Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

J9j1. amin,*. es ü törtök KfcLEI MAGY AHORSZACi §g@@@g€£- m££>Wä> Díszünnepség hazánk íeíszahatlniásának 12. évftnluléja alkalmából az Operaházban (F oly let ás a 2. oldalról.) egy fontos kötelessége van, tanulni, a munkában helyt­állni, amellyel megmutat­hatják, hogy valóban jó fiai a hazának és drága nekik az ország, a nép sorsa és boldogulása. Sokan felvetik a kér­dést, mi a magyarázata, hogy az ifjúság egyes ré­tegeiben befolyást tudott elérni az ellenforradalom. Ennek egyszerű a magya­rázata. A sok ok közül az a legfontosabb, hogy a fiatalok nem emlékeznek a múltra, a fasiszta negyed­század szörnyűségeire es nem vették eszre, hogy a Kommunista gllenes és szov­jetellenes uszítás mögött az igazi cél a régi úri iua­­gyarország visszaállítása volt. A Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánynak no­vember 4-e után minden erejét az ellenforradalom fegyveres erőinek szétve­résére kellett fordítania. De ma már az elleforradalom eszmei szétzúzása a legfon­tosabb feladát. Enélkül nincs gazdasági fellendülés, nincs igazi megszilárdulás. Jóllehet még nagyon heveset tártunk fel as el lenforr adulom eseményeibö l de már as eddig ismerte­tett tények is bőségesen elegendők arra, hogy meg* győzzenek mindenkit, ml is történt, Most nagy meg­döbbenés van az ország­ban, sokan ráébredtek, hogy amikor „forradalom­ról” beszélnek, egy társa­ságba kerülnek DullessaL Francoval, Csang Kaj-sek­­kel, s a nemzetközi reak­ció minden áramlatával. Vannak, akik felismer­ték ugyan állásfoglalásuk tarthatatlanságát, nem ne­vezik már fehérnek a fe­ketét, forradalomnak az el­lenforradalmat, de még ke­verik a színeket, i eveké­nek valamit megmenteni hi­básnak tarthatatlannak bi­zonyult álláspontjukból. Azt hiszik, hogy felemás állás­pontjukat jobban megértik a tömegek. De a dolgozó nép nem felemás, hanem világos, határozott állás­pontot ért meg. S ilyen csak a marxista-leninista, az ellenforradalomnak sem­minemű eneedmáriyt nem adó álláspont lehet. És akárhogy is vitatkoz­nak az imnpri''l:''t4k szó­vivői, akármennyit is kia­bálnak arról, hogy nálunk „megfojtják a szabadsá­got, mi nem fogunk még egyszer engedni a pro­letárdiktatúra politiká­jából, amelynek mint Lenin mondotta: „szük­ségszerű ismérve, kö­telező feltétele a ki­­zsákmányolóknak, mint osztálynak erőszakos elnyomása* s amely emellett a nép szá­mára összehasonlítha­tatlanul szabadabb, de­mokratikusabb rendszer a legdemokratikusabb burzsoá rendszernél is.” Támadóink között volt Ignotus Pál, aki azt írja, hogy József Attila híveit és tanítványait vetettük bör­tönbe. De hogyan lehet József Attila híveinek ne-! vezni az ellenforradalom] híveit? Az ellenforradalom; leverte i József Attila 1-] tál megénekelt ötágú csilla-; got, elégette a vörös zász-; lót, s az ellenforradalom le-í döntötte József Attila szob-i rát is. ; Déri Tibor október végén' •zt irta, hoay amikor el-' dördültek az első puskáit,' égy í ezte, mintha ö húzta' volna meg a ravaszt. De írhatta volna nem egy -j-] val együtt, hogy úg/ érezte,' mintha ő verné le a vörös c lagot, ű étetn . el a vö-; rös zászlókat, ő döntené le; József Attila szobrát. Jó-; zsef Attila szobrának le-: döntése nem véletlen kilen-; gés, hanem t-orvény szerű: következmény. Szobra arra' a nyomorra és üldözteté­sekre emlékeztet, amellyel] ; k-.p-ialistá’. .lOiálba küld­ték, S ha már arról van szó, kérdezzük meg, hány író osztotta a mai rendsze­rünkben az elmúlt 12 eszten­dőben József Attila sorsát? Ki nyomorgott közülük, mikor látták el úgy az író­kat, költőket, mint a mi rendszerünkben? Nem az volt-e inkább a nagyobb baj, hogy túlságosan is el­kényeztettük őket? Egyese­ket ol. an anyagi jólétben, hírnévben tartottunk, h.jy az olvasó bizalmáért sem kellett má- küzdenie. S most mi a sorsa a külföldre disszidált „szabadföldre tá­vozott” íróknak? Az, hogy szabadon eladhatják magu­kat, szabadon dicsőítheti-«, j-1 zadó -.zdáikat, szaba­don gyalázhatj - hazáju­kat, népüket és azok ká­réit. József APila híve» lennének és tanítványai len­nének i. k az Aczéi.f iá. sok, akik siKny tollúkat és silány lelkiismei -tűket az imperialista piacokon árul­ják, mint a prostituáltak? Most, amikor külföldön új­ból kiadják az Irodalmi Új­ságot, nyíltan lelepleződik, ho--- az imperialisták meg -> olfak elégedve az itthoni Irodalmi Újsággal. Teljesí­tette feladatát az amerirai­­ang-Uzá.. kapitalisták és imperialisták érdekében. Ezt folytatja most ott ;s, ahol abbahagyta. Ne felejt­­si1 mit is írtai, ezek ar írók. Pálóczy-Horváth tu­datlannak és ostobának ne- 1 ezte a munkásokból lett vezetőket. Háy Gyula er­kölcs' lennek a párt- és munkás-funkcionáriusokat, Novobáczky ^^ndor gőgnek és , nöffeszkedésnek a leni­ni élcsapat elméletet. Ez kell az imperialistáknak, a kapitalistáknak és a hazai csatlósaiknál^:. Mialat, n’„ank a felsza­badulás ünnepére készült, Moszkvában fontos, örvendetes esemenyek történtek A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány és a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttségé tárgya, lásokat folytatott a Szov­jetunió kormányával és a Szovjetunió Kommunista Pártja elnökségével. Ezek­nek a tárgyalásoknak ba­ráti légköre és az a rendűi, vül meleg fogadtatás, amelyben a magyar kor­mány- és pártküldöttséget részesítették, a nyilatkoza­tok aláírásának fényes kül­sőségei is megmutatták az egész világnak, 1 o„y a két testvéri nép, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszo­nya a teljes egyenjo­gúságon, a kölcsönös megbecsülésen és a közvetlen testvéri ba­rátságon alapszik. Mint a nvilatkozat is meg­­álla. -tja, a magyar és szov­jet kormányküldöttség tel­je.... egyetért mind a ma­gyar-szovjet kapcsolatok fejlesztésének alapvető kér­désében, mind a jelenlegi nemzetközi helyzet érté­kel" ben. A tárgyalások eredmé. nyeként a Szovjetunió újabb közvetlen, széleskörű gazdasági és egy^„ segítsé­get nyújt Magyarországnak, hogy a magyar nép a lehető leggyorsabban legyőzhesse az ellenforradalom követ­kezményeit és hazánk ha­ladjon az anyagi és kultu­rális fellendülés, a szocia­lizmus sikeres építéséneit útján. A Szovjetunió óriási se­gítsége újabb bizonyítéka népünk nagy barátja áldo­­zatké—„égének. Élő cM >­­lata mindannak a gyaláza­tos rágalomnak, amiket az ellenforradalom a magyar­­szi. jet g„zdasú0, -iszonyra szórt. Ez az újabb segítség mutatja meg az igazságot. A Szovjetunió felszaba­dulásunk első percétől kezdve csak támogatást, csak közvetlen segítsé­get nyújtott. Megvitatták a tárgyalásokon a varsói szerződé en Való részvétel kérdéseit is. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezte azt a krtccég.t, hogy leghatáro­zottabban támoga+ja és erő­síti a varsói szerződést, amely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperialista államok agresz­szív köreinek minden mes­terkedéseivel szemben. Nem t itt r, íny szó­val kitárni Nagy Imréék „semlegessági” jelszavának alja - "y-oi a jelszó­val Nagy Imréék hátbatá­­madták a varsói szerződ ., amely az egységes szocialis­ta tábor hatalmas védelmi sí: "vétségé. Nagy cselekedet volt a Szovjetunió segítsége az ellenforradalom leverésé­ben. Ha 1919-ben lett volna mód arra, hogy a fiatal vö­rös hadsereg megsegítse a megtámadott Magyar Ta­nácsköztársaságot, nem pusztultak volna el tízez­rek 1919-ben, 1920-ban és százezrek 1943—1944—1945- ben. Ha most nem segíthet­tek'volna a szovjet csa­patok, a véráldozat sok­kal nagyobb lett volna. A fehérterror százezre­két mészárolt volna le. ftiagy. rorszag hosszú polgárháborúba sodró­dott volna. Az ellen­forradalom kormánya már felhívta az ENSZ- csapatokft, értsd im­perialistákat, — hogy vonuljanak be Ma­gyarországra, Ma sok kemény rendsza­bály van érvényben, mert rendszerünknek erélyes vé­­delmezése a belső ellenfor­radalmi erők minden mes­terkedésével szemben meg­követeli a forradalmi éber­ség állandó fokozását, á ke­ménykéz politikáját, A rög­tönítélő bíráskodás és más intézkedések egész népünk nyugalmát szolgálják. Az ellenséggel szemben kímé­letlen rendszabályok elle­nére sokkal demokrati­kusabb a rendszerünk ma, mint az október küszöbén volt. Nem as a demokrácia ha a néphatalom ellenségei sajtóhoz jutnak és szószé­ket kapnak, hanem az, ha minél több dolgozót bevonunk politi­kánk kialakításába, állami, gazdasági munkánkba. Ezen a téren minél gyorsabban előre akarunk menni. A népi demokratikus rendszer nem akkor népi cs nem akkor de­mokratikus, ha gyenge a karhatalma és el­­szemteienedik az ellen­ség. Az erős, megbíz­ható karhatalom fon­tos tényezője népi de­mokráciánknak. A karhatalmisták soha, egy percre se csökkentsék éberségüket és keménysé­güket az ellenséggel szem­ben, és hűségüket, szerete­­tüket a dolgozó nép, a nép egyszerű becsületes fiai iránt. A párt és a kormány bízik az új karhatalmunk­ban, s a karhatalmisták is bízhatnak abban, hogy so­ha, semmilyen körülmé­nyek közt nem fogjuk őket magukra hagyni, megvéd­­jük őket minden rágalom­mal szemben. Az ellenforradalom íegy­­vc_ „ le -érésé után a ma­gyar Forradalmi Munkás- Faraszt Kormány legfonto­sabb feladatának a gazda­sági rend helyreállítását te­kintette, hogy ezáltal biz­tosítsa alapvető célkitűzé­sét, a dolgozó nép, a mun­kásosztály életszínvonalá­nak emelését. Háromegész nyolctized milliárd forinttal rendeztük a bányászok, az ipari munkások, a műszaki állományúak és általában a legalacsonyabb bérkategó­riákba tartozó dolgozók bé­reit. A dolgozók, elsősorban a hős bányászok megértették az MSZMP és a kormány őszinte szavait és felhívá­sát. És ennek köszönhetjük, hogy egyes területeken már elértük az 1956 október 23. előtti színvonalat máshol haladtunk előre. Az elmúlt hónapok nagy eredménye a párt megerősödése, az ellenforradalom füzé­ben erősödtünk meg. Ez a tűz — nem egyszer egyál­talán nem képletes tűz volt. Belelőltek a kommu­nisták első fővárosi tünteté­sébe, vidéken pedig gyilkol­ták a párt szervezőit. Na­gyon sok hivatalban és üzemben kommunistaelle­nes terror volt, elbocsá­tották a párt taeiait. Büsz­kék lehetünk rá, hogy a kommunisták tízezrei ilyen körülmények között is job­ban megállták a helyüket, aktívabbak és harcosabbak lettek, mint október előtt voltak. Harcos, jó pártot építünk és ennek a pártnak becsüle­tét — beleértve a párt múlt­jának becsületét is — meg fogjuk védeni. runes olyan rendszer, amely a mienknél jobban megbecsüli az értelmiséget Ismét kedves barátainkat üdvözölhetjük Komszomoi küldöttség érkezett megyénkbe A záhonyi úttörők teg­nap ismét felkötötték a vö­rös nyakkendőt, kezükben ibUíy ..3U.1ÚJL lOglCl.V szerényen, de annál na­gyobb hálával köszöntsék a szovjet fiatalok népes, csaknem 100 tagú küldött­ségét. Az áLomásra befutó különvonatot a megye ve­zetői, — Kocsány Gyula elvtárs hz MSZMP me?y i intéző bizottsága részéről, Hajdú Síuiuor e Vni, a megyei tanács végrehajtó bizottsága részéről — fo­gadták. A megye ifjúságá­nak üdvöz'etét Pu'rtni Jó­zsef elvtárs tolmácsolta, aki beszédeden kúejezesre juttatta a magyar fiatalok háláját azért, hogy immár másodszor mentik meg a magyar fiatalokat a szov­jet nép íiai a fasizmustól. Elmondotta, hogy nem fe­lejtik el a magyar fiatalok, hogy sok komezomolista ál­dozta életét azért, hogy most békében ünnepelhet­jük a küldöttség tagjaival együtt, hazánk le.szaba­dulásának tizenkettedik t. - fordulóját. A KISZ me­gyei szervezetei részéről több fiatai eljött Záhony­ba, hogy a sötét napok után újból megöleljék a hősi Komszomoi tagjait. A szovjet küldöttség ré­széről Gale Vaszil Jurje­­vics köszöntötte a magyar r;atalokai a határállomá­son. Beszédében kifeje­zésre juttatta azt, hogy ők bíznak a magyar ííjúság­­oan, amelyik a párt möge sorakozik, s minden erejé­vel építi a szocializmust. Köszöntötte a Komszomoi testvérszei vezetőnek, a KiSZ-nek megalakulását és sok sikert kívánt a Kommunista és pánonkí­­\ üli fiatalok számúra. A szovjet fiatalok kül­döttsége ezek után vonat­ba szállt, a magyar fiata­lok küldöttségével együtt, s nótaszóvai, mozgainn dalokat énekelve, barát­kozva tették meg a .tat Nyíregyházáig, ahol a párt megyei bizottságának ve­zetői, avar kasok, parasz­tok, ért£..n:ségiek, ut'ö­rok köszöntötték a küldöt­teket. A város fiúsági szervezetei nevében Kenéz tiáro'v • elv» ars, az EPOSZ megyei elnöke köszöntötte 3, z<i«üuVL\- VcíltAtioGivO', S ezek titán az úttörők virág­csokra kai nyújtotta; at n kvívs/cmoLr-táknak. K ivo­a szovjet katona-zene­kar is, amelyik indulókkal szoraki y..b,:-n az állomás előtti téren összegyűlt ün­­nep.ótvet, unnepeiiéKet. A záhonyi és a nyíregy­házi fogadás megmutatta: a szovjet és a magyar fia­talok, testvérek, igaz bará­tok, nincs az az erő, amely ezt a vérrel megszentelt barátságot megszakíthatná. és munkáját- Nem mond­juk, hogy ezen a téren nem lörténtek hibák_ a múltban. Ezeket most ki akarjuk javítani. De az ér­telmiségtől is elvárjuk, hogy minél előbb küzdj e le azt az eszmei zavarodottságot, amelyet az ellenforradalom támasztott soraiban és áll­jon teljes szívvel és lélek­kel a szocializmus építése,! a nép mellé. A párt határoaott osztálypolitikája nincs ellentétben a nem­zeti egység politikájával, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti a nemzeti egység magvát, a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges munkásosztályt. A nemzeti egység nálunk a kizsákmányolást meg­szüntető, a szocializmust építő erők körül tömörülő nemzeti egység. Azt a hatalmas minő­ségi változást, amely dolgozó népünkben vég­bement, a part és a munkáshatalom meg­szilárdítását, napnál fé­nyesebben mutatják azok az események, amelyek legutóbb Bu­dapesten lezajlottak: a nagysikerű csepeli mun­kásgyűlés, a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség lel­kes zászlóbontása a Köz­társaság-téri, a Váezi-úti, a kőbányai és a pesterzsé­beti forróhangulatú nagy­gyűlések. * Ápoljuk a barátságot a testvéri népekkel Tizenkét évvel ezelőtt csaknem egyi dobén szaba­dultak fel Lengyelország, Románia, Bulgária, Jugo­szlávia, Albánia, Magyar­ország, Csehszlovákia né­pei és a mai Német De­mokratikus Köztársaság népe. A közös örömök és a közös küzdelmek is össze­fűznek minket. A mi nagy nemzeti ügyünk, hogy to­vább mélyítsük barátsá­gunkat ezeknek az orszá­goknak népeivel, s vala­mennyien felszabadítónk­kal és szabadságunk oltal- i mazójával, a Szovjetunió­­' val. A mi nagy nemzeti ügyünk, hogy szorosabbra fűzzük baráti kapcsola­tainkat a Távolkelet szabad országaival, s mindenek­előtt a Kínai Népköztársa­sággal, amelynek baráti segítsége sokban hozzájá­rult megszilárdulásunkhoz. Ne reménykedjék senki sem abban, hogy legyőzhe­tő a mi hatalmas táborunk, az a tábor, amelynek ol­dalán van a nép igazsága, jövője. Éljen népünk forradalmi harcának vezető ereje, m Magyar Szocialista Mun­káspárt! Éljen az örök óe meg­bonthatatlan magyar-szov­jet barátság! (Hosszantartó' viharos taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents