Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-11 / 108. szám
m i I I m \(.v ■»p.mt''/ v< 1957. mihi» 11, szonbit man Aw< oosxsKggt illés pontoki iái0*0 (Folytatás a 3. oldalról.) November 4. a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány megalakulása óta a hadsereg zömének állásfoglalása félreérthetetlenül azt bizonyítja hogy hű maradt a népi hatalomhoz, a szocializmust építő magyar hazához, a szocializinus táborához. A hadsereg tisztikarának túlnyomó többsége írta alá a nagyon zavaros novemberi napokban a tiszti nyilatkozatot, s vállalt fegyveres katonai szolgálatot a népi hatalom érdekében. A gyorsan megalakult karhatalmi ezredek és karhatalmi alakulatok — amelyekben szép számmal voltak tartalékos tisztek és munkások is — a munkás-paraszt hatalom politikai és fegyveres támaszát jelentették és néhány hét alatt anynyira fejlődtek, hogy már saját katonai erejükkel tudták megsemmisíteni az ellenforradalmi provokációkat. A népi hatalom tűzkeresztségen' átesett karhatalmista tisztjeink ezrei az egyik biztosítékát jelentik annak, hogy hazánkban többet nem lesz október 23. A tanulság a hadsereg számára is ugyanaz, ami egész dolgozó népünk számára, az, hogy a hatalom kérdésében nincs helye vitának, mérlegelgetéseknek és aggályoskodásoknak, hogy parancsra, vagy parancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni mindazokat, akik kezet emeljnek a nép hatalmára. (Taps, felkiáltások: úgy van!) Az újjászervezett hadsereg vezetése arra neveli a néphadsereget, hogy a népi hatalom kormányának minden parancsát hajtsa végre. Ugyanakkor az ellenforradalom arra is megtanított bennünket, hogy ha ellenséggel la- I áljuk magunkat szemben és nincs parancs, járjunk el osztályöntudatunk és a néphez való hűségünk szerint, mert parancs nélkül is meg kell semmisíteni az ellenséget. (Taps.) Ilku Pál ezután arról beszélt, hogy hadseregünket továbbra is a népi demokráciák fegyveres erőivel való testvéri barátság szellemében és mindenekelőtt a hős szovjet hadsereggel való fegyverbarátság és elvtársi szeretet szellemében kell nevelni. Utalt a varsói szerződés védelmi jellegére. Akkor került sor ennek a szerződésnek a megkötésére, amikor az imperialisták elutasították a Szovjetunió kormányának javaslatát, hogy belép az északatlanti paktumba. Az imperialisták támadási szándékát azóta is egész sor új tény mutatja. Ilyen körülmények között létérdekünk — és a többi népi demokratikus országnak is létérdeke, — hogy a varsói szerződésben tömörülve, közös eröfeszitéssel utasítsuk vissza az imperialisták fegyveres agreszszióját. A mi erőnk éppen abban van, hogy tagja vagyunk a nagy szocialista tábornak. A szocialista tábor ereje, a mi erőfeszítéseinkkel együtt, az egyetlen biztosítéka függetlenségünk és népi hatalmunk további megvédésének. A szocialista tábor katonai ereje olyan erőt képvisel, amely puszta létével is féken tudja tartani az imperialista háborús szándékokat, .vissza tudja puszta létével is utasítani a provokációkat. Ilku Pál ezután elmondotta: Nagy Tmréék áruló szerepét az is bizonyítja, hogy az ellenforradalom szolgálatában törvénytelenül, alkotmányellenesen felmondták a varsói szerződést és az úgynevezett semlegességet deklarálták. Ez a semlegesség rögtön, kijelentése pillanatéiban egyet jelentett az imperialista táborhoz való átállás bejelentésével. Ilku Pál befejezésül arról szólt, hogy a hadsereg újjászervezése befejeződött, leszerelték a hadseregből azokat a tiszteket, akik nem írták alá a tiszti nyilatkozatot es eltávolították azokat a tiszteket, akiknek az ellenforradalmi napokban tanúsított magatartásával kapcsolatban jogos kifogás merült fel. Az újoncok kiképzése megkezdődött. A kormánynak bizalmat szavaz és munkájával támogatja. Antos István elvtárs: Ezután Antos István pénzügyminiszter szólalt fel a vitában. Az ellenforradalmi események nyomán hazánkban rendkívül súlyos gazdasági helyzet alakult ki — mondotta. — A gyáripari termelés 195ö novemberében csupán 18 százalék, decertibcrben 31 százalék volt. Számos üzemben nagyösszegu jogtalan bért fizettek ki. Komoly inflációs veszély lépett fel. A sztrájkok szervezőinek .ppeii az volt a céljuk, hogy az ellenforradalom fegyveres felkelésének leverése után gazdasági katasztrófába döntsék az országot. A mi szocialista gazdasági rendszerünk azonban ebben a súlyos helyzetben is kiállta a próbát. A kormány utasítására az áruhiány ellenére is változatlan állami árakon biztosították a lakosság ellátását. A nemzetközi proletárszolidaritásnak nagyszerű megnyilvánulása volt, hogy a baráti szocialista országok elsősorban 3 Szovjetunió, nagymennyiségű élelmiszert és ipari fogyasztási cikket küldtek segélyként hazánknak. Ezek a tényezők — a szocialista rendszer ereje, barátaink segítsége. a párt következetes politikája és a kormány helyes intézkedései — segítettek bennünket ebben a legnehezebb szakaszban és lehetővé tették, hogy az ellenforradalmi események és az ellenforradalom által szított sztrájkok ideje alatt Is sikerült megőrizni pénzünk szilárd vásárló erejét. Továbbiakban ismertette, hogy a bányászok, a munkások és az értelmiségi dolgozók áldozatkész munkája nyomán már az első negyedévben gyors ütemben haladt előre a gazdasági élet normalizálódása és sikerült a korábbi termelési színvonalat az. élelmiszeriparban 89 százalékra, a könnyűiparban 86 százalékra, a nehéziparban 72 százalékra megközelíteni. A kormány intézkedései nyomán a munkabérek a népgazdaság minden ágában - jelentősen emelkedtek. A kötelező beadás eltörlése komoly többlei jövedelmet biztosít a parasztságnak. Ilyen körül, menyek között a lakosság áruk iránti keresletének kielégítése komoly erőpróba elé állította népgazdaságunkat. A múlt évinél alacsonyabb termelés nem fedezhette a múlt évinél lényegesen magasabb vásárló erőt. Ehhez olyan kiegészítő árualapra volt szükség, mint a fogyasztási cikkek importra, külkereskedelmi raktárkészletek átadása a belkereskedelemnek s a fogyasztási cikkek exportjának jelentős csökkentése. Mindezek természetesen erősen terhelték a külkereskedelmi mérlegünket, amelynek rendkívüli mértékű passzív egyenlegét csakis a baráti, szocialista országok által nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök segítségével fedezhettük. Továbbiakban folytatta, hogy emelkedett az ipari termelés, javult a gazdaságosság, de az igen kedvező jelenségek ellenére korai volna arról beszélni, hogy a gazdasági életünkben már minden rendben van. már túljutottunk minden nehézségen. Számos nehéz, feladat áll még előttünk. Ezeknek megoldását szolgálja a kormány által már jóváhagyott 1957, évi népgazdasági terv. Mi a legfőbb jellemzője az 1957. évi tervnek? Véleményem szerint az, hogy az előző évinél kisebb nemzeti jövedelemből a múlt évit jelentősen meghaladó életszínvonalat irányoz elő. Lehetséges-e ez! A terv előirányzatai megfelelnek ennek a célkitűzésnek. Á terv szerint jelentősen csökkennek a beruházások, csökken a közületek fogyasztása. A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányát fedezik a Szovjetunió és a többi baráti szocialista ország által rendelkezésre bocsátott hitelek. A terv szerint e tényezők eredményeként az alapvető népgazdasági mérlegek egyensúlya megteremthető. A terv megvalósításához azonban nem elegendőek a kormány helyes határozatai. A terv sorsa az üzemekben, a földeken dől cl, a dolgozó emberek mindennapos, céltudatos, áldozatos munkájától függ. • Ezért a dolgozóknak tudniok kell, mire irányítsák erőfeszítéseiket. Ezek közül a feladatok közül kívánok a következőkben néhányat külön is Kiemelni és részletesebben ismertetni. Nemcsak az a fontos, hogy mennyit termelünk, hanem az is, hogy mennyiért termelünk. Az év első négyedében a termelési költségek színvonala az iparban 14 százalékkal volt magasabb, mint a múlt évben. A magas önköltség főoka az, hogy a termelékenység a gyáriparban több, mint 13 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a munkások havi átlagkeresete közel 300 forinttal magasabb az előző évinél. Elengedhetetlen, hogy a munkások magasabh bérek ellenében legalább a korábbi teljesítményt nyújtsák. A tervnek a termelékenységre vonatkozó előírásai teljesen reálisak. Ezek teljesítése fontos eszköz a munkások kezében. Ezáltal döntő befolyásuk van arra, hogy keresetük milyen arányban alakul át-reá!, bérré. A munkabér azonban csak. egy.k fontos összetevője a termelés önköltségének. Az anyagtakarékosság, a selejt csökkentése, a minőségi előírások betartása, a korszerű gyártástechnológia alkalmazása és egy sor más lehetőség, amelyek hasznosítása döntő mértékben az, üzemek vezetőitől és munkásaitól függ, ugyancsak nagymértékben befolyásolják a termelés költségeit, a termelés gazdaságosságát. A kormány a közelmúltban rendeletét adott ki az üzemek nyereiégrészcsedéséről, amely megteremti az egész gyári kollektíva érdekeltségét az önköltség csökkentésében. A termelés gazdaságossága szélesebb értelemben azt is jelenti, hogy azt termeljük, amire a népgazdaságunknak valóban szüksége van. Ezt most azért kell külön is hangsúlyozni, mert ebben az esztendőben a megnövekedett fogyasztás anyagi alátámasztása érdekében a kormány kénytelen volt a beruházásokat jelentősen csökkenteni. Ennek ellenére, különösen a gépiparban, számos olyan beruházási termék gyártására adtak rendelést a vállalatok, amelyek a tervben nem szerepelnek. Ezekre tehát anyagi fedezet nincs. Ezeknek gyártására olyan anyagot használnak fel, amelyeket exportgépek előállítására, vagy fogyasztási cikkek termelésére szántunk. Az ilyen tervszerűtlen termelést meg kell akadályozni — mondotta — majd hangsúlyozta, hogy a beruházási lehetőségeink korlátozott volta miatt ma különösen szükséges a vállalatok önálló tevékenysége, kezdeményezése. Tisztelt országgyűlés! A legnagyobb gazdasági feszültséget ebben az esztendőben a külkereskedelem és a fizetési mérleg egyensúlyának hiánya okozza. A hiányt a Szovjetunió és a többi ba-; i-áti ország által nyújtott hitelek egyenlítik ki. Ezek a hitelek a baráti testvéri segítség, a proletárnemzctköziségból fakadó önzetlen támogatás nagyszerű megnyilvánulásai. Külön ki kell emelni annak a segítségnek az óriási jelentőségét, amelyet számunkra a Szovjetunió által nyújtott 50 millió dolláros és a Kínai Népköztársaság által rendelkezésünkre bocsátott 25, millió dolláros devizahitel jelent. Kifejezésre jut az önzetlen segíteni-1 akarás a hitelek feltételeiben is. Hasonlóan nagy jelentőségűek és kedvező feltételűek a szocialista tábor többi’ országa által nyújtott hitelek. Az első negyedévben csaknem kétszer annyit importáltunk, mint amennyit exportáltunk. Emdtlett jelentős összegű esedékes tartozásokat kellett kifizetnünk kapitalista országok vállalatainak és bankjainak. Így a baráti országok által nyújtott kölcsönök több, mint a felet mar felhasználtuk.; Ebből következik, hogy most már gyors ütemben kell emelnünk az exportul, hogy a külkereskedelmi és fizetési mérleg egyensúlyát minél előbb saját erőnkből biztosítsuk. A legrövidebb időn belül el kell érni, hogy az export meghaladja az importot. Ez a mi körülményeink között a népgazdaság normális vérkeringésének egyik legfontosabb feltétele. Mint általában termelésnél az exportra történő gyártásnál sem lehet közömbös, hogy mennyiért termelünk, hogyan aránylik a -.termelés önköltsége és a külföldön elérhető ár. Ezen a téren jelentős tartalékaink vannak, amelyek egyszerű, rugalmas termeléspolitikával kiaknázhatok. Ezután Antos István azokkal a fel-' adatokkal foglalkozott, amelyek a vásárlóerő és az árualapok szilárd egyensúlyának biztosításával függnek össze. Fontos, hogy a pénzkiáramlás csatornáin csak a tervnek megfelelő összegek kerüljenek kifizetésre. Mindenekelőtt szilárd bérfegyelemre és a vonatkozó rendeletek pontos megtartására van szükség. Igen nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági felvásárlási árakra. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az év első négy hónapjában — kisebb hibáktól eltekintve — általában sikeres volt. Nem alakult ki fekete piac. a szabadpiaci árak márciustól kezdve alacsonyabbak a múlt évinél. Továbbra is helyes gazdaságpolitikával kell biztosítani, hogy a felvásárlás során spekulációs jelenségek ne alakuljanak ki. A vásárlóerő tervszerű alakulásának és a költségvetés egyesúlyának nem elhanyagolható kérdése az adófizetés. Népgazdasági tervünk joggal számol nemcsak az idei adó pontes fizetésével, hanem a múlt évben keletkezett adóhátralékok rendezésével is. (Folytatjuk) A Szovjetunió legfelső Tanácsának felhívása az Egyesült Államok kongresszusához és Nagy-Britannia parlamentjéhez MOSZKVA. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának pénteki ülésén jóváhagyták annak az üzenetnek a szövegét, amelyet a Legfelső Tanács az Egyesült Államok kongresszusához és Nagy-Britannia parlamentjéhez intéz. Az üzenet a többi között ezeket mondja: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa azon a véleményen van, hogy az adott nemzetközi helyzetben e három állam parlamentjeinek tökéletesen meg kel! értenie, hogy milyen felelősség hárul rájuk az egyetemes béke sorsáért, az emberiséget fenyegető veszély elhárításáért. Az üzenet a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az atomháborút cl lehet és el kell kerülni és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a parlamentek, amelyek befolyást gyakorolnak államuk politikájára. A népek méltán fűznek különös reményeket az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és a Szovjetunió felelős köreihez. Az üzenetben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa megvitatásra az Egyesült Államok kongresszusa és Nagy-Britannia parlamentje elé terjeszti a következő indítványt: az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és a Szovjetunió alakítson interparlamentáris bizottságot, amely eszmecserét folytatna az atom- és hidrogénfcgyver-kísérlctek beszüntetéséhez és c fegyverek eltiltásához vezető utak felkutatására.
