Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-15 / 111. szám

RF.LETM A G"Y AEORSZ^G 1957,májas 15, gzertl* I Sokat beszélgettünk a közelmúltban a kulturált kereskedelemről. Említet­tük követelményeit, szük­ségességét és abban min­denki egyetértett, hogy ezen a területen sok még a tennivaló. Nem lehet a véletlenre bízni a földmű­vesszövetkezetek kereske­delmi tevékenységének megjavítását, tovább fej­lesztését, mint ahogy azt sem, hogyan foglalkoz­zunk az áruellátás mun­kájával. Most csak néhány dol­got szeretnék elmondani a kulturált kereskedelem­mel kapcsolatban. Az első, amin szerintem feltétlenül változtatni kell, hogy szakmai képesítés nél­kül, illetve annak hi­teles igazolása nélkül állítanak be néhány helyen boltvezetőt já­rási központjaink, köz­ségi igazgatósági el­nökeink, üzemágveze­­tőink. Persze, a kereskedelem az elmúlt évek során ilyen szempontból nem vizsgál­ta meg dolgozóit. És talán a Wlturáltság követelmé­nyének lebecsüléséből adódhatott az is, hogy ke­vés volt és még ma is ke­vés a kereskedelmi tanu­ló, és ha olyan dolgozik Olvasóinkhoz Ötödször kerül ez év­ben olvasóink kezébe a „földmű vessző vetkezet". Ötödször bocsátjuk útjára a Kcletmagyarország ha­sábjain belül ezt a mel­lékletet, hogy 10 és 10 ezer földmüvesszovetkezeti tag­hoz jusson cl a mozgalom eredményeinek és hibái­nak e hiányos, s mégis segíteni szándékozó mér­lege. Amikor március első napjaiban elhatároztuk, hogy ket-hetenként meg­jelentetjük ezt a mun­kánkkal, életünkkel fog­lalkozó két oldalas, sze­rény mellékletet, szinte lel sem mertük az ebben rejlő lehetőségeket. Most viszont már látjuk; jobb munkát, nagyobb ered­ményt csakis akkor ér­hetünk el, ha mozgal­munk minden tagja, dol­gozója támogatja mun­kánkat. Nem akarunk vi­lágrengető dolgokat, vár­juk a legegyszerűbb hírtől kezdve mindazokat a so­is egy-egy szövetkezeti boltban, sajnos, nem fog­lalkoznak sokat tanításá­val, általános műveltségé­nek fejlesztésével. A másik igen fontos követelmény a tisztaság. Az évek során ilyen te­kintetben is nagyon sokat fejlődtek megyénk föld­­művesszövetkezeti üzletei. Csak el kell menni Bal­­kányba, Tiszalökre, Tisza­­vasváriba, Rakamazra, de szinte megyénk valameny­­nyi községében tapasztal­hatjuk, hogy a bolti dol­gozók — még a vasüzle­­tekben is — igényesek a rendre, tisztaságra. Főleg a szatmári részen, Illetve Nyíregyházától távolabb eső kisebb községekben tapasztalhatjuk, hogy o boltos petróleumos kézzel méri az élesz­tőt és nem ismerik a legelemibb szabályait sem a kulturáltság­nak. Ki ezért a felelős? Mi va­gyunk, a földművesszövet­kezetek vezetőségeinek tagjai, az irányító szer­vek dolgozói, akik nem hivtuk fel idáig ezeknek a dolgozóknak figyelőiét ilyen esetekre. örvendetes, hogy van már járási szék­helyünk, ahol önki­­szolgáló csemegeüzlet létesítésén gondolkod­nak. Az is megnyugtató, hogy néhány községben nagy áruházaink vannak és fej­lődik az üzlethálózat. So­kat kell azonban még ta­nulni más megyék szövet­kezeteitől, át kell ven­nünk, fel kell használ­nunk az ott bevált, jó módszereket, ötleteket. Mi akadályozza például, hogy Nyíregyházán is olyan szé­pek, frissek legyenek a kirakatban elhelyezett gyümölcs- és zöldségáruk, mint például Debrecen­ben? Azt hiszem, az ötlet hiányán kívül semmi. Vagy miért nincsenek ki­rakatainkban ajánlatain­kat hirdető, ismertető de­korativ táblák? Ügy gon­dolom, mert a nyíregyhá­zi szövetkezetek vezetői nem jártak mostanában Miskolcon, vagy mert nem látták más városotc szövetkezeti zöldség- és gyümölcsboltjait. Sokat lehetne még be­szélni a kulturált keres­kedelemről, annak köve­telményeiről. De itt nin­csen mód részletkérdések megvitatására. Nem .s volt az célja ennek az írásnak. Csupán azért lát napvilágot, hogy a bonyo­lult gazdasági tevékeny­ség végzése mellett jus­son Időnk ezekre a dol­gokra is, tanulmányozzuk a leg­jobb, legfejlettebb ke­reskedelmi módszere­ket. Ellenkező esetben elmara­dunk, elhagynak bennün két a fejlődés útján ha­ladók. K. J Könyvterjesztő munkánk egy éve Egy esztendő alatt falusi boltjaink botcsinálta könyv­terjesztőinek zöme a kultúra terjesztésében szerzett érde­meket. Munkájuk nyomán egyre több falusi ember vá­sárol könyvet, mert a bolt könyvkészlete nem az évek óta porosodó régi könyvek­ből áll, hanem megtalálhatók a legújabb könyvek is. Könyves boltjaink dolgo­zói igen gyorsan megszeret­ték új „gazdáikat". Nem cso­da, mert a bolti adminiszt­ráció úgyszólván egyik nap­ról a másikra harmadára csökkent, s így több idő ma­rad magára a könyvre. Se­gített az is, hogy jókor fel­ismertük és hasznosítottuk munkánkban a szövetkezeti mozgalom nyújtotta lehető­ségeiket,így például eredmé­nyesen terjesztik a termelés­hez, a korszerű állattenyész­téshez nélkülözhetetlen szak­könyveket a szövetkezetek felvásárlói. Az elmúlt évben ennek segítségével nyertük meg a mezőgazdasági szak­­könyvek terjesztés' .Jc or­szágos versenyét. Az elmúlt évben minden községben megrendeztük x kultúrmű­sorral egybekötött „könyves báli". Az ellenforradalom nagy kárt okozott. Megsemmisí­tették nagykállói könyves­boltunk nemcsak egész könyvkészletét, hanem be­rendezését is. A falusi könyvterjesztési munka mégis minden aka­dály és nehézség ellené­re jó kezekben van. Azt akarjuk, hogy ez a mostan esztendő meg nagyobb síké rek éve legyen. ENDRÉSZ LÁSZLÓ Ti dögéi földművesszövetkezet I. negyedévi jőve delmezöségl számítása szerint a kiskereskedel mi üzemág veszteséges, ami a rossz költséggazdálkodá eredménye. A szövetkezet igazgatósága és felügyelőbizottséga vizsgálja meg ennek okát és vonja felelősségre a vét keseket. Megengedhetetlen, hogy súlyos tízezreket hűz zanak ki a szövetkezeti tagság kezéből csupán a fele lőtlen gazdálkodás folytán. n nyíregyházi földművesszövetkezet házatáján sincs minden rendben. Legalábbis ezt mutatja a felvásárlási üzemág I, negyedévi eredménye, ahol súlyos veszteség jelentkezik. Nem kell hozzá nagy szakértelem, könnyen meg­állapítható, hogy a veszteség oka a felvásárlók felelőt­len munkájában keresendő, akik a szövetkezeti tagság érdekeit nem tekintve, csupán saját érdeküket szem­­elött tartva végzik az áruk felvásárlását és minősíté­sét. Ezt mutatja az a tény is, hogy az üzemágnál kifize­tett munkabér több, mint a felvásárolt és eladott áruk árrése. Itt is csak azt tudjuk javasolni a földművesszö­vetkezet igazgatóságának és felügyelőbizottságának, amit a dögéi földművesszövetkezet esetében. Nagyobb gonddal, világos rókát, amelyek nyomán segíthetünk az áruellátás nehézségeinek leküzdésé­ben, dicsérhetünk vagy bírálhatunk. Javaslatokat, véleményt várunk az ol­vasóktól. És szívesen ve­szünk tudósításokat egy ünnepélyről, bolt megnyi­tásról vagy bármilyen eseményről. És azzal a bizalommal ivarjuk olvasóink írásait, segítséget, amilyen biza­lommal várják tőlünk a panaszok orvoslását, az eredmények ismertetését. ÍVJ egyénk dolgozó pa­­rasztjai ragaszkodnak a különböző szövetkezeti formákhoz — a földműves­szövetekhez is. Bátran állít­juk, közkedveltek a földmű­vesszövetkezetek. A válsá­gos időkben a legtöbb falu­ban vasvillával, ásóval véd­ték a szövetkezeti tagok és dolgozók vagyonukat. Bi­zonyságul szolgál állításom­ra az is, hogy megyénk 400—i50 ezer főt kitevő fel­nőtt lakosságából közel 140 ezren vallják magukat szö­vetkezeti tagoknak. És a föidművesszövetkeza­­ti tagság száma napról-nap­ra növekszik. Az elmúlt ne­gyedévben csaknem ezerháromszáz d-lgozó irta alá a belépési nyi­latkozatot. Ezzel egytdöben több, mint hatvan ezer forinttal nőtt a szövetkezeti tagsag részjegy­­al_pja, a kövö-Kúa vagyona. Különösen a nyirmadc.i, dombrádi és dcmecseri földmüvess,clkezelek taglétszáma gyarapodott, Nyírmadán pedig kö-el há­romezer forint értékű rész­jegyet fizettek be. W ajnos sok földművé szövetkezetnél nem ér­velnek azzal, hogy a me­gyében hat és iéimillió fo­rintot fizettünk ki vásárlás és értékesítés, valamint a részjegyek aranyában. A ki­­lizetett forintok — egy-cgy földművesszövetkezet eseté­ben is — summás összeget tesznek ki. De nemcsak a tagság anyagi, hanem erköl­csi érdekeltségére is lehet hivatkozni! A szövetkezeti tagoknak Néhány tanács a vándorláshoz Hogy méhészetünk jöve­delmezőséget lokozhassuk, a legtöbb helyen kívánatos az akácra való vándorlás. Ahol nincs akác, onnan pedig feltétlenül menni .éli. A legtöbben meg­elégszenek az utcákat sze­..j cjkiicil, ak­kor, amikor alig néhány ki­lométerre nagyobb akáco­sok találhatók. Ezeknek nemcsak az az előnye, hogy méhészetünk az erdőben vagy ahhoz egészen közel lévén, jobban ki tudja a ki­sebb távolság miau hasz­nálni a méh'iegelőt, hanem az is, hogy az erdőben sze­les idő esetén is eredmé­nyesebben dolgozhatnak méheink, a virágzás időtarta­ma hosszabb, a levegő pá­­rásabb, ami nektár-képző­désre kedvező, a szél nem szárítja ki könnyen a virá­gok nektárját. Az öregebb akácosok jobban mézelnek, mint a fiatalok. A néhány felkapott, rend­szerint túlzsúfolt divatos helyeket kerüljük. Van elég kevésbé látogatott jó legelő, csak fel kell kutatni. Csak megfelelő kaptá­­rakkal vándoroljunk, ame­lyek a szellőzést és a szük­séges menekülőteret is biz­tosítják a méheknek. Kis ügyességgel a legtöbb kap­tár átalakítható ilyenre. Ha csak néhány kedvező napot sikerül is kifognunk, már megtérül a vándorlás költsége. A rövid ideig tartó akác­hordást csak a népes csalá­dok tudják eredményesen kihasználni. Tehát csak erős családokkal menjünk akácra. Ne riadjunk vissza az állomány ideiglenes csökkentésétől sem. A kel­lően fel nem fejlődött csa­ládokat egyesítsük, az anyákat helyezzük két-há­­rom kereten tartalékba. Akác után könnyen vissza­állíthatjuk a létszámot. A vándorlást gondosan I készítsük elő. Feltétlenül nézzük meg előzetesen a tanyának kiszemelt helyet, * az odavezető utakat, hida­­? kát stb. vegyük szemügyre. Z Ne alapozzunk mások tájé­­| koztatására, így megérke­­j zéskor tétovázás nélkül le­­| rakodhatunk. A helybérrti * kapcsolatban írásbeli meg­egyezést kössünk. Ugyan-, csak egyezzünk meg előre a! rakodókkal a munkabérre! vonatkozóan. A kereteket szilárdan rögzítsük. A kaptárak szo­rosan egymás mellett le* gyenek, gépkocsin gondo* san kössük le a szállít-« mányt. A szükséges felsze­relést is már előre készít­sük össze és rakodáskor el­lenőrizzük annak meglétét^ Méheinket ne rakjuk á tűző napra. Szélvédett, ár-i nyal, lehetőleg nyílt kire­pülést bizositó helyet ke­ressünk az erdőben. Lera­kodás után állítsuk leli azonnal az itatót, ezzel el-j kerüljük azt, hogy a méhes a pocsolyákra, a közeli ta­nyák itató vályújához szók-* janak, ami sok kellemet­lenségtől ment meg ben-! nünket. A nyitást — bármilyen* sürgős legyen is — csak füsttel végezzük. Nappal nyissunk, s először kis rést* A tervszerűen lebonyolí­tott vándorlást a követke­ző beosztással végezhetjük;] Keretek rögzítése, anya-l rács kivétele, menekülotérj képzésé, rések, nyílások tö­mítése. Ezek már napokkal előbb elkeszíthetők, felsze­relés összecsomagolása,: szellőző megnyitása, a szál-' lítás napján nappal, kijá­rók zárása, kaptárak össze-1 hordása a rakódó helyre. A szállítás napján este, a vad­járásokra ügyeljünk, azok­ba ne rakjuk a kaptárakat* (őzek, disznó stb.) A vándortanyán tartsunk rendet és tisztaságot, ne tegyünk kárt növényekben, állatokban. Gondoljunk a, hogy viselkedésünk­kel az egész méhésztábor­nak árthatunk, vagy hasz-^ nálhatunk. A kis méhész egyedül nein vándorolhat, össze k;:ll fogni, egymást segíte­ni, ez mindenkire előnyös: Ebben sokat segíthet a szakcsoport, n. gyakorlot­tabb méhészek vezessék be kezdőket a vándorlás technikájába. Használjuk ki megyénk akácosait, ezzel nemcsak a nemzetgazdaságot erősít­­iük. hanem fokozzuk egyé­ni jövedelmünket is. Kapcsos Sándor.. beszéddel... joguk van beleszólni földmüvesszövetkezetük áruelosztásába, felvásár­lásába és más gazdasági k'rdésckbe. Sok érvet fel lehetne sora­koztatni a szövetkezeti tag­sággal járó előnyök mellett. A fehérgyarmati járás föld­­müvesszövetkezelei ennek ellenére három hónap alatt mindössze 36 új tagot vet­tek fel. És több, mint két­száz tagot töröltek a tagság sorából. Ennek csaknem az egésze a gyügyei földmű­vesszövetkezetre esik. Va­jon miként történhetett ez me^? /í Italában a megye kis szövetkezetei hanya­golják el a tagszervezést és a részjegybefizetést. Pedig azokra férne rá legjobban a falu közösségének támo­gatása! Sok, kisebb szövet, kezet építkezni szeretne. Miből? Az állam pénzéből! Ne felejtsük el: a földmú­­vesszövetkezetek nem álla­mi vállalatok, s ezért első­sorban saját erejükre kell támaszkodniok. VARGA GYULÁD

Next

/
Thumbnails
Contents