Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-26 / 121. szám

(Pal- május S8, vasárnap KF.LFT >1A fi V ARORSZ AG Igazat Biztosat Szépét ö Sástó |otő jeröl Nemrödi András: A mélyfúrás első 200 méterét már le is cementeztük, Dankó János igazgató: Az utóbbi években a Sóstó el­vesztette fürdő jellegét.. Jakab János szálloda-vendéglő vezetője: Otthonossá és kellemessé tesszük az üdül ést. Legyen jogutód, vagy ]Ti vagytok ne a nyírbogdányi | a jövendői Petőfi 1 Ss ? Sók írás jelent már meg a mi szép Sóstófürdőnkről, annak zöldlombos, árnyas sétányairól, ózondús leve­gőjéről, strandjáról és min­denről, ami oly vonzóvá teszi ezt a kedves kirán­duló- és üdülőhelyet. Most azonban egész más fajta riportot írunk. Arról írunk, hogy éjjel-nappal dolgozik a fúrógép, augusz­tusban a sóstói gyógyforrás vizében akarunk fürdeni. Arról, hogy a fürdővállalat egy modern fürdőtelepet jeiesít és vissza akarja sze­rezni a Sóstó országos hír­nevét. De beszéljenek azok, akik most hivatva vannak arra, hogy ez a fejlődési folyamat meg is induljon... 200 méter mélységben A Lottó nyerőszámainak megjelenéseit sem várják olyan izgalommal a nyír­egyházi dolgozók, mint a sóstói fúrás eredményeit. Ezért kértük meg a mély­fúró vállalat üzemvezető­jét, Nemrödi Andrást, hogy tájékoztasson bennünket a munka eddigi állasáról. — Éjjel-nappal megállás ■nélkül dolgozunk, nincs szünet egy percre sem. örömmel mondhatom, hogy elértük az első 200 métert. Ez a fúrási munkánk első jelentős állomása. Ma éjjel a leásott csöveket 200 mé­terre le is cementezzük, ne hogy az esetleg feltörő gáz zavart csináljon. — Mint elismert szakem­berek mit remélnek ettől a fúrástól? — Jóslásokba nem aka­runk bocsájtkozni, nem is lehet, de reméljük, hogy megtaláljuk azt a forrást, melynek gyógyvize nem­rak a Sóstó, hanem a vá­ros fejlődésében is komoly fordulatot fog jelenteni. — Legutóbb hol értek el jelentősebb eredményt? — Szegeden dolgoztunk é„ a Haladás TSZ területén végezünk fúrási munkála­tokat. 1013 méteren 41 fo­kos melegvíz forrást talál­tunk. Itt is arra számítunk, hogy 1000—1100 méter mélységben megtaláljuk a kereset gyógyforrást. Reméljük, hogy így lesz. Elköszönünk Nemrödi And­rástól és Dankó" Jánost, a fürdővállalat igazgatóját keressük fel. Megkérjük, hogy beszéljen terveiről, a Sóstó fejlődéséről. Visszaszerezzük a Sóstó országos hírét —s- Az utóbbi években —* mondja Dankó elvtárs — a Sóstó elvesztette fürdő jel­legét. Üzleti vállalkozás volt, beruházást nem esz­közöltek, csak azon fára­doztak, hogy a Sóstó minél több hasznot hajtson. Nem törődtek azzal, hogy az üdülök vagy kirándulók igényeit is kielégítsék. A fürdővállalat feladata lesz, hogy a Sóstó-gyógyfürdő­nek visszaszerezze országos jó hírét. — Milyen beruházást esz­közöltek eddig? — Elsősorban rendbe­hoztuk a Sóstó parkjait, sé­tányait. Berendeztük a Svájci-lakot, megnyitottuk a fedettuszodát, melyet té­­len-nyáron üzemeltetni fo­gunk. A csónakázót felsze­reltük vízikerékpárral, gu­mimatracokkal, új csóna­kokkal. A strandot korsze­rűsítettük, a kabinokat rendbehozattuk, büfét­­cukrászdát létesítettünk. Korcsolya• és ródlipálya —>• A téli sportra is nagy súlyt helyezünk. Korcsolya- és ródlipályánk is lesz. .4 szállodát fűthetővé tesszük. Az étterem kistermében •modern felszerelésű esz­presszót rendezünk be. Ar­ra is gondolunk, hogy kü­lönböző rendezvényekkel szórakoztassuk a fürdőven­­dégeket. A Sóstó nem csak kirándulóhely lesz, hanem az üdülők, fürdőzők kelle­mes otthona. Milyen lesz a kiszolgálás ? Mit mond Jakab János, a szálloda-vendéglői részleg vezetője? — Legfontosabb program­pontunk: jót adni vendé­geinknek. Bevezetjük a ha­gyományos pénteki haiva­­csorát. Étlapunkon állan­dóan szerepel a bableves füslölthússal. De rendszere­sítjük hetenként a hurta- Jiolbász vacsorákat is. Kü­lönlegességünk a „sóstói­­tál”, mely különböző sül­tekből és változatos köríté­sekből áll. Azt magunk is megálla­píthatjuk, hogy a kiszolgáló személyzet a lehető leg­jobb. Nagy tömegek esetén is biztosítani tudja a gyors és előzékeny kiszolgálást. Mester Zoltán, a jazz-ze­nekar vezetője háröm szo­bán foglalja össze program­ját: jó zenét adunk. A Sóstó tehát felkészült a nyári fürdőszezonra. Most már az Időjárástól függ hogy ebből a szép program­ból mi valósul meg. Farkas Pál. Gyermeknap a nyíregyházi úttöroházban A gyermeknap már szom­baton megkezdődött Nyír­egyházán. A délelőtti órák­ban az óvodákban kedves kis ünnepségeket rendez­tek. A Körte utcai óvodá­ban a szülők által felaján­lott összegből süteménnyel és játékokkal kedvesked­tek az apróságoknak. A me­gyei úttörőházban szomba­ton délután tartották a gyermegnapot, amelyen Ju­hász György igazgató kö­szöntötte a kis pajtásokat, majd közös uzsonna volt. Az uzsonnához a tejet a tejipari vállalat dolgozói ajándékozták. Ezután az ünnepség résztvevői közö­sen nézték végig az „Ök voltak az elsők’’ című kom­­szomol életéről szóló szov­jet filmet. Az úttörők egé­szen az esti órákig együtt maradtak, közösen szóra­koztak. ,.~a*. Itt leváftadől ÜZLETI VÁLASZLEVELEZÖLAP I Ez a küldeménv I belföldre közön- j séjjesként Mr- I mentesítés nélkül I is feladható. Az I | esedékes díjakat | kézbesítéskor címzett fizeti. Állami BiztoHÍtő Sajtó csoportjának (. **• BÚD 4P ESI IX, Üllői út 1. . l^ogas kérdés s bizony ■ o^agosan c.o.oruui. Az ellenforradalom idején az eszmei zűrzavar sodrá­sara, a nyílt, vagy burkolt terror hatására sok terme­lőszövetkezet feloszlott. — Ezeknek a szövetkezetek­nek egy része több-keve­sebb létszám vagy va­­gyonbeli csökkenéssel visz­­szaaiakult; mások nevüket változtatták meg; míg egy harmadik rész a névvál­toztatással együtt szakított a régivel. Ez utóbbi eset velejárója jelentkezik aa így megalakult szövetke­zeteknél: Maradéktalanul szakítanak, vagy a jog­utódlás alapján alakulnak újjá? . Ez a kérdés foglalkoz­tatja a ny-irbogdányi Petőfi Termelőszövetkezet veze­tőit, tagjait. Az ellenforra­dalom előtt méltán voltak büszkék a Patizán TSZ-re. Mindenük megvolt. Állatál­lományuk, szép tehenésze­tük már a múlté. Mindent szétmartak, semmi sem maradt, csak az épületek. A szétugrás után jóné­­*"*■ hány hónappal, már­cius közepén alakult meg aztán hivatalosan a Petőfi TSZ, amibe a Partizánból 50, a Dózsából 8 és az egyéniek közül szintén 8 tag lépett be. A szervezke­dés, tervezgetés már sokkal régibb, mint a megalakulás. Igaz, még a kora tavaszi kibontakozás idején sem­minden lábasjószágot elkótyavetyéltek és „előttünk áz özönvíz”, ősz szűk, amit oszthatunk jel. szóval riiég a múlt évi jö­vedelemadóra eső 132.000 forintot is kiosztottál«. Ügy­annyira mentek az osztás­sal, hogy az állam iránti tartozások esedékes vissza térítésének összegét, mun­kaegységenkénti 3 forint zárszámadási túlfizetéssel megrövidítették. Ez pedig már erősen a volt törzsál­lomány és az épületek fe­dezetéből létt elnyírbálva. Most, amikor dönteniük kell, egy alaposan megcsonkított jogelőddel állnak szemben zösség akkori vagyonának a visszaállításáért mindenki felelős anyagiakban is. A törvényesség érvényréjűtta­­tásával, az októberi idők­ben volt vezetőségnek a végleges elszámoltatásával ki kell bogozni, kik meny­nyi közös tulajdonhoz ju­tottak az alapszabály meg­sértésével. bben a lezülleaztésben ha nem is közvetlenül és tevőlegesen, — a jelenlegi tsz,., tagságának az akarata vagy hallgatólagos hozzá­járulása érvényesült. Az oktalanul szétosztott ja­vakból minden tag részese­dett a volt Partizánban. — Következésképpen a kö­zi volt tsz. követelhet A régi tsz-nek, a Parii zánnak, a joga el­avulás nélkül mindaddig fennáll, amíg valamilyen követelése van bárki irá­nyában. A követelés orosz­lánrésze — egy percig nem kétséges, — volt tagjai felé irányul, akik a javakat fel­élvezték, túl a megengedett határokon. Maradjanak csak nyugodtan a jogutódok s ők maguk is, mint „örökö­sök” állítsák vissza a volt Partizán TSZ régi jó hír­nevét, becsületét. Szorgalomban, serénységben nincs hiány A szorgalomban, a mun­­kavégzésben nincs is, hiány. Nagyobb a munka­kedv, mint bármikor. Elül­tették a dohányt, most vég­zik a burgonya kapálását, a napraforgóét pedig már be­fejezték és egyeselik a cu­korrépát. Az állatállomá­nyuk sem a tavasszal vett pár lóból áll, hanem 8 anyalovuk és 8 darab tehe­nük van. Az utóbbiak kö­zül hatnak van borja. — Ügy számítanak, hogy az idén tovább növelik a szarvasmarha állományt s vásárolnak még őt tehenei — aminek az árát, mint mondják, a nyolc darab ta­vasai tejeléséböl össze le­het rakni. A másik jó jö­vedelemforrásuk a 30 hol­das gyümölcsösük, amiről 100 mázsa almát számíta­nak leszüretelni holdan ként, ahogy a terméskilá­tás mutatja. Begyógyul a seb [Vagy a seb, amit az el 1 lenforradalom okozott a bogdányi termelőszövet­kezeteknek, de már szépen gyógyul. Ha továbbra is megmarad az utóbbi időben kialakult akarategység, ak­kor két éven belül úgy megerősödik a Petőfi TSZ is, hogy csupán emléke ma­rad az elmúlt ősz fejvesz­­tettségének. (—u. —s.) Különvonat indul június 2-án f Sárospatakra ; Az IBUSZ június 2-án dolgozó hétvégi különvona­­tot indít Sárospatakra. A különvonat 2-án reggel kb. 6 órakor indul és kb. 22 órákor érkezik vissza Nyír­egyházára. Részvételi díj: 17.30, Ft, melyben* a vasútijegy ára foglaltatik. Két 10 éven aluli gyermek egy részvé­teli d;jat fizet. Jelentkezési határidő má­jus 30-án ltí óra. Jelentke­zés az IBUSZ nyíregyházi fiókirodájában, Kossuth tér 2. sz. alatt. Vigli Ildikó Bodor Gabi Kecskeméti Éviké Foto: Fény sző v. Nyit, Zrínyi Ilona u. 3, A Partizánból, Dózsából — Petőfi mivel kezdték — úgy mint; hajdani megalakulásukkor,; — de erős volt az elható- J rozás, s így az új elnöki megtakarított pénzén vet-! tek egy pár lovat. Ezzel és! bérfuvarosok segítségével! indultak meg a melegagyak! rakásával. Most tudták! meg, hogy milyen őrültség-! hez adták beleegyezésüket! amikor i

Next

/
Thumbnails
Contents