Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-14 / 87. szám
IX’l. áprffU M, rsoártuip KELETMAGYAKORSZAG P7 Eletet as ismeretterjesztésbe ! Nagyon sok ismeretterjesztő előadónak gondot ökez az előadásokra hallgatóságot toborozni. Sok ötlet, próbálkozás volt már, amely eredményre vezetett, de sok kudarccal is találkoztunk. MIT ÉS HOGYAN tegyünk? — vetik fel a kérdést előadóink. Volt, amikor a gyermekekkel üzentünk a szülőknek. Az előadáshoz kísérő műsort: szavalatot, éneket, táncot piutattunk be. A postakézbesítőt is felhasználtuk: ahova kézbesített, ott megmondta az előadás címét és idejét. Az előadás szemléltető anyagát kitettük a kirakatokba. — Ezek a szervező módszerek egy-egy helyen vezettek is eredményre, de nem mondhatjuk, hogy mindenütt. DOLGOZÖ NÉPÜNKET MŰVELTTÉ KELL TENNÜNK, illetve tovább kell fejlesztenünk műveltségüket. Ezt tesszük az ismeretterjesztéssel. Jó előadó figyelembe veszi a hallgatóképzettségét és arra *** hogyan ismerjük MEG KÖNNYEN a HALLGATÓKAT ÉS HOGYAN LESZ HALLGATÓJA ELŐADÁSAINKNAK a fenti módszerek alkalmazásán kívül? Mindnyájan voltunk, de sokan ott is születtünk egyszerű falusi parasztházakban. Főként télen, de nyáron is — esténként — a szomszédok összegyűlnek egy-egy helyen és beszélgetnek. Itt aztán mindenről szó esik. Estéről estére elmondják, amit a nagyszülőktől hallottak a faluról, hányán éltek akkor, mivel foglalkoztak. Beszélgetnek a betegségekről, babonákról, szokásokról. Fimondják a talaj természetét, gondozását, a termeléssel kapeso. latos teendőket, állataik szokásait, gondozását. Beszélnek katonai élményekről, napjainkról, politikáról, rendeletekről stb. Sok ismeretterjesztő előadó panaszkodik, hogy a művelődési házba nem mennek kielégítő számban hallgatók. Mi lenne, ha az előadó menne a hallgatók helyébe? Jó lenne elmenni azokhoz a házakhoz télen, ahol 5—6 család együtt van, vagy nyáron a kapu elé, ahol sokszor 18—20-an is ülnek egy helyen, de az előadó szavára odamennének még 500 méter távolságban ülők is. A jó előadó ilyen helyen gyűjtheti öszsze, tudhatja meg, hogy miről szeretnének többet tudni; Télen fonóba, dörzsölőbe, fosztóba gyűlnek össze néha 50—60-an is. — Porcsalmán Szász Feri bátyám házánál, aki muzsikát szerető ember, 40—50-en :s vannak esténként. Azokra a helyekre, ahol a falu pedagógusa jelenik meg, ne gyűlnének össze a szomszédok? Nem hiszem. Saját tapasztalatomból tudom, hogy minden esetben örömmel hallgatják. Nevelőink család látogatásokkal is összeköthetik ezeket a beszélgetéseket. Mindez nem azt jelenti, hogy a művelődési otth tnokban vagy iskolákban ne legyen ismeretterjesztés, Megfelelő szervezéssel, népszerűsítéssel felkelthetjük az érdeklődést. Többszöri háznál való beszélgetés után meghívhatja az előadó hallgatóit a művelődési otthonba, ahol bővebben hallhatnak esetleg egy témáról, ahol filmet ,s vetítenek, vagy kísérletet mutatnak be. Ha már az érdeklődést felkeltettük egy téma iránt, a meghívót nem marad eredmény nélkül. Sok előadónak az a panasza, hogy az ismeretterjesztő előadásoknak elveszett a tekintélye, mert sok rossz előadótól nem tanultak az emberek semmit, valamint, becsapták a hallgatóságot, mert más előadást ígértek, mint amit tartottak. EZzei a siránkozással sohasem változik meg a elyzet. Űjra kell kezdeni! a magunk is elvegyülünk az emberek között, akkor nemcsak azt tudjuk meg, hogy mi érdekli őket, hanem bizonyos témákra felhívhatjuk a figyelmet. Méf egy Kérdésről kell beszélnem, mert most sürgős, Milyen ismeretterjesztő format alkalmazzunk tavasszal és nyáron'! Vasárnap délutánonként a ki- 1 okban ülőknek, de a művelődési otthonokban is kitűnően alkalmas a kcme~zlelelct forma. Tanító, nevelő, felvilágosító, agitacros munkai végezhetünk itt. Egy előadóval 1—2 Lémakuroen, több előadóval kötetlen témáról folyhat a kerdés-felelet, A szakkörben a télen tanult elméletet próbáljak ki .tavasszal és nyáron a gyakorlatban. Ez különösen a mezőgazdasági szakkörökre értendő. Tanulmányi kirándulást necsak gyermekeknek rendezzünk, hanem felnőtteknek is,, akiket főleg termelési helyekre (kísérleti gazdaság stb.) vihetünk. A határjárás elterjedt kirándulási forma megyénkben, Itt sqkat tanulhatunk jó szakember vezetésével a látott szakszerű termelésről, de okulnak a hibákból is, Nevelési szempontból nagy jelentősége van az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgozók találkozóinak. A kiállítások rendezése is önálló ismeretterjesztesi forma. Politikai, termelési és tudományos ismeretterjesztői munkát végezhetünk ezzel. Minden előadó érezze kötelességének a jó ismeretterjesztő tevékenységet. — Mind a pedagógus, mind az orvos, mezőgazdász — saját munkáját könnyíti ezzel. Az iskolai és családi nevelés kettősségét is úgy szüntethetjük meg, ha a felnőtteket is neveljük. MOLNÁR ANTAL, Irodalmi üzenetek; Sokaknak: A Művelődési Osztályra vagy a Keletmagyarország Szerkesztőségébe március végéig beérkezett kéziratokat a leniért lektorátus átnézte. Valamennyire elkészült a válasz, s az elmúlt hét folyamán postán kiküultük a lektorok által készített \ éieményeaet. A terjedelmesebb prózai kéziratok közül hárman április folyamán szintén megkapják a választ (B. I. Tiszaiad, V. E. Tiszadada és J. D. Nagyhalász). Kérjük az utóbbiak szíves türelmét. Reméljük, hogy a jövőben is hasonlóképpen, lehetőleg rövid határidőn belül válaszolni tudunk a beérkezett kéziratokra. Legyen szobra Móricz Zsigmondnak Nyíregyházán A magyar felvilágosodás megyénkből származó legnagyobb alakjának Magyarországon egyedül Nyíregyházán van szobra: ez a Bessenyei-szobor messze földön hirdeti, hogy megyénk és városunk vezetői megbecsülték a nagy, haladó szellem emlékét, amikor rendkívül finom, stílusos szobrát elkészítették, Hasonló megbecsülésben kellene részesítenünk a közelmúlt magyar irodalomnak legkiválóbb regényíróját: Móricz Zsigmondot is. Föltétlenül szobrot kellene neki állítani Nyíregyháza egyik méltóan szép terén. El kell ismerni, hogy az elmúlt években már sokat tettünk ennek a szcllemóriásnak megbecsüléséért A párt és tanács szervek támogatásával, valamint a Hazaiias Népfront kezdeményezésére szép emléktábla jelöli meg azt a tiszacsécsei házat, amely legjobb tudomásunk szerint a nagy író szülőháza volt; két évvel ezelőtt a túristvándi kovácsmühely is szép táblát kapott, hirdetve annak emlékét, hogy kisiskolás korában ott lakott Móricz Zsigmond. A fehérgyarmati pompás művelődési házban nagyméretű domborművön láthatja minden látogató írónk meleg arcvonásait: Berky Nándor művészi reliefjén. Ugyancsak Berky Nándor sokoldalú szobrász tehetségének köszönhetünk egy régebbi megyei kiállításon már látott mellszobrot Móricz Zsigmondról. Az irodaház és Béke-házak előtti téren nagyon alkalmas hely kínálkozik Nyíregyházán egy impozáns Móricz szobor felállítására. Az idő talán mar rövid arra, hogy az író halálának 15. évfordulóján, 1957 szeptemberében ezt a szobrot ott fel is avathassuk, de azért nem ártana ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni. Minden jel arra mutat, hogy a Nyíregyházán élő Berky Nándor méltó emléket állíthatna megyénk e nagy szülöttének, Jó lenne, ha a párt és tanácsszerveink, társadalmi szervezeteink elősegítenék e szép terv megvalósulását, s hamarosan láthatnánk Móricz Zsigmond szobrát Nyíregyházán, Jlltileí'ejiilátőcfatás <7Balázsnál. „Anyám” - Hárman kerestük fel Diószegi Balázs festőművészt otthonában, hogy elbeszélgessünk vele és megnézzük a közelmúltban készült vagy jelenleg készülő alkotásait. Láthatólag örömmel is fogadott bennünket, de nemcsak azért, mert régi jó ismerősök vagyunk, hanem, krétarajz mert jól esik mindenkinek, ha magányában alkalom nyílik a számára legfontosabbról beszélgetni. Szobáját, amely egyben műterme is, a végtelen egyszerűség és ugyanakkor a festői mozgalmasság jellemzi. Minden sarok, minden részlet egy-egy csendélet. Nem is kell mondania, hiszen tudjuk, hogy szereti a. magányt, de ezen túl az embereket is. Legtöbb képében ott él az ember a maga mindennapi egyszerűségével. Kérésünkre minden falon függő képéhez fűzött cgy-két magyarázó szót, s bár ezek régebbi olajképei, most is jó érzés nézni őket, mert tele vannak erővel és frissességgel: Beszélgetés közben a művész elővett több rajzokkal, akvarellekkel, pasztelekkel teli mappát és hamarosan megtelt körülöttünk minden hely képekkel. Az tűni fel nekünk, hogy Diószegi is legfontosabbnak tartja a festészet első követelményét: az elmélyült rajzokat. Olajképei közül legjobban tetszett mindnyájunknak a „Piros ruhás kislány“ című festmény, amely alkotójának is egyik legkedvesebb munkája. Ezen a vörös és a fekete szín erejét és hatását lehet érezni, de maga a kép kompozíciója és az arc kifejező ereje is kitünően érvényesül. A legnagyobb hatást azonban kifejező pasztellképei váltották ki belőlünk. Ezeken a legszembeötlőbb az, hogy roppant kevés színnel dolgozik és mégis mindent kifejez. Valljuk be őszintén: ez az, ami nagyon nehéz a művészetekben: kevessel — sokat adni, meglátni a természetben a lényeget és attól munka közben el nem térni. Pasztelljei közül legszebbek és egyben legújabbak az Alkonyat, Konflisok, Iák alatt, A kékruhás kislány című képek. Akvarelljei legtöbbjén is érezni a nagytömegű színfoltokra jelépített szubjektív meglátást. Képein az áttetsző sárga, a fekete vagy kék szintömegek dominálnak, de úgy, hogy a rajz és szinkompozicióban minden egyensúlyban van. Világos tónusú akvarelljein a fényhatásokat a legegyszerűbben fogja össze, ezért könnyednek és frissnek hatnak, A rajzok közül legszebb bek a pitiéi és szénnel készítet portrék és önarcképek, amelyeket sokszor a legmerészebb fény- és árnyékhatásokkal old meg. Ezek közül legkiemelkedőbb az édesanyjáról pittkrétával készitett portréja, melyen a legegyszerűbb úton a legtöbb kifejezés jut érvényre és emellett a vitt festői és rajzos gazdasága anyagszerűen bontakozik ki. A látogatás után azt mondhatjuk, hogy egyéni• sége állandóan megmutatkozik Diószegi Balázs művészetén. Az expresszio. nizmus szele, amely a háború után cgy-két évig öt érintette, ma már egyáltalán nem látszik munkáin. Minden képe őszintén' és közvetlenül szól a nézőhöz, Sokat nyújtott művészéténél az elmúlt évtized során a város dolgozóinak. Nem volna helyes dolog tőlünk, ha mást követelnénk tőle egyéni tetszésünk kielégítésére, mint amit ad, mert egyéniségét megkerülve csak hamis doigokat nyújtana. Nagyon sokat köszönhetünk neki mi, — Nyíregyháza új művésznemzedéke —, akinek mindig a legtöbbet igyekezett átadni tudásából, sőt jelenleg is tanít fiatalokat a képzőművészeti szakkör keretében. Amikor látogatásunk végéhez értünk, szó esett a legnehezebb kérdésről, a közös műteremről. Ö is örömmel venné, ha meg oldódnék ez a régi probléma. Reméljük, rövidesen egy közös kiállítás keretében megtekinthetik a város dolgozói is Diószegi Balázs újabb képeit. SOLTÉSZ ALBERT
