Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-28 / 122. szám

I

&ELETMA O X A BO R«2 A G

1957, május 88, kedd

cQt Qlfan cl 'Mjc.oe.Htt etaadámcó I

Vastapa — háromnegyed hás u Móricz Zsigmond Művelődési Házban

Fokozott takarékosságot és pénzügyi fegyelmet vállalatainknál

Péntek este a Móricz Zsigmond Művelődési Házban a Magyar Játékszín Heltai Jenő: Néma levente című vígjátékét vaitcilc be. Több, mint kétszázad'.k telt már ez u Játékszín előállásában. Nagy oikerrel játszották már több helyütt is az országban, legutóbb Debrecenben. Nyíregyházára csak „beugrottak”, a

debreceni Csokonai Színház helyett. Ez a beugrás talán csak annyiban érzett meg, hogy a /él nyolcra hirdetett kezdés negyed kilencre tolódott, s a színpadi díszletek voltak hevenyészve. Az igazság kedvéért azonban azt is meg kell mondani, hogy a kevés díszlet mellett éppúgy sziporkázott a Kossuth-díjas

Filmszínházaink

műsorából

Vállalatainknál a takaró- Ikossag, a munka megjavításának egyik lontos tc- Inyezó'je. Ez nem jelent ’mást, mint megvalósítania í szocialista tulajdon védelemét, a termetesben felráfordítás csökkentesét, a rendelkezésre álló termékek helyes felosztását, felhasználását, a technika állandó fejlesztését, tökéletesítését, az álló és forgóeszközök ésszerű és gazdaságos felhasználását.

i.eltai Jenő darabjának', szelleme, mint egy fővárosi’ színpadon, — azaz teljes és megérdemelt sikert aratott.

Az alakítások közül ki kell emelni Gyulányi Éva játékát, aki egyébként rendezte is a darabot. Az okos. hamisan ártatlan, ravaszul naív Zilia Dúccá vonzó, összetett egyéniségét tökéletesen átértve és érezve mozgott a színpadon.

. Ugyancsak megérdemelt ; tus tapsot kapott Földessy I Sándor — Galeotto Marzio ! rövid, de hiteles, kitűnő ! alakításáért. Az Agárdi Pé> tért megszemélyesítő Ve; reczkey Zoltán férfias,

; könnyed, mosolytkeltésében ; is komoly játéka az est má’.sodik felében bontakozott iki. A bakó szerepében nyűi-A megtakarítások tehetősége

igen nagy

Jelenet az „Olmer bűne” című cseh filmből.

120 tanyasi iskolás kirándulása Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre

A IX. és Xl-es körzeti tanyai iskolák kirándulást szerveztek Sárospatakra. Simon László igazgató és 8 pedagógus felügyelete mellett 120 I—VIII. osztályú általános iskolás gyermek vett részt a két napos tanulmányi kiránduláson. Gondoskodtak a kirándulók ellátásáról és jó szórakozásáról. Jól érezte* magukat a gyermekek az utazás alkalmával, vidáman nótáztak, ismeretma-;; gyarázatokkal bővítették;; élményüket. Megtekintot-;; ték és megismerték Sáros-;: patak nevezetességeit, töb-:; bek között a Rákóczi várat.'! A pataki úttörök vendégül!! látták a pajtásokat. ;;

Mivel idő volt rá, Sátor-;; aljaújhelyre is elutaztak. AÜ tanulmányi kiránduláson;; szerzett gazdag élmények-!! kel tértek haza. !!

ott legtöbbet tehetségéből.;; 1 sikerhez nagymértékben;; lozzájárult Beppo, a csatlós ; terepében Kozaróczy Jó-" ■.séf, kedves, természetes ; nozgásával, humorával, ■; nórtéket tartó játékkal.'; igészében véve kidolgozott ; átékot nyújtott valamennyi ! izereplő, helyenként kissé tíljátszva is a szerepet, . ízt talán a hiányos színpad ! ílénkítésére szánva, ;;

Áz est jól sikerült, annak;; illenére, hogy csak három-;; legyed ház volt. Az elő-;; idasl nem előzte meg kellő ', nopaqanda, s másik ok, ! wgy nem telt meg a te-’,', ■em: még kevéssé ismerik1', i nyíregyháziak a Móricz ", Ssigmond Művelődési Há:at, mint komoly színházat,;; \ terem bensőséges hangú-;; ala, a színpad jó fekvése,';

crcte alkalmassá teszi! lasonló vendégszereplések',’, vgadására. Ez volt az első '■! ilőadás abból a sorozatból,! melyet a művelődési ház ncg kíván valósítani. S ez;; íz első előadás kedves meg-; ; epetés volt mindannyiunk;; ■vámára, annak ellenére,'! iogy Vereczkcy Zoltán a ; ;zinész-öltözöben „rosszul', iikerült"-nek nevezte ked- ’• vétlenül, a debreceni, s az ! ilöző telt házakra gondolva. Néhány perces beszél-; jetésünk során kiderült,; hogy június hó folyamán kéthetes turnéra jönnek megyénkbe, s ez alkalom- ( mai Kisvárdán, Nyírbátor-; ban és ismét Nyíregyházán ; is előadják a Néma leven-; tét. Mind a darab, mind a; Map- ar Játékszín együttese', megérdemlik a sikert, s! ezért reméljük, hogy jobb' előzetes híradás révén, a vidéki, és a megismételt nyíregyházi előadásnak; majd — ugyan nagyobb si-; kere nem, mert az volt most ; is —, de nagyobb közön-! sege, telt házai lesznek. ', SIPKAY BARNA.',

Lengyel barátsági hét Kazahsztánban

E hét keretében a kazahsztáni politikai és tudományos ismereteket terjesztő társaság előadásokat és beszélgetéseket rendez a lentre! nép éleiéről és a szocializmus építéséről Lengyelországban. A kazahsztáni :ád:ó adásaiban lengyel zenét sugároz. A filmszínházak lengyel filmeket tűztek műsorukra.

Vállalatainknál az anyaggal, idővel, az állam javaival való takarékosság terén igen nagy lehetőségek vannak. A pazarlás jelei sok helyen láthatók, tapasztalhatók. Most amikor a gazdaságosságról annyi sokat beszélünk, nem tűrhetjük el a pazarlásokat, az anyaggal, idővel, pénzzel való könnyen bánást, hiszen a gazdaságos munka eredményei a vállalat minden dől. gozóját közvetlenül érintik, hasznát, vagy kárát látják majd a nyereség részesedés fizetésekor.

Jó módszer, ahol a megtakarítási feladatokat pontosan és részletesen megjelölik a vezetők. A termelés és az egyes költségnemekre fordított összegek anyagfelhasználási mutató adatai megmutatják, hogy hol kell elsősorban takarékoskodni. Végrehajtásukra térvet kell készíteni, s anyagilag is érdekeltté tenni a dolgozókat a gazdaságosság érvényesítésében.

Jbsetenkint mar hírt adtunk többek között arról, hogy a nyíregyházi MÁV Fűtőház dolgozói hónaprólhónapra többszáz tonna szenet takarítanak meg, és a munka jó megszervezésével jelentős munkaidőt takarítanak meg, a ruhagyáriak százezreket érő szövetet és kellékanyagot takarítanak meg stb. Sajnos, nem minden vállalatról mondhatunk ilyen jó példákat.

A könyvelőknek, a pénzügyi dolgozóknak nagy szerepük és ennek megfelelően nagy felelősségük is van a takarékosság érvényesítésében. Sokat tehetnek a gazdaságos termelés és ügyvitel követésre méltó példáinak terjesztéséért, a pazarlások felderítéséért és megszüntetéséért.

A takarékosság eredményeinek vissza kell tükröződnie a vállalat jövedelmezősvgehen

A pénzügyi munka, közgazdaság) munka, nem pedig adminisztráció. A pénzmozgás mögött a pénzügyi szakembereknek látniuk kell a különböző technológiai folyamatokat, . a termelési problémákat, az anyagmozgatást, a munkaerő áramlását, az eleven életet. Ügy végezhetik jól a munkájukat, ha ismerik a hozzájuk tartozó vállalat sajátos körülményeit. Csak ezeknek az ismereteknek a birtokában tehetnek, javasolhatnak hasznos intézkedéseket a pénz, a munka és anyagráfordításoknak

társadalmilag szükséges mértékére való csökkentése érdekében.

A fontos anyagok szükségleten felüli felhalmozása és a pazarlásnak ezer más módja lassítja a szocializmus építését. Elsősorban a hozzáértő embereknek kell meglátniok a gondatlan bánást az anyaggal, a tervszerűtlen. séget, — az anyagnormák és gépkihasználási normák, a helytelen munk'aerőgazdálkodás okait. Csak a megbízható üzemi statisztika és könyvelés szolgálhatja azokat az adatokat,

amelyeken a megbízható önköltségcsökkentés épül fel. és ez alapvető módszer arra, hogy a takarékosság érdekében végrehajtott intézkedések eredményét kimutassuk és ellenőrizzük.

j Az önköltség számítás, a takarékosság rendkívül fontos, nélkülözhetetlen segédeszköze és kiegészítése

A jövedelmezőség nőve-, lésének legbiztosabb, lég-1' hathatósabb elősegítője az, önálló gazdasági elszámo-j lás elvének következetes érvényesítése. így kiküszö-. bölhető, hogy a rosszul' vezetett üzemrészek közvetlen eredménye elhomályosítja a jól vezetett üzemrészek eredményét. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az egyéni vezetés cs felelősség elvét kis egységekig lebontva alkalmazzuk.

A gazdaságosság vizsgálata során s eredményeinknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az egyes té-1 nyezők ellenőrzésére. Meg kell szüntetni. azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a termelési terv és béralapterv teljesítésének egyoldalú vizsgálata gyakorlati-! lag kimeríti a vállalati es minisztériumi ellenőrzések körét. Elemezni kell az anyagfelhasználást és az anyagköltségeknek a tervezettől való eltérésének okait is. Tanácsos, és jó dolog lenne, ha vállalatainknál kommunistákból, hozzáértő szakemberekből komplex-brigádot alakítanának, és tervszerűen vizs-; gálnák és ellenőriznek a! rejtett tartalékokat,, a gazdaságosság lehetőségeit.

Népgazdaságunk nagy feladatuk megoldása előtt1 áll. A sikeres végrehajtáshoz nemcsak az anyagi erőforrásokra, de minden területen alaposabb, körültekintőbb, magasabb szín-1 vonalú munkára van szükség.

O. AMAGYAR SZÓ

Ertfskes sporihiradót veti! a nyíregyházi Dózsa mozi

A nyíregyházi Dózsa mozi vasárnaptól kezdve érdekes sporthíradót tűzött műsorára. Változatos részletekből áll a híradó: lovaglás, vívás, külföldi profi ökölvívás. Ez a híradó mutatja be a Ferencváros—Nürnbergi labdarúgó mérkőzés legizgalmasabb jeleneteit.

IN'

ÉDESANYÁM HALDOKLIK ...

em a születés szerint való édesanyám, hanem ez a szó, hogy: édesanyám, meg a párja, az: édesapám. Mind ritkábban hallani, de burjáhzik helyette a sok uci-muci, hogy kiállításra való cl’.a is. -mény lenne belőle, ha valaki összegyűjtené. Pedig csináltak-e, található-e rr.ég e - ilyen szép szó, mint az: „édesanyám“? Nemzeti büszkeségünk is ez a szó, mert más nyelv nem tudja ilyen szépen mondani. Csak a mi nyelvünk fejezi ki ilyen tökéletesen az anyai magasztosságot, a gyermeki ragaszkodást, a szülő és a gyermek közt a természettől megszabott és egyetlen helyes viszonyt. Nem tudják a szülők, mily hatalmas nevelő erőt, mekkora értéket dobnak el maguktól ebben a szóban. A legtisztább gyönyörtől fosztja meg magát az anya, aki soha nem hallja gyermeke szájából, hogy: édesanyám. És a gyermek? ... aki soha senkinek nem mondja életében, hogy: édesanyám? Döbbenjenek már rá az anyák (csak így mondom, hogy anyák, mert miért mondanám édesanyának azt, aki maga sem tartja magát annak?), mondom. döbbenjenek rá. hogy mit tesznek és váljanak „édesanyá'‘-vá. Ha majd érzik e szó édességét, tudom, nem mondanak le többé róla.

Minden szónak lelke van, egyiknek ilyen, másiknak olyan. Nem puszta hang a szó, hanem ész szerint való értelem van a hang mögött, azonkívül legtöbb szónak hangulati velcN-r-k— c.—t—

tártaim- is van. Ez adja a szó szépségét, más szavakhoz viszonyított különös értékét. így vizsgálva, legszebb és legértékesebb szavamk egyike az é-' - -árn-édesanyárri, melyre csak büszkék lehetünk.

Nincs más szó. mely ily tömören egyesítené magában és kifejezné egyfelől a megalkuvás nélküli másfelől a

végtelen gvöngédséget, a minden emberi számvetés ffuaft való kölcsönös szeretetet.' Erő és báj egyesül ebben a szóban a legnasvobb tökéletességgel. Nénijnk világos erkölcsi szemléletének és művészi erejű nyelvi alkotó és kifejező képességének bizonysága. (Nem azokról mondom, akik el akarják vetni, mint ócskaságot, hanem akik alkották!) Ne dobjuk el ezt a szót, ha-em ékesítsük vele magunkat. Ne adjunk olyan bizonyságot magunkról, mintha elődeink naov alkotásait fölérni sem volnánk képesek és a selymet zörgő üveggyönmrre cseréljük.

Egy tízéves gyermek ké.t szál virággal és zz Édesanyám“ szó*’M t^ote meg anyucit névnapjára. És mondta, hogy ezentúl mindig így fogja szólítani. Ha láttátok volna ennek az anyának előbb elszoruló, maid kitörő örömét! Mintha eddig nem is lett volna gyermeke, pedig: volt. és mintha most hallaná először gyermeke szavát.

Próbálja még.más is!

Apák! Ti segíthettek ebben a legjobban, ha édesapák akartok lenni.