Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-26 / 121. szám
6 KELETMAGY AüORSZAG üj kiskönyvtársorozat A Biblioteca könyvkiadó Zenei kiskönyvtára megjelentetését készíti elő. A sorozat negyven kötetből fog állni, mindig négy kötet jelenik majd meg egyszerre, rendkívül ízléses, csinos kis gyűjtődobozban. A tervezet szerint évenként nyolc kötetet adnak közre, így a kiskönyvtár öt év alatt fogja elfoglalni máité helyéta zenekedvelők könyvespolcain. A Zenei kiskönyv-tár kötetei részletes életrajzot adnak majd a világ zeneköltölről, méltatni fogják műveiket, meghatározzák helyét a világ zeneirodalínában ts zeneköltészetében, illusztrációkat és kottapéldákat közölnek. A program pontosan meg is-határozta már a sorozat iyes csoportjainak összeállítását. Ezek szerint a következő csoportok jelennek meg egyszerre: Monteverdi, Schütz, Lully, Purcell—Coupenn—Rameau (egy kötetben), Bach, Händel, A. és D. Scarlatti— Bizett—-Gounod (egy kötet), Brahms, Grieg és Sibelius,' Ravel—Debussy, Richard Strauss, Bartók, Kodály— Bach fiai, Corelli—Vivaldi (egy kötet). PergolesetóJ Spontiniig, Gluck—Haydn, Mozart, Beethoven, Scubert—Rossini, Donizetti— Bellini (egy kötet), Verdi, Puccini—Weber, Mendelssohn, Schumann, Wagner—Berlioz, Chopin, Liszt, Erkel—Mosonyi (egy kötet) — Borogyin, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Csajkovszkij. A köteteket a legismertebb magyar zeneesztéták irjak, részben a régi generáció tagjai, részben a fiatal és legfiatalabb zenetörténészeink. Az első négyes csoport kézirata már nyomdában van. Elsőnek a Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert életéről és műveiről szóló kiskönyvek jelennek meg, Jelenet a „Két színésznő egy szerep című színes szovjet filmből. Legfőbb érték ember! l Mérgezésgvanusak a Mugyi Állami Gazdaságban Képünk „A kapitány és hőse” című magyarul beszélő nyugatnémet film két főszereplőjét ábrázolja. ♦ Május 17—20. között furtcsa módon, egyazon tüne$ tekkel három dolgozó, Csorí dás Andrásné, Kerezsi ' Lászlóné és Bcnke Erzsébet betegedett meg a Magyi Állami Gazdaság egyik brigádterülctcn, ahol Kiss Miklós a brigádvezetó, Ezek a dolgozók permetezést végeztek a gyümölcsösben, s ezt május 15-én fejezték be. Arzén mérgezés ? A beteg dolgozók kórházba kerültek s első megállapításra arzénmérgezés szimptomáját vélték felfedezni. A vizsgálat tart, a rosszuilét végleges okozóját még nem derítették ki, a három íolgozó közül kettő már elhagyta a kórházat, Tegyünk meg minden óvintézkedést! Ennyi csupán a hír, ami korántsincs befejezve, de már most fel kell hívni a számtalanszor ráfordított figyelmét a dolgozók testi épségének megvédésére. Állami gazdaságokban, minden egyéb "mezőgazdasági nagyüzemben évről-évre tartanak egészségügyi, balesetelhárítási oktatást. A talaj miazmái, a különféle ismert, vagy a dolgozok által kevésbé ismert mérgező védekező anyagok, a test felületét könnyen felsértő szerszámok stb. számtalan veszélyt rejtenek. Törvények védik a dolgozókat Törvényes eszközökkel is biztosítják a dolgozók egészségvédelmét. A különféle gyomor-, ideg- és bőrmérgekkel dolgozók számára kötelessége a gazdaságnak, de a termelőszövetkezetnek is, védőruhát, védő felszerelést biztosítani a munka végzéséhez. Ezzel legtöbb gazdaságban igen rosszul állnak. Nincs meg sehol a kaerő-igényét kielégítő létszámminimum ellátásához sem a védőöltözék. A fenti brigádterületen, ahol 1« ember dolgozik egy-egy permetezéskor, például egyetlen_ védőruha sincs s közönséges munkaruha is csak hét darab, ami az eléggé komplikált és a keverésnél még bonyolultabbá tett mérgező anyagok ellen igen keveset véd. SzakítiHiuk a közöm böseéggel Egy másik tényező legalább olyan súlyos egészségrombolást idéz elő, mint az első. Ott is előfordulthat baleset, ahol legalább részben biztosítják a dolgozók részére a védőöltönyöket. Ez pedig a dolgozók közömbösségéből fakad. A szakvezetők ismerve a veszély jelentőségét, ami ő rájuk is háramlik, ismertetik a védelem szabályait, kiosztják a védőfelszerelést, de már azt nem teszik meg, hogy kötelezzék a dolgozót azok viselésére is. Azok pedig több éves gyakorlatukra hivatkozva, vágj' azért, mert melegnek, kényelmetlennek találják, nem viselik az előírtaknak megfelelően, vagy sehogysem, A baleset oka mindig a gondatlanság, s ez a leggyakorlottabb dolgozóval is előfordul. Mi a teendő ezen a téren ? I Mindenekelőtt ne elhangzott és elcsépelt, elsekélyesített szó legyen a dolgozók egészségvédelme. Legyen az ember valóban a legfőbb érték. Vásárolják meg minden veszélyes munka végzéséhez a megfelelő védőfelszerelést ne csak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek is Ezt segítse elő és követelje l is meg a szakszervezet az üzemben mindenütt A felszereléseket az előírásnak megfelelő módon és időben adják oda a dolgozóknak s ellenőrizzék azok szakszerű használatát. A permetezéssel, vagy egyéb, az egészségre ártalmas munkával foglalkozók pedig ne húzódozzanak kényelemszeretetből az óvórendszabályok betartásától. (S. A.) normotavóci lromnánv Klára utazás a Budapesti ipari Vásárra Az IBUSZ f. hó 27-től megkezdte a jegykiadást a Budapesti Ipari Vásárra utazók részére. Az 50 százalékos utazási kedvezmény felutazásra május 2<>-án 0 órától június 10-én 12 óráig, visszautazásra pedig május 31-ének 16 órájától lehet igénybe venni; A jegyváltás körül, a nagyforgalom miatt, elkerülhetetlen torlódások végett, az IBUSZ a menetjegyet elővételben az utazás( előtt 2 nappal már kiszolgáltatja. A kedvezményes igazolvány, mely az utazáshoz szükséges, az IBUSZ-ban szerezhető be. Kérjük az utazó közönséget, hogy mind felvilágosítás, mind utazásával kapcso atosan bennünket, Kossuth tér 2. sz, alatti helyiségünkben k®-' res-.n fel. A SZTYEPPE MELYEM A. Szerbín tudósítása a kusztanaji sztyeppekről Szurgutonov repülő felfedezése A végtelen kusztanaji sztyeppe a legnagyobb szovjet -ipari központoktól — Cseljabinszktól és Magnyitogorizktól — délkeletre húzódik. Nyolc évvel ezelőtt egy fagyos márciusi reggelen e terület felett repült gépével Mihail Szurgutanov pilóta, hogy postát szállítson Kusztanajba. Hideg, de tiszta volt az idő és a gép pontosan a megjelölt célpont felé szállt. A pilóta érdeklődve figyelte az alatta elsuhanó tájakat, majd a kis tavat és a mellette emelkedő dombocskát. A legenda szerint a tó partján valamikor egy Szerbaj nevű kozák lakott. Halála után róla nevezték el a tavacskát. Hirtelen azonban szokatlan csattogást észlelt. Ránézett az iránytűre, amelynek mutatója össze-vissza szaladgált. A tájoló sem mutatta pontosan az északi irányt. De amikor a gép eltávolodott a tótól, a mutatók megnyugodtak. Szurgutanov ezt az érdekes jelenséget e'mondta a kusztanaji geológusoknak. A geológusok elhatározták, hogy kivizsgálják a jelenség okét. Gazdag érclelőhelyek A repülő expedíció érzékeny geofizikai műszerekkel felszerelve hamarosan elindult útjára. A megjelölt helyen a műszerek többezer gamma erősségű mágneses tért jeleztek. Mindez arra engedett következtetni, hogy a Szerbaj-tó körzetében gazcU g érclelőhelynek kell lennie. A légi megfigyelések a tó és a domb több kilométeres körzetében is . lágneses eltérést fedeztek fel. Most már földi kutatásokkal a kusztanaji sztyeppe mélyén számos nagy lelőhelyet tártak fel. Így például a kocsari mágnesvasérc és az ajati és liszakovoi borii' vasérctelepeket. fiz első tél 1955. júliusában a kusztanaji sztyeppén megkezdték a szokolov-szcrbaji ércelőkészítőmű építését, A z | építők legtöbbje Magnyi- I logorszkból, Tágiiból és lseljabinszkból utazott a sztyeppére. Az első kemény tél komoly megpróbáltatásokat hozott az épí.5k számára. A párt- és komszomolszervezeteknek minden erejüket meg kellett feszíteniök, fiogy a kollektívát egységesen a nehézségek leküzdésére vezessék. Napról-napra kitartó harcot folytattak a munkástelep normális életéért, a víz, a tüzelő és fűtőanyag zavartalan biztosításáért. Az építők még jól emlékeznek arra a teli estére, amikor egy súlyos beteg soffőrt szállítottak a telep ambulenciájára. Azonnali vérátömlesztésre lett volna szükség, de a dühöngő vihar minden repülő és autóközlekedést lehetetlenné tett. Skkor az építők maguk jelentkeztek az orvosnál éj felajánlották veriik 't n hrtrg számára Ez a tél még sok más pillanatot is hozott, amely állhatatosságot, kitartást és hősiességet követelt az építőktől. Ma már azonban sok mindenen túljutottak. Megépült a vasútvonal, amely biztosítja az összeköttet ést a nagyobb városokkal. Az építkezést mind jobban ellátják technikai berendezésekkel és építőanyagokkal. Harc az ércért Az építkezés kezdetén még alig segítette gép a dolgozók munkáját, de ma már számos exkavátor könnyíti és gyorsítja míg a feltárást. Az építőknek több, mint százmillió köbméternyi földet kellett kiemelniük. E munkálatokban különösen Vlagyimir Ott kommunista exkavátorkezelő brigádja tűnt ki. Gépeikkel ők emelték ki először a milliomodik köb- i mrlrr földel, s ezért az építkezésen tréfásan „milliomosoknak” nevezik ókst. Éjjel-nappal folyik a harc az ércért. Huszonöttonnás önkiürítő gépkocsik három műszakban hordják a földet. Az ércréteget a déli részlegen 21 méter mélyen érték el. Északon már 100 méter mélyre kelleti leásni. A magnyitogorszki és cseljabinszki kohók mar az idén megkapják az első kusztanaji ércszállitmányi, 1960-ban a Szskvlov— Szeró j-i érc-lökészítőmű 5.6 millió tonna ércei dolgoz majd fel. Az SZKP NX. kongresszusának irányelvet a fenti ércHökisz torna kapacitását évi 10 millió tonnában állapította meg. Ehhez azonban még további nagyméretű építkezési munkálatok szükségeseit. ÍQV például mintegy 100.000 köbméter beton és vasbeton brrpttése, több mint H l 000 torma, vasszerkezet összeszerelése és a kombináton belül 300 kilométernyi vasúti sin lefektetése. r Épül „Rudnij“ városa A kombináttól négy kilométerre emelkednek a magasba az új város első ház~i. Rudnij sokemeletes házaival, széles utcáival hamarosan nagy és szép várossá fejlődik. A látogatónak először úgy tűnik, mintha a föld alól nőnének ki a toronydaruk hatalmas nyilai, amelyek játszi könnyedséggel emelik helyükre a nehéz betontömböket, Rudnijban már több mint 50.000 négyelméternyi területen építettek lakóházakat, kulturházat, mozit, kórházat, bölcsödé if óvodát, iskolát, éttermeket, áruházakat és más kullu-' ralis intézményeket. ★ így pezseg az élet a húsz-' tanaji sztyeppéken. így hirdetik a dolgozók hősies munkáját íz újabb ércszállítmányok, az épülő vasutak és a macasió há- 1 zak .,; 1957, máj ns 28, Tasámap Filmszínházaink műsorából
