Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-25 / 120. szám

KELETIM AGY AUORSZÄG

1957, május

Egy miniszteri rendelet vég rehajtása

Kiszálláson a megyei növényvédelmi

felügyelővel

A Földművelésügyi Minisztériumnak van egy rendelete az amerikai burgonyabogár keresésével kapcsolatban. A rendelet szerint a keresés egyik formája a társadalmi keresés, amit a községi tanács szervez bizonyos időközönként. E rendelet szerint a kijelölt napra annyi keresőt kell szervezni, hogy minden hold burgonyára egy személy jusson. Megyénkben az első keresési napot május 20 és 26-a között kell megtartani. A járási tanácsok a községi tanácsokkal megbeszélve megállapították, hogy melyik községben mikor lesz a kereső nap. Ilyen ütemterv birtokában indultunk el 22-én Hoványi Ferenc megyei növényvédelmi felügyelővel.

Napkoron a terv szerint 23-án kellett volna a keresését végrehajtani. Tanácselnököt, mezőgazdasági felügyelőt nem találtunk, így a vb. titkártól tudtunk meg egyet-mást. Ebből a beszélgetésből annyit lehet leszűrni, hogy doboltatták és talán jönnek néhányan keresni. Dolgozó parasztokkal beszélgetve megállapítottuk, hogy tudnak a keresésről, de arról nem, hogy szervezetten kell végezni egy bizonyos napon. Ebben a községben azt is megállapítottuk. hogy a földművesszövetkezet és a községi tanács kqzött nem olyan a kapcsolat, amilyennek lenni kellene. A tanácstitkár szerint hiány van a községben rézgálicból. A földművesszövetkezetben pedig azzal találkoztunk, hogy a leszállított 50 mázsának még egy harmada sem fogyott el. Inkább mészből van hiány, mert az igényelt 200 mázsából még egy kilót sem kaptak.

Biri községben sem jobb a helyset

Itt 22-én, tehát azon a napon kellett volna lenni a keresésnek, amikor ott jártunk. Igen, csak kellett volna, hiszen a keresés szakmai irányítója a mezőgazdasági felügyelő nem is tartózkodott a községben, bent volt a járási székhelyen. A dobolási könyv szövege itt is csak egyéni keresésre szólította fel a termelőket. A községi tanácselnök néhány nappal előbb vette át hivatalát, így a rendelkezést nem is ismerte. Teljesen eredménytelen még sem volt a kiszállás, mert a községben a nyárfákat meglepte a fűzíaszövőlepke. Hoványi elvtárs felhívta a

tanácselnök figyelmét, hogy lépjen érintkezésbe a növényvédő állomással, ahonnan kijönnek és elvégzik a permetezést. A tanácselnök panaszkodott, hogy az egyik termelő nem végzi el a nagyobb területű gyümölcsösén a szükséges védekezést, mit tegyenek vele. Erre is megkapta a választ: 1951-ben megjelent FM rendelet alapján írásban fel kell szólítani. Amennyiben erre sem hajlandó elvégezni a szükséges védekezést, úgy a rendelet értelmében a gyümölcsösét ki lehet sajátítani.

Nagykállóban

A burgonyabogár keresési nap Nagykállóban 23-ra volt kitűzve. A tanácselnök elmondotta, hogy készülnek, de az előírást nem tudják betartani. A községben van 2300 hold burgonyavetés. Ez azt jelenti, hogy 2300 embert kellene mozgósítani egy napra. Ez elképzelhetetlen. Természetesen az sem elfogadható szám, amit a tanácselnök mondott, hogy körülbelül 50—60 fő jön össze.

Hoványi elvtárs javasolta, hogy ilyen nagyhatárú községekben ne egy nap alatt akarják elvégezni, , hanem határrészenként szervezzék a keresést.

Néhány megjegyzés

Ezen a napon még több községben, tsz-ben is megfordultunk, de a kép azonos volt a fentiekkel. Sőt az egyik tsz elnöke olyan elbizakodott kijelentést tett, hogy semmiféle veszély nincs, ők ebben az évben még nem is keresik a burgonyabogarat. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy az említett rendelet mire végrehajtásra kerülne, elhalványul, szinte dobolási szöveggé válik. Gondolkozni lehetne azon is. hogy nem túlzott követelményeket állít-e fel a rendelet ilyen nagy burgonyatermő községekben, mint itt vannak Szabolcsban százszázalékig végre -lehessen hajtani a tömegkapcsolatnak azon a fokán, ahol a tanácsaink jelenleg tartanak. Szerintem ilyen nagy tömeget mozgató munkának az előkészítését sokkal hamarabb kellene kezdeni. A párt és tömegszervezetek bevonásával már télen oktatás formájában meg kellene beszélni az ilyen teendőket. Különösen nagy szerepet vállalhatnának ebből az ifjúsági szervezetek. Mezőgazdasági állandóbizottság és termelési bizottság ülésein hónapokkal előtte kellene foglalkozni ennek a feladatnak a végrehajtást irányító tizes csoport vezetőivel, akik aztán az utcájukat megszerveznék.

Ilyen előkészítések nem voltak, de a jelenlegi adottságokat figyelembevéve is azt kell mondani, hogy többet tehetnének a községi vezetők a rendelet végrehajtásáért. Nálunk sok millió forint megtaka. rítást jelent az, ha meg tudjuk akadályozni a burgonyabogár olyan elterjedését, hogy permetezni kelljen a 100.000 holdat kitevő vetésünket.

Csikós Balázs

Emelkedik j a csehszlovák! dolgozók i életszínvonalai

A népi demokratikus? Csehszlovákia Közep-Euró-T. pa egyik legfejlettebb ipari* országa. Évről-évre emelke-j dik az ország termelése és| ezzel párhuzamosan növek-1 szik a lakosság életszínvo-j nala is. Érdemes megfigyel-} ni például az ipari munká-} sok átlagos havi kereseté-* nek alakulását. Az iparban? dolgozók átlagos havi ke-? resete 1953-ban 1.145 koro-í nát tett ki, 1956-ban pedig! mór túlszárnyalta az 1.300; koronát. Ugyanebben az; időszakban az élelmiszerek} ára 14 százalékkal, az ipar-} cikkeké 20 százalékkal J csökkent. Igen jelentős az 3 emelkedés a különbözői élelmiszerek fogyasztásé-i ban. Jelentős fejlődés ta-3 pasztaiható a textil, ruhá-i nemű, lábbelivásárlásban is.; 1955-ben egy lakos átlag-} ban egy öltönyt és 3.3. pár j cipőt vásárolt. Az utóbbi J években erősen növekedett« olyan közszükségleti cikkek! eladása is, mint például aj mosógépek, hűtőszekrények, rádióvevőkészülékek stb.! 1955-ben a csehszlovák ' dől- J gozók 16-szor több mosógé-i pet vásároltak, mint 1949- < ben. }

Nem kevésbbé jelentős} az a fejlődés,, amely a la-} kosság szociális ellátását} biztosító állami juttatások} terén tapasztalható. 1956-} ban megváltoztatták a be-t tegbiztosításról és a jóra-* dékellátósról szóló törvé-? nyékét. Az űj társadalom-? biztosítási törvények szinte? páratlanok az egész vilá-} gon. A hosszabb ideig tartó; betegség esetén egy éven} át minden dolgozó utolsó} keresetének 60—-90 százaié-} kát kitevő táppénzt kap. A} szanatóriumokban vagy} más gyógyhelyen kezelt be-* tegek ugyanennyi táppénzt? kapnak. Az anyák a 18 he-? tes szülési szabadság alatt? keresetük 79—90 százaléké-; nak megfelelő táppénzt? kapnak. Az orvosi ellátás,? gyógyszerek, gyógyfürdői| kezelés, gyógyászati segéd-? eszközök stb. teljesen in-; gyenes. A betegbiztosítás a; lakosság 90 százalékára tér-} jed ki. }

EGY NÉP — KÉT VILÁG

Mozaikok az NDK-ból

Könnyű bányalámpa

A zwickaui Bányalámpagyár előállította a világ legkönnyebb bányalámpáját. Az új lámpát „miremid” nevű műanyagból készítik. A lámpák eddigi súlyát mintegy 50 százalékkal csökKentették, így az új lámpa súlya csupán 1,5 kiló. Jelenleg az NDK több bányájában alkalmazzák próbaképpen. Azonban máris kitűnt, hogy az új lámpa sokkal szilárdabb az eddigi fémmel kidolgozott lámpáknál. A lámpák csekély súlya megkönnyíti a bányászok munkáját. Az elkövetkezendő hónapokban kezdik meg a Iámnak sorozatgyártását.

Űj orvosi műszerek

A zwöntizi Mérőműszergyár több újfajta műszaki orvosi műszert állított elő.

Rövid időn belül új műszert szállít az üzem. amelynek segítségével a 3zív rendellenességeit

könnyebben tudják majd megállapítani. Egy másik műszer pedig regisztrálja a beteg érverését. Az elektrodioskőp szintén a gyár új gyártmányai közé tartozik.

Új cementmű kemencéje

Elhangzott az első kalapácsütés azon a kemencén, amelyet a rüdersdorfi Beton és Cementművekben létesítendő új cementműben építenek. Az új mű üzembevételével a rüdersdorfi Cementmű termelése megkétszereződik. Az új műben a termelés 75 százalékkal növekszik majd a gépesítés és az automatizálás által. Az új részlegben többek között egy teljesen automatikusan működő ra„odóberendezésl építenek.

A nyugatnémet helyzet

Röpcédulák az alomfegyverkezés eilen

A bremerhaveni háborús szolgálatot megtagadók internacionáléja az elmúlt időben atombomba ellenes röpcédulákat osztottak a nép közölt. A szövegben rámutattak arra, hot-v a fegyverkezés mindig a nagyiparosok érdeseit szolgálja, akik a fegyverkezésből eredő profitot zsebrevágják. A szövegben továbbá ez áll: „Hazugság, ha azt bizonyítják nekünk, hogy békét csak erős fegyverkezéssel lehet megvédeni.”

Hadirokkantok támogatják az atomtutiósok tiltakozását

Rüsselsheimben a hadirokkantak, valamint az elesettek hozzátartozói támogatták a 18 német atom-1 tudós atombombaellenes 3 nyilatkozatát. A résztvevők < felszólították a szövetségü-j két, hogy 500.000 tag neve- j ben nyilatkozatot csatoljanak a 18 professzor nyilat-J kozata mellé.

700 nyugatnémet cigarettaelöállitö üzem lett áldozata a kenkurrenciának

A nyugatnémet cigaretta.-< gyártó üzemek szövetségé-' nek közlése szerint az el- 3 múlt hónapokban 700 nyu- 5 gatnémet cigarettagyártó j üzem esett áldozatul a kon-« kurrenciának. Ez a nyugatnémet cigarettagyárak 35! százalékát teszi ki. A sző-3 v tség vizsgálata során ki-3 tűnt, hogy kisebb és köze-« pes vállalatokról van szó, j amelyeket a nagyvállalatok < tettek tönkre.

A nagy Kína életéből

Kis népek a nagy Kínában — tegnap, ma és holnap

A mai Kínában nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetiségi kérdésnek. Habár az eddig felkutatott 5Ó nemzetiség összlétszáma nem haladja meg a 40 milliót — vagyis a 600 milliós kínai nép hat-hét százalékát — mégis az ország területének több mint a felét. kb. 60 százalékát népesítik be.

. A különböző nemzetiségek főleg az ország nyugati és északi részén, a Burmával, Pakisztánnal. Nepállal, Indiával, Afganisztánnal és a Szovjetunió ázsiai köztársaságaival határos, óriási kiterjedésű területeken — így például Szink’ang-, .Csinghaj- és Kanszutartományban, Tibetben és Belső-Mongóliában élnek.Ezek a területek gyéren lakottak. Az egyes nemzetiségek létszáma alig néhány millió fő, sőt egyes kis népeknél alig pár ezer. A legnéptesebb nemzetiségek közé tart ők a Kvangszi-tartományban élő csuang nép 6.6 miliő fővel, az ujgurok Szinkiangban 3.6 millió fővel, a huj- és a ji-nemzetiség 3.5 millió, illetve

3.2 millió fővel, a tibeti nép 2.7 millióval, a miao-nép 2.5 millióval, a mandzsu nép 2.4 millióval és a mongol nép 1.4 millió fővel. Mindössze tíz nemzetiség létszáma haladja meg az egy millió főt, A kisebb népek közül ismertebbek a li, a jaj, lahu, a nasi, a lisu és még néhány nemzetiség, a többieknek még nevét se igen hallottuk.

Mindezeket a ’kis népeket az évszázadok folyamán az ország legzordabb, legterméketlenebb hegyvidékéire szorították vissza, ahol a külvilágtól teljesen elszigetelve nyomorúságosán tengették életüket.

Csengtutól északnyugatra például 6000—7000 méter magas, hófedte hegyek közt elszórt kis településeken tibetiek, továbbá a huj, a csan és a tung nemzetiséghez tartozók élnek. Alig pár éve még a világtól elzárva élő jobbágyok voltak. A csengtu-apei hégyiut megépítésével számukra is megnyílt a külvilággal való kapcsolat lehetőségei Ma tehergépkocsik hózzák településeikre az ipari árut Csengtuból, s állami felvásárlók veszik meg termékeiket, szőrméket, gyógyfüveket, stb. Autonóm nemzetiségi körzetükben ipari üzemek épülnek, szövetkezetek alakultak. A körzetet, amelynek 27.000 lakosa közül 8000 tibeti, 9000 csan, 7000 kínai és néhány száz a huj ; nemzetiséghez tartozik, azelőtt kizárólag kínaiak igazgatták, még iskoláik sem voltak a nemzetiségeknek. — Ma a nemzetiségek képviselői döntenek az igazgatásban, sőt még olyan kisszámú nemzetiségeknek is van képviselőjük, mint a huj- és a tu-nép. Az elemi iskolák 3000 tanulója közül 1000 csan és 700 tibeti. Minden gyermeknek megvan a lehetősége, hogy anyanyelvén tanuljon.

Aki meg akarja ismerni *a különböző nemzetiségek életét, nem is kell, hogy végigjárja a kis népek lakta területeket. Elég, ha ellátogat a pekingi vagy az ország még hét helyén létesített „Nemzetiségek Intézete“ valamelyikébe.

A pekingi „Nemzetiségek Intézetében” például az 50 nemzetiség 2500 fiatal képviselője tanul — köztük 500 leány. A nemzetiségek saját értelmiségét nevelik itt fel. A fiatalok tanulmányaik befejeztével visszatérnek népük körébe, hogy a kis népek maguk intézhessék ügyeiket, saját kívánságaiknak, szokásaiknak megfelelően alakítsák ki politikai, gazdasági és kulturális életüket.

A „Nemzetiségek Intézete“ tulajdonképpen egész külön kis város. Az egyes épületek a különböző nemzetiségek ízlését, hagyományait tükrözik. A kis városkában még a bundhista templom és a mohamedán imaház sem hiányzik.

Milyen fiatalok tanulnak vajén a „Nemzetiségek Intézeteiben”?

Pekingben például a 21 esztendős Nan A-fong a miao nemzetiségből. Amikor 1953-ban egy tánccsoport tagjaként Pekingbe látogatott, írni sem tudott. Sohase járt iskolába, ezer lakosú falujában nem is volt iskola. Most tanítónőnek készül, hogy otthon segíthessen az analfabétizmus felszámolásában.

Paj Ju-lang az oluncsun nemzetiség leánya. Alig pár éve még ő is nomád életet élt. Az oluncsukok még a közelmúltban is vadásznép voltak, s bizonyosfajta ősközösségben éltek. Paj 3u-lang így beszél Belső-Mongóliában, egy autonóm nemzetiségi körzetben élő népe megváltozott életéről:

— Nem voltak szilárd házaink, ide-oda vándorolva tigrisekre, medvékre, farkasokra, rókákra és vaddisznókra vadásztunk. Arrafelé nagyon hideg van. Bőrökből, szőrmékből készült ruhákat viselünk. Szövetet akkor láttunk először, amikor a felszabadulás után megalakult vadász-szövetségek hozattak a városból. Azelőtt magánkereskedők alacsony áron vásárolták meg a szőrméket — most rendes árat kapunk az ál-1 Iámtól s ezenkívül korszerű fegyvereket is.

— Az oluncsun kis nép. sokat üldöztek bennünket, egész törzseket pusztítottak ki közülünk. Már csak körülbelül 2000-en vagyunk, de a hah nép (a kínaiak) segítségével új életet építünk magunknak. Nemsokára meglesz a saját írásunk. Törzseink letelepszenek és marhákat, juhokat tenyésztenek. Minden család kapott egy tehenet a népi kormánytól, úgy hogy most már mi is eszünk tejet, vajat, túrót. A hatalmas erdőkben most feldolgozó üzemeket építünk. A kormány gépekkel, szerszámokkal is segít.

A felszabadulás óta eltelt néhány esztendő nagyobb változást hozott a kis népek életében, mint előzőleg hosszú évszázadok. Ma a nagy kínai néppel testvéri közösségben alakítják ki emberhez méltó életüket, a gazdag, boldog jövőt,