Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-11 / 84. szám

K E L EI' 'I \ r, VARORS Z A O 1957. április 11, csütörtök Mintegy három éve kezd­ték meg Szabolcsban a homoktalajok vízgazdálko­dásának megjavítására irá­nyuló, Egerszegi Sándor •'^al kidolgozott aljtrágyá­­zási móc£zer' ■ k-ísérl?íeit. Az elméletileg kidolgozott s más vidéken is még kí­sérleti stádiumban lévő módszert a nyirmadai, nyírlugosi és hodászi gaz­daságokban vezették be számottevő területen. Néhány termelőszövetke­zetben is próbálkoztak a kísérlet bevezetésével, de mivel a folyamat előírás­szerű elvégzése sok istálló­trágyát igényel, a vele való foglalkozás abbamaradt. .......i altalajtrágyázással vagy zöldtrágyázással A fenti állami gazdasá­gok közül először is legna­gyobb területen, '30 holdon a nyirmadai gazdaság pró­bálkozott. Ezen a táblán az idén tavasszal alakítják ki a felső víztároló szintet. — kfíjdugoson és Hodászon a második évnél tartanak. Ez utóbbi gazdaságiik’?; rííöST bővítik ki a területet 8 holddal. A három gazdaság terü­letileg elég távol esik egy­mástól. De egy közös jel­lemzőjük, hogy homokiak. Az eddigi eredmények nem teljes értékelése alapján a gazdaságok már néhány tapasztalatot leszűrtek. Megnő a vegetációs idő Akik a jövőben foglal­kozni kivánnak az Eger­­szcgi-féle kísérletekkel, azoknak jó tudni, hogy csupán a 60—70 centiméter mélységű forgatás után a talaj, dacára annak, hegy a homoktalaj szerkezete egyöntetű, erősen megvál­tozik. A felszínre került felhalmozódott tápanyagot a fiatal növény (csiranö­vény, vagy palánta) nem képes hasznosítani. Az eredeti humuszos réteg a barázda alján fekszik s ad­uig nng ezt a gyökerzet el nem éri, a növények nö­vekedésében erős lemaradás tapasztalható. Június, Jú­liusban „nyugszik’’ a növe­kedés, de a zsenge növé­nyeket az akkor fellépő aszáJy hátráltatja a fejlő­désben. S, ha ez nem áll fenn, akkor a vetemények rendesen, sőt fokozottan fejlődnek tovább, kinyúlik a vegetációjuk, amiben a többtermés rejlik. Ez a ve­getációs hullámzás azoknál a növényféleségeknél je­lentkezik, amelyeknek csi­­ranűvéuyei nem rendelke: nek kellő tartalék táp­anyaggal. Legegyenletesebb a fejlődés a burgonyánál. Z Hodászon úgy segítettek Z kiküszöbölni az első évek * ilyen irányú hullámzását, * hogy a 400 mázsa alsó szintbe leforgatott istálló­trágya fölé normál szán­tási mélységben 150 mázsa trágyát helyeztek el hol­danként. így sikerült elérniök hol­danként burgonyából 23, zölddohányból 20 százalék terméstübbletet. Viszont a kukorica sehol nem sike­rült. Elsősorban ott, ahol nem kapta meg a közvet­len istállótrágyát. Az eddigi tapasztalatok alapján korábban kell a magnak földbe kerülnie, hogy a növények a te­­nvészidő alatt egyenletesen fejlődjenek. Ellenérvek Habár az eddigi néhány év jól-rosszul végrehajtott kísérleteinek eredményei­ből levont következtetések messze állnak attól, hogy pártatlan állásfoglalás ala­kult volna ki, amely a mód­szer eredményeinek üzem­­gazdasági részét s a főcél a vízgazdálkodás helyreál­lítását (?) vagy fokozását mérlegelné, sok szakember részéről merül fel ellenve­tés. Nagyvonalú és jóindulatú számítások szerint takar mánylermelő és állatte­nyésztő vidékeinken a megtermelt istállótrágya a talajerő fenntartására és a humuszgazdálkodáshoz ele­gendő. Annál elriasztóbb a .tép u homokon, ahol az eddigi erőfeszítések elidie­re is még a 6—7 éves trá­­ayafoigo az uralkodó. Eb­­oól következik az első el­lenérv. Akkor, anuiiur a négy •li es trágyafergó (homokon 2 éves) nem áuzíositolt, nincs olyan üzeni, hogy eh­hez még p.usz 900—1200 mázsa istállótrágyát tud­jon oiztos.iam narom ev alatt, anélkül, hogy a többi területek trágyaellátási rm­­ni-numát meg ne sértené. S a it éves altalajtrágyá-1 iás4 forgóba1- azt jelente­ne, hogy ez a művelet az j optimális trágyámén ny iség kétszeresét emésztené fel. Ha lenne miből! A fenti eset nem elvi el­lenvélemény, hiszen a módszer kidolgozott elmé­letének, mint úttörő mun­kának - a helyességéhez nem férhet kétség. Itt ob­jektív tényről, a „nincs,!-ről van szó s ez bizony elég makacs dolog. A következő vélemény­­nyilvánítás sem az , Eger­­szegi-íele módszer elma­rasztalása, hanem a helyi, évtizededen keresztül ki­próbált és bevált módszer jogos féltéséből fakad. Nem nehéz kitalálni: a Westsik­­féle talajerő és vízgazdál­kodásra gondolok. A Westsik-féle zöldtrá­­gyás talajjavítás módjáról, eredményeiről és előnyeiről szükségtelen szólni, mert azt minden szakember jó! ismeri. Talán azt sem kell feszegetni, hogy milyen té­nyezők akadályozták meg eddig ennek a rendszernek a kibontakozását. Ezek is ismeretesek. Inkább enne?; a módszernek a jövőjéről kellene dönteni, amely, vé­leményem szerint, homok­talajaink megjavítása le­hetőségeinek a hordozója. Képes lesz-e az új gazda­sági felügyelői szervezés ezt megvalósítani? Az ál­lami gazdaságok, termelő­­szövetkezetek tudnak-e élni úgy önállóságukkal, hogy végre érdemlegesen foglal­kozzanak ezzel a kérdéssel? Ennek a kérdésnek az el­döntése a legégetőbb fel- J adat. S mível, szóban már! minden helyi szakember isi többször elfogadta a West-j sik módszer helyességét, itt! enne az ideje, hegy a sza-i rakat tettek kövessék. A fentiekkel nem az volt a célom — nem is tehetem meg, — hogy bírálatot mondjak a Kossuth-dijas ,gerszegi Sándor talaij3- vítási módszerének eddigi eredményéről. Távol áll tőlem, hogy ellenezzem akár Szabolcsban is kísérlatei­­ick kipróbálását. De arm­or ezt mondom, isméiét-* ten azt szeretném kihang-* súlyozni, hogy legalább* annyi figyelmet fordítsunk * a gyakorlatban bevált sza-f belesi módszerekre is. f Sa.mu András t mezőgazdász, i A fenti írását közöljük,* annak ellenére, hogy nem* igen felel meg minden • szempontból a tudományos j és szakmai követelmények- *■ nek. S azzal a céllal tcsz­­szük, hogy mondják el me­zőgazdasági szakembereink véleményüket erről a va­lóban fontos problémáról. Harminc turista jellegű ággyalj bővlil a nyíregyházi szállodai Egy jó hír. — Bő­vül a szálloda. A vendég­látó vállalat eddig kény­szerhelyzetben 11 szállo­dai szobát volt kénytelen elfoglalni irodának a szű­kös szállodai viszonyok mellett. Ezen rövidesen segítenek. A vállalat a • '.agyár régi helyére fog költözni, ha h eg lesz azj átalakítás és ezzel 30 tu-j risla jellegű ággyal bővül; o '.-egyházi szálloda. Reméljük, hogy ha ez az; érdekes terv megváló- < sül, jó szolgálatot tesz vá­­rosunknak és hozzájárul; az :d ^cnforgalom eme-J léséhez is. 1 Két ítélet izgatásért Bényei Pétert Demeter ístvúnt 2 évi börtönbüntetésre ítélték A megyei bíróság Bé­nyei Péter, máriapócsi la­kost két rendbeli izgatás bűntette miatt 3 évi bör­tönbüntetésre, 4 évre egyes jogai gyakorlásától eltiltásra és 800 forint va­gyonelkobzásra ítélte. Bényei Péter az októbe­ri események során Má­­riapócson szervezte a fegyveres ellenforradal­mat. A szomszédos Kislé­­ta községbe ment, ott megfenyegette a tanács al­kalmazottait. Az ottani „forradalmi bizottság” el­nökével beszélt és ennek hatására a kislétai szerv is fegyverekért ment a já­rás székhelyére, Bényei Péter egy na­gyobb számú csoport kí­séretében Nyírbátorba sie­tett fegyverekért, ahol ép­pen tüntetés volt és a mikrofonon keresztül ma­ga is szólt azokhoz, el­mondta, hogy már egyszer letartóztatásban volt iz­gatásért és hangoztatta elégedetlenségét. Bényei az ellenforrada­lom leverése után sem maradt nyugton, a kom­munisták pártjáról azt hangoztatta, hogy az a baj, hogy jelenleg is a kommunisták vezetnek. A bíróság ítélete még nem’ jogerős. ★ Demeter István fehér­­gyarmati kárpitos izgatási bűnperében is a napok­ban hozott ítéletet a me­gyei bíróság. Demetert ugyancsak kétrendbeli, s ebből egy esetben íolyta­­lólagosan elkövetett izga­tás bűntette miatt két évi börtönbüntetésre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélték. Demeter tagja volt a fehérgyarmati „forra­dalmi bizottságnak." Ilyen minőségben, ellenforradal­mi célzattal a pártbizott­ság épületébe hatolt be a nemzetőrökkel és az olt dolgozó pártmunkásokat letartóztatta. Több izgató kijelentést tett. Az ellen­­forradalmi magatartása nem változott meg a ké­sőbbiek során sem, több esetben a borbély üzletben a jelenlévőknek előadást tartott, izgatott a Kádár­kormány ellen. A bíróság ítélete nem jogerős. Hathónupol kaptak u kanyűri tyúktolvajok egyik gazdától, lakat lefe­re ítélte. Az jogerős. Az elmúlt héten foglal­kozott a bíróság Balogh Géza, Szikora József és Lakatos Gyula tiszaka­­nyári lakosok tyúklopási bűnügyével. A három sze­mély 12 baromfit lopottéi, 600 forint értékben az szítéssel. A bíróság Balogh Gézát és Szikora Józsefet (5—6 hónapi, Lakatos Gyu­lát pedig 5 hónapi börtön­ítélet ném :si-| }Kommunisták vita-fóruma ap- X 9 Kötelességünk a becsületes, volt MDF tagokat visszavezetni a pártba Az ellenforradalom ese­ményei sok volt MDP tag­nál visszahúzódást, sőt fé­lelmet idéztek elő. Csalódást az MDP vezetésűben, ami­kor a legkritikusabb hely­zetben magukra maradtak. De sok volt MDP tagot megtévesztettek az eflen­­forradalmárok által han­goztatott álhazafias jelsza­vak, amelyek megtorpanás­ra késztették vagy passzív­vá tették cselekedeteiket, nem tudtak eligazodni a bonyolult helyzetben. Mee kell mondanunk őszintén hogy az ellenforradalmá­­rok által oly előszeretettel hirdetett álhazafias jelsza­vak mögé sok volt MDP tag nem látott be, nem vették észre, hogy mit is rejtettek ezek valójában a hátuk mögött. Ennek egyik oka az volt, hogy hosszú évek során elhanyagoltuk a párttagok marxista-leninis­ta képzését, amely elősegí­tette volna az adott hely­zetben az ellen forradalmá­rok igazi céljának leleple­zését. Ma már egyre vilá­gosabban látják párttag­jaink, a becsületes dolgo­zók, hogy az október 23-i események nem a hibák ki­javítására, hanem a népi demokratikus rendszer I megdöntésére irányultak. zárkóznak azoktól a volt MDP tagoktól, akik csak most kérik átigazolásukat, vagy közelednek a párthoz. Helytelen, ha olyan nézetet vallunk: „aki. eddig nem lépett be a pártba, arra már nincs szükség”. Rises szükség olyanokra ke a közeledőket Az MSZMP megalakulá­sával sok volt MDP tag első perctől kezdve aktívan be­kapcsolódott az ellenforra­­daimárok elleni harcba és a nehéz napokban — ki a pártszervezés terén, ki a termelő munka megindítá­sánál, ki fegyverrel — bi­zonyította be hűségét a párt, a dolgozó nép, a mun­káshatalom iránt. A hely­zet megszilárdulása követ­keztében ezen elvtársak közül többen egyre inkább elfordultak azoktól a volt MDP tagoktól, akik eddig távol maradtak az MSZMP- től, — bár becsületes em­berek, és közöttünk van v. helyük. Azt kéideáik: „hol voltatok, amikor nehéz helyzetben voltunk?” Pedig van feladat a jö­vőt illetően. Éppen ezért szükség van az erőre, olyan erőre, amely becsülettel, szívből a munkáshatalom megszilárdítása, erősítése ] érdekében az ellenforra­­dalmárok ideológiája ellen akar harcolni. Éppen ezért nem helyes, ha az MSZMP egyes szervezetei, tagjai el­akik karrierből, vagy ép­pen az ellenség megbízásá­ból akarnak belépni a pártba, hogy azt az erős egységet megbontsák, ' ami ma jellemzi pártunkat. A- oknak a volt MDP ta­goknak, akik becsülettel helytálltak az ellenforra­dalom eseményei előtt, nyíltszívűek, a szocializmus győzelméért hosszú és. ered­ményei. közös harcot vív­tak velünk együtt, azoknak most is közöttünk a he­lyük. Káros és hibás volna, ha mi ezektől elzárkóznánk és nem keresnénk a közös kapcsolatot. Igen! Nekünk MSZMP tagoknak közeled­nünk kell ezer. elvtársak felé cs elvtársias beszélge­téseken, vitákban oszlassuk el a meg meglévő kételyei­ket, szilárdítsuk őket és mondjuk meg, hogy velünk egy sorban van a helyük, harcoljanak velünk cgyült a feladatok megoldásáéit. Közöttünk van azoknak a volt MDP tagoknak a he­lye, akik becsülettel akar­nak tovább harcolni a szo­cializmus győzelméért, de még nem találták meg ön­magukat. Ha lemondanánk ezekről az elvtársakról, csak ártanánk pártunknak. Mint "Marosán elvtárs, a csepeli nagygyűlésen is mondotta — sok tisztessé­ges, volt MDP tagot, — kü­lönösen a munkások közül — az eddigi távolmaradá­suk miatt a szégyenérzet is visszatartott .attól, hogy kérjék átigazolásukat. Azok a volt MDP tagok, akik velünk egy sorban akarnak harcolni az ellenforradalom 1 teljes megsemmisítéséért, a szocializmus győzelméért, közöttünk a helyük és kér­jék átigazolásukat. Sz sismi&Qli foglalkozzanak ezzel a prob­lémával, hiszen a Központi I Bizottság februári határo­­! zata megállapítja, hogy a volt MDP tagok közül azo­kat, akik 1957 május 1-ig felvételre jelentkeznek, régi párttagságuk elismerésévé; kell felvenni a pártba. Már. csak néhány hét választ el bennünket május 1-től. Et­től kezdődően, mint új ta­gokat lehet felvenni és nem ismerik el régi tagságukat, Éppen ezért legyen felada­tunk az, hogy a volt MDP tagoknál, akikről úgy lát­juk, hogy közöttünk a he-1 lyük, baráti felvilágosítást végezzünk és hozzuk őket sorainkba. E mellett ébe­ren ‘őrködjünk a párt sorai­nak tisztaságán, a mennyi­ség mellett nagyon szigo­rúan tartsuk szem előtt a minőséget is. Különösen 9 hónapban, amikor gondol­juk, hogy a volt MDP ta­gok tömegesen fognak je­lentkezni az MSZMP-be. Az MSZMP szervezetei inkább többször üljenek össze a volt MDP tagok f-lvctelének elbírálására 4s minden elfogultság nélkül, a páit erősítését szem elölt tartva, vegyé.: fel mindazo- 1 ot, akik velünk együtt akarnak harcolni az ellen­­forradalmárok által ütött sebek begyógyításáéit, a s: odalizmus győzelméért. EGYÜD ANDRÁS.

Next

/
Thumbnails
Contents