Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-14 / 110. szám

BL'LETMACTAKÜRSZAG 1957. máin«! 14, kedd Kitüntető megbízatás, iTausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata az íle Jelelőaaég is axakaxerveacli\ bizalminak lenni fl szakszervezeti megyei aktíva ülésen elhangzott hozzászólásokról áremeléssel kapcsolatos kérdésekről Vasárnap közöltük Pur István elvtársnak, az SZMT elnöksége tagjának a szak­­szervezeti megyei aktíva ülésen elhangzott beszá­molóját. Elmondhatjuk, hogy ez a beszámoló sokat adott az ülésen megjelent mintegy 300 szakszervezeti bizalminak és számos üb. elnöknek. Mégis hiányossága volt a be­számolónak az, hogy nem foglalkozott úgy a megyénk ipari üzemei szakszervezeti bizal* miainak eddigi munká­jával, hogy az elmon­dottakat konkrét pél­dákkal gazdagította vol­na. Nem dicsért, nem bírált, nem mutatta meg, hogy miért is ér­demes szakszervezeti bizalminak lenni. Pedig vannak rá példák, ahol a szakszervezeti bi­zalminak tekintélye van mind a dolgozók mind a vállalat vezetősége előtt. Lett volna példa olyan, hogy a vállalat vezetősége milyen problémák megol­dásához veszi igénybe a szakszervezeti bizalmiak segítségét, de olyan is, ahol nem becsülik meg, sőt fel­sőbb szervek jóváhagyása nélkül elbocsátották a bi­zalmit. Néhány ilyen példa is ösztönzött volna a hoz­zászólásokra. Bizonyára akadtak volna olyan hozzá­szólók, akik bátran el­mondják, hogy az ő üze­mükben is hasonló jó, vagy káros jelenségek vannak. Elmondották volna a leg­lényegesebbet, hogy miért szép feladat és milyen nagy felelősség szakszerve­zeti bizalminak lenni. Nehezen bontakozott ki a hozzászólás. A dohány­gyárból egy szakszervezeti bi­zalmi azt mondotta, hogy üzemükben figye­lembe veszik a bizalmi szavát a problémák megvitatásában, elbo­csátásoknál, jutalmazá­soknál, üdültetéseknél, s olyan esetekben, ami­kor a dolgozóról véle­ményt alkotnak. Igaza van Szűcs elvtárs­iak, az SZMT elnöksége A kormány legutóbbi in­tézkedésével elrendelte né­­titkárának, — aki részit hány árucikk árának, fel­­. - .. ,„ temelését. Az intézkedéssel vett es hozzászólt a ta-J, . .. „ ..__ 2 kapcsolatban Tausz Janos nácskozáson, hogy aJ belkereskedelmi miniszter a szakszervezeti bizalmiaknakt következőket válaszolta a a dolgozók ügyes-bajos dol­gainak törődése mellett most már meg kell moz­dulniuk és cselekedni kell a gazdaságos termelés se­gítése érdekében. Segíteni keli a lelke­sítő verseny kialakítá­sában, a termelés és a bérezés aránytalanságá­nak megszüntetésé­ben is. Van tehát mit tenni! Az üb. elnökök és a bizalmiak feladata is mindent meg­tenni azért, hogy a válla­lat nyereségesen működjön, hiszen ha a termelésben nem haladunk előre, nem lesz meg a jólét szilárd bá­zisa és nem lesz nyereség­­részesedés. Kitüntetés az, ha valakit dolgozó társai bizalminak választanak meg. Általában szeretet, megbecsülés és ra­gaszkodás kiséri munkáju­kat, de felelősség dolga is elvállalni a bizalmiságot. Hiszen a dolgozókat örven­deztető eredmények eléré­sét elsősorban a bizalmiak­nak kell szolgálni kezde­ményezésekkel, felvilágosí­tó munkával, harcos kiál­lassal. Nagyon kevés hozzászóló Volt a bizalmiak ülésén. Bizonyára nem olyan hall­gatagok, passzívak az üzem­ben, mint amilyeneknek az aktíva ülésen mutatkoztak. Sok jó tapasztalatot mond­hattak volna el, ami se­gítette volna a bizalmi munka fogyatékosságainak megszüntetését és előre­lendítette volna a szak­­szervezeti munkát éppúgy, mint a termelést is. Remélhetőleg az aktíva részvevői — a kevés hoz­zászólás ellenére is — tisz­tán látják feladatukat a szakszervezeti munka meg­javítása terén, a termelés segítésében és a dolgozók helyzetének állandó javítá­sában. Bízni lehet abban, hogy az értekezlet hasznos­ságát munkájuk sikereiben mérhetjük majd le. O. A Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire: Milyen célt szolgált az egyes eikkek árának fel­emelésére vonatkozó kor­mányhatározat? Az ellenforradalom okoz­ta súlyos károk ellenére a termelés az elmúlt hóna­pokban igen jelentősen emelkedett, de valamelyest még mindig elmaradt a vásárlóerő növekedése mö­gött. A termelés várható további növekedése a most elhatározott és végrehajtott árintézkedésekkel együtt biztosítja a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát. Az intézkedést tehát a dolgo­zók érdekében, a gazdasá­gi stabilitás hosszabb tá­von történő biztosítására hozta a kormány. Milyen cikkeket érint a áremelés és milyen meg­gondolások érvényesültek ezeknek a cikkeknek kivá­lasztásában? Az áremelésre elsősor­ban az jellemző, hogy vi­szonylag kevés számú cikk­re terjed ki. Ezek a követ­kezők: mezőgazdasági gé­pek (eke, vetőgép stb.) és szeráruk (ásó, kapa, lapat, villa stb.) kerítéselemek, (Kis­kapu, oszlop stb.) építő­anyagok és az ezekkel kapcsolatos faipari termé­kek, továbbá motorkerék­pár és kerékpár, valamint ezeknek alkatrészei, varró­gép, mosógép, villamos tűz­hely, egyes fényképezőgé­pek, a vendéglátóipar cik­kei közül a bor, sör, pezs­gő, urmös, aratópálinka és eszpesszókávé. Sor került a cukrászsütemények és ételfélék árrendezésére. — Emelték az idegenforgalmi szállodák szobadíját. A vendéglátóipari üzletekben asztalnál történő fogyasz­tás esetén úgynevezett ülő­fogyasztási díjat, zenés ár helyett pedig zeneszolgál­tatás felárat kell fizetni. A kormány nagyon ala­posan megfontolta, milyen cikkeket vonjon be az ár­emelésbe. Elsősorban azt vette figyelembe, hogy alapvető közszükségleti-cik­keket az árintézkedés ne érintsen. Változatlan ma. rsd tehát továbbra is az . élelmiszerek ára, köztük a ♦ kenyér, liszt, cukor, hús. hentesáruk, péksütemény, Néhány bírósági hír 10 hónapi börtönbünte­tésre ítélte a baktalóráni­­házi járásbíróság Kálmán Béla pusztadobosi lakost, aki vontatóval kivilágítat­­lanul fuvarozott és amikor a rendőrjárőr figyelmeztel­­te, a szóváltásnál kést rán­tott. A hatóság elleni erő­szak büntette miatt kisza­bott ítélet ellen az előzetes letartóztatásban lévő Kál­mán Béla fellebbezett. ★ Bíróság elé kerülnek a leveleki szövetkezeti bolt kifosztói, Szabó László, Ki­­rila Miklós és társaik. A bűnügyben szereplők a múlt év október 29-cre virradó éjjel feltörték a leveleki földművesszövetkezeti bol­tot és kifosztották,, több mint 500 ezer forint értékű árut loptak el. A járásbíró­ság május 17-én tárgyalja a bűnpert. ★ Csalás címén 6 hónapi börtönbüntetést kapott Kiss Mihály apagyj lakos, aki a szövetkezeti boltb-n vásá­rolt fizetés nélkül. B. Kiss Miklós ellen bűnügyi eljá­rás van folyamatban a csa­láson kívül izgatás büntette miatt. Befejeződött egy „nagy per1 Az elmúlt napokban ho­zott ítéletet, illetve határo­zatot a baktalórántházi já­­íásbíróság egy polgári pe­res ügyben. Nyírjákón egy sertés megevett egy libát Ebből per lett és hónapo­­■kon keresztül folyt a tor­zsalkodás. A bíróság három tárgyalást tűzött ki, amf! lyen minden esetben 4—ö! személy jelent meg. Leg-' utóbb végre pontot teltek a' perre. És miután bizonyí­tást nyert, hogy melyik! sertés ette meg a tojó-! libát, tulajdonosát a ká,' megtérítésére kötelezték. rizs, száraztészta, édesáruk, konzervek, tej és tejtermé­kek stb. ára. Nem válloz.k a textil, cipő és a ruhá­zati cikkek, a szövet, a se­lyem, a kontekció, a gyer­­mékruhák, kötöttáruk, na­­risnya stb. ára. Továbbra is ereueti áron árusítja a ke­reskedelem a többi ipar­cikket, amilyen például a szappan, edények, üvegáru, rádió, villamuskészülekek, játékáruk, sportszerek, koz­metikai cikkek, papiros­­áruk, tisztítószerek, háztar­tási cikkek, petróleum stb. A kormány ezzel az ár­intézkedéssel egyben arra is törekedett, hogy néhány kirívó aranytaiansagot mél­tányosán rendezzen. Nyu­­vahvaioan tarmatatlan voll az a helyzet, hogy például az eke tényleges ipari ön­költsége 110 íorinttal, a 12 soros vetogepe pedig 730 forinttal volt magasa öo, mint a fogyasztói ara. A mezogazdasagi gépeknek és szeráruknak ez az arányta­lan árszínvonala annál Ki­rívóbb lett, mert a köte­lező beadas eltörlésével a parasztság szamára a fel­­vásárlási árak a beadási árakhoz képest sokkal ked­vezőbben alakultak. Így például a búza árához vi­szonyítva az eke ára a há­ború előttinek kb. csak a fele. A házépítéshez fel­használt fűrész es egyéb faárukat csaknem teljes egészében importáljuk. — Ezeknek belföldi óra átszá­mítva — köbméterenkint mintegy 1000 forinttal ol­csóbb a világpiaci árnál. — Egyébként nemcsak a fa­áruk származnak jórészt importból, hanem más, az áremeléssel érintett cikkek is. Ilyenek például a fény­képezőgépek. Ezeknél is az a helyzet, hogy a belföldi árak alacsonyabbak a vi­lágpiaci árnál s az idehaza esetleg felárral is vásárolt fényképezőgépet Ausztriá­ban vagy Angliában nyere­séggel lehetett eladni. Nem arányos az italfélék ára sem, különösen arány­talan a sör ára, meg a bor­hoz. képest is. A háború előtt egy liter sör ára kb. 1 liter bor árának felelt meg, most a legolcsóbb bor árának is- csak a felét teszi ki. Az eszpresszó kávé nemcsak a nyersKávé ara­hoz viszonyítva aranybaia­­nul alacsony, hanem ol­csóbb, mint bármelyik szomszédországban, mert például Csehszlovákiában 1.70 cseh koronába, Auszt­riában 3—10 schíllingbe ke­rül. Ezeket az aránytalan­­- sagokat küszöböli ki rész­­iben ez az árintézkedés. Nagyon indokolt volt az • > építőanyagok árának ren­dezése is. Például egy csa­ládi ház árában foglait cpitőanyagköltség arányta­lanul, kb. 30—35 százalék­nál kevesebb volt, mint a háború előtt. A tégla és a telöcserép ára sem állott egymással megfelelő arány­ban, emiatt a tetőcserép termelését a gyárak hát­­.érbe szorították. Az árintézkedést a kor­mány arra is fel tudja Hasz­nálni, hogy elősegítse több, jelenleg hiánycikknek szá­mító — áru termelésénél-; növelését. Abban, hogy a parasztság nem kapott ele­gendő ekét, nem kis része . olt . a nem gazdaságos, eszteséges termelésnek. L>e ez a helyzet egyéb hiány­cikkeknél is — például a kerékpáralkat részeknél. A kcimány reméli, hogy az új árak Kedvezően lógnak ösztönözni a cikkek terme­lésének emelkedésére, íly­­módon csökken a hiánycik­kek száma is. Több olyan cikknél, amelyből a kereskedelem nem tudta teljesen kielé­gíteni a keresletet, felütöt­te fejét a spekuláció, Egyes cikkekben a használt áruk ára meghaladta az új áru­cikk árát (fényképezőgép, motorkerékpár stb.) Az árak felemelése hozzájárul az egészségesebb arány kiala­kításához, a keresletet job­ban hozzáigazítja a kíná­lathoz, ezzel elősegíti a spekuláció letörését. A kormány az árintézke­dés során nagy figyelmet fordított arra, hogy az ne érintse, vagy legfeljebb egészen jelentéktelen mér­tekben érintse az átlagos és annál alacsonyabb ke­resetű dolgozókat. Ez mar a cikk kijelölésében is megnyilvánul. Az intézke­dés árkihatásának több mint a fele az úgynevezett nagyértékű, egyéni „beru­házást” jelentő cikkekre (motorkerékpár, villamos­­tűzhely, mezőgazdasági gé­pek, fényképezőgép, építő­anyag stb.) esik. Ismeretes hogy az átlagos vagy an­nál alacsonyabb jövedelmű családok e cikkeket nem vagy csak alig vásárolják Az intézkedés árkihatásá­nak többi része a vendég látóiparban jelentkezik. Itt is jelentékeny hányadot képvisel az I. osztályú és az osztályon felüli vendég­látóipari egységeknél tör­tént árrendezés. Az ülőfo­gyasztási díj és a zeneszol­gáltatási felár is a repre­zentatív egységeknél lett magasabb. Az áremelés lényegében hozzájárul az árualap és a vásárlóerő egyensúlyának fenntartásához. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben ez volt az egyik olyan kérdés, ami sürgős megoldásra várt. A Szovjetunió és a baráti országok ehhez je­lentős segítséget nyújtot­tak. A termelés további emelkedése, a dolgozók nö­vekvő termelési eredmé­nyei az egyensúlyt mégin­­kább megszilárdítják. A kirívó aránytalanságok megszüntetése, az árak ren­dezése egészségesebb, a fo­gyasztó kereslethez és a termelési érdekeltségekhez, valamint a jövedelmi vi­szonyokhoz is sokkal job­ban igazodó árszínvonalat eredményez. Ennek hatá­sát rövidesen érezhetjük. Szükséges nyc-matékosan hangsúlyozni azt is, hogy a gazdasági egyensúlynak ár­emelés útján történő hely­reállítása nem a ml gazda­ságpolitikánk irányelve. Ezt a rendszabályt most az el­lenforradalom által okozott gazdasági nehézségek kény­szerítették ki. Mi ezt átme­neti, szükséges rossznak te­kintjük. Hogyan hajtotta végre a kereskedelem a kormány intézkedését, ezzel kapcso­latban milyen problémák adódtak? Az áremelést megelőző napon Budapest egyes ré­szein és az ország néhány viueKén kisebb felvásárlá­sokban jelentkező nyugta­lanság nyilvánult meg. Eri­nek jórészt az volt az oka, tőgy tooo helyen minden­fele hírek terjedtek ti, amelyek egyes embereket megtévesztettek. Ennek kö­vetkeztében május 9-én több helyen a szokásos naz­­tartssi szükségletet meg­­halaoó mennyiségben vá­sárolták cukrot és lisztet, néhány helyen zsírt es rizst is. Ugyanezen okból élánkebb vásárlás volt ta­pasztalható szövetfálékbol, néhány egyéb ruházaii cikkből és nagyobb értékű rádiókból. Például a Keravill Vállalat Lenin körúti szak-1 üzletében órák alatt 32 darab nagyértékű rádiót; zenegépet és televíziós ké­szüléket adtak el, amíg á múlt hét azonos napján 9 darabot. A határozat nyil-i vánosságra hozatala a kü-< lönböző hírekre csattanós cáfolatot adott, és így szin­te néhány óra alatt 3 legtöbb helyen helyreállt 3 vásárlási nyugalom. TcL vábbra is élénk maradt a kereslet az áremeléssel érintett cikkekben, mosó-* gép, motorkerékpár, építő­anyagok, palackos borok. A kereskedelmi dolgozók ezúttal is gyorsan. fegyel­­mezetten hajtották végre a kormányhatározatot. Zök­kenő sehol sem volt. 10-én délelőtt az üzletek már az u# árakon árusítottak. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium nagy gondot for­dít arra, hogy zavartala­nul, jól szervezetten tör­ténjék az intézkedés vég­rehajtása. Az ezzel kap­csolatos munkát mindvég;^ ellenőrizte, közvetlen se­gítséget nyújtott az egyes szerveknek. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a vásárlóközón-j ség is kísérje figyelemmel a határozat végrehajtását, s ha valahol valami rend­ellenességet tapasztal, arról azonnal értesítse a taná­csot, vagy az állami ke­reskedelmi felügyeletet. Ez fonté ó feltétele annak hogy a határozat végre­hajtásában a kormány- célj kitűzései érvényre jussa­nak. Öli ásd és terjeszd a Kelefmagyarorszápf!

Next

/
Thumbnails
Contents