozitívuma a belterjes irányú fejlődés elősegítése. Végül a takarékosság jelentő, ségéről szólott. A tervjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Juhász Imréné: Igazságügyi szerveink kellő eréllyel járjanak el a nép ellenségeivel szemben (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Csanádi Cyörgy miniszterhelyettes beszélt az ünnepségen megjelentekhez. Hangsúlyozta: a kisvasút jelképe a munkás-paraszt szövetségnek, s egyben bizonysága annak, hogy pártunk és kormányunk segíti a dolgozó parasztságot. Csahol'- rc-k ideiglenesen végállomás, mert évvégére már Vámosoroszit is bekapcsolják a kisvasúti forgalomba. Jövőre Fülesd és Kölese, azután pedig Tiszacsécse és Milota bekapcsolása következik az ország vasúti vérkeringésébe. fi tízezres ünneplöközönség nagy tetszéssel hallgatta a kisvasút átadását, illetve átvevését kísérd beszédeket Kedvezett az időjárás és tízezernyi ember hallgatta meg Jánkmajtison a kisvasút átadási, illetve átvételi beszédeket. Az állomásnál épített emelvény előtt felsorakozott a munkás díszszakasz, körül pedig az ünneplő közönség. Orosz Ferenc elvtárs. az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának tagja nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Matus Erik a kotró és vasútépítő vállalat főmérnöke ismertette a vasút műszaki adatait, a vasút építésének körülményeit és a vasutat építő munkások harcát a . terv végrehajtása során felmerülő akadályok leküzdésében. Nehéz terepen, esős időben, tapadós, száraz időben pedig csontkemény talajon építették a vasutat. Megdicsérte a munkában kitűnt dolgozókat: Kosa István. Szabó István, Molnár Péter, Bodnár István, Benke János brigádját, Nagy és Molnár brigádot, Szárnyas és Dorozsmai építésvezetőket, továbbá a társadalmi munkával segítő dolgozó parasztokat. Dr. Csanádi György posta- és közlekedésügyi miniszterhelyettes az ünnepségen mondott beszédében többek között arról beszélt, hogy a vasút i xerv szerint 70 kilométer hosszú lesz és kb. 90.000 katasztrális hold területet kapcsol a vasúti hálózathoz. 36 község lakosságának utazási és teherszállítási gondjain segít intézkedésével az állam. A kisvasút feladata évente mintegy 250 ezer személy, 60.000 tonna áru és 10.000 tonna tiszakavics szállítását biztosítani, bekapcsolni a nagyvasúti forgalomba. A közúti és vasúti szállítások közötti árkülönbség évente a szemtélyforgalomnál 1 millió, a teherforgalomnál pedig 4.5 millió forint megtakarítást jelent az 'Fiamnak Nagy Józsefné könnyűipari miniszter arról beszélt, hogy a párt és kormány nagyobb gondot fordit a vidék kívánságainak teljesítésére, így a szabolcs-szatmári emberek életének szebbé tevésére és gondjainak könnyítésére is. Beszélt áz elmúlt évek hibáiról, többek között arról, hogy „erre az úgynevezett isten hátamögötti részre kevésszer jöttek az ország vezetői és bizony nem sokat törődtek az itt élő népek bajával, kívánságával.“ Az ország vezetői máskép élnek, máskép dolgoznak már. A néppel összeforrva nagyot, maradandót tudunk és fogunk alkotni — mondotta. Benkei András elvtárs, az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának. • ítkára mondott köszönetét a vasútépítő munkásoknak a jó munkáért, a sikerért. A megye és a járás dolgozói nevében átvette a kisvasutak Az ünnepség résztvevői tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz, amelyben az atom és hidrogénbomba kísérletek ellen felemelték tiltakozó szavukat. Majális volt a ksstéíykertben Az ünnepség a kisvasút átadásával nem ért véget, hanem az egykor hírhedt Haynau-féle kastély kertjében folytatódott. A vendártátóipari és földművesszövetkezeti egységek sátrai alatt és a park fái alatt majálist rendeztek. Ettek-ittak, szórakoztak. Messzire szárnyalt a nótaszó és a zene. Kultúr- és sportműsor gazdagította a programot s tette maradandóbbá a nap . emlékét. Orosz András várnak a belügyi és igazságügyi szervekre. Az ellenforradalom idején rendőreinknél, bíróinknál és ügyészeinknél is megnyilvánult már október előtt is mutatkozó eszmei zűrzavar. A történelmi hűség kedvéért —■ mondotta — és az elismerés miatt is el kell mondani, hogy — bár egyes-vidéki kapitányságok, rendőrőrsök szorult helyzetében előfordult, hogy minden ellenvetés nélkül átadták fegyverüket — rendőreink egyrésze, különösen az államvédelmi és karhatalmi alakulataink fegyverrel a kézben, életük árán is védték a munkáshatalmat, objektumainkat, az üldözött hazafiakat. Ezután a belügyi szerveknek a munkás-paraszt kormány megalakulása után végzett munkájáról beszélt, méltatta a decemberi nyílt ellenforradalmi összeesküvés és a ,.muk” jelszóval csoportosultbandák felszámolásának jelentőségét. —■ Beszélt arról a veszélyről, amelyet társadalmunkra a börtönökből kiengedett több mint tizezer rab, köztük kémek. diverzánsok, háborús bűnösök, gyilkosok jelentettek. A rendőrség, a karhatalom több mint 7000 szökött rabot tett újból lakat alá. A többi még kint van, de egyrészük Nyugatra szökött, ahol most a szaöadsághős szerepében tetszeleg. Csak a karhatalom és a rendőrség több mint tízezer géppisztolyt és pisztolyt, húszezer puskát, (Folytatás a 3. oldalon)
