Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-11 / 108. szám
RFlETM AtiT AKOKS^aG 1937. május 11, szombat Valóságos szavalás a íiépliatuloiii (ámogfatásának kifejezése ax a tttoxwgaxslasásfi <ci*nielésünk mind melleit és a kormány tény, hogy ipari és híxiatóhban fejlődik Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a pénteki számból) Igen komoly takarékosságra van szükség. Takarékoskodnunk kell különösen anyaggal és energiával, de minden más egyébbel is, ami értéket jelent a népgazdaság számára. Gazdasági feladatainkat, az elmondott kérdések megoldását minden becsületes dolgozónak magának is kézbe kell tennie. Igen komolyan kell foglalkozniok a termelés a gazdaságosság, a takarékosság, az önköltség kérdéseivel, a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek, a munkástanácsoknak cs természetesen a gazdasági funkcionáriusoknak. Az összes gazdasági feladatokat most ügy kell felfognunk, mint a politikai hatalom megerősítésének fontos kérdéseit és úgy kell kezelnünk, mint az elért gazdasági eredmények megvédésének, a dolgozók általános életszínvonala megvédésének feladatát. Szükséges, hogy még ebben az. évben növeljük a keresetét azoknak a dolgozó kategóriáknak, amelyek kimaradtak az eddigi bérrendezésekből. Ezekre vonatkozóan megvan már az elvi döntés, de helyre kell állítanunk a gazdasági életben is a rendet és meg kell kulturális néhány problémájáról is és azokról a célkitűzésekről, amelyek megoldásán a kormány jelenleg dolgozik. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy már az ellenforradalom tudatos előkészítésének idején is, de különösen az október 23-át követő időszakokban az ellenség miyen hatalmas erőket mozgósított a kulturális élet legkülönbözőbb területein azért, hogy ifjúságunk és dolgozóink szemléletét megzavarja. Az általános iskoláktól az egyetemekig bezárólag folytatott lélekmérgezéssel olyan helyzetet teremtett, amely sok fiatal életébe került, másokat szüleiktől elszakítva, hontalanná téve, a nyugati tőke karmaiba lökött. Ezzel párhuzamosan a kulturális élet egész területén olyan zür-zavart és lelki kútmérgezést hajtott végre, amely még napjainkban is igen erősen érezteti hatását. Nyilvánvaló, hogy a kormány ezen a téren is rendet kíván és fog is teremteni. Munkánkban üldözni fogjuk a dogmatizmus minden megnyilvánulásának formáját, az élet bonyolult jelenségeit leegyeszerűsítő sematizmust, a lehetőség határain belül igyekszünk elkerülni minden felesleges és káros adminisztratív beavatkozást. Ugyanakkor természetesen azt sem tür-^ hetjük, hogy a dogmatizmus úgynevezett bírálatának leple mögött revizionista burzsoá mételyezést folytassanak, hogy a sematizmus elleni harc üi ügyén jobboldali támadást intézzenek kulturális életünk igazi érdekei ellen. A fölösleges adminisztratív beavatkozások elkerülése sohasem jelenthet elvtelen politikát a kultúra területén sem. Ezt azért tartom szükségesnek itt is aláhúzni, mert hasonló tünetekkel mind a mai napig találkozhatunk. Csupán példaként említem meg a Horthy-korszak népszerű toliforgatói- • nak — Herczeg Ferencnek, Molnár Ferencnek, Vaszary Gábornak és másoknak — könyvkiadásunKban, de különösen színházi életünkben szinte eluralkodó másodvirágzását. Nem kevésbé nyugtalanító tünet, hogy a nehezen megszerezhető valutáért biztosított szűkös papírkészletünkből az illetékes kiadó szerveink „ildomosnak" (ártják kiadni az ellenforradalmi uszításért bírósági eljárás alá vont Eörsi István „Üsd az ördögöt" című verses kötetét. A párt eszmei irányító és vezető szerepének a közoktatás és a kulturális élet egész területén szüntetnünk az összdolgozók érdekeit károsító lazaságokat is. bizakodva lehet e feladatok megoldásához is hozzálátnunk. Egészséges irányzatok jelentkeznek gazdasági életünkben: a termelés emelkedőben van. a termelékenység ha lassan is, de növekszik, az önköltség ugyancsak lassan, de csökkenőben van. A forgalomban levő pénzmennyiség január óta nem emelkedett, ellenkezőleg csökkent. Az árualap ugyanezen időszakban mintegy egymilliárd forint értékkel növekedett. Ha pártunk és népünk teljes erővel támogatja az állami és gazdasági szerveket a néha szigorú, de elkerülhetetlen sziikségességű gazdasági intézkedések végreba... tásában is, ügy mint ezt tették a politikai kérdések megoldásánál, akkor gazdasági téren is megérlelődnek a dolgozó nép érdekeit biztosító eredmények. Gazdasági életünkben is rendbe fogjuk hozni az ellenforradalom által okozott rombolásokat, pótoljuk a károkat és a zökkenők leküzdése után előre megyünk a szocialista építés útján. Tisztelt országgyűlés’. Kedves elvtársak! Röviden szeretnék szóim életünk történő biztosítását elsőrendű feladatnak tekintjük. Látjuk az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásunkban jelenleg is meglévő tartalmi és szervezeti fogyatékosságokat. Ezért fokoznunk kell a marxista—leninista felvilágosító munkát pedagógusaink között, tanítanunk kell a marxizmus—leninizmust ifjúságunknak és egész népünknek. Komolyan kell foglalkoznunk közoktatásunk anyagi jellegű problémáinak megoldásával. A kormány bízik becsületes pedagógusainkban, akiknek a szülőkkel és a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel karöltve végzett lelkes munkájára messzemenően támaszkodni kíván és erről a helyről is felhívja őket, hogy neveljék ifjúságunkat a család és a munka megbecsülésére, a dolgozók tiszteletére, általában a szocialista humanizmus és hazafiság tartalmi jegyeinek szellemében, fokozol! abban szemclótt tartva a fiatalkorúak természetéből adódó lélektani sajátosságaikat. A kormány minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy szocialista kultúránk továbbfejlesztésével biztosítsa dolgozóink kulturális igényeinek jobb kielégítését. Helyet biztosítsunk minden haladó művészi törekvésnek, amely nemzeti kultúránk fejlődését segíti, de gátat szabunk minden olyan szándék elé, ami a szocializmus, a szocialista kultúra ellensége és idegen a dolgozok nemzetközi szolidaritásának eszméitől. Művészeinktől és íróinktól azt várjuk, hogy a művészet sajátos eszközeivel, magas színvonalú alkotásokkal és alakításokkal szolgálják népünket, neveljék dolgozóinkat a haladás, az erkölcsi tisztaság — a szocialista haza szeretetének szellemében. Az irók, művészek, tudósok megítélésében a képességek, a szaktudás elismerése mellett az döntő, hogy milyen mértékben járulnak hozzá alkotó munkájukkal kulturális és anyagi értékeink növeléséhez. hazánk, dolgozó népünk felemelkedéséhez és a szocialista társadalom építéséhez. Tisztelt országgyűlés! ’ Kedves elvtársak! Az előbb említett pár gondolatból ' ■ látható, milyen nagy feladatokat megoldanunk a kulturális élet terület' Pedig ez a felsorolás távolról sem teljes és csak töredékét jelenti az előttünk álló nagy munkának. Éppen ezért fokozottan szükségesnek tartom aláhúzni, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában milyen sok múlik a kulturális élet területeinek munkásain, csakúgy, mint hétköznapjaink névtelen dolgozóin. A kormány meggyőződése, hogy közművelődésünk-, művészeti életünk és eredményekben gazdag sportunk egészséges a kormány k A magyar külpolitika alapvető célja az ország iüggetlenségének, népünk békéjének es szocialista építésének védelme. Az októberi magyar ellenforradalom tapasztalatai ékesszólóan bizonyítják, hogy hazánk függetlenségének és szuVerémtásának, népünk békéjének akkor teremtjük meg a legbiztosabb zálogát, ha a pioletárnemzetköziség szellemében még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a szocializmus országaival, erősítjük a testvéri közösség szálait, a szocializmust építő országok népeivel, kormányaival, mindenekelőtt a szocializmus híveinek legerősebb bástyájával, a szocialista tábor vezető erejével, a Szovjetunióval. Ezek a tapasztalatok megerősítettek bennünket abban, hogy híven kitartunk a szocialista tábor közös védelmét biztosító varsói szerződés mellett, amelyre véleményünk szerint mindaddig szükség lesz, amíg a támadó jellegű Atlanti Szövetség él és abban az elhatározásunkban, hogy - a szovjet csapatok maradjanak magyar területen mindaddig, amíg imperialista kaland veszélye fennáll. (Taps.) Néhány szót nemzetközi tapasztalatainkról és kapcsolatainkról. Az október —novemberi, de még a decemberi hetekben is nyugatról folytatták a népköztársaságunk elleni uszító hadjáratot és folytatják ma is. — Ugyanakkor messzemenő segítséget kaptunk a szocialista tábor országaitól társadalmi rendünk, a munkáshatalom védelméhez. Ezekben az időkben tapasztaltuk, hogy a szocialista tábor egysége a legnehezebb próbát is kiállta. Ereztük, és ez nagy erőt adott nekünk, hogy nem vagyunk egyedül, hanem 900 milliónyi testvérünkkel egyetemben szoros egységben építjük és ha kell, védjük azt a társadalmi rendet, amely ma a leghaladóbb a világon. A Szovjetunióban járt párt- és kormánydelegáció munkájának eredményeit méltatva Kádár elvtárs rámutatott: — A szovjet kormány küldöttségünk kérésére olyan nagyarányú gazdasági segítséget is biztosított számunkra, amely megteremtette az alapjait annak, hogy saját erőforrásainkat is maximálisan kihasználva, súlyosabb megrázkódtatások nélkül kiheverjük az ellenforradalom okozta pusztításokat és megteremtsük az egészséges gazdasági fejlődés alapjait. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szovjet kormánnyal folytatott tárgyalásaink jelentősége túl a két ország kapcsolatainak megszilárdításán általában is megerősítette hazánk nemze helyzetéi. Éreztük többi barátaink, a nagy Kína és a szocialista tábor többi országainak testvéri segítségét is. Indokoltnak tartjuk külön szólni a Lengyel és a Magyar Népköztársaság között fennálló baráti viszonyról. Ebben a viszonylatban érvényesülnek valóban a kölcsönhatások. A lengyel kommunisták, miközben kemény harcot folytatnak a múlt hibáinak felszámolásáért, erősíti’: szocializmus pozícióit, növelik a párt zető szerepét. Üdvözöljük ezt a fej! dést és sok sikert kívánunk a lengyel népnek, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és szerencsének tartjuk, hogy olyan kipróbált kom■ unista vezeti harcukat, mint Goxnulka elvié~s. (Lelkes taps) tartalmú és szervezeti továbbfejlődésének lehetőségei adva vannak és eltökélt szándéka, hogy az ellenforradalom maradványainak felszámolásával, kulturális forradalmunk további elmélyítésével ég kiszélesítésével diadalra vigye dolgozó népünk szocialista nevelésének ügyét-. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Szólni kívánok röviden ül politikájáról. A szocialista táborhoz tartozó országok után elsőnek Jugoszláviáról kell beszélnem, mert Jugoszlávia népei is a szocalizmus építésén fáradoznak. A magyart dolgozók ehhez az építő munkához' Szívből sikert kívánnak, a mi népünkben, a magyar kommunistákban élénken élnek: azoknak a hősi harcoknak emlékei, amelyeket Jugoszlávia népei vívtak közös ellenségeink, a hitleri-fasizmus és ennek) Horthy-fasiszta csatlósai ellen. Mindezek ellenére nem volna helyes, ha ellhallgatnók, hogy vannak c on tétek közöttünk. Vannak bizonyos jugoszláv állásfoglalások, amelyekkel nem tudunk egyetérteni) Ilyen az az állásfoglalás, amely a szocialista tábort katonai blokként kezeli. Mi magyarok, ha soha, most október—novemberben a magunk tapasztalatain lemérhettük a szocialista tábor egységének jelentőségét, ezért talán mi magyarok tudjuk a legjobban, hogy a szocialista tábor nemcsak és nemis elsősorban katonai védelmi szervezet, vagy közösség, hanem a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott új világ, amelynek éppen egységében, összeforrottságában, a közös gondok és örömök megosztásában, az egymás iránti testvéri szolidaritásban van a lebírhatatlan ereje. Nem tudjuk elfogadni a jugoszláv elvtársaknak az októberi ellenforradalom, majd a megalakult munkástanácsok kérdésében velünk ellentétes értékelését sem. Nem érint bennünket kellemesen ,aa az egyoldalú gyakorlat, amelyet a jugoszláv sajtó alkalmaz velünk szemben. A jugoszláv sajtóban napirendért vannak olyan cikkek, amelyek magyarázni ki-! vánják nekünk, hogy mit teszünk jól,' mit rosszul, mit és hogyan kellene sze-; rintük csinálnunk. A mi sajtónkban vi-| szont 1953 óta egyetlen olyan cikk semj jelent meg, amely a jugoszláv párt va-j lamely határozatát, vagy Jugoszlávia kormányának valamely intézkedését bí-> rálta volna. Ezeknek az ellentéteknek: nyílt feltárása mellett a kormány ■ tuda-j fában van annak, hogy sokoldalú államközi kapcsolataink továbbfejlesztése Jugoszlávia szocializmust építő népeivel és kormányával a magyar nép érdekét is! szolgálja. A német militarizmus növekvő veszélye csak megerősít bennünket ab-j ban az' elhatározásunkban, hogy elvi engedményeken kívül mindent megtegyünk: annak érdekében, hogy viszonyunk Jugoszláviához ne csak a békés egymás mellett élés elveinek feleljen meg, hanem1 szívélyes és baráti legyen. Szólett ezután Kádár elvtárs a kö-j zép-keleti. az afrikai és ázsiai függetlenségi mozgalmakról, amelyek szervesen beleilleszkednek a világ népeinek a békáért, az imperialista agresszió ellen folytatott harcába. A magyar kormány j szükségesnek tartja ismételten kijeién-' teni. hogy támogatja a békeszerető ázsiai* és afrikai népek jogos nemzeti - törekvé-i seinek megvalósítására irányuló harcét, j Kormányunk kifejezi teljes együttérzését Egyitom szabadságharcával és1 mélyen elítéli az Egv’ptom elleni agresz-,' sziót, akár imperialista nagyhata’mak, vagy ezek biztatására Izrael részéről is történt. Osztrák szomszédunkkal az ellenforradalmi események következében mcgromlotiak kapcsolataink. A magyar kormány korrekt és jószomszédi kapcsolatokat akar Ausztriával is. A nemzetközi helyzetben a feszültség enyhítéséért folyó: harcot most is, mintl a múltban a Szovjetunió vezeti. Ezt szolgálják a Szovjetuniónak á legutóbbi idő-“ (Folytatás a 3. oldalon)
