Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-11 / 108. szám

H>57. május 11. szómba!

Kádár János elvtárs beszéde

KEt-FTM A(i Y \ Itt HISZ Ali I*

(Folyatás a 2. oldalról.)

ben a leszerelés kérdésének megoldása érdekében tett nagyíontosságú újabb ;ayaslátai is. Ugyanakkor az imperialista' nagyhatalmak, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, a feszültség fenntartására törekszik. Ez nyomja rá bélyegét hazánk és az Egyesült Államok kapssolataira is. Mint ez várható volt, a Magyar Népköztársasággal szemben ma a legbarátságtalanabb álláspontot az Amerikai Egyesült Államok kormánykörei foglalják el. A Berliner Zeitung című német lap szerint a múlt év október végén az Egyesült Államok tekintélyes képviselői több titkos értekezletet tartottak a magyar fasiszta emigráció vezetőivel. E megbeszéléseken Jackson őrnagy, a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai fegyveres erők képviselője biztosítatta a magyar emigránsok vezető katonai szervét, hogy haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a szükséges anyagi segítséget, beleértve a személy- és fegyverszállításra szolgáló eszközöket, tehergépkocsikat és repülőgépeket is.

Nem véletlen, hogy az októberi ellenforradalom leverése óta az Amerikai

Egyesült Államok kormánykörei barátság-, tálán magatartást tanúsítanak a Magyar Népköztársaság iránt. Nem véletlen az sem, hogy az amerikai Követségen keresett és talált menedéket a burzsoá restauráció zászlóvivője,. Mmdszenty.

Amerikai hivatalos szervek minden eszközzel gátolják washingtoni követségünk tevékenységét, letartóztatják a követségre látogató személyeket, megtűrik a fasiszta tüntetéseket, nem engedték beutazni Amerikába a sportolókat, a Korcsolyabajnok Nagy-testvérpárt, eltanácsolták Jehudi Menuhin hegedűművészt attól, hogy Budapestre jöjjön hangversenyezni és így lehetne folytatni tovább.

A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány határozottan visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok hivatalos köreinek Magyarország belügyeibe történő beavatkozási kísérletét. Mi a normális államközi kapcsolatok megteremtésének és fejlesztésének hívei vagyunk, de ebhez elsősorban az szükséges, hogy felhagyjanak a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkával.

Nem növeli a magyar dolgozó nép soraiban'az Anglia és Franciaorszag koirr.ányái J^ánti megbecsülést az. hogy feltétel nélkül követik az Amerikai ;Egyesült Államok magyarellenes politikáját.

Végül néhány szót a Magyar Népköztársaság viszonyáról az. Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kezdettől fogva következetesen képviselt^ hazánk érdekeit, amikor, kijelentette: az úgynevezett magyar kérdés napirendre tuzéáe és erőszakolt ■ megvitatása az ENSZ-ben sérti az .ENSZ alapokmányát, nyílt beavatkozást jelent hazánk belügyeibe. Az úgynevezett magyar kérdés további, napirenden tartása céljából felállítottak egy ötös bizottságot, amelynek célja nem más, mint az imperialisták által ellenünk terjesztett rágalmaknak hamis tanúvallomásokkal' való dokumentálása. Az ötös bizottság működése ellentétben áll az ENSZ alapokmányával és ezért törvénytelen.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén felvetett és vitatott kérdések személyes megtárgyalása céljából

korrpányunk. meghívta Hammarskjöld urat; az ENSZ főtitkárát Magyarországra.

Mint az államok békés egymás mellett élésének hívei, az Egyesül! Nemzetek Szervezetében olyan tevékenységet kívánunk folytatni továbbra is, amely elősegíti az alapokmány alkalmazását a nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében.

Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtarsakl-A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében beszámoltam a kormány féléves tevékenységéről és vázoltam . néhány fontos kérdésben kormányunk álláspontját. Meggyőződésem, hogy a magyar országgyűlésnek adott kormánybeszámoló, az efölötti vita, lezárja az el- V lenforradalmi . támadást követő féléves munkánk szakaszát és égy ben az Önök bizalmai és támogatása friss lendületet, újabb erőt ad a kormány további munkájához. (Hosszantartó taps.)

Awj országgyűlés pénteki ülése

(Folytatás az 1. oldalról.)

mind pedig pártom, a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom. (Taps.)

Péter János képviselő:

Ezután Péter János országgyűlési képviselő szólalt tel:

Szeretnék mindenekelőtt hangot adni annak a mély megilletődésnek, amely mindannyiunk szívében él, amikor először átléptük az Országhéz küszöbét és amelyet érzünk ma is mélyen szívünkben, gondolkodásunkban, ami sor az ellenforradalom őrült és véres eseménye' után az Országház elsőízben tud együtt foglalkozni a magyar nép ügyével, gond’ával, reményeivel.

Foglalkozott az ellenforradalom tragikus napjainak eseményeivel, tanulságaival, majd elmondotta, hogy — mint a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke —. számos hozzánk érkezett külföldi vendéggel volt alkalma beszélgetnie az elmúlt hónapokban. A külföldiek általános megállapítása, hogy

országunkban az élet normalizálódása meglepően gyors ütemű. Sokkal gyorsabb ütemű, mint amilyet bármely irántunk barátságos, bizalmat érző vendégünk fel tudott volna tételezni.

Es ennek oka — mondotta Péter János — a vezetés szilárdsága mellett az is, hogy az elmúlt 12 esztendő mégis szilárd alapokat rakott le, nemcsak a politikai, gazdasági életben, hanem az emberek gondolkozásában is. Nem volt igaz tehát a nemzetközi reakció propagandájának, amikor azt állította, hogy a magyar nép zömében a szocializmus ellen fordult. Nem volt igaza az ellenforradalom és a nemzetközi reakció propagandájának abban, hogy a magyar nép széles rétegei a Szovjetunió ellen fordultak. Ha igaza lett volna a nemzetközi reakció eme hazug állításának, akkor nem nőnének ki ilyen spontán városokban és falvakban, üzemekben a magyar-szovjet baráti körök és nem követelnék egyre inkább ennek a barátságnak fejlesztését, s akkor a magyar-szovjet barátságnak nem lennének Ilyen megható és spontán megnyilatkozásai az ország egész területén.

A baráti országok segítségének jelentőségéről beszélt ezután, majd elmondotta, hogy az ellenforradalmi események őt a két jelentős nemzetközi ülésen vett részt, mint a magyar delegáció tagja. November közepén Helsinkiben volt a Békevilágtanács Irodájának ülésén.

A nemzetközi élet bckcszcrciő erői a Béke-Világ tanács akkori illésén és a Békc-Világlanács nemzeti mozgalmainak velünk kapcsolatos megnyilatkozásain azóta is azt a tanulságot vonták le a magyarországi eseményekből, hogy a. nemzetközi élet érdeke is Magyarországon a népi

demokratikus rend megszilárdítása, mert ez a béke érdeke.

De a Béke-Világtanács működésének ránk nézve további tanulsága is van. A legutóbbi berlini ülésen a Magyarországgal kapcsolatos kérdések már szinte fel sem merültek. AZ a szervezet, amely a legérzékenyebben reagál a nemzetkö/i közhangulatra, tudatában van már annak, hogy a nemzetközi életben, a nyugati társadalmak általános közhangulatában is lezárt kérdés, megválaszolt kérdés Magyarországon a Hátalom sorsa, a politikai rendszer fornrfája. Egyesek örömmel, mások keserűséggel tudomásul veszik. hogy Magyarországon véglegesen győzött a nép. (Taps.)

Elmondotta, hpgy legutóbb Molnár Erik országgyűlési képviselővel együtt részt vett Nizzában az Interparlamentáris Unió tanácsülésén és bizottságainak az ülésén. Főleg három olyan kérdéssel foglalkozott ez az ülés, amely bennünket is érint: a lefegyverzés, a menekült-kérdés és a tájékoztatás szabadságának kérdése.

A magyar delegáció az úgynevezett menekültkérdéssel kapcsolatban a szociális és emberbaráti bizottságban az Egyesült Nemzetek Szervezete menekültügyi főbiztosának a jelenlétében és beszámolója után nyilatkozott meg. Világossá igyekeztünk tenni a bizottságban, hogy

a menekültek zöme nem politikai menekült, hanem közülük a jószándékúak és a becsületesek a nemzetközi feszültség sokrétű zavara következtében szóródtak széjjel a világban, sorsuk tragédiáját csak növelik, ha a menckültiigy szabványos módszereivel akarják megoldani kérdéseiket.

Miközben az Egyesült Nemzetek Szervezetének főbiztosa örvendett annak, hogy Ausztriából milyen gyorsan sikerült többtízezer magyart elszállítani távolabbi vidékekre, a mi beszámolónkból világosan kellett neki is látnia, hogy az ilyenfajta megoldások — amelyek az ő szempontjukból látszólag emberségesek — a valóságban politikai manővert lepleznek, lényegükben embertelenek és csak növelik a menekültek sorsának tragikus jellegét. (Úgy van.)

Az Interparlamentáris Uniónak ez a bizottsága elvileg kimondta — ezekre a hazánkból eltávozott magyarokra is vonatkoztatva — hogy a legemberségesebb megoldás az önkéntes hazatelepítés elősegítése. Felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi főbiztosát és az illetékes kormánytényezőket hogy működjenek közre az önkéntes hazatelepítés érdekében, különösképpen pedig a kiskorúak, általában az ifjúság hazatelepítésében. .

A másik kérdés, amely bennünket konkrétan érdekel, a tájékoztatás szabadságának a kérdése.

Ezzel kapcsolatban' dokumentációkat vittünk a gyűlés elé,, a „Szabad Európa ’ rádió munkájának és a magyarországi

ellenforradalmi eseményeknek összefüggéséről. Világossá tettük, hogy

a Szabad Európa úgy működött az ellenforradalmi események alatt, mint egy katonai főhadiszállás szócsöve. Közöltük, hogy a magyarországi kulturális, békemozgalmi szervek ennek dokumentációját a nyifgati társadalmak rendelkezésére fogják bocsátani.

Megmutattuk azoknak a l'ev'élborítékoknak néhány példányát, amelyeket amerikai postahivatalokból küldtek Magyarországra és amelyeken olyan feliratok vannak, hogy „folytassátok keresztes harcotokat a szabadságért!”

A: bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy nemcsak a tájékoztatás nagyobb szabadságáért kell állást foglalni, liánéin elítélte a hamis hírverést, a háborús propagandát és .minden olyan sajtótevékenységet, amelyik gátolja az atomerő békés célokra való felhasználását. Az Interparlamentáris Uniónak ez a bizottsága tehát lényegében elfogadta ebben az állásfoglalásban a mi szempontjainkat. •

Mindez azt is mutatja, tisztelt országgyűlés, hogy immár

a bizalom népünk hatalma iránt, nemcsak a szocialista országokban és a szocialista országok népeiben van meg, hanem a nyugati társadalom haladó erői is egyre nagyobb örömmel veszik ezt tudomásul, a reakció erői pedig egyre inkább kénytelenek ezzel — bármilyen kelletlenül is — számolni.

Végül a nemzeti összefogás jelentőségéről, szólt .közös feladataink elvégzésében, majd így fejezte be beszédét: ...

örömmel fogadom el a Minisztertanács beszámolóját, s a most kibővült kormánynak ilyen remények között kívánok jó egészséget, sok sikert, s az eredmények telelti örömet a kormánynak és a népnek egyaránt. (Nagy taps.)'

Ilku Pál képviselő:

Ezután Ilku Pál képviselő emelkedett szólásra.

Az ellenforradalom napjaiban — kezdte felszólalását — de utána is sokszor foglalkoztatta az ország becsületes dolgozóit, mi az oka annak, hogy a hadsereg — sajnos — nem tudta megsemmisíteni az * ellenforradalmi csoportokat, a fegyveres ellenforradalmi bandákat. A kérdésre válaszolni kell itt, az országgyűlés előtt, mert a dolgozó nép ezért hozta létre, azért tartotta és tartja fenn nagy áldozatok árán a hadsereget, hogy védelmezze népi hatalmunkat, függetlenségünket, a szocializmus vívmányait.

Erre a kérdésre szeretnék röviden válaszolni anélkül, hogy a dolog mélyebb elemzésébe bocsátkoznék.

Az egyik ok az — és. ez a legfontosabb hogy

Nagy Imréék a népi hatalom elárulásával együtt a hadsereget, a népi hatalom fegyveres támaszát is elárulták. A hadsereg tehetetlenségének másik oka: Nagy Imre híveinek a hadseregben kifejtett bomlasztó, rothasztó munkája, amely már jóval október 23. előtt elkezdődött. A harmadik ok a hadsereg vezetésében meghúzódott áruló imperialista ügynökök aknamunkája, romboló tevékenysége volt. amely az események folyamán egyre nyíltabban fonódott össze Nagy Imre híveinek romboló munkájával és tevékenységével.

De azt is meg kell mondani nyíltan és őszintén: a hadsereg tehetetlenségében az is szerepet, játszott, hogy a hadsereg egyes, akkori vezetői a nehéz, bonyolult helyzetben tehetségtelennek, tehetetlennek, ügyefogyottnak bizonyultak. Mégis, a hadsereg a népi hatalom védelmében az ellenforradalom elleni harcokban október 28-ig zömében akcióképes volt.

A hadseregre a legsúlyosabb morális csapást az a kapituláció mérte, amely október 28-án az ellenforradalmat dicsőséges forradalomnak deklarálta. Ez a tény rendkívül tragikus politikai és lelkiismereti válságba sodorta a becsületes tiszteket és harcosokat — újra aláhúzom: ezek voltak többségben —, mert azzal a drámai kérdéssel találták magukat szemben: ki hát az ellenforradalmár, ha a tényleges, a valóságos ellenforradalmárok egyik napról a másikra nemzeti hősök lettek? Ebben a hallatlan politikai és ideológiai zűrzavarban teljesen szabadon működtek, mozogtak, dolgoztak a Nagy Imre—Losonczy-csoport emberei, most már nyíltan összefonódva a beépített ellenséggel.

De Nagy Imréék is és az imperialisták .még ebben a tragikus helyzetben is tartottak valamennyire a hadseregtől. Ezért követelték az imperialisták nyíltan, hogy a hadsereg vezetését adják át olyan árulónak, mint Maiéter, a volt ludovikás tiszt, s ezt a követelést Nagy Imréék természetesen teljesítették is. Ezért követelték, a karhatalom létrehozását annak a Király Bélának vezetésével, aki imperialista ügynöki munkája mialt jogosan ej volt ítélve.

És valóban.

amikor november 4-én a felszabadító , szovjet hadsereg •— a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kérésére — újra segítségeire sietett a dolgozó magyar népnek, akkor — annak ellenére, hogy az országot előzőleg már valósággal elöntötte a nacionalista, soviniszta uszítás, cs annak ellenére, hogy Nagy Itnre szégyenletes mórion ellenállásra adott parancsot a hadseregnek — a hadsereg, egyetlen légvédelmi alegység kivételével, megtagadta Nagy Imre parancsának teljesítéséi.

(Folytatás a 4. oldalon.)

*