Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-11 / 108. szám

m i I I m \(.v ■»p.mt''/ v< 1957. mihi» 11, szonbit man Aw< oosxsKggt illés pontoki iái0*0 (Folytatás a 3. oldalról.) November 4. a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány megalakulása óta a hadsereg zömének állásfoglalása félreért­hetetlenül azt bizonyítja hogy hű maradt a népi hatalomhoz, a szocializmust építő magyar hazához, a szocializinus táborá­hoz. A hadsereg tisztikarának túlnyomó többsége írta alá a nagyon zavaros no­vemberi napokban a tiszti nyilatkozatot, s vállalt fegyveres katonai szolgálatot a népi hatalom érdekében. A gyorsan megalakult karhatalmi ezredek és karhatalmi alakulatok — ame­lyekben szép számmal voltak tartalékos tisztek és munkások is — a munkás-pa­raszt hatalom politikai és fegyveres táma­szát jelentették és néhány hét alatt any­­nyira fejlődtek, hogy már saját katonai erejükkel tudták megsemmisíteni az el­lenforradalmi provokációkat. A népi hatalom tűzkeresztségen' át­esett karhatalmista tisztjeink ezrei az egyik biztosítékát jelentik annak, hogy hazánkban többet nem lesz október 23. A tanulság a hadsereg számára is ugyan­az, ami egész dolgozó népünk számára, az, hogy a hatalom kérdésében nincs he­lye vitának, mérlegelgetéseknek és aggá­­lyoskodásoknak, hogy parancsra, vagy pa­rancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni mindazokat, akik kezet emel­­jnek a nép hatalmára. (Taps, felkiáltások: úgy van!) Az újjászervezett hadsereg veze­tése arra neveli a néphadsereget, hogy a népi hatalom kormányá­nak minden parancsát hajtsa végre. Ugyanakkor az ellenforra­dalom arra is megtanított ben­nünket, hogy ha ellenséggel la- I áljuk magunkat szemben és nincs parancs, járjunk el osztály­­öntudatunk és a néphez való hű­ségünk szerint, mert parancs nélkül is meg kell semmisíteni az ellenséget. (Taps.) Ilku Pál ezután arról beszélt, hogy hadseregünket továbbra is a népi demok­ráciák fegyveres erőivel való testvéri ba­rátság szellemében és mindenekelőtt a hős szovjet hadsereggel való fegyverbarátság és elvtársi szeretet szellemében kell ne­velni. Utalt a varsói szerződés védelmi jel­legére. Akkor került sor ennek a szerző­désnek a megkötésére, amikor az impe­rialisták elutasították a Szovjetunió kor­mányának javaslatát, hogy belép az északatlanti paktumba. Az imperialisták támadási szándékát azóta is egész sor új tény mutatja. Ilyen körülmények között létérdekünk — és a többi népi demokratikus országnak is létér­deke, — hogy a varsói szerző­désben tömörülve, közös eröfe­­szitéssel utasítsuk vissza az im­perialisták fegyveres agresz­­szióját. A mi erőnk éppen abban van, hogy tagja vagyunk a nagy szocialista tábor­nak. A szocialista tábor ereje, a mi erő­feszítéseinkkel együtt, az egyetlen bizto­sítéka függetlenségünk és népi hatalmunk további megvédésének. A szocialista tá­bor katonai ereje olyan erőt képvisel, amely puszta létével is féken tudja tarta­ni az imperialista háborús szándékokat, .vissza tudja puszta létével is utasítani a provokációkat. Ilku Pál ezután elmondotta: Nagy Tmréék áruló szerepét az is bizonyítja, hogy az ellenforradalom szolgálatában törvénytelenül, alkotmányellenesen fel­mondták a varsói szerződést és az úgyne­vezett semlegességet deklarálták. Ez a semlegesség rögtön, kijelentése pillanaté­iban egyet jelentett az imperialista tábor­hoz való átállás bejelentésével. Ilku Pál befejezésül arról szólt, hogy a hadsereg újjászervezése befe­jeződött, leszerelték a hadsereg­ből azokat a tiszteket, akik nem írták alá a tiszti nyilatkozatot es eltávolították azokat a tiszteket, akiknek az ellenforradalmi na­pokban tanúsított magatartásával kapcsolatban jogos kifogás me­rült fel. Az újoncok kiképzése megkezdődött. A kormánynak bi­zalmat szavaz és munkájával tá­mogatja. Antos István elvtárs: Ezután Antos István pénzügyminisz­ter szólalt fel a vitában. Az ellenforradalmi események nyo­mán hazánkban rendkívül súlyos gazda­sági helyzet alakult ki — mondotta. — A gyáripari termelés 195ö no­vemberében csupán 18 százalék, decertibcrben 31 százalék volt. Számos üzemben nagyösszegu jogtalan bért fizettek ki. Ko­moly inflációs veszély lépett fel. A sztrájkok szervezőinek .ppeii az volt a céljuk, hogy az ellen­­forradalom fegyveres felkelésé­nek leverése után gazdasági katasztrófába döntsék az országot. A mi szocialista gazdasági rendsze­rünk azonban ebben a súlyos helyzetben is kiállta a próbát. A kormány utasításá­ra az áruhiány ellenére is változatlan állami árakon biztosították a lakosság ellátását. A nemzetközi proletárszolidaritásnak nagyszerű megnyilvánulása volt, hogy a baráti szocialista országok elsősorban 3 Szovjetunió, nagymennyiségű élelmiszert és ipari fogyasztási cikket küldtek se­gélyként hazánknak. Ezek a tényezők — a szocialista rendszer ereje, barátaink se­gítsége. a párt következetes politikája és a kormány helyes intézkedései — segítet­tek bennünket ebben a legnehezebb sza­kaszban és lehetővé tették, hogy az ellen­­forradalmi események és az ellenforrada­lom által szított sztrájkok ideje alatt Is sikerült megőrizni pénzünk szilárd vá­sárló erejét. Továbbiakban ismertette, hogy a bányászok, a munkások és az értelmiségi dolgozók áldozatkész munkája nyomán már az első negyedévben gyors ütemben ha­ladt előre a gazdasági élet nor­malizálódása és sikerült a ko­rábbi termelési színvonalat az. élelmiszeriparban 89 százalékra, a könnyűiparban 86 százalékra, a nehéziparban 72 százalékra megközelíteni. A kormány intézkedései nyomán a munkabérek a népgazdaság minden ágá­ban - jelentősen emelkedtek. A kötelező beadás eltörlése komoly többlei jövedel­met biztosít a parasztságnak. Ilyen körül, menyek között a lakosság áruk iránti keresletének kielégítése komoly erőpróba elé állította népgazdaságunkat. A múlt évinél alacsonyabb termelés nem fedez­hette a múlt évinél lényegesen magasabb vásárló erőt. Ehhez olyan kiegészítő árualapra volt szükség, mint a fogyasz­tási cikkek importra, külkereskedelmi raktárkészletek átadása a belkereskede­lemnek s a fogyasztási cikkek exportjá­nak jelentős csökkentése. Mindezek természetesen erősen ter­helték a külkereskedelmi mérlegünket, amelynek rendkívüli mértékű passzív egyenlegét csakis a baráti, szocialista or­szágok által nyújtott hosszúlejáratú köl­csönök segítségével fedezhettük. Továbbiakban folytatta, hogy emelkedett az ipari termelés, javult a gazdaságosság, de az igen kedvező jelenségek ellenére korai volna arról beszélni, hogy a gazdasági életünkben már min­den rendben van. már túljutot­tunk minden nehézségen. Szá­mos nehéz, feladat áll még előt­tünk. Ezeknek megoldását szol­gálja a kormány által már jó­váhagyott 1957, évi népgazdasági terv. Mi a legfőbb jellemzője az 1957. évi tervnek? Véleményem szerint az, hogy az előző évinél kisebb nemzeti jövedelemből a múlt évit jelentősen meghaladó élet­­színvonalat irányoz elő. Lehetséges-e ez! A terv előirányzatai megfelelnek ennek a célkitűzésnek. Á terv szerint jelentősen csökkennek a beruházások, csökken a közületek fogyasztása. A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányát fedezik a Szovjetunió és a többi baráti szocialista ország által rendelkezésre bocsátott hite­lek. A terv szerint e tényezők eredmé­nyeként az alapvető népgazdasági mérle­gek egyensúlya megteremthető. A terv megvalósításához azonban nem elegendőek a kormány he­lyes határozatai. A terv sorsa az üzemekben, a földeken dől cl, a dolgozó emberek mindennapos, céltudatos, áldozatos munkájától függ. • Ezért a dolgozóknak tudniok kell, mire irányítsák erőfeszítéseiket. Ezek közül a feladatok közül kívánok a következőkben néhányat külön is Ki­emelni és részletesebben ismertetni. Nemcsak az a fontos, hogy mennyit termelünk, hanem az is, hogy mennyiért termelünk. Az év első négyedében a termelési költ­ségek színvonala az iparban 14 százalék­kal volt magasabb, mint a múlt évben. A magas önköltség főoka az, hogy a terme­lékenység a gyáriparban több, mint 13 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a mun­kások havi átlagkeresete közel 300 fo­rinttal magasabb az előző évinél. Elengedhetetlen, hogy a munká­sok magasabh bérek ellenében legalább a korábbi teljesítményt nyújtsák. A tervnek a termelékenységre vonatkozó előírásai teljesen reálisak. Ezek teljesíté­se fontos eszköz a munkások kezében. Ezáltal döntő befolyásuk van arra, hogy keresetük milyen arányban alakul át-reá!, bérré. A munkabér azonban csak. egy.k fontos összetevője a termelés önköltségé­nek. Az anyagtakarékosság, a selejt csökkentése, a minőségi előírások betartása, a korszerű gyártás­technológia alkalmazása és egy sor más lehetőség, amelyek hasz­nosítása döntő mértékben az, üzemek vezetőitől és munkásai­tól függ, ugyancsak nagymérték­ben befolyásolják a termelés költségeit, a termelés gazdasá­gosságát. A kormány a közelmúltban rendele­tét adott ki az üzemek nyereiégrészcse­­déséről, amely megteremti az egész gyári kollektíva érdekeltségét az önköltség csökkentésében. A termelés gazdaságossága szélesebb értelemben azt is jelenti, hogy azt ter­meljük, amire a népgazdaságunknak valóban szüksége van. Ezt most azért kell külön is hangsúlyozni, mert ebben az esztendőben a megnövekedett fo­gyasztás anyagi alátámasztása érdekében a kormány kénytelen volt a beruházáso­kat jelentősen csökkenteni. Ennek elle­nére, különösen a gépiparban, számos olyan beruházási termék gyártására ad­tak rendelést a vállalatok, amelyek a tervben nem szerepelnek. Ezekre tehát anyagi fedezet nincs. Ezeknek gyártásá­ra olyan anyagot használnak fel, ame­lyeket exportgépek előállítására, vagy fogyasztási cikkek termelésére szántunk. Az ilyen tervszerűtlen termelést meg kell akadályozni — mondotta — majd hang­súlyozta, hogy a beruházási lehetősé­geink korlátozott volta miatt ma külö­nösen szükséges a vállalatok önálló te­vékenysége, kezdeményezése. Tisztelt országgyűlés! A legnagyobb gazdasági feszült­séget ebben az esztendőben a külkereskedelem és a fizetési mérleg egyensúlyának hiánya okozza. A hiányt a Szovjetunió és a többi ba-; i-áti ország által nyújtott hitelek egyen­lítik ki. Ezek a hitelek a baráti testvéri segítség, a proletárnemzctköziségból fa­kadó önzetlen támogatás nagyszerű meg­nyilvánulásai. Külön ki kell emelni annak a se­gítségnek az óriási jelentőségét, amelyet számunkra a Szovjetunió által nyújtott 50 millió dolláros és a Kínai Népköztár­saság által rendelkezésünkre bocsátott 25, millió dolláros devizahitel jelent. Kifejezésre jut az önzetlen segíteni-1 akarás a hitelek feltételeiben is. Hasonlóan nagy jelentőségűek és ked­vező feltételűek a szocialista tábor többi’ országa által nyújtott hitelek. Az első negyedévben csaknem kétszer annyit importáltunk, mint amennyit exportáltunk. Emdtlett jelentős összegű esedékes tarto­zásokat kellett kifizetnünk kapitalista or­szágok vállalatainak és bankjainak. Így a baráti országok által nyújtott kölcsö­nök több, mint a felet mar felhasználtuk.; Ebből következik, hogy most már gyors ütemben kell emelnünk az exportul, hogy a külkereskedelmi és fizetési mérleg egyensúlyát minél előbb saját erőnkből biztosítsuk. A legrövidebb időn belül el kell érni, hogy az export meghaladja az importot. Ez a mi körülmé­nyeink között a népgazdaság normális vérkeringésének egyik legfontosabb feltétele. Mint általában termelésnél az ex­portra történő gyártásnál sem lehet kö­zömbös, hogy mennyiért termelünk, hogyan aránylik a -.termelés önköltsége és a kül­földön elérhető ár. Ezen a téren jelentős tartalékaink vannak, amelyek egyszerű, rugalmas termeléspolitikával kiaknáz­hatok. Ezután Antos István azokkal a fel-' adatokkal foglalkozott, amelyek a vásár­lóerő és az árualapok szilárd egyensúlyá­nak biztosításával függnek össze. Fontos, hogy a pénzkiáramlás csator­náin csak a tervnek megfelelő összegek kerüljenek kifizetésre. Mindenekelőtt szi­lárd bérfegyelemre és a vonatkozó rende­letek pontos megtartására van szükség. Igen nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági felvásárlási árakra. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlása az év első négy hó­napjában — kisebb hibáktól el­tekintve — általában sikeres volt. Nem alakult ki fekete piac. a szabadpiaci árak márciustól kezdve alacsonyabbak a múlt évinél. Továbbra is helyes gazdaságpolitikával kell biztosítani, hogy a felvásárlás során spekulációs jelenségek ne alakuljanak ki. A vásárlóerő tervszerű alakulásának és a költségvetés egyesúlyának nem elha­nyagolható kérdése az adófizetés. Nép­­gazdasági tervünk joggal számol nemcsak az idei adó pontes fizetésével, hanem a múlt évben keletkezett adóhátralékok rendezésével is. (Folytatjuk) A Szovjetunió legfelső Tanácsának felhívása az Egyesült Államok kongresszusához és Nagy-Britannia parlamentjéhez MOSZKVA. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának pénteki ülésén jóváhagyták annak az üzenetnek a szövegét, amelyet a Legfelső Tanács az Egyesült Államok kongresszusához és Nagy-Britannia par­lamentjéhez intéz. Az üzenet a többi között ezeket mondja: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa azon a véleményen van, hogy az adott nem­zetközi helyzetben e három állam par­lamentjeinek tökéletesen meg kel! érte­nie, hogy milyen felelősség hárul rájuk az egyetemes béke sorsáért, az emberisé­get fenyegető veszély elhárításáért. Az üzenet a továbbiakban hangsú­lyozza, hogy az atomháborút cl lehet és el kell kerülni és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a parlamentek, amelyek befolyást gyakorolnak államuk politi­kájára. A népek méltán fűznek különös reményeket az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és a Szovjetunió felelős kö­reihez. Az üzenetben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa megvitatásra az Egyesült Álla­mok kongresszusa és Nagy-Britannia parlamentje elé terjeszti a következő indítványt: az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és a Szovjetunió alakítson in­terparlamentáris bizottságot, amely esz­mecserét folytatna az atom- és hidrogén­­fcgyver-kísérlctek beszüntetéséhez és c fegyverek eltiltásához vezető utak felku­tatására.

Next

/
Thumbnails
Contents