Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-08 / 105. szám
8FLETMAGYARORSZAQ 1957. május 8, szerda Ahol a növénytermelés legtöbb hasznát \Aeddiginél nagyobb gondot az állattenyésztés hozza I fordítsanak a termelésre is a kommunisták Ha bekötött szemmel visznek, akkor azt gondolom állami gazdaságban járok. De mivel ugyancsak láttam, igen kellemesen meglepett, amit a lónyai Béke Termelőszövetkezetben tapasztaltam, Az istállók környékén tökéletes rend s bent az állásoknál a tehenek meg tisztábbak. Mikor Filep Józseffel. a szövetkezet elnökével benyitottunk, a szemre szép, jó kondícióban lévő állatok éppen kérődztek s az örökké vidám kisbocik ugrándoztak az anyjuk körül. 12 tehene van a 253 hold földjéhez a szövetkezetnek s valóban nem akármilyenek. mert amellett, hogy 10 literes a fejési átlaguk, kilenc van a tizenkettő között, amelyik az idén vagy megellett, vagy közel áll az élléshez. Orbán Ferenc gondozó és L .ksa Károlync fejűnC büszke is az elért eredményre. Nem kell hívni az egyénieket kapnak, bizony qk nem szét a tagoknak a maradéhajlandók dolgozni. 1956- kot. Az idén is 20 holdat ban már egészen más volt vetettek négyzetesen s sze- * az életük. A fellendített és retnék a tavalyi 37 mázsás* helyrehozott állattenyésztés átlagot túlszárnyalni, kihúzta őket a csávából. Persze, mint ahogy azel-J Nem is mentek tavaly ta- nők is keserű visszaemlé-2 vasz óta egyszer sem a kezéssel mondja, nem itt| bankhoz hitelért könyörög- tartanának, ha nem jön az ni. Telt a kiadásokra, évkö- ellenforradalom. Ekkor 21 zi osztásokra a tejből, hí- növendék szarvasmarhát, zókból rendesen. Ha azt 105 c.arab süldőt kellett kérdi valaki a tsz-ben, hogy szétosztani s bizony ez nagy a növénytermelésben mi visszaesést jelent. Ezt a hozza a legtöbb hasznot, ak- hiányt, ha nem is teliesen, kor gondolkozás nélkül vá- de az idén m-'r pótolják a laszolnak, hogy az állatte- szaporulatokkal, nyésztés. S ez való igaz. Tejből, hízó-ól a tavasz mert a területük 35 százaié- folyamán már összehoztak kán, 90 holdon termelnek vagy 40.000 forintot s 14.000 takarmányféléket, amiből 31 híjával, — amit a közös félhold a vöröshere, 16 hold a szerelésre fordítottak, — kilucerna és szarvaskerep. A osztották a tagok között, széna minősége aztán igazán Vasárnap ismét lesz előlegnem utolsó, mert a rend- osztás. Könnyen tehetik, Jegyzet a Nyírteleki Gépállomás M^ZMP taggyűléséről sodrásos szárítással alig .veszít eredeti értékéből. Eh. hez jön még a kukorica, amiből szintén a jószágé az elsőség s aztán osszák mert a pénzgyáruk napi mint nap bő tejsugárként 1 ömleszti kasszájukba a fo-j rintokat. (S. A.)\ látogatásra, jönnek azok ma-»»** ♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»*♦♦»»♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦ guktól s nem is tudnak elmenni dicsérő szó nélkül. :Csehszlovákiából loptak lovat] Nem volt ez mindig így. Három-négy évvel ezelőtt a növénytermelés is csak úgy közepes színvonalon mozgott s az állattenyésztés ettől még hátrább. 1951—52-. ben még ott tartottak a közösködéssel, hogy kiültek a tagok a fa alá a hűvösre s míg a vetemény helyett a méter magas acaterdőben gyönyörködtek, egyre azt várták, mikor jön már az az állami hitel, mert, ha nem Nem mindenapi tolvajok I felett ítélkezett a bíróság ■ nemrégiben. Berta Sándor ; 34 éves. Balogh Géza 21 • éves és Áros Ferenc 31 éves tiszakanyári lakosok ültek la vádlottak padján. Az volt !a bűnük, hogy Berta Sándor és Balogh Géza engedély nélkül átlépték a £ csehszlovák határt és a {Csehszlovákiában lévő Kis. {dobra községben Szanyi * Lajos istállójából éjszaka két vemhes, törzskönyve-< zett kancalovat 12 ezer fo-( rint értékben elloptak. Ezért a járásbírósági Berta Sándor és Balogh Gé-j za vádlottakat tiltott határátlépés és lonás miatt Ber-j tát 1 évi és 4 hónapi börtönre, Baloghot pedig 10 hó-f napi börtönre, míg Áros! Ferencet orgazdaság bűntet-J te miatt 6 hónapi börtön-j büntetésre ítélte. Az ítéleti nem jogerős. Április végi taggyűlésükre ültek össze a minap délután a Nyírteleki Gépállomás kommunistái. A vezetőség beszámolóját Mostyák elv társ, az alapszervezet titkára ismertette. A beszámolóban többek között fontos helyet kapott a felvilágosító munkáról szóló rész. A gépállomás dolgozóinak tisztánlátásra és felvilágosító szavukra különösen szükség van, hiszen naponként érintkeznek a tsz. ős egyénileg dolgozó parasztok százaival. Nem elég csak elismerni, hogy októberben ellenforradalom volt, hanem segítséget is kell nyújtani a falusi és tsz. alapszervezeteknek a felvilágosító munkában. a tömegszervszeti munkáról szólva Mostyák elvtárs a szakszervezeti munka megjavításának szükségéről beszélt. A kisebb létszámú pártszervezetnek az eszmei, politikai irányítás keresztülviteléhez sokkal inkább szüksége van jelenleg a tömegszervezetekre, mint ahogy eddig támaszkodott rájuk az MDP. A vezetőség javasolta, hogy a fiatal kommunisták, ahol dolgoznak, községben, vagy tsz-ben, segítsenek a KISZ-szervezetek létrehozásában, illetve megerősítésében. Ahol nincs még KISZ-szervezet. de EPOSz van, ott pedig ennek a szervezetnek a munkájába kapcsolódjanak be. A beszámoló, de a hozzászólások is külön hangsúlyozták a termeléssel és a tsz. mozgalommal való fokozottabb törődést. Ha most' nem végeznek jó felvilágosító munkát, hogy minél több kukoricát vessenek négyzetesen, akkor a gépi kapálástól már ele*ve elestek. De akkor sem tudnak kétirányú gépikapálást végezni, ha nem pontosan vetnek. Ezért a munka minőségére is sokkal nagyobb gondot kell fordítani az eddiginél. Minden traktoristának egyben szervezőnek is kell lenni, aki szerződik magának területet. A gépállomás tavaszi tervét április 20-ig 76 százalékra teljesítette; Ha azt nézzük, hogy mennyi idő van még hátra a tavaszi idényből, a teljesítés nagyon szép képet mutat, de ha arra gondolunk, hogy azok a hetek jönnek, amikor egymás után vonulnak be a traktorok a gépállomásra, akkor azt mondhatjuk, keményen meg kell dolgozni a hiányzó 24 százalékért, keményebben, mint az eddigi 76 százalékért. ű taggyűlés msgvHa'la a termelőszövetkezeti mozgalommal való rend., szercsebb foglalkozást is. Most érzik a gépállomások. hogy mit jelent a kis. parcellákon, vagy a szövetkezeti táblákon dol-l gozni. Ezért is érdekük a. gépállomásoknak a szövet-' kezetek fejlesztése, meg-' erősítése. A taggyűlés másodiki napirendi pontja a MDP; tagok átigazolása volt, il-i letve néhány húzódó vitás! kérdés megtárgyalása. —t Legnagyobb vita Soós Ede igazgató tagfelvétele köj rül volt. pH az ellenforradalom idején eltépte több párttaggal együtt a tagkönyvét. Az igazgatót az ellenforradalmárok felszólították a tagkönyv széttépésére, de egyesek szerint nem volt életveszélyben' az igazgató, a többség azonban azt állította, hogy kényszerítve volt a tagkönyv szétszakítására. Végül is az alapszervezet a felvétel mellett döntött» Azoknak a felvételét elutasította az alapszervezet, akik minden felszólí-| tás- nélkül, önként tépték! szét a tagkönyvüket. A bírálat, a szívemen-, számon szókimondásával) van még némi baj a gép-J állomáson, ae 5 fejlődés ezen a téren is megmutat-) kozik már. Cs. BA A szétvert ellenforradalom prófétái — az uszítás, a rágalmazás és a bujtogatás mellett — most azon fáradoznak hogy az októberi gyilkosokat kimentsék a törvényes felelősségrevonás alól, illetve a felelősségrevonás jogos szigorát enyhítsék. Ezért fegyvertárukból újra előkaparták a „megbocsájtás” és az álluimanizmus filozófiáját, a dolgozók lefegyverzésének ezt a hírhedt eszközét. Ennek a segítségével igyekeznek a dolgozó tömegekben az el'.eníorradalmárok iránt szánalmat, sajnálatot kelteni. Humanizmus alatt nem értene« mást, mim „mcgbocsájtást”. E filozófiai véka alatt azonban ott izzik a kérlelhetetlen gyűlölet tüze a nép, a népi állam iránt; ott van az igazi cél; kimenteni és tartalékba helyezni az ellenforradalmi ' erőkel, hogy egy kedvező alkalommal kéznél legyenek a néphatalom megdöntésére. A „megbocsájtás” és az álhumanizmus filozófiájának terjedését megkönnyíti az egyszerű emberek egy részének vallásossága, terjedését segítik a temp.urm szószékeken október óla gyakorivá váló prédikációi, magyarázatok a „megbotcsájtásnak” mint a legtöbb emberi erénynek tartalmáról. Az ellenforradalmáról! igyekeznek kihasználni az* a történelmi tapasztalatot is, hogy a hatalomra kerül' munkásosztály — mint életerős, nagy jövőjű osztály — mindig humánusabb az egyéni és osztálycselckmé„MEGBOCSÁJTÁS“ nyék. megítélésében, mint a hatalomból kivert, magát túlélt és ekei-forradalommal kísérletező reakciós osztályok. A marxízmus-lemnizmus tanitásáoan ott találjuk azt a tételt, ameiy kimondja; a proletárforradalomnak az erőszak nem célja, hanem csak eszköze. A reakció kezében nem ú.i és nem eiősri r alkalmazott eszköz a „megbocsájtas" filozófiája. Érdemes röviden figyelmet fordítani e filozőf a történetére, tartalmira és céljára. 1, Az ellenség szeretete, az ellenségnek való megbocsájtás elmélete a társadalom osztályokra szakadásával jött létre. Az ősközösségben nem ismerték. Például a pogány arabok nem gyakorolták ellenségeikkel szemben a „megbocsájtás” erényét. A beduin ember vallása — a muru, a . — szerint: „Ha jót tesznek velem, én hálásan elismerem, de ha rosszul bánnak velem, én még roszszabbul bánok velük.” A Korán tanításában — a már osztályokra szakadt társadalom vallásában —* pedig ez áll: csak azok jutnak be a paradicsomba, ......kik elfojtják liaragjokat és megbocsájtanak az ellenök vétkezőknek.” „Fizesd vissza a rosszat (am'l rajtad követtek el) azzal, ami jobb annál.” A két tanítás ellentétességében a szabad nép erkölcse áll szemben az elnyomottaknak sugalmazott erkölccsel, A szabad népek közt nehezen terjedt a bárgyú szelídségre intő tanítás. Hazánkoan István király idejében a törvényhozás meg engedményekre kényszerűi: az egyénnek a rajta esett sérelem, szégyen megtorlását néhány esetben megengedi. — A kornak ezt a nézetét, a régi erkölcs erejét jellemzően kifejezi a szabolcsi zsinaton — 1092- ben — hozott, illetve istváni rendelkezésként újra jóváhagyott törvény: „Ha valaki nejét más férfival házasságtörésen kapva megöli, Istennek számoljon be róla és ha akar, mást vegyen el.” Tehát az egyház és az állammegbocsájtja a meg nem „„csaj cast. Mi több, a kereszténység kezdeti idejében — amikor még az a szegények vallása volt — az új hit prófétái sem tanították a megbocsájtást. Sőt, nyíltan hangot adtak az osztálygyűlöletnek: vagyona és bűnei miatt kárhoztatták a gazdagot. Jakab próféta levelében — amelyet a szétszóracásban' élő tizenkét törzshöz intézett a II. század közepén — ez áll: „Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyámfia az ő nagyságával. A gazdag pedig az ö alacsonyságával: mert elmúlik. mint a füvek virága.” Elmélete igazolására azt mondja: „Avagy nem a gazdagok hatalmaskodnak-é rajtatok és nem ők hurcolnak-é titeket a törvény elé? Nem ok kárcmolják-é azt a szeg nevet, amelyről neveztettek?” Ebben a tanításban még ott van az a szellem, amely szerint „boldogok a szegények”, boldogok „kik most éheznek”. Nem sokkal később — amikor a jómódúak, a gazdagok is közeledtek a kereszténységhez — a gazdaggyűlölő felfogás kényelmetlenné válik. Ekkor a próféták megróbálják az eredeti felfogást opportunista módon átdolgozni. Máté evangéliuma szerint csak a .lelki” szegények boldogok, csak azok az éhezők elégítíetnek meg, akik az „igazságot” éhezik és szomjuhozzák, teljesen tekintet nélkül arra hogy gazdagok vagy szegények. E ravasz opportunizmus már eltünteti az oszálygyűlöletet. Amikor aztán az uralkodóosztály az opportunisták segítségével céljainak megfelelően kézbe vette ezt a vallást, nem tűrhette • tovább azokat a nézeteket, melyek hatalma ellen fordultak. A papok ekkor a babiloni vallástól „kölcsön vették” a tanítást: .Annak, aki neked roszszat tesz, fizess meg jóval.” , Ez a tanítás a keresztény vallásban — akárcsak a babiloniban — már a kizsákmányoltak csitítását szolgálta. Az egyháztanítók ezentúl magyarázatot adnak az úr és szegény kérdésre is. Angers-i Szén! Laud egy törvénykönyvé-, nek előszavában olvashatjuk: „Maga Isten akarta úgy nogy az emberek közül egyesek földesurak, masok jobbágyok legyenek, olyanformán, hogy a föltíesurak szeressék Istent, a jobbágyok pedig szeressék és tiszteljék földesurukat.” A papság annyira megegyezik a világi vezetőkkel — mert érdeke volt, — nogy közösen hozzák meg a törvényeket a királyi zsinatokon. Hazánkban is voltak ilyen közös zsinatok. Karácson Imre győregyházmegyei áldozár így ír erről egyik — „A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok” művében; „Az állam önerejével tehetetlen volt sokszor a lázongó alattvalókkal szemben, s az egyház fogta pártját, ez volt a rendnek és a jognak őre, ez szentesítette a ,nép szemében a világ, hatalmat és intézkedéseit vagy pedig azokat pótolta.” „Hogy .mindcii térén biztosan az ígazsagim-s tartsam magamat, íuH hatatosan azt az elves' kelt követném — tanít-« ja Lelliigyakorlatai-baa! JLoyolai Szent Ignác. — hegy arríl, ami nekem fehérnek látszik, el-; higyjern, hogy lekeíeJ ha azt a hierarchikus! Egyház úgy tanítja.” Ehhez nem kell rougyaű, rázat. Ezek után vizsgálj juk meg a „megbocsájtás.”] erkölcsi tételének tartalmát. 2. A „megbocsájtás huma-1 nizmusának” tetele szerinti az emberi erkölcs legmagasabb foka a megbocsájlás. Eszerint a dolgozó embernek ellenségeit szerelnie kell, mint „fennen magát” lázongás nélkül cl kell tűrnie a kizsákmányolok: hatalmaskodását. Felebaráti szeretettel kell irántuk lenni. „Az irgalmasság lelki csslekcdeíei’-nek két pontja világosan leszögezi;! „... 5. bániaimakat békével tűrni, 6. ellenünk vetetteknek mogbocsátani,.. Tehát a közös érdekből, a közös zsinatokon hozott egyházi törvények nemcsak kánonok, de egyúttal állami törvényekké is lettek és azok meglaitását polgári bünteléssél és fegyveres hatalommal is biztosították. A hívek hiába látták ezt a játékot hinni kellett mindent, amit a papok tanítottak, teljesíteni, amit az urak parancsoltak, hiszen a szószékről azt hallja; -Illetve ellenség iránti sze-, reielünket így kell nyilvá-i nítani: „Aki egyik arcodat megüti, fordítsd néki a másikat is, és attól, aki a felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se. Mindennek pedig, aki tőled kér,1 adj, és attól aki elveszi! a tiedet, ne kérd visz-' sza.” (Lukács evangé-] 1 innia.)
