Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-31 / 125. szám
1957. május 31. péntek tsELEl MAGT AflOHsZAG íg i Hiebei |i»i*üiklhu iiléséi#ol A szövetkezés gondolata mély gyökeret veri Fényes bizonyítéka a j szövetkezeti mozgalom [ megszilárdulásának, az a' tény, hogy 102 megma. | radt termelőszövetkezet ' mellé, a párt felvilágosító | munkája nyomán 142 tér- j melőszövetkezet alakult újjá. E szerint a megye te-j rületén jelenleg 244 terme-: lőszövetkezet működik. Általában az október előtt meglévő termelőszövetkezetek 67 százaléka megmaradt, illetve újjáalakult, a családok és tagok száma 37 százalékban maradt meg, a földterület pedig 46 százalékban. Az újjáalakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek zömét a volt agrárproletórok és szegényparasztok alakították. Az októberi ellenforradalmi események előtt a termelőszövetkezetekben lévő családok 18 százaléka középparaszt volt, ez jelenleg 4.6 százalékra csők- j kent. Jelenleg termelőszövet, kezeteinkben. de az egyéni dolgozó parasztok előtt is a termelőszövetkezetek kommunistáinak megbecsülése, tekintélye, befolyása nőtt, mert a termelőszövetkezetek megmaradásában , és újjáalakításában döntő szerepük volt — mondotta Benkei elvtárs, majd így folytatta. A termelőszövetkezeti mozgalom élért eredményei mellett fel kell vetnünk azt, hogy semmi okunk nincsen az elbizakodottságra. Pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek még igen komoly politikai felvilágosító munkát kell folytatni minden olyan antimarxista nézet ellen, amelyek a termelőszövetkezetek szocialista jellegét támadják meg. Különösen fel kell hívni a tiszaiökv' baktai, fehérgyarmati járás vezetőinek figyelmét az ilyen irányú veszélyre. sor földproblémával kapcsolatos kérelmet megoldottunk, a többieket pedig a rendeletben megszabott időre, őszre rendezni fogjuk. Falusi pártszervezeteink feladata, hogy politikai nevelő munkán keresztül tovább növeljék egyéni dolgozó parasztságunk termelési biztonságát, segítsenek abban. hogy egyéni dolgozó parasztaságunk gazdaságaiban is megvalósíthassuk a belterjes gazdálkodást és ennek alapján minél több árut tudjunk biztosítani dolgozó népünk számára. Foglalkozott Benkei elvtárs az állami gazdaságok, gépállomások,- földművesszövetkezetek munkájával, feladataival. A földműi esszövetkezctek falun a legnagyobb tömegszervezetek. Tagjainak száma megyénk területén meghaladja a 139 ezret, amely az összlakosság 26 százalékát teszi ki. t gítette elő, hogy íokozó.; előtt megyénkben is a kom| munistá« átigazolása és be! lépése a pártba. A nagyobbmérvű belépés március 15-a j u.án következett be, amikor a dolgozó tömegek meg: győződte« arról, hogy az ellenforradalom fegyveres j erői megsemmisültek, az I á-liamhataiotn megszilár! dúlt, a part tömegbeíolyasa ; erősödött. Különösen aprij lis hónapban jelentősen ; emelkedett azoknak a száma, akik átigazolásuk;?; kérték az MSZMP-be. Jelenleg több mint 14.000 | kommunista áll csatasorban ; a párt mögött a megyében. A legkiválóbbak leptek be, a j munkásosztály, a dolgozo | parasztság és ezen beiül elsősorban a tsz-tagok és. az j értelmiségiek legjobbjai. — | Kkek után Bénáéi elvtárs : a pártépítés további feij adataival foglalkozott, s 1 számokban mutatta meg a párttagság összetételét. — | Majd így folytatta: Az értelmiség soraiban a2 i ellenforradalom nagyobb | rombolást vitt véghez, mint j más dolgozó osztályú« kö! zott. Ma már elmondhatjuk, hogy az értelmiség, — i régi és új egyaránt — túlj nyomó többségé magáévá | teszi a párt politikáját, íel[ ismerte október igazi arca:, j tudatában van annak, hogy az ellenforradalom gyózei| me esetén az értelmiségi I rétegre is milyen sors vart volna. Igaz, hogy7 az MSZMP-ben «evesebo azokj nak az értelmiségieknek a száma, akik korábban MDP j tagok voltak, de összehaj sonlíthatatlanul jobb i#a az | MSZMP-n belül az értelj miségiek összetétele, mint I ez. korábban volt. Nem két| séges, hogy az MSZMP-öé | több olyan becsületes, pártba való értelmiségi nem lépett be, akire a pártnak I szüksége volna. Ez elsősorban abból adódott, hogy | ezek felé a rétegek felé nem i folytattunk megfelelő és j kielégítő politikai munkát j Meg kell mondanunk, hogy korábban hátráltatta a párt befolyását az a körülmény. I hogy (értelmiségi dolgozók! kai szemben nagyarányú : volt az általánosítás. Egy I kalap alá vették a becsüle] tes, jószándék., bár ese-» : tenként, átmenetileg meg; tévesztett, de alapjában ! véve a néphez hű, értelmiségi dolgozókat olyan ellen! forradalmi cselekményben ' résztvevő értelmiségiekkel, akik valóban nem érdemesek arra, hogy a pártnak tagjai legyenek, sőt cselekedeteikért a bíróság elölt kell felelniük. Pártunk felismerte ezt a hibát, és már v dóban komoly harcot folytatunk az ilyen helytelen nézet ellen. Nem mondhatjuk azt, hogy a pártépítés területén most már minden rendben van. A pártépítés munkája állandó jellegű feladat. Ez a munka nemcsak szervezést jelent, hanem elsősorban tartalmi munkát, a pártépités rendszeresítésével, tervszerűséggel, a párttagsággal való foglalkozással. Ez annál is*inkább előtérbe kell. hogy kerüljön, mivel pártszervezeteink vezetőségének nagy része az MSZMP vezetőségének megválasztásával került be a vezetésbe, ezért nem rendelkezik megfelelő vezetési tapasztalatokkal. (F'olylftfáa a 4.. oldalon.j Feladataink a belter jes gazdálkodás megvalósítása érdekében A megye belterjes gazdálkodásának továbbfejlesztése egy sor feladat megoldását határozza meg mezőgazdasági szakembereink, tudósaink és kormányunk előtt. . Fel kell hívnunk a figyelmet a fő terményekre, amelyek a legkifizetöbbek, és amelyeket a legnagyobb mennyiségben tudnánk termelni. Fel kell vetnünk a szabolcsi belterjes burgonyatermelést. Ha évekre visszatekintünk, azt látjuk, hogy a szeszgyárak leszerelésével évröl-évre csökkent a burgonya vetésterülete. A szeszgyárak ;ilyen mérvű leállítása más megyékre is, gazdasági szem-' pontból rendkívül kóros volt. Pl. a sőre-hizlalás szempontjából. A belterjes gazdálkodás keretein belül foglalkoznunk kell a világpiacon ,s elismert szabolcsi dohány helyzetével. A korábbi években a szabolcsi dohányt még a szabolcsi homokon termelték, jelenleg pedig a dohánytermés kb. egyharmadát a szatmári es beregi talajon termelik. A szabolcsi Jonathán almának nagy szerepe van a megye belterjességének további fejlesztésében. Az uj telepítéseket alaposan átgondolt tervek alapján kell végrehajtani. Nem lehet azzal egyetérteni, hogy a gyümölcsösítás apró parcellákra morzsolódik szét, mert ezzel töb .-ek között a növény vedelen'i [ helyes megszervezését is ! akadályozza. Egyébként is i a gyümölcstermelés terén I ; endkívüi fontos kérdés a kártevők ellem védekezés , hathatósabb megszervezése, | mert csak ezzel bizto.íthá| tó, hogy a . mi Jonathán almánk a nemzetközi piacon is keresett cikk legyen. 1 Kire pedig népgazdaságunknak igen nagy szüksége van. Természetesen a gvümölcstermelés további fejlődése megszab olyan feladatokat is, amelyeket lehetőleg süigősen keli megoldani, mint pl. a táruló helyek építése, hulladékgyümölcs feldolgozása, pulpolás, aszalás, szeszük ■:és és nem utolsó sorban a megye göngyöleggel való ellátása. A belterjes mezőgazdaság elképzelhetetlen az állattenyésztés megerősödése nélkül. Az állattenyésztés tekintetében kedvezőtlen a helyzet. Ez elsősorban a termelőszövetkezetekre vonatkozik, de vonatkozik ez az egyéni gazdaságokra is. A belterjesség felveti az állati hozamok növelésének szükségszerűségét és ezen belül a termelési költség, ráfordítás jelentősTM csökkentését. Nyilvánvaló nem tűrhető állapot az, hogy vannak állami gazdasági k, amelyekben egy liter tejet 4—5 forintért állítanak elő, egy kg. sertéshúst 50—60 forintért, egy kg. marhahúst szintén 50— 00 forintért állítanak elő. Az októberi ellenforradalmi napok élesen megmutatták, hogy vezeeókepes. szilárd, marxista-leninista párt nélkül a proletárdiktatúra nem maradhat fenn. Tanulság számunkra, hegy a munkásosztály élcsapatára, a pártra, nemcsak a hatalom meghódításáért folyó harcban van szükség, hanem még nagyobb szükség van rá a hatalom megszilárdításáért, a szocializmus építéséért folyó harcban. Nem véletlen, hogy a beíso ellenség, és a pártonbeíüli árulók a fö tüzet a pán szétzüllesztésére, lejáratására fordították. Ezt tették 1910-ben, és ugyanezt ismételték meg más történelmi körülmények között 1956. októbert megelőző hónapjaiban, és az ellenforrada- i lom napjaiban is. Az ellenforradalom ha- ! zug módon igyekezett tér- ! jeszténi, hogy a párt meg- I szűnt létezni. A -alóság í azonban nem ez volt. Igaz, J h gy a vezetés október 23-át ! megelőzően nem vívott elvi I harcot a revizionista nézc- ; tek ellen, és így sói: becsületes, a pártmunka megjavítására törekvő kommunista akaratlanul a revizionista nézetek befolyása alá került. Nehezen ismerték f-1 az ellenzéki csoport párt ellenes tevékenységét. A párttagság és a szocializl..u-hoz hü tömegek nagyrésze akkor még nem tudta, és nem is tudhatta, hogy . ■ 'intő kérdésekben a pártv zetőség nem volt egységes. Nagy Imréék árulása még nem lepleződött le, még sokan bíztak bennük, így az eszmei zűrzavar tel- . jessé vált. A párt szétverése, majd j feloszlatása teljesen dezor- j ganizálta a kommunistákat i az ellenforradalom sors- | döntő napjaiban. A kommunisták mélyen megrendültek a kcnyszcrtctlcnség miatt, nem értették meg azt — és jogosan — amikor az ellenforradalom altig fel van fegyverezve, a kommunisták fegyver nélkül voltak. Ez azonban magában véve nem jelenti azt, h - jy a párt megszűnt létezni. — bár formailag úgy látszott — mert a kommunisták tízezreiben szilárdan élt a marxizmus-leninizmus eszméje, a szocializmusba vetett hit Ezek után számos példát említett, hogy álltak helyt a megvet. í a ..ommunisták az ellenforradalommal szemben. Az MDP formai feloszlatása súlyos likvidátor! hiba volt, mert a legkritikusabb időben, az ellenforradalom legvadabb tombolájakor teljesen dezorganizálta a párt még megmaradt szervezett erőit is. ; Ezzel a pártonkív i'li tömej gek előtt is kilátástalanná tették a helyzetet, megrendítették a pártba vetett hitet. Ahogyan országosan, úgy a megyében is az MDP feloszlatása u.án azonnal megindult a párt újjászervezése. A sok eszmei zűrzavar és tisztánlátás hiánya közepette is voltak kommunisták, akik érezték, hogy a pártra szükség van. Azt, hogy milyen pártra van szükség, világosan rögzítette a lenini tanítások alapján a Központi Bizottság. Csakis, marxista-leninista pártra, amely a demokratikus centralizmus alapján •épül fel. Ez a párt a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely ma már népi demokratikus rendünk további építésének vezető ereje. Lenin elvtárs tanítása szerint proletárdiktatúrában csak a kommunisták pártja lehet vezető erő. A lenini - tanítások alapján világos, hogy a pártunkban, a Magyar Szocialista Munkáspártban is a munkásosztály, a dolgozó parasztság és haladó értemiség legjobb, legszilárdabb elemeinek van helye, és ki kell zárni mindazokat pártunk soraiból, akik a marxi-lenini tanításokkal szemben revizionista nézeteket vallanak és terjesztenek, mert ezek megtörése a pártban, a párt egységének megbontását idézi elő és ezek. veszélyeztetik a párt élcsapat jellegét, Lenin elvtárs világosan leszögezte: „Nem lehet győzni proletárforradalomban, nem lehet a poletárforradalmat megvédclmezni, ha sorainkban reformisták, mensevikek vannak.” Ez elvi szempontból is teljesen világos. Szemléltető módon igazolják ezt mind I az oroszországi, mind a magyarországi tapasztalatok. A revizionizmus megyénkben is nagy kárt okozott. Nem egy becsületes elvtárs gondolkozását zavarta meg. Ezek az elvtársak tetteikkel, nyilatkozataikkal ártottak a pártnak. El kell ítélünk a nyíregyházi Járási Pártbizottság október 30-i nyilatkozatát, amelyben elítélik a megyei pártbizottság vezetőit és tán.ogatásukról biztosították az ellenforradalmi bizottságot. Hasonlóképpen el kell ítélnünk a DISZ Megyei, Járási, Városi Bizottság akkori vezetőinek opportunista, megalkuvó magatartását, akik hasonló nyilatkozattal biztosították támogatásukról az ellenforradalom vezetőit. A Központi Ellenőrző Bizottság, valamint a Megyei Megyénk dolgozó parasztsága, bizalomra, bizalommal válaszolt Amikor termelőszövetkezeteink helyzetét értékeljük, emellett feltétlen fontos, hogy foglalkozzunk megyénk egyénileg dolgozó parasztságával is. Ismeretes az elvtársak előtt, hogy megyénk földterületének több mint 75 százaléka egyénileg dolgozó parasztjaink megművelése alatt áll. Ez egyben megszabja a pártbizottságok és falusi pártszervezetek feladatát is. Elmondhatjuk, hogy ma könnyebb falusi pártszervezeteinknek a politikai munka végzése, mint az előző években volt. Ma már nem keli foglalkozni a begyűjtéssel, az erőszakos termelőszövetkezeti fejlesztéssel, amely erősen csökkentette faiusi pártszervezeteink tömegbefolyátát és tekintélyét. Most pártunk és ármányunk helyes politikájának megértetésével „kell felvilágosítani egyéni dolgozó parasztságunkat, egy; észt a fejlett nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, másrészt növelni kell az egyé- j nileg dolgozó parasztsá-1 gunk termelési biztonságát. Egyéni dolgozó parasztságunk megnyugvással fogadta, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány intézkedése alapján egy ! Párt Intéző Bizottság ezekért a hibákért több elvtár- i sat . felelősségre vont, és megfelelő pártbüntetésben | rés: ürített. i Ha meg akarjuk őrizni ! szilárd pártegyi egünket, akj kor fel kell számolnunk a I megye területén is az egyes j helyeken meglévő liberális, j opportunista álláspontokat. Le kell leplezni azokat, j akik az ellen forradaí lom fegyveres szétzúzása J után befurakodtak a párt| ba,. és bentről próbálják ! bomlasztani a párt egysé- i gét. intrika formájában, | különböző revizioniSta né! zetek terjesztése által, és | nem egy esetben állás, és i funkcióhajhászás miatt. Az ! ilyen dolgok feltárása erősíj tik a párt egységét, mert a j kommunista párt nem tehet { e’vi engednie.-yeket. nem I lehet megalkuvó, cselekedeteit nem bízhatja a szubjektív elképzelésekre, hanem tetteiben a marxistaleninista párt tanítása alapján, a nép érdekeinek megfelelően cselekszik, —majd így folytatta: Megyénk területén is a í párt munkájának szerve- ; ! zésében gyökeres fordulat j valóban csak a Munkás-Parasit Kormány megalakulása, vagyis november 4-e után következett be. Kádár elvtárs emlékezetes novembér 4-i rádióbeszéde után a legaktívabb kommunisták ! részvételével megindult a pártszervek és pártszerve- J zetek tálpraállitása. A párt tömegei, de a pártmkívüliek is az ellenforradalom által meg lettek félemlítve, nagyon sok tisz- j tázatlan kérdés volt a párt- j tagság előtt, és sok párttagban élesen élt az ellenfor- j radalmi erők áltál felszí- i tott személyi harc, az úgy- : nevezett rákosista, sztálinista vezetők elmozdításának jelszava. Az cllepforradal- , mároknak ezzel ’az volt ä taktikájuk, hogy a párthű, j bét ietes kommunistákat I nemcsak a vezetésből, ha- j - un a legkisebb munka- j 1 'írből is eltávolítsák. Ez i kihatással volt a megyei. | járási, és városi pártappa- j í átusra is. Ennek követkéz- i mérye lett olyan merőben antimarxista szemlélet, hogy minden régi funkcionáriust j le kell váltani. Legkirívóbb példája volt ennek a nyír- j egyházi Városi Pártbizottság esete, ahol a korábbi funkcionáriusokat kivétel nél -ül leválto+^ák. A nehézségek közepette január 1-ig az MSZMP-be mindössze 5788 tag lápéit be. A párt és a kormány erélyes intézkedései . nyomán, — melyeket a nép érdekében tettek, — az ellenlörradalmárok elleni fokozottabb harc és ezzel együtt a párt fokozott felvilágosító munkája seslz ellenforradalmi napok megmutattak: ar.xista-leninista párt nélkül a proletárdiktatúra nem győzhet
