Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-11 / 84. szám
K E L EI' 'I \ r, VARORS Z A O 1957. április 11, csütörtök Mintegy három éve kezdték meg Szabolcsban a homoktalajok vízgazdálkodásának megjavítására irányuló, Egerszegi Sándor •'^al kidolgozott aljtrágyázási móc£zer' ■ k-ísérl?íeit. Az elméletileg kidolgozott s más vidéken is még kísérleti stádiumban lévő módszert a nyirmadai, nyírlugosi és hodászi gazdaságokban vezették be számottevő területen. Néhány termelőszövetkezetben is próbálkoztak a kísérlet bevezetésével, de mivel a folyamat előírásszerű elvégzése sok istállótrágyát igényel, a vele való foglalkozás abbamaradt. .......i altalajtrágyázással vagy zöldtrágyázással A fenti állami gazdaságok közül először is legnagyobb területen, '30 holdon a nyirmadai gazdaság próbálkozott. Ezen a táblán az idén tavasszal alakítják ki a felső víztároló szintet. — kfíjdugoson és Hodászon a második évnél tartanak. Ez utóbbi gazdaságiik’?; rííöST bővítik ki a területet 8 holddal. A három gazdaság területileg elég távol esik egymástól. De egy közös jellemzőjük, hogy homokiak. Az eddigi eredmények nem teljes értékelése alapján a gazdaságok már néhány tapasztalatot leszűrtek. Megnő a vegetációs idő Akik a jövőben foglalkozni kivánnak az Egerszcgi-féle kísérletekkel, azoknak jó tudni, hogy csupán a 60—70 centiméter mélységű forgatás után a talaj, dacára annak, hegy a homoktalaj szerkezete egyöntetű, erősen megváltozik. A felszínre került felhalmozódott tápanyagot a fiatal növény (csiranövény, vagy palánta) nem képes hasznosítani. Az eredeti humuszos réteg a barázda alján fekszik s aduig nng ezt a gyökerzet el nem éri, a növények növekedésében erős lemaradás tapasztalható. Június, Júliusban „nyugszik’’ a növekedés, de a zsenge növényeket az akkor fellépő aszáJy hátráltatja a fejlődésben. S, ha ez nem áll fenn, akkor a vetemények rendesen, sőt fokozottan fejlődnek tovább, kinyúlik a vegetációjuk, amiben a többtermés rejlik. Ez a vegetációs hullámzás azoknál a növényféleségeknél jelentkezik, amelyeknek csiranűvéuyei nem rendelke: nek kellő tartalék tápanyaggal. Legegyenletesebb a fejlődés a burgonyánál. Z Hodászon úgy segítettek Z kiküszöbölni az első évek * ilyen irányú hullámzását, * hogy a 400 mázsa alsó szintbe leforgatott istállótrágya fölé normál szántási mélységben 150 mázsa trágyát helyeztek el holdanként. így sikerült elérniök holdanként burgonyából 23, zölddohányból 20 százalék terméstübbletet. Viszont a kukorica sehol nem sikerült. Elsősorban ott, ahol nem kapta meg a közvetlen istállótrágyát. Az eddigi tapasztalatok alapján korábban kell a magnak földbe kerülnie, hogy a növények a tenvészidő alatt egyenletesen fejlődjenek. Ellenérvek Habár az eddigi néhány év jól-rosszul végrehajtott kísérleteinek eredményeiből levont következtetések messze állnak attól, hogy pártatlan állásfoglalás alakult volna ki, amely a módszer eredményeinek üzemgazdasági részét s a főcél a vízgazdálkodás helyreállítását (?) vagy fokozását mérlegelné, sok szakember részéről merül fel ellenvetés. Nagyvonalú és jóindulatú számítások szerint takar mánylermelő és állattenyésztő vidékeinken a megtermelt istállótrágya a talajerő fenntartására és a humuszgazdálkodáshoz elegendő. Annál elriasztóbb a .tép u homokon, ahol az eddigi erőfeszítések elidiere is még a 6—7 éves tráayafoigo az uralkodó. Eboól következik az első ellenérv. Akkor, anuiiur a négy •li es trágyafergó (homokon 2 éves) nem áuzíositolt, nincs olyan üzeni, hogy ehhez még p.usz 900—1200 mázsa istállótrágyát tudjon oiztos.iam narom ev alatt, anélkül, hogy a többi területek trágyaellátási rmni-numát meg ne sértené. S a it éves altalajtrágyá-1 iás4 forgóba1- azt jelentene, hogy ez a művelet az j optimális trágyámén ny iség kétszeresét emésztené fel. Ha lenne miből! A fenti eset nem elvi ellenvélemény, hiszen a módszer kidolgozott elméletének, mint úttörő munkának - a helyességéhez nem férhet kétség. Itt objektív tényről, a „nincs,!-ről van szó s ez bizony elég makacs dolog. A következő véleménynyilvánítás sem az , Egerszegi-íele módszer elmarasztalása, hanem a helyi, évtizededen keresztül kipróbált és bevált módszer jogos féltéséből fakad. Nem nehéz kitalálni: a Westsikféle talajerő és vízgazdálkodásra gondolok. A Westsik-féle zöldtrágyás talajjavítás módjáról, eredményeiről és előnyeiről szükségtelen szólni, mert azt minden szakember jó! ismeri. Talán azt sem kell feszegetni, hogy milyen tényezők akadályozták meg eddig ennek a rendszernek a kibontakozását. Ezek is ismeretesek. Inkább enne?; a módszernek a jövőjéről kellene dönteni, amely, véleményem szerint, homoktalajaink megjavítása lehetőségeinek a hordozója. Képes lesz-e az új gazdasági felügyelői szervezés ezt megvalósítani? Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek tudnak-e élni úgy önállóságukkal, hogy végre érdemlegesen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel? Ennek a kérdésnek az eldöntése a legégetőbb fel- J adat. S mível, szóban már! minden helyi szakember isi többször elfogadta a West-j sik módszer helyességét, itt! enne az ideje, hegy a sza-i rakat tettek kövessék. A fentiekkel nem az volt a célom — nem is tehetem meg, — hogy bírálatot mondjak a Kossuth-dijas ,gerszegi Sándor talaij3- vítási módszerének eddigi eredményéről. Távol áll tőlem, hogy ellenezzem akár Szabolcsban is kísérlateiick kipróbálását. De armor ezt mondom, isméiét-* ten azt szeretném kihang-* súlyozni, hogy legalább* annyi figyelmet fordítsunk * a gyakorlatban bevált sza-f belesi módszerekre is. f Sa.mu András t mezőgazdász, i A fenti írását közöljük,* annak ellenére, hogy nem* igen felel meg minden • szempontból a tudományos j és szakmai követelmények- *■ nek. S azzal a céllal tcszszük, hogy mondják el mezőgazdasági szakembereink véleményüket erről a valóban fontos problémáról. Harminc turista jellegű ággyalj bővlil a nyíregyházi szállodai Egy jó hír. — Bővül a szálloda. A vendéglátó vállalat eddig kényszerhelyzetben 11 szállodai szobát volt kénytelen elfoglalni irodának a szűkös szállodai viszonyok mellett. Ezen rövidesen segítenek. A vállalat a • '.agyár régi helyére fog költözni, ha h eg lesz azj átalakítás és ezzel 30 tu-j risla jellegű ággyal bővül; o '.-egyházi szálloda. Reméljük, hogy ha ez az; érdekes terv megváló- < sül, jó szolgálatot tesz városunknak és hozzájárul; az :d ^cnforgalom eme-J léséhez is. 1 Két ítélet izgatásért Bényei Pétert Demeter ístvúnt 2 évi börtönbüntetésre ítélték A megyei bíróság Bényei Péter, máriapócsi lakost két rendbeli izgatás bűntette miatt 3 évi börtönbüntetésre, 4 évre egyes jogai gyakorlásától eltiltásra és 800 forint vagyonelkobzásra ítélte. Bényei Péter az októberi események során Máriapócson szervezte a fegyveres ellenforradalmat. A szomszédos Kisléta községbe ment, ott megfenyegette a tanács alkalmazottait. Az ottani „forradalmi bizottság” elnökével beszélt és ennek hatására a kislétai szerv is fegyverekért ment a járás székhelyére, Bényei Péter egy nagyobb számú csoport kíséretében Nyírbátorba sietett fegyverekért, ahol éppen tüntetés volt és a mikrofonon keresztül maga is szólt azokhoz, elmondta, hogy már egyszer letartóztatásban volt izgatásért és hangoztatta elégedetlenségét. Bényei az ellenforradalom leverése után sem maradt nyugton, a kommunisták pártjáról azt hangoztatta, hogy az a baj, hogy jelenleg is a kommunisták vezetnek. A bíróság ítélete még nem’ jogerős. ★ Demeter István fehérgyarmati kárpitos izgatási bűnperében is a napokban hozott ítéletet a megyei bíróság. Demetert ugyancsak kétrendbeli, s ebből egy esetben íolytalólagosan elkövetett izgatás bűntette miatt két évi börtönbüntetésre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélték. Demeter tagja volt a fehérgyarmati „forradalmi bizottságnak." Ilyen minőségben, ellenforradalmi célzattal a pártbizottság épületébe hatolt be a nemzetőrökkel és az olt dolgozó pártmunkásokat letartóztatta. Több izgató kijelentést tett. Az ellenforradalmi magatartása nem változott meg a későbbiek során sem, több esetben a borbély üzletben a jelenlévőknek előadást tartott, izgatott a Kádárkormány ellen. A bíróság ítélete nem jogerős. Hathónupol kaptak u kanyűri tyúktolvajok egyik gazdától, lakat lefere ítélte. Az jogerős. Az elmúlt héten foglalkozott a bíróság Balogh Géza, Szikora József és Lakatos Gyula tiszakanyári lakosok tyúklopási bűnügyével. A három személy 12 baromfit lopottéi, 600 forint értékben az szítéssel. A bíróság Balogh Gézát és Szikora Józsefet (5—6 hónapi, Lakatos Gyulát pedig 5 hónapi börtönítélet ném :si-| }Kommunisták vita-fóruma ap- X 9 Kötelességünk a becsületes, volt MDF tagokat visszavezetni a pártba Az ellenforradalom eseményei sok volt MDP tagnál visszahúzódást, sőt félelmet idéztek elő. Csalódást az MDP vezetésűben, amikor a legkritikusabb helyzetben magukra maradtak. De sok volt MDP tagot megtévesztettek az eflenforradalmárok által hangoztatott álhazafias jelszavak, amelyek megtorpanásra késztették vagy passzívvá tették cselekedeteiket, nem tudtak eligazodni a bonyolult helyzetben. Mee kell mondanunk őszintén hogy az ellenforradalmárok által oly előszeretettel hirdetett álhazafias jelszavak mögé sok volt MDP tag nem látott be, nem vették észre, hogy mit is rejtettek ezek valójában a hátuk mögött. Ennek egyik oka az volt, hogy hosszú évek során elhanyagoltuk a párttagok marxista-leninista képzését, amely elősegítette volna az adott helyzetben az ellen forradalmárok igazi céljának leleplezését. Ma már egyre világosabban látják párttagjaink, a becsületes dolgozók, hogy az október 23-i események nem a hibák kijavítására, hanem a népi demokratikus rendszer I megdöntésére irányultak. zárkóznak azoktól a volt MDP tagoktól, akik csak most kérik átigazolásukat, vagy közelednek a párthoz. Helytelen, ha olyan nézetet vallunk: „aki. eddig nem lépett be a pártba, arra már nincs szükség”. Rises szükség olyanokra ke a közeledőket Az MSZMP megalakulásával sok volt MDP tag első perctől kezdve aktívan bekapcsolódott az ellenforradaimárok elleni harcba és a nehéz napokban — ki a pártszervezés terén, ki a termelő munka megindításánál, ki fegyverrel — bizonyította be hűségét a párt, a dolgozó nép, a munkáshatalom iránt. A helyzet megszilárdulása következtében ezen elvtársak közül többen egyre inkább elfordultak azoktól a volt MDP tagoktól, akik eddig távol maradtak az MSZMP- től, — bár becsületes emberek, és közöttünk van v. helyük. Azt kéideáik: „hol voltatok, amikor nehéz helyzetben voltunk?” Pedig van feladat a jövőt illetően. Éppen ezért szükség van az erőre, olyan erőre, amely becsülettel, szívből a munkáshatalom megszilárdítása, erősítése ] érdekében az ellenforradalmárok ideológiája ellen akar harcolni. Éppen ezért nem helyes, ha az MSZMP egyes szervezetei, tagjai elakik karrierből, vagy éppen az ellenség megbízásából akarnak belépni a pártba, hogy azt az erős egységet megbontsák, ' ami ma jellemzi pártunkat. A- oknak a volt MDP tagoknak, akik becsülettel helytálltak az ellenforradalom eseményei előtt, nyíltszívűek, a szocializmus győzelméért hosszú és. eredményei. közös harcot vívtak velünk együtt, azoknak most is közöttünk a helyük. Káros és hibás volna, ha mi ezektől elzárkóznánk és nem keresnénk a közös kapcsolatot. Igen! Nekünk MSZMP tagoknak közelednünk kell ezer. elvtársak felé cs elvtársias beszélgetéseken, vitákban oszlassuk el a meg meglévő kételyeiket, szilárdítsuk őket és mondjuk meg, hogy velünk egy sorban van a helyük, harcoljanak velünk cgyült a feladatok megoldásáéit. Közöttünk van azoknak a volt MDP tagoknak a helye, akik becsülettel akarnak tovább harcolni a szocializmus győzelméért, de még nem találták meg önmagukat. Ha lemondanánk ezekről az elvtársakról, csak ártanánk pártunknak. Mint "Marosán elvtárs, a csepeli nagygyűlésen is mondotta — sok tisztességes, volt MDP tagot, — különösen a munkások közül — az eddigi távolmaradásuk miatt a szégyenérzet is visszatartott .attól, hogy kérjék átigazolásukat. Azok a volt MDP tagok, akik velünk egy sorban akarnak harcolni az ellenforradalom 1 teljes megsemmisítéséért, a szocializmus győzelméért, közöttünk a helyük és kérjék átigazolásukat. Sz sismi&Qli foglalkozzanak ezzel a problémával, hiszen a Központi I Bizottság februári határo! zata megállapítja, hogy a volt MDP tagok közül azokat, akik 1957 május 1-ig felvételre jelentkeznek, régi párttagságuk elismerésévé; kell felvenni a pártba. Már. csak néhány hét választ el bennünket május 1-től. Ettől kezdődően, mint új tagokat lehet felvenni és nem ismerik el régi tagságukat, Éppen ezért legyen feladatunk az, hogy a volt MDP tagoknál, akikről úgy látjuk, hogy közöttünk a he-1 lyük, baráti felvilágosítást végezzünk és hozzuk őket sorainkba. E mellett éberen ‘őrködjünk a párt sorainak tisztaságán, a mennyiség mellett nagyon szigorúan tartsuk szem előtt a minőséget is. Különösen 9 hónapban, amikor gondoljuk, hogy a volt MDP tagok tömegesen fognak jelentkezni az MSZMP-be. Az MSZMP szervezetei inkább többször üljenek össze a volt MDP tagok f-lvctelének elbírálására 4s minden elfogultság nélkül, a páit erősítését szem elölt tartva, vegyé.: fel mindazo- 1 ot, akik velünk együtt akarnak harcolni az ellenforradalmárok által ütött sebek begyógyításáéit, a s: odalizmus győzelméért. EGYÜD ANDRÁS.