Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-28 / 122. szám
1957. május 28, kedd tfELEIM AG VARORSZAO Üvegszilánkok a kenyérben, Fonnyadt, rossz zöldségek, Tüdőbeteg túró és húsárak, „Véletlenül“ megdrágult hús, Udvariatlan kiszolgálás, a társadalmi j ellenőrök legutóbbi! portyáján I A társadalmi ellenőrök önkéntes és sokszor áldó- g zatokkal járó munkája g többször segített a keres- h kebelemben tapasztalt sza- g bálytalanságok és visszás- ti ságok leleplezésében. — A p legutóbbi portya, melyen a fi városi társadalmi ellenőrök ti részt vettek ismét igen u hasznosnak és időszerűnek e bizonyult. Az ellenőrök sze- it lencsére ott jelentek meg, b ahol a gondatlanság és É nemtörődömség ütött la- é nyát. r< Néhány ilyen villám-ellenőrzést tartottak már a s‘ doigozó kisemberekből, csa- gládanyákból, tisztviselőkből és egyéb foglalkozásbeliekbői álló ellenőrök, de ke- „ vésbé tapasztaltak ilyen mérvű gondatlanságot, mint b legutóbb. Meglepő, hogy a,*« legtöbb baj, mindig, és mint» a legtöbb helyen — a ke-* nyérsütéssel, szállítással és* árusítással volt. A Kenyér-* gyár II. számú üzeméből* például nem eléggé tisztaj kocsival szállítják a bol-? tokba a friss kenyeret. —* Nem használják terítékülj a ponyvát és a munkások J cipőjükkel szennyezik aj kocsit. Ebből az üzemből I sületlen kenyeret küldtek! a 73-as boltba, amit ki! kellett cserélni. ! Ettől veszélyesebb és* elképesztőbb eset fordult* elő a Kenyérgyár III. sz.J üzemében, ahonnan üveg-J szilánkokkal szennyezett ke. * nyér került a fogyasztók! : asztalára. Felelőtlen, fi-5 gyelmetlen munka okozta! a komoly következmények-! kel járható szabály talansá-! got. | Fonnyadt és régi, szintet élvezhetetlen zöldséget árul-* tak a földművesszö vetke.J zeti zöldségboltok a város-! ban és a piacon. Nem gon-Z doskodtak friss áruról a* fogyasztók rovására, — él-* ve monopolhelyzetükkel. A* városi tanács kereskedelmi ♦ osztálya segített ezen a* helyzeten és az ellenőrzés*!1 után intézkedett, engedélyt}u adva a piacon a kemecsei»r£ állami gazdaságnak zöld-*“ ségfélék árusítására. Re-» v méljük, a kemecseiek fel-* ^ veszik sikerrel a versenyt|ri a szövetkezetekkel ésmin-*P taárut. friss és élvezhetője újdonságot hoznak a vá-t t fosnak. • A piaci ellenőrzéskor} f olyan eladókkal találkoz-1 “ tak az ellenőrök, akik en-X K gedély nélkül és a legese-*1}' kélyebb egészségügyi köve-*f telmények mellőzésével* í; próbáltak eladni vágott ba-j17 romilt. A kedvezőtlen áru-|ÍE silókat azonnal kitiltották*21 a piacról. A vágott barom-* t; fiákkal kapcsolatban igyek-J szünk megjegyezni, hogy!11 ezzel még nem lett meg-} oldva a város vágott ba-Jv romfival való ellátása. Jó* lenne, ha a többi városok* példájára, nálunk is hoz-ík nának hatóságilag a piacra,* Ci vagy a boltokba vágott* a baromfit. Igen szükséges *a és jól elkelne. |r. Két személy túrót ésjh húst árult a piacon. A tü-Jt* zetesebb vizsgálat kider.-t r: 'ette, hogy mindketten tü-J V tíőbctegek és egész család-ja juk fertőző betegségben j1"' szenved. El kellett hagy-» V niok a piaci standokat. .Fi-Ín gyelmeztető volt ez az eset,* hogy többször is kell el-* fi lenőrizni a hygéniai köve-J s telményeket piacon és bő!-} A húsboltokba is ellátogattak a váratlan vendégek. A Rákóczi úti 52-es húsboltban rendet, tisztaságot és udvarias kiszolgálást tapasztaltak. Ellenben a Dózsa György útiban a 16 forintos húst három forinttal drágábban mérték. Találtak még visszásságot a Rákóczi utca sarkán lévő italboltban, ahol sör helyett habot mértek. A Béke-mozi büfféjében régi. élvezhetetlen krumplicukrot és kútvízzel „erősített” szódavizet tettek a vendégek elé. Több helyen udvariassági kifogások merültek fel. A Széchenyi utcai zöldségboltban nem azt adják a vevőnek, amit kér, hanem arról akarják meggyőzni, azt vásái öljön, amit ok ajánlanak. A faipari vállalat hulladékait árusító eladónő nélkülözi a legminimálisabb előzékenységet is. Későn jár be, s kezdi meg a hulladék osztást, esőben nem szolgál ki. Ilyen tarkaságok fogadták a társadalmi ellenőröket, akik napi munkájuk mellett mindannyiunk érdekében szétnéztek nyitott; szemmel és füllel a városban. Reméljük, többször is; hírt adhatunk portyázásaikról s észrevételeik; megértésre találnak. (Páll G.)j As élet kapujában IV emrég ballagtak a fiatal „véndiákok". Olyan ez ^' az évenként visszatérő . kedves szokás, mint cseresznyeérés a nagy gyümölcsösben, — tavaszi virágzás után egyszerre, szinte váratlanul piroslani kezdenek a fák. Váratlan minden ballagás. Hát ismét elmúlt egy év? S mindig újak. és újak lépnek arra az útra, amely az iskola padjaiból az érettsségihez vezet, munkához, vagy felsőbb is„v..^oa. S a nap izgalma túl íép az iskola kapuján:;; érzi a város, érzi minden ember. Benkő Borbála is ballagott a Zrínyi Ilona Leánygimnázium. növendékei között. Fehér matróz-blúz..; csillogó szem, dobogó szív. Hiszen egy éleiben -.„ak egyszer van ballagás..; Mi a helyzet a családi sörrel ?! A sörkedvelők egész seregének okoz fejtörést és* nem kevés bosszúságot, hogy a családi sörös üvegek * nincse -1 tele. Mikor a hiányzó sörmennyiség után ér-J deklődünk, rendszerint az a válasz, hogy „így szabá- „ lyos”, „nem szabad teleönteni az üveget, mert szét-} pukkan." X Felvilágosításért fordultunk kint jártunkkor a Kő-! bányai Sörgyár kisvárdai kirendeltségéhez, mert a hoz- • zájuk tartozó mezőladányi 3-as számú italboltban fel-* tűnőén kevésnek találtuk az elénk tett családisört. ♦ Megtudtuk Kalla Emiltől, a kirendeltség vezetőjétől, hogy sajnos hiába fáradozunk a két deci sör viszaszerzését illetően. Szabvány írja elő, hogy a családi sörösüvegeknél a nagyobbnál, — amely körülbelül másfélliter — 12 centi híjának szabad lenni a dugótól számítva, a kisebb üvegeknél, mint a Délibáb. Kinizsi 5— 6 centi a megengedett hiány. Legutóbb Lengyelországtól kaptunk családi sört és a lengyel üvegek valamivel karcsúbbak a mienknél és ez.ért tűnt oly kevésnek a sör. de a szabvány szerint töltötték meg az üvegeket. Kiderült, hogy miután a családi sör nem literre, vagy- decire vásárolható, csak cirka másfél litert kap a fogyasztó szabványosított hiánnyal. Hiába, bele kell törődni, a szabvány, az szabvány, — mit csináljunk, ha jobb szabvány nincs... »*♦«*«♦»•*♦♦•***** Kérek egy kapitányt... Szabó-varrá I tanfolyam indul újra a József Attila Mű-J velődési Házban. Az esti J tanfolyam június első nap-? jaiban, két délelőtti tanío>am pedig július elsején. Nem mindennapi látvány volt. amikor a Zrínyi veszi kezdetét. Mindkét» leánygimnázium 128 növendéke, négy teljes negyedik anfolyam hat hónapig tart.? osztály járta be „utoljára" az iskola folyosóit, a régi tantermieket, s állt fel hoszú sorba. Büszkeség ez ,a leányoknak, az intézetnek, de büszkeség megyénknek, szocialista kultúránknak is. Mindannyiunknak. Beiratási díj 10 forint. Azt isti tanfolyam díja havi 601 formt, a délelőttieké 50 forint. (Hammel József felvételei) 1,25 millió A h telek megkönnyítik az új technika bevezetését Franciaországban katonákat lehet bérelni házi ünnepségekhez. Bárki bérelhet magának gárdistákat, akik az ajtó előtt tisztelegni jogadják a vendégeket. (Egy díszruhás kapitány tarifája félnapra magyar pénzben kb. 120 forint, egy lovaskapitányé 144 forint. Ezzel szemben a közkatonáért csak 54 forint, a lovas közkatonáért pedig 66 forintot kell fizetni.) Az éjfél utáni óradíjakhoz még pótdíj is jön. A megrendeléseket négy héttel előbb kell leadni, Jrnodcrnehh :1- ^ - fajta (Volksstimmc.)*lesz az NDK-kan. Szépen haladnak a lipcsei» A erfurti Német Hitel- Könnyűbetonmű építési * bank ebben az évben keremunkálatai, amely még az’ken 2 millió DM-bcruházási év harmadik ne<?ved“bent 1 ítélt adott főbb -’’amosímegkezdi a hatalmas töm-*tctt üzemnek 2—4 évig terbok termelését. Az új beton-Ijedő időre. Ezek a hitelek mi. amelynek építési mun-’ mindenekelőtt megköv uvítík ká'rtaira és műszaki fejsze-1 az új technika bevezetését, relésére a városi tanács 1.25? Pl. az erfurti ..Henry Pols" miihó DM-át fordít, a leg-?nevű ollógyár e°v rsneseszgyárjtergályozó gépet tudott vásárolni. A gyár ezzel az új * Mfirkisch-Bucholz kis Iíalu Berlin kapui előtt. Egy koratavaszi napon egy szomorú idősebb asszonnyal állunk a Dahme folyó partján. Arcán soha el nem múló nyomokat hagyott a fájdalom. Amikor, most kezét felemelve az irányt mutatja, halkan így szól: „Itt láttam az én Rudimat utoljára!” Ki volt ez a Rudi, és hová tűnt? : * . ♦ Tavasszal történt, tizen• két évvel ezelőtt. A háború * csaknem véget ért már. Az * amerikai csapatok elérték iaz Elbát, a szovjet hadse- X reg utolsó nagy offenzívá| jára készült az Odera-froim tton. A birodalmi kancellá♦ ria bunkerjában, a berlini * Wilhelmstrassén, Hitler át♦ adta a 12. hadsereg főpa- J rancsnokságát Walter j Wenck tábornoknak és azt i mondta neki: X — Wenck, az ön kezébe | teszem Németország sort sál! j Alig két héttel később le* győzték ezt a fasiszta Né-Az áldozatok kimondják fis ítéletet: metországot. Közvetlenül mielőtt a szovjet katonák megrohamozták a birodalmi kancelláriát, öngyijkossága előtt Hitler utolsó rádióbeszéde így hangzott; „Jelentsék nekem azonnal, hol marad Wenck hadserege?” Ebben az órában egy király-tigris páncélos Beelitz térségéből nyugat felé száguldott az Elba irányába. Walter Wenck lovagkeresztes tábornok, Hitler utolsó reménysége, menekült az amerikai csapatok felé. A snájdig tábornok mögött tízezerszámra feküdtek Brandenburg erdeiben a halott gyermekek és katonák, és nyomában a kétségbeesett szülők kiáltása s a gyilkosra szórt átkai hangzottak. Walter Wenck azonban eltűnt, nem érhette utói a nép haragja. Évekkel később amerikai lapok hírül GYILKOS! tokban. adták, hogy az egykori tábornok, mint Peron argentínai fasiszta diktátor katonai tanácsadója működik. Később nyilvánosságra került, hogy Wenck egy bochumi kohógyár vezérigazgatója. Havi fizetése 6000 DM. 1956 őszén Hitler birodalmi kancellár utóda, Adenauer szövetségi kancellár magánkihailgatáson fogadta Walter Wenck szolgálaton kívüli tábornokot. Csak ma tudjuk miért. A bonni hadsereg új főfelügyelőjének „keleti tapasztalatokká!'’ és „az utolsó emberig való kitartás fegyelmével" kell rendelkeznie. A neve: Walter Wenck. ★ Märkisch-Bucholz falucskában, a Dahme partján ott áll Melchert néni és. arról mesél mi történt azon a tavaszi napon 1945-ben. Tizennégy éves Rudi fiát, aki éppen az állatokat etette, egy Wehrmacht őrjárat vitte el az udvarról. A jelszó: „Wenck tábornok fel akarja szabadítani Berlint!” Az anyának nem is szóltak. Rudi a faluvégi hídnál állt, páncélököllel a" kezében. Ott látták utoljára. Aztán elindultak a Wenck tábornok „végső győzelme” felé. Néhány nappal később holtan találták meg Rudit az erdőben. Továbbutazunk a brandenburgi falvakon keresztül, ahol a 9. hadsereg csapatainak a Wenck-féle 12. hadsereg egységeivel egyesülniük kellett volna. Az út végnélküli sírokkal teli mezőkön vezet keresztül Halbe felé, amelynek temetőiben több mint 20.000 katona sírja van. A községi tanácsnál bepillantunk a halottak jegyzékébe. 1927, géppel nagyobb teljesítményt érhet el. A könny 3- 'pari üzemek közül pedig ez' erfurti gvar a.kapott hitelből új halfüstölőt vásárolhatott. így az új berendezéssel a gyár’gépesítette a halak . füstölését és ezáltal emelte a munka termelékenységét. 1928, 1929, sőt 1930-as évjárat. A fiatal fiúk ezrei mellett sokan feküsznek, akik koruk szerint apjuk lehettek volna. Az elesetteK közül 12.000-nek még mai napig sem tudják a nevét. Azután a Michendorf melletti Zauchwitz-ben voltunk, ahol a háború sebei még mindig nem hegedtek be. A templomnál találkozunk egy öreg paraszttal, Schneider bácsival, aki így mesél: „Wenck tábornok egy tüzérségi megfigyelőt állított a templomtoronyra. 4 nehéz üteg állt az iskola udvarán, ezek állandóan j tüzeltek. A falu S0 száza- I léka elpusztult”. Nehezen ejti ki az öreg paraszt a ! szót: „Gyilkos az a ' renck!” Aki a halbi temetők csenj des sírdombjait a mär- J kisch-bucholzi síró anyát és a zauchwhtzi új udvarokat látta, felismeri az egyszerű igazságot: félre Wenckkel, Soeidellel és Adenauerrel. Németországnak békére van szüksége. Albert Bori; . (A Frau von Heule c. lapból) Egészségügyi előadássorozat indul a József Attila Művelődési Házban A József Attila Művelődési Ház 3 előadásból álló orvos-egészségügyi ismeretterjesztő előadássorozatot indít. Az előadások témái: Tüdömegbetegedések; Rákos megbetegedések: Hogyan óvjuk egészségünket': Az első előadás e hó 30-án csütörtökön délután 6 órai kezdettel hangos filmvetítéss-il egybekötve lesz megtartva. Előadó: dr. Jesztrebényi Ernő főorvos. Régi hiányt pótol ezzel ez értékes közérdekű előadássorozottal a művelődési ház. Az utóbbi időkben igen keveset hallhattunk hasonló egészségügyi előadásról. A sorozat témaválasztása pedig arra utal, hogy gonddal lett megválasztva. Valóban szükséges és hasznos lesz. Köszönet érte. — Követendő példának tartjuk. Egyúttal figyelmébe ajánljuk az iskolák, üzemek és vállalatok, társadalmi szervek vezetőségének, hogy az előadássorozaton minél nagyobb számú hallgatóság jelenjen majd meg.
