Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-14 / 110. szám

XIV, évfolyam, 110. szám 1957. május 14, kedd A kereskedelmi miniszter nyilatkozata az áremeléssel kapcsolatns kérdésekről A kormány új tagjainak életrajza Berki Nándor szobrászművész kiállításának első tanulságai ■*n#MD»b«?*oR>#>K>*ö*HDSbíí Eiehfromos sétalanftö épül NiRrbogdánijbaii Vibráló-szita a keményítőgyárban A Demecseri Burgonya­­keményítő Gyárban 108 vagon keményítő vár fel­dolgozásra. A régi gyár dolgozik és az új gyár üzemrészeiben pedig kar banlartási munkálatok folynak. Csőcserét végez­nek és elkészítették a vib­ráló-szitát, amelynek be­építésével, ha üzemelni fog, szinte dupla munkát tudnak végezni, minőségi követelményeknek megfe­lelően. Jelenleg a vibráló­­szita kísérleti üzemelteté­sével foglalkoznak, leg­főbb teendőjük, hogy a habzást meggátolják. A keményítőgyár foly­tatja az export termelé­sét. Jelenleg a Szovjet­unióba és Svédországba szállítanak nagyobb meny­­nyiségű keményítő lisztet, krumplicukrot. Az üzem április tervét 100.1 száza­lékra teljesítette. Az új vibráló-szita működése szinte teljes biztosíték ar­ra hogy az évi 2200—2300 vagonos burgonya feldolgo­zási munkáikat teljesítsék. Csaknem háromszorosára nőtt a lucerna és vöröshere vetésterülete megyénkben Az idei tavaszon a tér. meioszövfctkezetek négy és félezer, az egyénileg dol­gozó parasztok pedig 18.400, együttesen csaknem 23.000 hold földet vetettek be lu­cernával és vörösherével megyénkben. Ez a terület csaknem a háromszorosa annak, amit az elmúlt években vetettek. Kifeje­zésre jut ebben a megye termelőszövetkezeteinek és dolgozó parasztjainak az a törekvése, hogy gazdaságát a belterjesség irányában kí­vánja fejleszteni. A pillan­gós takarmányterületek ilyen nagyarányú növelése elősegíti majd az állatte­nyésztés gyors fellendítését, jótékonyan hat a talaj megjavítására, s a nagyobb területen való magfogás közvetlenül is jó jövedel­met biztosit a gazdáknak. A Nyírbogdányi Kőolaj­ipari Vállalatnál eddig komplikált és nem eléggé megbízható eljái ássál vé­gezték a kőolaj sótalaní­­tását. Ez a munka nem a legkorszerűbb és kevésbé növelte a vállalat ter­melési kapacitását. Jelen pillanatban a Szovjetunió szállít részünkre nagy­­mennyiségű kőolajat és ebben a sok közül az is áldásos, hogy a készlete­ket már sótalanítva kap-, juk, s ez megkönnyíti a finomítást. — Szükséges ; azonban a korszerűség es j a zavartalan munka ér- : dekében, hogy a kőolaj-: ipari vállalat is megfelelő : műszaki elektromos sóía­­lanítóval rendezkedjen be. A kőolajipari vállalat- ■ nál már kidolgozták a terveket, amely szerint az elektromos sótalanító ké­szülék a vízzel együtt megfosztja rövid úton a sótartalomtól is a kőola­jat. A japánkormány nyilvánosságra hozta a legutóbbi szovjet javaslatra adott válaszát Tokió. (MTI.) A japán kormány hétfőn nyilvános­ságra hozta a legutóbbi szovjet javaslatra adott vá­laszát. Mint ismeretes, a Szovjetunió azt indítványoz­ta, hogy Japán és a Szovjet­unió tegyen közösen lépése­ket az atomkísérletek be­szüntetésére. Japán válaszjegyzékében megkérdezi a szovjet kor­mánytól, hajlandó-e támo­gatni az atomleszereléssel foglalkozó értekezlet össze­hívását célzó japán javasla­tot, s kész-e kezdeményező lépésként beszüntetni saját kísérleteit, anélkül, hogy megvárná a nemzetközi megegyezést az ügyben. 99si csapatzászló arra kötelez bennünket. Zászlót avatott a nyíregyházi karhatalom Vasárnap délelőtt a Rá­­kóczi-induló hangjai mel­lett csapatzászló-avatasra sorakozott fel a nyíregy­házi karhatalmi egység. Tizenégyörakor kürt har­­sant, ünnepélyes pillana­tot jelezve. Antal Pál rendőralezredes elvtárs üdvözölte a felsorakozott karhatalmi egységet és szemlét tartott. Majd a himnusz hangjai után megnyitotta a csapat­zászlóavató ünnepséget. Szavai felelevenítették az októberi napok emlé­keit, idézték az ellenfor­radalmárok vérengző cse­lekedeteit és a hős karha­­talmisták harcát. „A csa­patzászló arra kötelez bennünket, hogy a Szov­jetunió dicsőséges Vörös Hadserege méltó fegyver­társaként, ha kell életünk feláldozásával védjük ed­digi szocialista vívmá­nyainkat és segítsük a nemzetközi proletariátus hatalmas harcát a kizsák­mányolás megszüntetésé­ért, az osztálynélküli tár­sadalom megvalósításá­ért ...” — mondotta ün­nepi megnyitójában Antal elvtárs. A munkások vérvörös zászlaját a nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat nevében Kanda Pál adta át. Üdvözlő szavaiban kö­szönetét mondott a karha­­talmistáknak és a benső­séges ünnepségen megje­lent szovjet katonáknak az ellenforradalom szét­zúzásáért: „Az a kéré­sünk, hogy őrizzék meg ezt a zászlót és karhatal­munk minden egyes tagja félelem nélkül induljon harcba e zászló alatt, ha a dolgozók államának megvédéséről, rendjének és nyugalmának biztosító* sáról van szó” — hangoz­tatta Kanda elvtárs. Ünnepélyesen átadta a karhatalmi egységnek a csapatzászlót, melyet Mi­­kula János tiszt elvtáfs vett át, köszönetét mond­va a vállalat munkássá­gának azért a határtalan szeretetéért, amellyel a karhatalmi egység iránt viseltetik. A csapatzászlót átvették a karhatalmisták és valamennyien néma es­küt tettek arra, hogy úgy vigyáznak rá, mint a sze­mük fényére és megvédik, megőrzik minden körül­mények között. Az egység a vöröszász­lóval díszmenetben vonult el a jelenlévő vendégek előtt. A munkások áltaf ajándékozott csapatzászló jó kezekbe került. A nyír­egyházi karhatalmisták eddigi töretlen akarat­ereje és acélos karja, munkásszíve a legmara­dandóbb és legdrágább fedezet erre. Nyíregyháza és a megye rendjét, nyu­galmát őrzik e csapat­­zászló alatt karhalalmis­­áink. A kedves és emlékeze­tes ünnepség a zászlóava­tással még nem ért véget. Több mint száz meghívott dolgozó baráti ebéden vett részt, melyen azok a szovjet katonák és tisz­tek is ott voltak, akik vá­rosunkban és megyénk­ben áldozatos harcosai voltak szabad életünknek és szétverték az ellenfor­­ladalmárokat. A pohárkö­szöntők és baráti, elvtársi meleg kézszorítások a zószlóavatón a szovjet és magyar nép közös testvé­riségét pecsételték meg munkás-paraszt orszá­gunkban. [A V A RSÓI SZERZŐDÉSI ÉVFORDULÓJÁN fUf a két éve, hogy a Szovjetunió és hét európai népi **■*■ demokratikus állam kormányküldöttségei Var­sóban szerződést írtak alá. A szocializmust építő oszágok és a Szovjetunió vezetői látva, hogy Nyu­gat-Németországot bevonják a NATÓ-ba, amely az imperialisták támadó tömbjét erősíti, még ag­­resszivabbi teszi azt és végsősoron a világbékét fe­­nyegetl. Ezért elhatározták, hogy védelmi célból — saját népeik védelme és a világbéke fenntartása ér­dekében — szorosabbra vonják együttműködésüket és egy kölcsönös segélynyújtási katonai szerződést írnak alá. A felek egyetértőén kinyilvánították, hogy a varsói szerződés nem bizonyos államok zárt csopor­tosulása, amely szövetségbe más társadalmi rend­szerű államokat nem vennének fel. Ehhez a szer­ződéshez minden békeszerető állam csatlakozhat, amelynek célja a népek békéjének megvédése. Ez­zel szemben a magát védelmi szövetségnek nevező NATO megtagadta a Szovjetunió felvételét álla­mainak sorába. Csupán ez a tény elégséges ahhoz, hogy bárki világosan lássa, melyik tömörülésnek mi az igazi célja. A szerződés aláírása óta eltelt két év, maga a történelem igazolta a szerződők előrelátásának he­lyességét, Igazolta az atlanti szerződés agresszív voltát és a béke védelmének érdekében o varsói szerződés szükségességét. Mi magyar dolgozók kü­lönösképpen elmondhatjuk ezt, mert saját bőrün­kön éreztük ezt a két hatást. A Nagy Imre—Losonczy-csoport által vezetett ellenforradalom külföldi főtámasza éppen az atlan­ti szövetség államaiból verbuválódott. Nem is be­szélve az október előtti röplap-, rádió- és kémhad­járatukról, amivel segítették az ellenforradalom előkészítését. Nagy Imréék erre a szövetségre tá­maszkodtak, amikor kimondták a semlegességet és önkényesen kiléptek a varsói szerződésből. Ma már tudjuk, hogy milyen semlegesség lett volna ebből, ha bevonulnak hazánkba az ENSZ csapatok. Sze­rencsénkre a Szovjetunió a varsói szerződés értel­mében az ellenforradalmárok ellenére megmentette népünket a fasizmustól és gátját vetette a harma­dik világháború esetleges kitörésének. Ahogy Ká­dár elvtárs mondotta az országgyűlési zárszavában „ ... az ellenforradalom, amelynek arculata ebben a vitában is kidomborodott — mindenki tudja, im­perialista, soviniszta revansvágytál átfűtött ellen­­forradalom volt. Majd így folytatta, — ha a hatal­mat kezükbe kaphatták volna, nem kell sokat mondani, talán annyit, hogy elemeiben megszilár­dítsák hatalmukat — mondjuk 2—3 hét leforgása alatt — qz ország három határán lángban állt vol­na Európa. ... Európa szívében helyi háborút a történelem során soha senki nem tudott csinálni." Ezt jelentette volna nekünk a Nagy Imre-féle „semlegesség." Hogy nem 'ez lett, elsősorban a szo­cialista tábor egységének és annak vezető államá­nak, a Szovjetuniónak köszönhetjük. A Szovjet­unió hős fiai a varsói szerződés alapján teljesítet­ték proletárinternacionalista kötelezettségeiket, ha­zánkat másodszor szabadították fel. A varsói szer­ződésből való kilépés a pusztulást jelentette volna, bentmaradásunk a békét, a szocializmus építését. Az ellenforradalom leverése után, amikor a helyzet konszolidálódot, országunk vezetői Moszkvába utaztak, ahol tárgyalásokat folytattak a Szovjetunió és Magyarország közötti baráti vi­szony tovább szilárditásáról, hazánknak nyújtandó felbecsülhetetlen értékű gazdasági segítségről és a varsói szerződésről. Népünk vezetői, országunk és az egész szocialista tábor érdekében kijelentették, hogy a varsói szerződésre továbbra is szükség van, mi annak tagjai maradunk. Szükség van mindad­dig, amíg a szocialista tábort különféle imperialista csoportosulások fenyegetik. Hazánk területén a szovjet csapatok is mindaddig itt tartózkodnak, amíg arra szükség van. Újra beigazolódott az, hogy ami a nép ellensé­geinek nem tetszik,- az a népnek bizton javát szol­gálja. Az ellenforradalmárok a Szovjetunió és a varsói szerződés ellen voltak. Tanulság tehát szá­munkra, hogy még szorosabbra fűzzük a Szovjet­unióval és az egész szocialista táborral barátságun­> kát és erősítsük a varsói szerződést. 1 íVVVVVVVi.VvV'A*vVv^VvVvVVV,w^^V^^^^VvVVVVVV',^^VAV/V^‘'<íYvV v^ANVWVYNVVVVVVV^ ✓WYWYYVV fVildtg ftuxletarfai iggeiulfalek! vKeletmaqyarorszaq & As MSZMP megyei intésé bizottsága és a megyei tanács lapja

Next

/
Thumbnails
Contents