Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-15 / 111. szám
RF.LETM A G"Y AEORSZ^G 1957,májas 15, gzertl* I Sokat beszélgettünk a közelmúltban a kulturált kereskedelemről. Említettük követelményeit, szükségességét és abban mindenki egyetértett, hogy ezen a területen sok még a tennivaló. Nem lehet a véletlenre bízni a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékenységének megjavítását, tovább fejlesztését, mint ahogy azt sem, hogyan foglalkozzunk az áruellátás munkájával. Most csak néhány dolgot szeretnék elmondani a kulturált kereskedelemmel kapcsolatban. Az első, amin szerintem feltétlenül változtatni kell, hogy szakmai képesítés nélkül, illetve annak hiteles igazolása nélkül állítanak be néhány helyen boltvezetőt járási központjaink, községi igazgatósági elnökeink, üzemágvezetőink. Persze, a kereskedelem az elmúlt évek során ilyen szempontból nem vizsgálta meg dolgozóit. És talán a Wlturáltság követelményének lebecsüléséből adódhatott az is, hogy kevés volt és még ma is kevés a kereskedelmi tanuló, és ha olyan dolgozik Olvasóinkhoz Ötödször kerül ez évben olvasóink kezébe a „földmű vessző vetkezet". Ötödször bocsátjuk útjára a Kcletmagyarország hasábjain belül ezt a mellékletet, hogy 10 és 10 ezer földmüvesszovetkezeti taghoz jusson cl a mozgalom eredményeinek és hibáinak e hiányos, s mégis segíteni szándékozó mérlege. Amikor március első napjaiban elhatároztuk, hogy ket-hetenként megjelentetjük ezt a munkánkkal, életünkkel foglalkozó két oldalas, szerény mellékletet, szinte lel sem mertük az ebben rejlő lehetőségeket. Most viszont már látjuk; jobb munkát, nagyobb eredményt csakis akkor érhetünk el, ha mozgalmunk minden tagja, dolgozója támogatja munkánkat. Nem akarunk világrengető dolgokat, várjuk a legegyszerűbb hírtől kezdve mindazokat a sois egy-egy szövetkezeti boltban, sajnos, nem foglalkoznak sokat tanításával, általános műveltségének fejlesztésével. A másik igen fontos követelmény a tisztaság. Az évek során ilyen tekintetben is nagyon sokat fejlődtek megyénk földművesszövetkezeti üzletei. Csak el kell menni Balkányba, Tiszalökre, Tiszavasváriba, Rakamazra, de szinte megyénk valamenynyi községében tapasztalhatjuk, hogy a bolti dolgozók — még a vasüzletekben is — igényesek a rendre, tisztaságra. Főleg a szatmári részen, Illetve Nyíregyházától távolabb eső kisebb községekben tapasztalhatjuk, hogy o boltos petróleumos kézzel méri az élesztőt és nem ismerik a legelemibb szabályait sem a kulturáltságnak. Ki ezért a felelős? Mi vagyunk, a földművesszövetkezetek vezetőségeinek tagjai, az irányító szervek dolgozói, akik nem hivtuk fel idáig ezeknek a dolgozóknak figyelőiét ilyen esetekre. örvendetes, hogy van már járási székhelyünk, ahol önkiszolgáló csemegeüzlet létesítésén gondolkodnak. Az is megnyugtató, hogy néhány községben nagy áruházaink vannak és fejlődik az üzlethálózat. Sokat kell azonban még tanulni más megyék szövetkezeteitől, át kell vennünk, fel kell használnunk az ott bevált, jó módszereket, ötleteket. Mi akadályozza például, hogy Nyíregyházán is olyan szépek, frissek legyenek a kirakatban elhelyezett gyümölcs- és zöldségáruk, mint például Debrecenben? Azt hiszem, az ötlet hiányán kívül semmi. Vagy miért nincsenek kirakatainkban ajánlatainkat hirdető, ismertető dekorativ táblák? Ügy gondolom, mert a nyíregyházi szövetkezetek vezetői nem jártak mostanában Miskolcon, vagy mert nem látták más városotc szövetkezeti zöldség- és gyümölcsboltjait. Sokat lehetne még beszélni a kulturált kereskedelemről, annak követelményeiről. De itt nincsen mód részletkérdések megvitatására. Nem .s volt az célja ennek az írásnak. Csupán azért lát napvilágot, hogy a bonyolult gazdasági tevékenység végzése mellett jusson Időnk ezekre a dolgokra is, tanulmányozzuk a legjobb, legfejlettebb kereskedelmi módszereket. Ellenkező esetben elmaradunk, elhagynak bennün két a fejlődés útján haladók. K. J Könyvterjesztő munkánk egy éve Egy esztendő alatt falusi boltjaink botcsinálta könyvterjesztőinek zöme a kultúra terjesztésében szerzett érdemeket. Munkájuk nyomán egyre több falusi ember vásárol könyvet, mert a bolt könyvkészlete nem az évek óta porosodó régi könyvekből áll, hanem megtalálhatók a legújabb könyvek is. Könyves boltjaink dolgozói igen gyorsan megszerették új „gazdáikat". Nem csoda, mert a bolti adminisztráció úgyszólván egyik napról a másikra harmadára csökkent, s így több idő marad magára a könyvre. Segített az is, hogy jókor felismertük és hasznosítottuk munkánkban a szövetkezeti mozgalom nyújtotta lehetőségeiket,így például eredményesen terjesztik a termeléshez, a korszerű állattenyésztéshez nélkülözhetetlen szakkönyveket a szövetkezetek felvásárlói. Az elmúlt évben ennek segítségével nyertük meg a mezőgazdasági szakkönyvek terjesztés' .Jc országos versenyét. Az elmúlt évben minden községben megrendeztük x kultúrműsorral egybekötött „könyves báli". Az ellenforradalom nagy kárt okozott. Megsemmisítették nagykállói könyvesboltunk nemcsak egész könyvkészletét, hanem berendezését is. A falusi könyvterjesztési munka mégis minden akadály és nehézség ellenére jó kezekben van. Azt akarjuk, hogy ez a mostan esztendő meg nagyobb síké rek éve legyen. ENDRÉSZ LÁSZLÓ Ti dögéi földművesszövetkezet I. negyedévi jőve delmezöségl számítása szerint a kiskereskedel mi üzemág veszteséges, ami a rossz költséggazdálkodá eredménye. A szövetkezet igazgatósága és felügyelőbizottséga vizsgálja meg ennek okát és vonja felelősségre a vét keseket. Megengedhetetlen, hogy súlyos tízezreket hűz zanak ki a szövetkezeti tagság kezéből csupán a fele lőtlen gazdálkodás folytán. n nyíregyházi földművesszövetkezet házatáján sincs minden rendben. Legalábbis ezt mutatja a felvásárlási üzemág I, negyedévi eredménye, ahol súlyos veszteség jelentkezik. Nem kell hozzá nagy szakértelem, könnyen megállapítható, hogy a veszteség oka a felvásárlók felelőtlen munkájában keresendő, akik a szövetkezeti tagság érdekeit nem tekintve, csupán saját érdeküket szemelött tartva végzik az áruk felvásárlását és minősítését. Ezt mutatja az a tény is, hogy az üzemágnál kifizetett munkabér több, mint a felvásárolt és eladott áruk árrése. Itt is csak azt tudjuk javasolni a földművesszövetkezet igazgatóságának és felügyelőbizottságának, amit a dögéi földművesszövetkezet esetében. Nagyobb gonddal, világos rókát, amelyek nyomán segíthetünk az áruellátás nehézségeinek leküzdésében, dicsérhetünk vagy bírálhatunk. Javaslatokat, véleményt várunk az olvasóktól. És szívesen veszünk tudósításokat egy ünnepélyről, bolt megnyitásról vagy bármilyen eseményről. És azzal a bizalommal ivarjuk olvasóink írásait, segítséget, amilyen bizalommal várják tőlünk a panaszok orvoslását, az eredmények ismertetését. ÍVJ egyénk dolgozó parasztjai ragaszkodnak a különböző szövetkezeti formákhoz — a földművesszövetekhez is. Bátran állítjuk, közkedveltek a földművesszövetkezetek. A válságos időkben a legtöbb faluban vasvillával, ásóval védték a szövetkezeti tagok és dolgozók vagyonukat. Bizonyságul szolgál állításomra az is, hogy megyénk 400—i50 ezer főt kitevő felnőtt lakosságából közel 140 ezren vallják magukat szövetkezeti tagoknak. És a föidművesszövetkezati tagság száma napról-napra növekszik. Az elmúlt negyedévben csaknem ezerháromszáz d-lgozó irta alá a belépési nyilatkozatot. Ezzel egytdöben több, mint hatvan ezer forinttal nőtt a szövetkezeti tagsag részjegyal_pja, a kövö-Kúa vagyona. Különösen a nyirmadc.i, dombrádi és dcmecseri földmüvess,clkezelek taglétszáma gyarapodott, Nyírmadán pedig kö-el háromezer forint értékű részjegyet fizettek be. W ajnos sok földművé szövetkezetnél nem érvelnek azzal, hogy a megyében hat és iéimillió forintot fizettünk ki vásárlás és értékesítés, valamint a részjegyek aranyában. A kilizetett forintok — egy-cgy földművesszövetkezet esetében is — summás összeget tesznek ki. De nemcsak a tagság anyagi, hanem erkölcsi érdekeltségére is lehet hivatkozni! A szövetkezeti tagoknak Néhány tanács a vándorláshoz Hogy méhészetünk jövedelmezőséget lokozhassuk, a legtöbb helyen kívánatos az akácra való vándorlás. Ahol nincs akác, onnan pedig feltétlenül menni .éli. A legtöbben megelégszenek az utcákat sze..j cjkiicil, akkor, amikor alig néhány kilométerre nagyobb akácosok találhatók. Ezeknek nemcsak az az előnye, hogy méhészetünk az erdőben vagy ahhoz egészen közel lévén, jobban ki tudja a kisebb távolság miau használni a méh'iegelőt, hanem az is, hogy az erdőben szeles idő esetén is eredményesebben dolgozhatnak méheink, a virágzás időtartama hosszabb, a levegő párásabb, ami nektár-képződésre kedvező, a szél nem szárítja ki könnyen a virágok nektárját. Az öregebb akácosok jobban mézelnek, mint a fiatalok. A néhány felkapott, rendszerint túlzsúfolt divatos helyeket kerüljük. Van elég kevésbé látogatott jó legelő, csak fel kell kutatni. Csak megfelelő kaptárakkal vándoroljunk, amelyek a szellőzést és a szükséges menekülőteret is biztosítják a méheknek. Kis ügyességgel a legtöbb kaptár átalakítható ilyenre. Ha csak néhány kedvező napot sikerül is kifognunk, már megtérül a vándorlás költsége. A rövid ideig tartó akáchordást csak a népes családok tudják eredményesen kihasználni. Tehát csak erős családokkal menjünk akácra. Ne riadjunk vissza az állomány ideiglenes csökkentésétől sem. A kellően fel nem fejlődött családokat egyesítsük, az anyákat helyezzük két-három kereten tartalékba. Akác után könnyen visszaállíthatjuk a létszámot. A vándorlást gondosan I készítsük elő. Feltétlenül nézzük meg előzetesen a tanyának kiszemelt helyet, * az odavezető utakat, hida? kát stb. vegyük szemügyre. Z Ne alapozzunk mások tájé| koztatására, így megérkej zéskor tétovázás nélkül le| rakodhatunk. A helybérrti * kapcsolatban írásbeli megegyezést kössünk. Ugyan-, csak egyezzünk meg előre a! rakodókkal a munkabérre! vonatkozóan. A kereteket szilárdan rögzítsük. A kaptárak szorosan egymás mellett le* gyenek, gépkocsin gondo* san kössük le a szállít-« mányt. A szükséges felszerelést is már előre készítsük össze és rakodáskor ellenőrizzük annak meglétét^ Méheinket ne rakjuk á tűző napra. Szélvédett, ár-i nyal, lehetőleg nyílt kirepülést bizositó helyet keressünk az erdőben. Lerakodás után állítsuk leli azonnal az itatót, ezzel el-j kerüljük azt, hogy a méhes a pocsolyákra, a közeli tanyák itató vályújához szók-* janak, ami sok kellemetlenségtől ment meg ben-! nünket. A nyitást — bármilyen* sürgős legyen is — csak füsttel végezzük. Nappal nyissunk, s először kis rést* A tervszerűen lebonyolított vándorlást a következő beosztással végezhetjük;] Keretek rögzítése, anya-l rács kivétele, menekülotérj képzésé, rések, nyílások tömítése. Ezek már napokkal előbb elkeszíthetők, felszerelés összecsomagolása,: szellőző megnyitása, a szál-' lítás napján nappal, kijárók zárása, kaptárak össze-1 hordása a rakódó helyre. A szállítás napján este, a vadjárásokra ügyeljünk, azokba ne rakjuk a kaptárakat* (őzek, disznó stb.) A vándortanyán tartsunk rendet és tisztaságot, ne tegyünk kárt növényekben, állatokban. Gondoljunk a, hogy viselkedésünkkel az egész méhésztábornak árthatunk, vagy hasz-^ nálhatunk. A kis méhész egyedül nein vándorolhat, össze k;:ll fogni, egymást segíteni, ez mindenkire előnyös: Ebben sokat segíthet a szakcsoport, n. gyakorlottabb méhészek vezessék be kezdőket a vándorlás technikájába. Használjuk ki megyénk akácosait, ezzel nemcsak a nemzetgazdaságot erősítiük. hanem fokozzuk egyéni jövedelmünket is. Kapcsos Sándor.. beszéddel... joguk van beleszólni földmüvesszövetkezetük áruelosztásába, felvásárlásába és más gazdasági k'rdésckbe. Sok érvet fel lehetne sorakoztatni a szövetkezeti tagsággal járó előnyök mellett. A fehérgyarmati járás földmüvesszövetkezelei ennek ellenére három hónap alatt mindössze 36 új tagot vettek fel. És több, mint kétszáz tagot töröltek a tagság sorából. Ennek csaknem az egésze a gyügyei földművesszövetkezetre esik. Vajon miként történhetett ez me^? /í Italában a megye kis szövetkezetei hanyagolják el a tagszervezést és a részjegybefizetést. Pedig azokra férne rá legjobban a falu közösségének támogatása! Sok, kisebb szövet, kezet építkezni szeretne. Miből? Az állam pénzéből! Ne felejtsük el: a földmúvesszövetkezetek nem állami vállalatok, s ezért elsősorban saját erejükre kell támaszkodniok. VARGA GYULÁD
