Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-15 / 111. szám

1957. május 15, szerda « FLE I’M AG V A RORSZ AG 3 egységben az MÉSZÖV 0 SSZEALLlTAS A KÖZÖS határozatot hozott a napokban a MÉSZÖV igazgatósága és a KISZ megyei szervező bizottsága. A határozatot nagy gonddal szövcgeztck meg és abban tőként az szerepel, hogy a KISZ- fiatalokkal jobban meg kell ismertetni közsé­geinkben a földmtivesszö­­vetkezeti mozgalmat, an­nak célkitűzéseit, helyet és szerepét a népgazda­ságban, illetve a falu szocialista átszervezésé­ben. „A KISZ tagjainak — amennyiben földműves­szövetkezeti tagok is — helyet kell biztosítani a szövetkezet választott ve­zetőségében és a külön­böző szakbizottságokban” — hangsúlyozza a határo­zat a többi között. S ami ugyancsak lényeges: a földművesszövetkezet he­lyesnek tartja, hogy a ki­emelt kultúrcsoportok tagjainak kivételével a megye szövetkezeti fia­taljai a KISZ kultúrcso­­portjaiban működjenek. Természetesen anyagi tá­mogatásban is részesítjük ezeket a kultúrcsoporto­­kat. Felhívjuk valameny­­nyi szövetkezet vezetői­nek figyelmét, hogy a KISZ-szervezetek anyagi támogatása céljából a vá­sárlási és értékesítési visszatérítés ki nem fi­zethető hányadának egy részét bocsássa a KISZ megyei szervező bizott­sága rendelkezésére. tMüködési engedélyt és megfelelő | helyiséget várnak a takarékszövetkezetek A takarékszövetkezetek működése valóra váltja a dolgozó parasztság régi óhaját. Régi kívánságuk volt már a falusi lakos­ságnak, hogy építkezései­ket, mezőgazdasági jellegű bevásárlásaikat (mint eke, borona, ló stb.) pénzügyi segítséggel tudják megol­dani. A takarékszövetke­zetek a kölcsönös segítés és támogatós elvén mű­ködnek. Azok a dolgozók, tehát, akik tagjai ennek a szövetkezetnek, .nem jár­nak rosszul. Ä kölcsönös segítés te­rén a tarpai takarékszö­vetkezet ért el már ered­ményeket. Több dolgozó paraszt elhelyezte betét­jeit és számottevő rászo­rult takarékszövetkezeti tag kapott kölcsönt. De ami hiányzik: a takarékszövetkezet Tarpán még nem ren-Csak rendelni kell : l Van bőven növényvédőszer, rafia A gyümölcs- és szőlő­termelőknek katasztráhs holdanként újabb 15 k,.ó rézgálicot adhatnak ki a földművesszóvetkezeiek. A szőlőtermelőknek május 1-től június 1-ig az első 15 és csak július 1-tői ad­ják a második 15 kiló rézgálicot egy-egy ka­­tasztrális hold után. A há­zikertek szükségleteihez az egy kilogramm rézgálicot továbbra is szabadon le­het megvásárolni. Sok helyről panasz érkezett hozzánk, s azt állapítottuk meg, hogy a panaszok legtöbbje jogos, mert a fóidművesszövetkezet nemj rendel idejében növény-« védőszert. . Ismételten te;-j hívjuk tehát a szövetke-J zetek figyelmét, hagyj ilyenirányú igény sutéi ] mérjék fel a községi ta-J náccsal együtt és jutta.-J sók el a Műtrágya és Nö-j vény védőszer Éitékes.'tőj Vállalathoz, hogy az gon-í dcskodjék a védekező, anyagok, illetve műtrágya­­féleségek Kiszállításáról, i I hhez tartó ok még,: vanj bőven, rafia is,, csak meg] kell rendelnioK a szövet- « delkezik helyiséggel, holott már több mint egy hónapja igényel­lek egy megfelelő üres lakást a vásáros­­namenyi járási tan ács igazgatási osztályától. Kérjük á járási tanács il­letékeseit, hogy segítsék ilymódon a takarékszövet­kezetet. Ragyecseden, Deme­­cs érben, Tisza vasváriban Rakamazon és Nagyha­lászban a közelmúltban alakultak meg a takarék, szövetkezetek. Ezeken helyeken igtn nagy az érdeklődés a dolgozó pa-" rasztság részéről. Rakamazon még sem S kapták meg a Pénz- i ugj minisztériumtól a í működési engedélyt, | de az alakuló köz- | gyűlés óta több mint | 15.000 forint értékű I részjegyet vásároltak. | Többen érdeklődtek, hogyj mikor fogadnak mór el; betéteket, meit sie,: élnék; elhelyezni i takarekszö-; vetkezetben, hogy az ka-i matozzék, azonban az ügy-; rend szerinti működéshez; a Pénzügyminisztériumi engedélye szükséges. Jói volna, ha az engedélyek: kiadása az alakuló köz. gyűlések után mihama­rabb megtörténne. kezeteknek. Rendeletok, hcitérozaf^k, röviden í Felhívjuk a fölclművesszövct­­kez.*tek és fplciimívfsszövetke­­zcü szervek dolgozóinak fi­gyelmei, liopy az 19f7. év II. negyedévében az alábbi fon­tosabb és a földműveiszövet­­kezeti dolgozókat közelebbről érintő határozatok jelentek meg: A SZÜ VOSZ Értesítő 1957. évi április hó 5.-i száma közli he­lyes szövegben a SZÖVOSZ Igazgatóságának 14/1957. (Sz. É. III, 29.) számú határozatát az egyszemélyes vegyesboltoknál, az egyéb egyszemélyes boltok­nál, az egyszemélyes cukrász­dáknál és zöldség-gyümölcs elárusítőhelyeknél a besegítő családtagok munkaviszonyá­nak és társadalombiztosításának rendezéséről. A besegítő csa­ládtaggal kötött munkaviszony nem érinti a boltvezető anyagi felelősségét. Ugyanez a szám közli a SZÖ­VOSZ Igazgatóságának 17 1957. (Sz. É. ív. 5.) számú határoza­tát, amely a szövetkezeti ke­reskedelemben és vendéglátó­iparban több fontos munka­ügyi kérdést szabályoz. Töb­bek között a pótlékrendszer al­kalmazásának meghosszabbítá­sa, a szövetkezeti könyvesbol­tok jutalékrendszere, a pré­miumrendszer visszaállítása a járási szövetkezeti áruraktá­raknál és földmuvesszövetke­­zeti TÜZÉP-telepcken, a biz­tosított bér mértéke a földmű­vesszövetkezeti kereskedelem­ben és a vendéglátóiparban, a pótszabadság rendezése és a lellárprcmium bevezetése. Egy nagyszerű szórakoxólielv ízlés, tisztaság, kénye­lem. És a kis, négyszögle­tű asztalkák tetején visz­­szaverödnek a fénysuga­rak. Talán nagy bátorság­ra nincs szükség, hogy az elején megmondjuk: ilyen ragyogó, minden igényt ki­elégítő szórakozóhelyet nem találunk a megyében. Ehhez tartozik: a megye székhelyén sem. Üj itt minden. Az esz­presszógéptől kezdve a do­hányzóasztalig, a mennye­zeti világítástól a fagylalt­­gépig. A kisvárdai földmű­vesszövetkezet hozta létre 250 ezer forintos költséggel ezt a modern eszpresszót, szinte valamennyi kisvár­dai lakos kívánságára és örömére. Kovács János, a cukrászda vezetője szak­ember. Elmondja, hogy május 1-én nyitották meg kapuikat, s máris igen nagy népszerűségnek, lá­togatottságnak örvend a „Békegalamb" cukrászda, Igaz, nagy befogadóképes­ségű, A felszolgálónökön fekete ruha, fehér kötény, a zenekar öltözéke egyfor­ma, akár a tojás. Hegedű, szakszofon, tangóharmoni­ka és dob alkotja az együt­test és szolgáltat kitűnő tánczenét. Csupán néhány szóval ismertettük ezt az új szó­rakozóhelyet. De a jó bor­nak nem kell cégér — a jó cukrászdának sem. Lá­togasson el Ön is, kedves olvasó Kisvárdára, a Mali­­novszkij utca 33. alá. Fiegyel meseti gazdálkodási 1 Irta: Nagy Béla MÉSZÖV ellenőrzési osztályvezető A sajtóból és rádióból ismerjük: fontos felada­tokat szabott meg az országgyűlés legutóbbi üléssza­ka népgazdaságunk valamennyi ága számára. Ezek­nek egyike — talán a legdöntőbb — a gazdasági mun­ka megjavítása, a szigorú költséggazdálkodás. Azért említettük ezt, mert szövetkezetünknél e területen is sok a tennivaló. A gazdasági munka szervezésének színvonala nem kielégítő. Az ellenforradalom ideje alatt és az azt követő időben a takarékos gazdálkodás azelőtt elért színvonala visszaesett. 1957. első negyed­évében van javulás, de közel sem kielégítő. Igen sok földművesszövetkezet indokolatlanul magas költség­­szinttel dolgozott. Dögén, Kölesén, Tunyogmatolcson, Üjíehértón, Tiszabecsen és még sok helyen rosszul szervezik a gazdasági munkát, így rossz a költséggaz­dálkodás is. Le kell vonnunk a szükséges következtetéseket. Éppen ezért földművesszövetkezeteink igazgatóságai minél hamarabb vonják mélyreható elemzés alá mun­kájuk minden területét. Miből kell kiindulni? Ahol a vagyonvédelem állapota nem kielégítő és a költségszínt magas, nem lehet kielégítő a gazdasági munka sem. Egy sor földművesszövetkezetnél és a vásárosnaményi áruraktárnál is súlyos ezreket kell leírni az évvégi mérlegkészítésnél azért, mert a sors gondjára bízott berendezések, göngyölegek és fogyó­eszközök idő előtt eltűntek, s nem győzték azt pótol­ni. Helytelen az is, amikor olyan személyeket vesz­­: nek fel egyes helyeken, akik korábban kárt okoztak a szövetkezeti mozgalomnak. Az ilyeneknél gyakor­lattá lesz a leírás, az áruromlás és a káló igénybevé­tele. Divattá lett a felesleges utazgatás is. Sokszor két­­három dolgozó is a megyei székhelyre utazik egy szövetkezettől apró ügyekben, amit levelezés útján nyugodtan el lehetne intézni. De károkat okoznak az irodaszerek, a nyomtatványok és az anyagok pa­zarlásával is. Gyakori jelenség, hogy az üzemágvezető és más hasonló beosztásban lévő dolgozó naphosszat könyö­köl az íróasztalnál, ásitozik a tétlenségtől. Elmulaszt­ja ugyanakkor a kötelező leltárak felvételét, nem kí­séri figyelemmel azokat, nem érez felelősséget beosz­tottjai elszámolásáért. Az elsődleges ellenőrzést nem gyakorolja, mert az nem népszerű feladat. A költség­­gazdálkodással sem törődik. Ugyanakkor felszedi a prémiumot és ha területén baj van, azért nem von­ják felelősségre. Megmondjuk nyíltan: a jövőben a legkeményebb eszközök alkalmazásától sem riadunk vissza, ahol ilyet tapasztalunk. A bürokratikus vonások létszám és bérgazdálko­dásunk területén is megtalálhatók. Jó néhány helyen a mozgalomban jelenleg ismeretlen státuszokban ad­nak egyeseknek „ajándékfizetést“. Gyakori,' hogy egyes igazgatósági elnökök az önállóság elve alapján figyelmen kívül hagyják az iránybértáblázatot és ma­gasabb bért adnak a megengedettnél egyes nekik tet­sző személyeknek. A sok pénzbe kerülő fogatok kihasználását is meg kell vizsgálni. Az ilyen felelőtlen gazdálkodás sok szövetkezetnél fedezethiányhoz vezetett. A számvitel állapota. Ez Kisvárdán, Tiszabe­csen, Tunyogmatolcson egyenesen csapnivaló. Elma­radott, szervezetlen. Kisvárdán például 110.000 forint­tal nagyobb eredményt mutatott ki az ellenőr, mint a könyvelő. Az ilyen számvitel nem szolgálja a vagyon­védelmet és nem képes a vezetésnek konkrét adatok­kal segíteni. A gazdasági események ilyen helyeken szinte a maguk tetszése szerint játszódnak le az ob­jektív körülményektől függően jobban, vagy rosszab­bul. Gyakori, hogy beruházzák a készlethitelt, célhi­tel elvonást idéznek elő, mert. nem ismerik teljesen gazdasági helyzetüket. Az a véleményünk, hogy most félre kell tenni a maximális igényt és csak azokat: a beruházásokat he­lyes megvalósítani, amely a forgalmat olyan kedve­zően képes befolyásolni, hogy a befektetett összeg ha­mar megtérül. Itt is figyelembe kell venni azonban népgazdaságunk jelenlegi helyzetét. A döntő szövet­kezeteink fejlődési fokán, hogy saját forgóalapunkat a jó munkaszervezés és költséggazdálkodás utján nö­veljük. Minél több a saját forgóeszközünk, annál ke­vesebb a készlethitelünk, amely után kamatot kell fi­zetni. A helyes gazdasági munka alapja a fegyelem, A választott szerveink, ellenőreink ne tűrjenek meg a mozgalomban olyanokat, akik bomlasztják a vezetés egységét, rontják a munkafegyelmet, Járási köz­pontjaink segítési módszere nyilvánuljon meg tettek­ben is, ne csak szóbeszédből álljon. Olyan esetekben, amikor a szövetkezet szabálytalanul jár el, felelőtle­nül gazdálkodik, vegyék igénybe a centralizmus biz­tosította jogokat és számolják fel a hibákat. Minden eszközzel meg kell szilárdítanunk a mun­kafegyelmet, a gazdasági vezetést. Így javulhatnak eredményeink és csak ezzel szolgáljuk a népgazdaság, nem utolsó sorban a szövetkezeti tagság érdekeit,

Next

/
Thumbnails
Contents