Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-28 / 98. szám

It III rMAOVARORSÍiO riiis 28, vasárnap A békéért, a szocialista Magyarországért fogjon össze minden igaz hazali! Eilen a Hazafias Népfront! Tudósítás ax április 26*i megyei tanácsülésröt (Folytatás az 1. oldalról) hogy a magyarszovjet kapcsolat haszonélvezője elsősorban a riolgozó ma­gyar nép. Av áruló Nagy Losoncai csoport tevékenysége Miután a beszámoló rész­letesen elemezte az októbe­ri eseményeket bevezető eszmei előkészületek le­folyását, rátért Nagy Imré­­ck tevékenységének bemu­tatására. A Központi Veze­tőségben már október 23-a előtt pártellenzék jött lét e, amely többségénél fogva elég erős volt Rákosi és Gerő elvtársak leváltására és a hibák kijavításának megkezdésére. Ebbe tarto­zott többek között Kádár, Marosán, Apró és más elv­társak. Ez az ellenzék a ré­gi hibák kijavításának munkájában október 23-ig együtt tudott haladni Nagy Imréékkel. Ekkor az ellen­zéken belül Nagy és Loson­­czi csoportja mindinkább jobbra tolódott, s rövide­sen a pártellenzék felbom­lása következett be. Kádár elvtársék, akik következe­tesen kitartottak a marx­­izmus-leninizmus útján — kiváltak az ellenzékből -s elhatárolták magukat Nagy Imrééktől. Amikor Nagy Imre került a kormány élé­re, akkor még a kormány 80 százaléka kommunista volt. Nagy Imre — engedve az ellenforradalmároknak — egyenként váltotta le a kommunista minisztereket és helyükbe a polgári pár­tok embereit hívta be. Ez a kormány 1—2 nap lefor­gása alatt az ellenforradal­mat kiszolgáló kormány lett. Nagy Imre kormánya megnyitotta az utat az el­lenforradalom előtt, amely ezekben a napokban em­bertelenül gyilkolta a szo­cializmus erőit, a békés ál­lampolgárokat, fenyegette a dolgozók életét, vagyon­biztonságát. A fejetlenség és a zűrzavar állapotába taszították az országot. Hogyan kezdődött megyénkben? A régebben is bizonytalan­kodó és az ellenforradalom által megszédílett vezetők helyett régi, kipróbált, párthű munkás és paraszt vezetők kerültek a taná­csok élére. November 4-s óta 108 új vezető került a végrenajto bizottságokba. A végrehajtó bizottságok megerősítése volt az első lépés. A nem függetlenített vb tagok nagy részét he­lyükre visszaállítottuk és községi tanácsaink 35 uj vb tagot választottak a ta­nácstagok közül. Jelenleg már az október előtti hatá­rozottsággal dolgoznak ezek a szervek, sőt jobban igye­keznek a nép véleményére, javaslataira támaszkodva dolgozni. Az első tanácsülések tapasztalatai Emlékezünk, részesei, il­letve szemtanúi voltunk a megyénkben lezajlott ese­ményeknek. Féktelen rága­lomhadjárattal indult. Gyű­löletet szítottak a Szovjet­unió iránt. A szovjet em­lékműveket barbár módon lerombolták. A nemzetközi­ség jelképeit: a vörös zász­lót, a csillagot a nemzeti kommunizmus jegyében pusztították. ' Egyidejűleg megindult a pártbizottsá­gok és pártszervezetek szét­­züllesztése. Hajszát indí­tottak kommunista vezetők ellen. Sztálinista, rákosista jelzőt adtak a proletárdik­tatúrához, a szocializmus vívmányaihoz ragaszkodó kommunistáknak. Ezzel egyidejűleg szétrombolták hvlyi államhatalmi szer­veinket, a tanácsokat. Meg­szüntették a megyei, az összes járási, a városi és 6 község kivételével vala­mennyi községi tanácsot. (Lényegében ez a 6 községi tanács sem működött.) For­radalmi és nemzeti bizott­ságok alakultak, amelyeket többségükben fasiszta és félfasiszta osztályelemek kerítettek hatalmukba. — Fegyveres nemzetőrséget szerveztek, amelyekbe ku­lákokat, volt katonatiszte­ket és volt csendőröket to­boroztak túlsúlyban. Támadás indult a falu szocialista szektorai ellen: a termelőszövetkezet, a gépállomás és az állami gazdaság ellen. Milliós ér­tékeket herdáltak el. Mind­ezt a „tiszta” demokrácia, hazafias szólamok, a Him­nusz és a Szózat hangjai mellett tették. Kinyilvání­tották a szrájkjogot. De munkanélküliségnél egye­bet nem adtak a munká­soknak. Ügy lezüllesztették az ország gazdaságát, hogy az infláció csak napok kér­dése volt. Ha nem segített volna a Szovjetunió és más szocialista országok, nem is kerülhettük volna el semmiképpen az inflációt. Nyíregyházán 140 bűnözőt bocsátottak szabadon, akik élénk tevékenységbe kezd­tek és ugrásszerűen meg­nőtt a bűncselekmények száma. A bűnözők sóstói kirándulása 40 000 forint­jába került a városnak. Fe­lesleges tovább részletezni, ismeretesek a nevek és tet­teik. Elég annyi, 12 év alatt nem volt annyi hiba, baj, mint az ellenforradalom né­hány napján. Helyi tanácsaink már­cius közepén tartották meg első tanácsüléseiket. Álta­lában mindenütt a helyi politikai és gazdasági ese­ményeket értékelték. Meg­állapítható, hogy tanácstag­jaink általában világosan látják a helyi események jellegét, felismerték az el­lenforradalom tevékenysé­gét. Sok helyen követelik a megtorlást. A tanácsülések élénkebbek, aktívabbak az október előttiekhez képest. A tanácsta°ek tisztábban látják feladataikat és ta­nácstagi kötelezettségeik ió teljesítésére sok helyen ígéretet tettek. Helyi gazda­sági kérdésekkel is foglal­koztak. Különösen termé­keny vita volt egyes köz­ügyeket érintő kérdések­ben. Meggondoltan, -körül­tekintően vitáztak, s ez is arra vall, hogy valóban az általuk képviselt terület gazdáinak érzik magukat. Ez azt vonja maga után, hogy a tanács ezután be fogja tölteni a helyi állam­­hatalom szerepét. Ebben segítenek a kormány utóbbi intézkedései, amelyek a he­lyi szervek önállóságát igyekeznek biztosítani. A túlzott centralizmus következtében eddig a he­lyi tanácsok munkája bi­zonyos mértékben a köz­ponti szervek sablonos végrehajtásában merült ki. Most helyi tanácsaink ha­táskörének bővítése segít ezen a bajon. A miniszté­riumok egyre több ügy in­tézését adják le fokozatosan a helyi tanácsoknak. Ezen intézkedések hatása csak lassan válik érezhetővé. A hatás iránya így is nyilván­való: egyre több ügyet kell rábízni a tömegekre. Az ál-November 4-e döntő fordulatot hozott A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megala­kulásának napja fontos ha­tárkő népünk életében. Sú­­lyos körülmények között legfőbb feladata volt ál­lamrendünk, szocialista vívmányaink védelme, a fegyveres ellenforradalmá­rok szétverése, a törvényes rend helyreállítása, a nor­mális élet. a békés alkotó munka feltételeinek megte­remtése. A fő fegyveres erők szétverése a szovjet hadsereg segítségével, ma­radványaik megsemmisítése az új honvéd és rendőr kar­hatalmi egységei- ’ segítsé­gével, a dolgozók támogatá­sával sikeresen megtörtént. A gazdasági élet helyreál­lítására irányuló kormány­intézkedések megértésre ta­láltak a dolgozók széles tö­megeiben. Az ellenforrada­lom erőinek nem sikerült a munkásosztály egységét megbontani, sem a nemzet­közi munkásmozgalom erőit szétverni. A magyar ese­mények a nemzetközi mun­kásmozgalom erősödését eredményezték. A nyugati körök azon rágalmát, amely szerint a Szovjetunió ki­zsákmányolja a népi de­mokráciákat — a moszkvai egyezmény, s a közös nyi­latkozat napnál világosab­ban cáfolja. A nyugati or­szágok kereskedelmi kap­csolataiban hasonló példá­kat lehetetlen találni. November 4-e után az ellenforradalom erői foko­zatosan kiszorultak me­gyénkben is a vezetésből, bár aknamunkájukat to­vább végzik. A feloszlatott helyi tanácsok kezdetben bizonytalanul és bátortala­nul, majd mind eiőteljeseb­­ben vették vissza a vezetést. tértek a teljesítménybére- [1300 forint az átlagos kere­­zésre. A tanácsi iparban | set fiavonta. Megyénk mesúguzuasúga lamigazgatás bonyolult munkájába mindinkább be kell vonni a dolgozó népet Ott, ahol eddig nagyszámú hivatalnokkal oldoauk meg az ügyintézést, most keve­sebb fizetett alkalmazottal és a lakosság tömegeinek bevonásával, a munka jobb megszervezésével oldjuk meg. Ez komoly csapás a bürokráciára. Kedvez a de­mokratizmus érvényesülé­sének. Ma már az állam­­apparátus közel a felére csökkent a réginek. Ezért minőségi javulásnak kell bekövetkeznie, hogy ugyan­azon feladatokat, sőt bonyo­lultabbakat is — jól elvé­gezze. A megyei tanács lét­száma 339 főről 216 főre csökkent. 16 osztály helyett 10 látja el a szakigazgatás munkáját A járási appará­tus 1009 főről 526 főre csök­kent. A megyei és járási tanács munkája ezzel poli­tikai és szakmai tekintetben javult. A létszámcsökkentés lehetővé tette, hogy a köz­ségek pénzügyi szakembe­rekkel erősödjenek. Igv vált lehetővé az is, hogy a járástól a községbe kerül­hetett az adó és egyéb pénzügyi problémák inté­zése. Ez csak egv lépás köz­ségeink önállóságának nö­velésében. A kormány fontos köte­­lesséeép'-k tart'a a sz°c a1 is­ta törvényesség megszilár­dítását, az állampolgárok jogainak védelmét, a féle­lem nélküli életet. A rend, a békés munka feltételei­nek megteremtésében — mint általában a szocializ­mus megvalósításának mun­kájában a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hű értelmiségre tá­maszkodik. Megyénk ipari helyzete Fekszi elvtárs megyénk gazdasági helyzetéről szólva hangsúlyozta a Szovjetunió politikai segítsége mellett a gazdasági segítség nagy je­lentőségét. Többek között a 875 millió rubel hitel 1010 millió rubel értékű áru, 1053 millió forint adósság elengedése, a hosszúlejára­tú kereskedelmi szerződé­sek teszik lehetővé, hogy hazánk nem szenved külö­nösebb nehézséget. Tanácsi gazdaságunk is csak e segít­ség következtében tud megbirkózni feladataival. Vállalatainknál a termelés szüneteltetése következté­ben jelentős kiesés fordult elő, de viszonylag gyorsan indult meg a termelés. — Szén-, üzemanyag-, áram­hiány nehezítették a terme­lést. Ez az oka, hogy ala­­csonyab szinten és drágáb­ban tudtak eleinte termel­ni. Iparvállalataink a múlt évi tervet 1955-höz viszo­nyítva 94,8 százalékra tel­jesítették. Megyénk minisz­tériumi ipara 89,2 százalékra teljesítette termelését. A tanácsi ipar 113,5 százalék tervteljesítést ért el. Ez az élelmiszeripari üzemek de­­rekas munkájának köszön­hető. A m',r,kás"k íHs? 9,1, a béralap pedig 19,9 százalékkal nőtt. Ez a két szám is rávilágít arra, hogy a kifizetett bérek növeke­désével nem volt arányos a termelés növekedése. Lé­nyegében az ellenforrada­lom okozta a béralap egész­ségtelen növekedését. A múlt évben drágábban ter­meltünk, mint azelőtt. Ha­sonlóan folytatódott ez év első heteiben is a termelés. Az első negyedév végére azonban javult a helyzet. Csupán két vállalat ma­radt el az ellenforradalom előtti termelési szinttől. — Július 1-re valamennyi ta­nácsi vállalat eléri a koráb­bi termelési szintet. A vál­lalatok ebben az évben ál­talában magasabb tervszá­mokat kaptak. A nagyobb feladatokhoz az alapfeltéte­lek biztosítva vannak. A helytelenül bevezetett idő­bérezési rendszerről vissza-Az ellenforradalom kiha-lOub ü ilUiZUß-d-^Uciiici&icl A-s. iNoveinber masooik leieben mutaiAozott iegjoooan na­­lása, amikor a termelőszö­­vt ...e-cieii exoszatius fel­oszlatása napirenden von. Az ősz íoiyaman 208.OUo kát. hold kenyérgabonát veietteK, amelynek íejlödé­­se általában közepes. A jelenlegi állapot szerint a vetések 40 százaléka jó, 34 közepes, 26 százaléka gyen­ge. Ennek legfőbb oka a november—decemberi késői vetés. Felfagyási veszély is mutatkozott a hótakaró nélküli februárban, melynek elhárítására intézkedés tör­­tést. Őszi kalászosok erő­sítésére eddig 38.000 holdon végeztünk fejtrágyázast. A tavasz folymán eddig 100 ezer holdra hordták ki az istállótrágyát (ebből tsz-re esik 6.000). A vetőmagellá­tás 12 év alatt most tava­szon volt a legjobb. — A tsz-ek vetőmagellátása si­keresen megoldódott. Az idén vetésterv nem készült, csupán előirányzat a főbb növényekre szakemberek véleménye alapján. Ennek legfőbb célja, hogy a ta­karmánynövények termesz­tését és a beltejresség fo­kozását segíthessük. A szerződéskötések a cukor­répa kivételével befejezést nyertek. A metszési és mechanikai munkák befe­jezés előtt állanak. Nagy telepítési kedv nyilvánult meg a tavasz folyamán. A tsz-ek mintegy 5—600 hold gyümölcsöst telepítenek. — Legnagyobb az igény az al­­mafa csemete terén amelynek csak kisebb ré­szét tudtuk kielégíteni. Egyéb csemete bőven áll rendelkezésre. Becslés sze rint jó termés várható. — Mintegy 15.000 súlyvagon téli almára számítunk. Er re idejében kell készülni tárolók építésével és a göngyölegellátás biztosításá­val. A növényvédőszer el­látása előreláthatólag za­vartalan lesz. Jelenleg 11.5 vagon rézgálicra van keret. Ez a pirosbimbókori perme. tezéshez elegendő. Van ki­látás további 49 vagon réz gálicra. A permetezőgépek száma a tsz-eknél növeke­dett. A gépek állapota azonban nem a legkedve­zőbb, mert az alkatrész­­hiányt jelenleg nehéz pó­tolni. Az állatállományt min­den szektornál igen nagy kár érte az ellenforradalom következtében. Ésszerűtlen és felesleges állatvágáso­kat eszközöltek. Törzs könyvezett, fajtiszta növen­dekallatokat is levágtak- A vágás rekordját a tsz-ek junaiiomanyaüan érték eb,1 A hozam csökkentés azon­ban meg a létszámcsökenés­­toi is nagyobb. Állami gazdaságok es termelőszö­vetkezetek tehenészetében nem ritrrán 60—70 százalé­kos csöiíkenés is tapasztal­ható. Például a Barabási Állami Gazdaságban 9—10 liter volt az istáilóátlag 1955-ben, most november­ben pedig csak 2—3 liter, A nyirmeggyesi Petőfiben 90 százalékkal csökkent a tejtermelés. Oka a takar­mányok széthurcolása, ha­nyag kezelés, hiányos gon­dozás. Mostanában a dolgozó parasztok állattenyésztési kedve a szarvasmarhate-i nyésztést kivéve jónak mondható. Ez a legelmara­dottabb állattenyésztési ag megyénkben. Most a fiatal, 3—4 éves tinó és a jó fe­jőstehén a keresett. Üszők iránt nem nagy az érdeklő­­dés. Ennek magyarázata a| tejárak leszorításában rej­lik. Nagy a hiány szakkép­zett juhászokban a szövet­­kezetekebn. Ilyen helyeken betegség, gyenge szaporu­lat, hibás gyapjú az ered­mény. Itt szükségesnek lát­szik fontos intézkedések hozatala a megmaradt juh­állomány védelmére és fej­lesztésére. A március 1-i állatössze­írás adatai még nem isme­retesek. Csak előzetes ősz­­szeírás adatai állnak ren­delkezésre. Eszerint a me­gye területén 6 százalékkal: csökkent a szarvasmarha­állomány. A csengeri, fe­hérgyarmati és vásárosna-i ményi járásokban — mert1 bőséges pillangósterme 3 volt — növekedett, másutt csökkent a szarvasmar ha­­állomány. Ez is arra mutat* hogy a pillangósok vetéste­rületét kell növelni, csak így .növekedhet a szarvas­marhaállomány is. A lóállomány, Nyíregy­háza területét kivéve, min­den jáiásban emelkedett. A!j megyében 6.8 százalékkal emelkedett a lólétszám, A sertésállomány 9 százalék­kal csökkent. A tsz-ek ál­latállományának fejleszté­sét igen fontos szorgal­mazni. mert enélkül nine» felemelkedés. A jelenlegi) állatállományukkal a tsz-elő területüket csak 25—30 évenként képes jk ietrá­­gyáznb Ezen az úton le­romlik mégjobban a talaj termőképessége és csökken a te: més és a jövedelem,! Termelőszövetkezeteink helyzete Termel ószövetkeze: emk a múlt évben gazdaságilag és politikailag egyaránt so­kat fejlődtek. A korábbi szervezeti hibákat nagyrészt felszámolták. A vezetés is megjavult. Az állam nagy gazdasági segítsége ebben fontos szerepet játszott. Az e'lenforradalom céiba­­vette a termelőszövetkeze­teket. Fenyegetéssel és erő sz ikkal törtek ellenük A h bakot felnagyították. Ki­találták az ősi föld elmé­lete'. s ennek útjában áll­ták a tsz-ek. A támadás ké-j sőhb sem szűnt meg, na-« mm csak burko’tan jelent­kezett. Az olyan zavaros nézetek, mint például n .,m8£>ar sajátosság” nq;e­­fe, oz-nlén lényegében tá­madás a szövetkezet ellen.. Ezen a címen el akarták! vetni a munkaegységet, sl helyette 40—60 százalék részesedést akartak biztosí­tani a tagoknak, a többi maradt volna a költségek (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents