Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-08 / 105. szám
1987. május S. szerda KELETÉI AGY ÍRORSZÁG a TÁJÉKOZÓDJUNK FRISSEN, GYORSAN... BEL E 0 L I) I NAPÉ O AZ ELLENFORRADALOM fegyveres erejének szétzúzásában a szovjet csapatokkal együtt sok kommunista fiatal is részt vett s nem egy közülük életét áldozta a munkáshatalomért. A Kommunista Ifjúsági Szövetség elhatározta, hogy az ellenforradalom elleni harcban hősiesen helytállt fiatalokat a Ságvári Endre érdeméremmel tüntetik ki. Az érdemérmet május második felében ünnepélyesen adják át az ifjú kommunistáknak. ★ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUMBAN kedden reggel megkezdődött a megyei szociálpolitikai csoportvezetők kétnapos országos értekezlete. ★ AZ 1956. ÉVI 31-ES SZÁMÚ törvényerejű rendelet 1, paragrafusa alapján elrendelt közbiztonsági őrizetet a Legfőbb Ügyészség az eljárás iratainak alapján hivatalból vizsgálja felül. Ezért a Legfőbb Ügyészség felhívja az érdekelteket, hogy á közbiztonsági őrizettel kapcsolatos panaszokkal, észrevételeikkel, vagy felvilágosítás iránti kérelmeikkel írásban forduljanak közvetlen a megyei ügyészséghez. Ilyen ügyekben a Legfőbb Ügyészség — annak érdekében, hogy a felülvizsgálások gyorsan és fennakadás nélkül történjenek — feleket nem fogad. ★ A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM gépállomási és gépesítési főigazgatósága pályázatot hirdet a mezőgazdasági gépkísérleti intézet igazgatói állásának betöltésére. Követelmények: gépészmérnöki oklevél, amezőgazdaság gépesítése terén elért önálló tudományos vagy termelési eredmény, többéves gyakorlat termelési, kutatási, kísérleti vagy gyártási vezető éU lásban, nyelvismeret (lehetőleg orosz, angol, német), szakirodalmi tevékenység. A pályázatot 1957. július 15-ig kell beküldeni a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatóságához. ★ 1945 MÁJUS 9, a hitleri fasizmus leverésének, a' győzelem napjának ünnepeként vonult be a történelembe. Az évforduló alkalmából a magyar rádió több műsorban emlékezik a dicsőséges felszabadító harcra, s a hősökre, akik kivívták a békét. Az ünnep előestéjén 1945 május 9 címmel emlékműsort sugároz. Másnap Tavasz a Moldván címmel megemlékezik Csehszlovákia felszabadulásának 12. évfordulójáról, s felolvassák a rádióban Máté György írásait, amelynek címe: A győzelem lobogója a Reichstag ormán. Holnap összeül az országgyűlési A Magyar Közlöny tcg- hó 9-én (csütörtökön) <161- ' napi száma közli a Nép- előtt 10 órára összehívja. I köztársaság Elnöki Tana- Budapest, 1957. május ( csának 48 1957. számú ha-: 1-cn. tározatát: A Népköztársaság Elnöki I Tanácsa az alkotmány 12. 5j. ! | (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1957. május I DOBI ISTVÁN Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KRISTÓF ISTVÁN Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. I hönúyííipai' 19ő7-vs Ion éi: tíz százalékkal több kötöttáru, húsz százalékkal több cipő A népgazdaság 1957. évi tervének részeként kidolgozták a könnyűipar idei feladatát, A tárca terveiről az alábbi információt adták az MTI munkatársának a Könnyűipari Minisztériumban: Már a második évnegyede tői kezdve valamivel magasabb lesz a termelés színvonala, mint a múlt év első negyedében. A legnagyobb mértékben a cipő- és kötöttárú gyártását fokozzák. 1957-ben 11.1 millió pár cipőt ad a könnyűipar. A kötöttáruból 10 százalékkal készítenek többet, mint az elmúlt évben. A mégnövekedett keresletet figyelembevéve sem lesz hiány cipőből, kötöttáruból, haris. nyából és pamut méteráru-| gyártanak ugyan, de a ból. I sárlóerő ennél jóval marad a könnyűipar minden termékéből, mert csökkentik az exportot. Pamutszövetből a szokásosnak csak a felét szállítjuk külföldre, s így a belkereske-I delemnek a tavalyi 38 mii- ( lió négyzetméterrel szemben ebben az évben 65 mi!- 1 lió négyzetméter jut. Egymillió négyzetméterrel töbo : gyapjúszövet, mintegy 8! millió négyzetméter kerül I az üzletekbe, s ezenfelül: elégítik még ki pamut, és! gyapjüáfüyai a konfekció-1 ipart. A hiány továbbra is tapasztalható majd a bútor- j nál és a gyapjúszöveteknél, j különösen pedig a fésűs gyapjú anyagoknál. Tíz \ százalékkal több bútort < vá- j na-; A lakosság számára több j gyobb. i KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA A LEGFELSŐ TANÁCS két házának együttes ülésén N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszámolót mondott a szovjet ipar és az építkezés irányításának tökéletesebb megszervezéséről. Hruscsov közölte, hogy az ülésszakot előkészítő időszakban a vállalatokban és az építkezéseknél, a tudományos szervezetekben és a közintézményekben, a kolhozokban, a gép- és traktorállomásokon és a szovhozokban, a szovjet hádsereg alakulatainál, a tanintézetekben, a sajtóban az egész nép megvitatta ezt a kérdést. Egy ennyire fontos állami kérdés egész népet felölelő megvitatása konkrét példája annak, hogyan valósul meg a kollektív vezetés lenini elve és hogyan mutatkozik meg a vezetes és a. nép elszakíthatatlan kapcsolata, amikor a párt és a kormány a kommunista építés megérett feladatainak megvizsgálásakor tanácskozik a néppel, amelynek kollektív értelme elősegíti hogy megtaláljuk a log.telyesebb megoldást. ★ ADENAUER NYUGATNÉMET KANCELLÁR. mint sajtó jelentések mondják, a NATO bonni tanácsülésének. keretében Dulles amerikai külügyminiszterrel bizalmas megbeszéléseket folytatott, amelyeknek során kérte, hogy Amerika engedélyezze atomfegyverek és távolról irányítható rakétafegyverek szabad nyugatnémetországi gyártását. Dulles a megbeszéléseken azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nyugatnémet hadsereget a lehető leggyorsabban atomfegyverekkel szereljék fel. ★ A JAPÁN SZOCIALISTA PART, a Japán Szakszervezetek Általános Tanácsa és nagyszámú társadalmi szervezet hétfőn elhatározta, országos tanácsot. létesít a japán—kínai kapcsolatok rendezése érdekében. ★ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK irányított lövedéke* két szándékozik Taivan szigetére küldeni, amelyeket többszáz mérföldnyi távolságra lehet majd kilőni. —• Amennyiben a terv megvalósul, első ízben történik, meg, hogy irányított lövedék egység állomásozik a Távol-Keleten. ★ A NÉMET KÉRDÉS megvizsgálásával foglalkozó négyhatalmi munkacsoport május 15-én Bonnban ülést tart — közölte hétfőn Bonnban a külügyminisztérium szóvivője. Lehet-e megbocsájtással bűnöst jó útra téríteni? A társadalom ellenségeit megfékezheti a prédikáció? Nem! A „megbocsájtás” inkább még nagyobb bűnök elkövetésére serkenti a bü- I nözőket. De különösen nem lehet „megbocsájtással" megfékezni a kizsákmónyo- j lókat. Az a gyáros bankár, | földbirtokos kulók, aki rászokott a proletárok terv- | szerű kirablásához, erkölcsi prédikációktól — mégha olyan szépek is azok — nem tér „jobb útra”, nem mond le kizsákmányoló szokásáról, mert a vérében, a porcikájában van már. A kizsákmányolok csak a kényszer hatásának engednek. Az 1931-ben kiadott pápai körlevélnek — a Quadragesimo anno —sem hisszük azt el amit állít: „A munkások minden lábadozás nélkül elfoglalják majd azt a helyet, amit az isteni gondviselés számukra kijelölt.'’ Mit bizonyít a történelem? Emlékezzünk Hitlerre és a japán fasisztákra: azzal, hogy a nyugati diplomaták sorozatos engedményeket tettek a führernek, azzal, hogy „megbocsájtották” . kisebb „pajkosságait” lovat adtak alá. A fasizmus vérszemet kapott Európa leigázására ártatlan embermilliók meggyilkolására. Az ártatlan emberek meggyilkolásának bűne a papság jelentős részének lelkét is terheli. Panici tisztelendő atya 1942-es nagyböjt alkalmával a Notre-Dame VAGY HUMANIZMUS? szószékéről felszólította a népet a hitleri megszállók iránti engedelmességre: „Mi tehát — ahogyan Szent Pál mondta — lelkiismeretűnkben kötelezve vagyunk arra, bogy a törvényes hatalomnak engedelmeskedjünk. Ajánljuk fel teljes erőnket — arra, amit ők kivannak tőlünk — a velük való együttműködésre.’’ A történelem bebizonyította, hogy nem az „engedelmeskedés" és a „megbocsájtás” mentette meg az emberiséget a fasizmustól, hanem az, hogy a Szovjetunió népei jő fegyverekkel szétzúzták Hitler haderejét és államgépezetét. Ma is így teszi fel a kérdést a történelem: vagy az imperialisták háborúsuszító csoportja kerül a megérdemelt helyre vagy pedig sok tízmillió ember veszti életét a háborús gyújtogatóknak való „megbocsájtás” következtében. A történelemben nem volt példa arra sem, hogy az uralkodó osztályok önként, forradalom nélkül átadták volna helyüket a feltörekvő haladó osztályoknak? Nem volt! A reakciós osztályok erős államgépezettel. fegyveres emberek óriási szervezetével mindig védelmezték ideiétmúlt . ügyüket’. Éppen e tapasztalatokból kiindulva állapította meg Marx: „Minden régi társadalomnak, mikor az újjal terhes, erőszak a bábája.” Az osztályharc tanította meg a munkásosztályt arra, hogy ne azt a jelszót kövesse: „Ha megdobnak kövei, dobd vissza kenyérrel!” Hanem azt, amit Kossuth Lajos mondod: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza menny kő vei!” Maga a papság és a pápa sem gyakorolta — és nem is gyakorolja — a „megbocsájtás” erényét. — Elég az inKviziciora gondolnunk. Az inkvizíciót — ezt a különleges törvényszéket — a katolikus egyház, a papság hozta létre, amikul az európai államokban nagyobbszabású mozgalom indult a pápaság es az egyház ellen. „Megbocsájtás" helyett ez a törvényszék ezrével gyilkoltatta az „crctnek”-eket. Eretnekség alatt elsősorban a szabadgondolkozást, a forradalmi mozgalmat, a haladó tudományos gondolatot értették. (Máglyán halt meg Giprdanó Brúnó, Húsz János, szellemi halálraitélés áldozata lett Galilei stb.) Az inkvizíció tehát évszázadokon át az uralkodó osztályok és a papság kezében véres fegyver volt a néptömegekj- a tudomány és a haladás ellen. A „megbocsájtás” hirdetői Spanyolországban V. Ferdinand ideje alatt, IV. Sixtus pápa jóváhagyásával Tcrquemada — ez a véreskezű inkvizitor —- működése 18 éve alatt 114.401 embert pusztított el. Az inkvizíció öszszes spanyol áldozatainak száma pedig mintegy hát rommillió. Amikor Spanyolországban az aruguniaiák nem türuelve luvaDo ezt a szörnyű pusztítást, összefoglak az .nkvizicio ellen es Pedro Atoue inkvizuort megölték — 1485-Den, — a papok .íjra csak nem bocsájtuuuk .lieg, hanem vérfürdőt; rendeztek. VU. Sándor papa Vedig 1664-ben a meggyilkolt hóhért a „szent vértanuk" közé iktatta és elrendelte hogy a katolikus nivek szerte a világon tisz.eijek ezt a haramiát. Hazánkban is működött az inkvizíció és itt is a főpapok és főurak érdekeit védte. Lépes György erdélyi püspök 1435 május 8-án levelet intézett a Délvidéken „tevékenykedő’ Marchiai Jakab inkvizitornak: .. hőn ösztökélem atyaságodat szívből jövő buzgó kéréssel, hogy Isten segítségével befejezve ama tájon munkáját, isten üdvös szándékáért és a hit szent erejéért álját erre vegye, méltóztassék e tájakra jönni a mondott dögvészes felekezet kiirtására." A magyar urak ..megbossájtás” erényének igazi arculatára pedig Dózsa György és paraszt harcosai megkínzatása világít rá. — Istvánffi Miklós — 1533— 1615 — így ír az uralkodó osztály irgalmasságának c testi és lelki cselekedetéről: „A kínzók durva vasból való trónt és királyi jelvényeket, pálcái és koronát készítettek. Györgyöt meztelenül iiltclfék a trónra, az izzó koronát a fejére lettek. Kényszerítőitek az éhség altat felhőit s inkáöb az árnyékhoz hasonló embereket, hogy harapják cs nyeljen | Oyo.gy testet, mely a lüzes vas pcrzselcsc alatt kiállhatatlan bűzi terjesztett." Tudunk megyei adatokról is: a király 1514-ben a parasztoüat és‘ nemeseket is megbünteti. Dr'. Kollega- Tarsoly Sándor „Parasztsors megyénkben" című könyvében ezt írja erről: „...a megyebeliek is részt vettek Dózsa parasztháborújában isiiben. Részvételük miatt a király a Genes és j Tyúkod községi neme- j seket is megfosztja vagyonuktól cs azt más- \ nak adományozza, amiért a lázadáskor a pórokhoz állottak.” Vessünk egy pillantást a| Tanácsköztársaság bukása utáni időkre is. Vájjon ak- j kor volt-e megbocsájtás? A kommunistákat és mindazokat, akik legkisebbet is tettek a munkásfiatalom támogatására, összefogatták, megkínozták, megölték vagy internálták. Mikecz István Szabolcs vármegye alispánja 1919 szeptember 23-án ezeket mondotta a Törvényhatósági Bizottságnak tett jelentésében: „Annak a mérges gaznak (a kommunizmusról van szó. Sz. Gy.)', amely itt elburjánzott s az ingoványos mocsarakat jellemző hínárként a mélységbe kíván! lenyomni mindent. ami nem hozza hasonló, ennek a buján tenyészésnek indult gaznak a kigyomlálása, a kiirtása az egyetlen kötelesség." A „kigyomlálás” módjáról is képet ad nekünk elmondja, hogy a győztes ellenforradalom külföldi intervenciós cinkosaik segítségével eljárt ebben az ügyben, „... letartóztatva s ísmerelten helyre elszállítva igen sok, a kommunizmusban tevékenyen részes egyént, sót a nyjrbaktai járás í.iszolga bikájának jelentése szerint járása székhelyén több kivégzés is történi.” Egy év múlva így számol be munkájáról: „Kötelességemnek tartottam — és ez irányban az nlámrendoll hatóságokat is többször utasítottam és szigorúan ellenőriztem, hogy az igazságügyi hatóságokat az u. íi. kommunistákkal szemben való eljárásukban a legbcbat óbban támogassam és minden erőmmel arra törekedtem, hogy elősegítsem, mikép e bűnös emberek és cinkostársaik mielőbb érezzék az igazság kíméíetleniil sújtó kezét." Űgjr hisszük, hogy ehhez sem kell külön megjegyzést: fűzni. Az urak nem gyakorolták a megbocsájtás Erényét. azt csak az ellenük „vétők"-nek prédikálták. Szabó György. (Folytatjuk.)
