Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-04 / 79. szám
XIV. évfolyam, 19. szám 1951. április 4, csütörtök Tizenkét szakad esztendő Irta: Henkel András, az MSZMP megyei intéxőbixottságának titkára A priiis 4. megünneplése —- dolgozó népünk szívében élő hagyomány. Történelmi sorsfordulat fűződik ehhez a dátumhoz. E napon űzték el a szovjet katonák hazánk utolsó földdarabjáról is az elnyomó német csapatokat. A nemzeti függetlenség és szabadság éltető levegője árasztotta el az országot, történelmének új lapjait kezdhette el írni a dolgozó magyar nép. Az eltelt tizenkét év alatt a dolgozók édes hazája lett Magyarország. Megyénk dolgozói viszszaemlékeznek azokra a boldog órákra, amikor megnyíltak az óvóhelyek, a falusi házak kapui, amikor eltávolodott az ágyuszó az otthonoktól és először érezték az emberek, hogy kisütött felettük a szabadság napja. Soha sem feledjük, hogy szabadságunkat a hatalmas szovjet nép dicső hadseregének áldozatos harcai hozták meg! Ezért felszabadulásunk ünnepén hálánk első szava a szovjet nép és győzelmes hadserege felé száll. Az elmúlt tizenkét év sok harc és küzdelem, megfeszített munka időszaka volt. Nagy eredményeket értünk el, de voltak hibák is. Ma munka közben állunk meg ünnepelni, mert nagy még az előttünk álló út — ez a nap nem csak az elért eredmények és elkövetett hibák mérlegelésének napja, de megszabja az új harcnak és az új nagy munkának a helyes irányát is. TM' i történt 12 év alatt 1TJ, Magyarországon? — Megváltozott a társadalom szerkezete. Az államhatalom nem a munkások, parasztok és értelmiségiek elnyomását és a gazdagok védelmét szolgálja, hanem a népgazdasági, és kulturális felemelkedésének, a közjó és a nemzeti függetlenség biztosításának fegyverévé lett. A felszabadulás azt jelentette, hogy a föld azé lett, aki megműveli, a gyár ^ megszűnt a' kizsákmányolás eszköze lenni. A föld is, a gyár is a nép gít a szocializmus nagyhatalma és segítenek a szocialista tábor valamennyi országai. [1 ülönösen jelentős ez az ünnep, mert pár napja tért haza párt- és kormány küldöttségünk moszkvai útjáról. Szovjet barátaink ismét bebizonyították, hogy ki a mi igazi barátunk. Az a hatalmas gazdasági és politikai segítség, melyei az ellenforradalmi események által sokat szenvedett népünknek nyújtottak, azt bizonyítja, a Szovjetunió szinte barátja a kis népeknek is. Az összesen 875 millió rubel értékű hosszúlejáratú hitel és segély, az egymilliárd forint adósság elengedése, a műszaki és tudományos együttműködés nagy anyagi segítség az ellenforradalom által okozott kár helyrehozatalához, népgazdaságunk fennálló nehézségeinek leküzdéséhez. Ám hazánkat mégiscsak nekünk kell gazdaggá tenni. Sok a feladatunk. Erősíteni a párt és a tömegek kapcsolatát — úgy dolgozni pártszervezeteinknek, hogy a pártonkívüli tömegek bizalma vegye körül pártunkat. Erősíteni kell a proletárdiktatúra fő erejét a pártot, mert párt nélkül nincs munkáshatalom — nincs proletárdiktatúra. Most minden becsületes hazafi kötelessége, hogy tudásának, képességének legjavával vegyen részt a békés termelő munkában. Ez az alapja annak, hogy a párt vezetésével mihamarabb kiheverjük gazdasági nehézségeinket — és tovább haladjon dolgozó népünk az általános felemelkedés útján. A Prihs 4-én, hazánk felszabadulásának tizenkettedik évfordulóján ismét hálatelt szívvel gondolunk a népünket másodszor felszabadító Vörös Hadseregre, a Szovjetunió és a testvéri országok népeire, akik a legnehezebb időkben szolidaritást vállaltak velünk és lehetővé tették, hogy helyünket újból elfoglalhassuk a szocialista tábor nagy családjában! If i ne tekintene büszkén a Dohányfermentálóra a kibővített kisvárdai vasöntödére, a tiszavasvári Alkaloida vegyészeti gyárra, a tiszalöki erőműre?! Ma, amikor tizenkettedszer ünnepeljük felszabadulásunk évfordulóját, önkéntelenül arra gondolunk, hogy az 1956 október 23-i ellenforradalmi támadás milyen hatalmas veszélyt rejtett magában! Ma már tisztán látják becsületes dolgozóink, —ha a Szovjetunió a proletárinternacionalizmus szellemében nem siet segítségünkre, ma nem ünnepelhetnénk ilyen szabadon. Ha az ellenforradalom sötét erői felett —• a Szovjetunió segítségével nem győzedelmeskedünk, megsemmisült volna tizenkét évünk nagyszerű eredménye, a munkások és parasztok államhatalma, visszaállt volna a tőkések, bankárok, földbirtokosok uralma! A belső és nemzetközi reakció szívósan és . tervszerűen végzett aknamunkája, október 23.-1 orvtámadása súlyos válságba vitte népünket és országunkat. Az ellenforradalom szennyes árja általfelszínre dobott fasiszta főkolomposok garázdálkodtak, ledöntötték a hazánk felszabadítása során elesett szovjet hősök emlékműveit, összetörték a vörös csillagot, letépték a vörös zászlót, a nemzetközi proletariátus szimbólumát, mely zászló alatt jöttek segítségünkre most is szovjet . testvéreink. A szakadék szélére került országunknak s népünknek ismét szovjet barátaink nyújtottak segítő kezet. — Azóta is önzetlenül sezott a magyar parasztság életében. Megyénkben 58.715 dolgozó paraszt kapott juttatott földet. Ezek többsége a felszabadulás előtt a nagybirtokosok nincstelen, kisemmizett zsellére volt. Azóta számos dolgozó paraszt választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Az ellenforradalom megpróbálta szétverni a szövetkezeteket, termelőszövetkezeteink tagságának nagy többsége az ellenforradalom leverése után újra alakította a termelőszövetkezetet. Ma 247 termelőszövetkezet van a megye területén. Dolgozó népünk jólétének növekedését tükrözi a lakásépítés is — 1955- ben 1318 lakást építettek megyénk városi és falusi dolgozói. Kulturális fejlődésünket jellemzi: amíg a múltban munkás és paraszt származású gyerekek alig kaptak helyet a művelődés intézményeiben, ma 18 iskolában több mint négyezer tanuló van, akiknek mintegy 80 százaléka munkás és paraszt szülők gyermeke. A kultúrotthonok száma 123. A felszabadulás előtt 17 mozink volt, most pedig 153 működik. Ez mind a 12 év eredménye. jólétének legfőbb forrásává vált. Ennek alapján feltartóztathatatlanul haladunk egy szebb és boldogabb jövő, a szocialista társadalom felé! A megtett út nem volt mentes balsikerektől, kisebb-nagyobö megrázkódtatástól. Meg kehett küzu denünk a háború okozta veszteségekkel, a külső ellenség állandó beavatkozási kísérleteivel és a belső ellenség aknamunkájával. Hiszen alig néhány hónappal ezelőtt olyan megrázkódtatás érte nemzetünket, amely pusztulással fenyegette tizenkétéves vívmányainkat, egész szocialista társadalmi rendszerünket —■ Ezért is nagyjelentőségű a mai évforduló számunkra. Űjra ünnepelhetünk, újra a testvéri szovjet nép nyújtott segítséget sokat szenvedett hazánknak, hogy tovább mehessünk a megkezdett úton, a szocialista építés útján. A z ellenforradalmi elemek mindent elkövetnek, hogy az elmúlt évek eredményeit elhallgassák és az elkövetett hibákat felnagyítsák. Igaz, politikai és gazdasági életünkben hibák történtek, de ezek mellett gazdag eredményeinket nem lehet elhallgatni. Ha számvetést készítünk, azt látjuk, hogy a magyar gyáripar legalább kétszer olyan nagyot fejlődött, mint az azt megelőző 100 évben, a kapitalizmus. uralmának egész korszakában és négyszer anynyit termel, mint a felszabadulás előtt. Nem lelhet letagadni a földosztás megvalósítását, mely felbecsülhetetlen változást ho-I