Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-11 / 84. szám
XIV. évfolyam, 84. szám 1957. április 11, csütörtök Kárpátontűii útinaplö (1X1. rész) xvwv\\\.\,vv\\wvv\x\.\.vvvi Kötelességünk a becsületes volt MDP tagokat visszavezetni a pártba Istennek, vagy az ördögnek gyermeke? WAVyWA<VVyVVVAVVW//wWAVvV//wWvVWvVwWvWvWvV¥WvVwSA<WvV*W*VvWAVvW Két ítélet — izgatásért Értekezletet tartottak a KPDSZSZ fehérgyarmati járási aktívái A fehérgyarmati járási szakszervezeti aktíva érte. kezleten a járás kereskedelmi és pénzügyi vállalatainak, földművesszövetkezeteinek küldöttei vettek részt. Kovács Tibor, a KPDSZSZ jb. elnöke tartott beszámolót, melyben különösen sokat foglalkozott a szakszervezetek és szakszervezeti dolgozók állásfoglalásával, az ellenforradalomban és azután. Szükséges, hogy a szakszervezeti aktívák, mint minden dolgozó, világosan lássák az októberben történteket és szilárdan állást tudjanak foglalni. A politikai tisztánlátás hatással van a dolgozók munkájára, lelkesedésükre az ügy iránt. A továbbiakban a beszámoló, majd a hozzászólók is foglalkoztak azzal, hogy a kereskedelmi és pénzügyi vállalatok jövedelmezőbbé tétele az az út, amelyen járva a szakszervezet a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében dolgozik. Ezért is helytelen, ahol a szakszervezeti bizottság csupán a dolgozók közvetlen érdekében tevékenykedik. Az egyoldalúságot most már legtöbb szakszervezetünk elveti és egyre jobban bekapcsolódik a termelés segítésébe, a jövedelmező munka biztosításába.. A hozzászólásokban megmutatkozott, hogy a járás szakszervezeti aktívái előre fogják lendíteni a szakszervezeti munkát. Igazuk van abban, hogy szükséges felülvizsgálni a szakszervezeti bizottságokat, mert nem egy helyen olyan személyek vannaka bizottságban, akik az ellenforradalomban bomlasztottak, károsan tevékenykedtek, s akik most visszahúzó erőt képeznek. Abban is igazuk van a szakszervezet aktíváinak, hogy különösen a földművesszövetkezetek igazgatósági üléseire célszerű lenne meghívni az szb. elnököket, hiszen őket is érdeklik a termelési kérdések, és sokat segíthetnek a feladatok sikeres megvalósításában. — Gáli Józsefné, a KPDSZSZ megyei elnökségének tagja, aki részt vett az értekezleten, azt tapasztalta hogy nemcsak a szakszervezeti tagok, de még a szakszervezeti aktívák s tisztában az októberi eseményekkel, politikai tisztánlátásukban felvilágosító munkává kell segíteni. Legközelebb Mátészalkán és Vásárosnaményban tartanak szakszervezeti járási aktíva-értekezletet. Három földinüvesszövetkezeti tag nyert páiyadfjat az országos versenyen A SZÖVOSZ igazgatósága az, elmúlt év nyarán pályázatot hirdetett a szövetkezeti tagok számára, földművesszövetkezetük 10 éves fejlődésének megírására. A megyei pályázók közül hárman kerültek a harminc legjobb közé. — Pályamunkájáért Harkányi Antal nagyhalászi Czifranicz Mihály ibrányi földniűvesszövetkczeti tag hőszabályozó villanyvasalót, Szabó Zsigmond a fehérgyarmati választmány elnök szódavízkészítö autó szifont nyert. Ilarsányi Antal a szövetkezet alapító tagja. — 1946 június 16-án alakították meg szövetkezetüket 1951-ig igazgatósági tag volt, 1949-től pénztárosként dolgozik. S megyénk országos küldöttségének is tagja. A ssukmánybér less as új bérezési forma az állami gazdaságokban Értekezlet az új bérrendszerről A MEDOSZSZ megyei bizottsága, az állami gazdaságok igazgatóságának vezetői és a gazdaságok igazgatói, munkástanács el-ökei, üb. elnö ek, bérfelelősök részvételével tárgyalták -z . nnyira állító t új bérezési rendszert s vitatták gyakorlati alkalmazását. Sok szó esett az elmúlt években az állami gazdaságokban is az önállóság hiányáról. Nem ok nélkül. Merev, felülről jövő intézkedések gátolták a helyi viszonyoknak megfelelő termelést, de ezen túlmenően meg volt kötve a gazdaságok keze a béralapok felhasználásánál is. Ezen a megkötöttségen változtattak az ellenforradalom előtt, amikor megszüntették a termelési kötöttségeket, s a további tervek is közel voltak a megvalósításhoz, de ezeken az októberi események — mint az egész népgazdaságon — érzékeny sebet ütöttek. A munkás-paraszt kormány annak ellenére, hogy nem állunk még népgazdaságunk október előtti színvonalán, erejéhez mérten igyekszik megoldani a legfájóbb problémákat a mezőgazdasági dolgozók érdekében. Az állami vállalatok közül az állami gazdaságok kapták meg. egyedül a legmesszebbmenő önállóságot a bérezés területén. Ez a jog aztán nagyfokú kötelezettséget is jelent, bár nem haladja meg azt a követelményt, amelyet a mezőgazdasági termelés sajátosságából adódóan a munkaszervezés terén eddig el kellett érni. Teljesen a maguk gazdái lettek. S bizony ez az áhított önállóság magával hozza, hogy végérvényesen a gazda szemével és szívével kezeljék a rájuk bízott vagyont. Az értekezleten ismertté lett, hogy kormányzatunk a gazdaságok által megállapított és az igazgatóság részéről elfogadott bérgazdálkodási terv Oknyomosás a hantok körül — avagy mivé less a nyíregyházi piac — A nyíregyházi piac cendbehozását igen dicséretes ötlet alapján már elég rég megkezdték. Az elhatározás szerint kővel rakják le a Búza teret, eltüntetik a port és egészséges, ízléses piacot varázsolnak a régi — sajnos, még jelenlegi —• homokfészek helyén. Amilyen életre való volt a megszületett terv, olyan huzavona és a sokszor emlegetett lucaszékre emlékeztető játék folyik azóta, melynek kiismerhetetlen és kiderítetlen okai vannak, .4 városi tanács kereskedelmi osztálya megmegkérdezi a városgazdálkodást, illetve újabban a közlekedési osztályt a piac sorsa felől. A közlekedési osztály mond egykét bíztató szót. és leginkább azzal vigasztalja a kereskedelmi osztályt, hogy „kövezgetünlc, lassan elkészülünk!” S a baj és probléma pontosan az, hogy csak kövezgetnek és hozzákezdtek a munkákhoz, feltúrták a piacteret, mintha már a kövezés előkészületei lennének ezek s azóta is csak egyegy asztalnyi nagyságban nő a kövezett terület. Hatalmas homokbuckák, ásatásokra emlékeztető turkálás folyik a piactéren, elcsúfítva és tarthatatlanná téve a város képét. A közlekedési osztályon Fazekas főmérnök úgy nyilatkozott, hogy „készül a piactér, kövezik, eddig 300 ezer forintot költöttek rá, de másra is kell a pénz, utcákat betonozni satöbbi”. Természetesen a legnagyobb egyetértéssel fogadja minden nyíregyházi, ha lassacskán eltűnnek a poros kis utcák, bekötők és kevesebb lesz városunkban a poros járda. De a legtöbb ember véleménye szerint és ilyesmit mondtak a szakemberek is: anyagilag lehetőség lenne arra, hogy hamarosan rendbe tegyék a piacteret. Ez lenne most a sok közöt az egyik legfontosabb teendő, hogy legyen végr városunk forgalmának megfelelő, viszonylag korszerű piacunk. Ha pedig a szakvezetők más tervet szőnek, miért kellett megkezdeni ' munkát és megzavarni a közlekedést és az általános közizlésí, ha csak koptatják a portengert, s minden évben ráadnak néhány ezer forintot és ha így haladunk, négyöt év múlva talán sikerű' megé ölteni a luca-széket, azaz a végérvényes piacteret. Páll Géza. fizikai dolgozókat érintő részét 10 százalékkal felemelte. Ugyanakkor javasolta, hogy a gazdaságok a szocialista bérezési formák — mint a teljes bérezés alapja — hgyelembe vételével, viszonyaiknak megfelelően alakítsák ki a gazdaságok bérrendszerét. A 10 százalékkal megnövekedett béralapból elsősorban a növénytermelésben lehetővé válik, hogy rendezzék a béreket. A fó bérezési forma a szakmánybér lesz s emellett alkalmazzák a darabbért és a prémiumos időbért. Ez utóbbit egyelés, kombájnmunka, metszés, szemzés, oltás stb. munkáknál ésszerű alkalmazni. A premizálás eddigi módját megszüntették. "Ihelyett a prémiumos időbért, a szakmány es egyéb teljesítményben végzett munkáknál a célrémiemot kell alkalmazni. Amennyiben a fogatosoknak havibért, a műhelydolgozóknak és a traktorom r.ak órabért llapítanak meg, úgy ha zek a dolgozók egyes kampányokban szrkmánymunkát végeznek, akkor az arra az időre eső bérüket a szakmánybér követelményeinek megfelelően kapják. A bérrendszert és a bérkeretet az igazgató határozza meg. A szakszerve-1 zet, a munkástanács ezen' 'oelül javasolja a fizetés rendezését. A fizetéseit; rendezésénél azt vegyék1 Tgyelembe, hogy nem a munkáslétszámhoz, hanem az elvégzendő munkához kell mérni a béralapot. Éljenek a gazdaságok a most kapott lehetőségeikkel igazi gazda módjára s bizonyítsák be, hogy megérdemelten kapták dolgozó népünk államának messzemenő, anyagiakban is megnyilvánuló bizalmát,
