Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-04 / 79. szám
KELETMAGYAnORSZÄG 1957. április 4, csllMlrtl»» A mi nagy nemzeti ügyiink, hogy tovább mélyítsük barátságunkat a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel Díssünnepség hasúnk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából az Operahásban Hazánk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége szerdán este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai, Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, a társadalmi és lömegszervezelek több képviselője, a termelő munka, a tudomány, a művészet, az irodalom számos képviselője. Az elnökségben foglalt helyet J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a felszabadulás ünnepe alkalmából hazánkba érkezett szovjet kulturális küldöttség vezetője: M. D. Mityln akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az Összszövetségi Politikai és Tudományos Ismeretek Terjesztő Társaság elnöke. Az Operaház nézőterén ott voltak a politikai, gazdasági, a kulturális élet vezető személyiségei, kiváló dolgozók, tudósok, írók, művészek, a néphadsereg képviselői. Jelen volt az ünnepségen a Budapesten akreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és katonai attaséja. Részt vettek az ünnepségen a szovjet kulturális küldöttség tagjai, valamint a szovjet hadsereg képviselői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Marosán György államminiszter, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Többek közölt a következőket mondotta: Tizenkettedszer ünnepeljük a felszabadulj, napját. De talán még sohasem éreztük át annyira a magyar szabadság születésnapjának nagy jelentőségét j ilnt ma. amikor mindössze néhány hónap választ el a véres ellenforradalom fegyveres erőinek le őzé 1. Tizenkét évvel ezelőtt, ezen a napon verte V a szovjet hadsereg Magyarország területéről a hitleri fasiszta hordák utolsó maradványait. Mit adott ez a nap a dolgozó magyar népnek? Függetlenséget, szabadságot, lehetőséget a néphatalom megteremtésére. Népünk tudott élni ezzp] a lehetőséggel. Megteremtettük a népi demokratikus államot és ezzel arra az útra léptünk, amelyért Dózsa, Ráké. J, Petőfi és a dicsőséges Tanácsköztársaság harcolt. Április 4. megtestesítője minden magyar forradalomnak, örök ünnepe a megbonthatatlan szovjet-magyar barátságnak. A fasiszta bandák kiverésével megszűnt az 1919. augusztus 1. óta uralkodó fasiszta rendszer, lezárult a magyar történelem legszomoi ' b és jgyalázatj Marosán György elvtárs beszéde sabb fejezete. A 25 éves fasiszta korszak ulán csak üszők és rom maradt az i •■szagban. Éhség és nyomor szakadt volna a népre, ha a felszabadító szovjet hadsereg nyomában nem jött volna azonnal a szovjet nép sokoldalú segítsége, köztük jelentős gabonaszállítmányok. A magyar nép soha nem felejtheti el, mit köszönhet a Szovjetuniónak, nem felejtheti el történelmének sötét évszázadait. Különösen nem azt a véres gyalázatot, amelyet a Horthyfasizmus zúdított ró. Mégis vannak olyanok, nem is kevesen, aki.. ....^ törekednek, hogy elhomályosítsák a magyar nép emlékezetében a szörnyű történelmi múltat. Megszépítő hazugságokat terjesztettek, hogy elfelejtessék, Kitöröljék a nép emlékezetéből a szenvedéseit. Jól tudjuk, hogy ha a nép elfelejti a rajta esett gyaiazatot, elveszíti harci szellemét, ellenálló képességét a haza ellenségeivel szemben. Soha a felszabadulás óta nem volt akkora szükség a visszapillantásra, megtett út felmérésére, eredményeinek rögzítése’.-, mint ezen z évf-.dulón. Az a feladat áll előt- I iink. hogy szétzúzzuk a.i. ellenforradalom taktikáját, amelynek egyik tényezője az elkövetett hibák túlhangsúlyozása, másik tényezője elért eredményeink semmibe vevésc, harmadik tényezője a nacionalizmus volt. Az ellenforradalmi erők az őket irányító imperialista cinkosaikkal együtt valósággal egy konspirált pert Indítottak a magyar népi demok.ácia ellen Rossznak, bűnösnek kiáltottak ki mindent, amit szocialista rendszerünkben alkottunk és végig dicsőítették a Kizsákmányoló, kapitalista rendszert. l..a, a felszabadulás ünnepségén nyíltan és meszszehangzó erővel ki kell je- 1 nter.ü , hogy büszkék vagyunk népi demokráciánk 12 évére, amely hibái el.enáre is .«.erszeresen többet adott a dolgozó magyar népnek, mint a múltnak bármely évszázada. Tl.téntek hibák, de a munkáshatalom megteremtése a szocializmus építése nem hiba volt, hanem el nem múló érdem, nagy történeim, tett: a magyar dolgozó nép tömegeinek hatalmas teljesítményt a Magyar Dolgozok Pártja, a magyar kommunisták vezetésével. Meg vagyunk győződve, hogy az utókor az eddigi magyar történelem legdicsőoö korszakának fogja értékelni a népi hatalom úttörő, legnehezebb éveit, 1945-tol 1948-ig. Arról is meg vagyunk győ-ődve, hogy a történelem a Forradalmi Munkás-Paraszt Ko mány megalakulását, cselekedeteit és t-tteit is történelmünk nagy tettei közt fog ja emlegetni. Az eredménytelenség, az erőszak és az önkény 12 esztendejének ócsárolják az ellenforradalmárok és a nemzetközi imperialista uszítok azt a 12 esztendőt, amelyben népi demokráciánk győzelemre vitte a parasztság évszázados harcát a földért, a nagyüzemek és bankok államosításával megtörte a munkásság vérszívóinak gazdasági hatalmát és kisajátította a kisajátítókat, Európa egyik legreakciósabb közigazgatása helyén népi demokratikus közigazgatást szervezett, a hatalmat vértelen forradalommal a munkásosztály kezébe adta. A továbbiakéul részletesen beszélt Marosba elv.ars az elm-lt 12 év eredmény-hal. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt 12 év alatt 100 milliárdot fordítottunk az ország ipari fejlesztésére. helyreállítottuk a világháborúban lerombolt gyárakat, hatalmas új létesít. ínyeket hoztunk létre. A hatalmas iparosítás eredményeként a gyáripar termelése 1955-ben három és félszerese volt az 1938. évinek. Ezen belül a nehézipar termetese töob mint ötszörösére emelkedett. Az ipari termelés gyors ütemű növekedése tette lehetővé, hogy a nemzeti jövedelem 1955-ben 60 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben, s a növekedés üteme körülbelül hatszorosa a Horthy-Magyarország 1929. és 1938. közötti nemzeti jövedelmének. Beszélnünk kell az életszínvonal emelkedéséről is. Szét kell verni az ellenforradalmi rágalmat, hogy a szocializmus építése közben népünk életszínvonala folyton csökkent volna. Csökkent két éven át 1951-ben és 1952-ben, de addig és azóta, folyton emelkedett. A szocializmus által teremtett életszínvonalat a Horthy-rendszer eleid é.eb. ne—ah , összehasonlítani, nem pedig az 1951-es eie.s-invo.i-la, kell alapúi venni ehhoz, he *v mindenki lássa: 12 év alatt igenis a szocializmus emelte valóban emberi színvonalra a dolgozók életét. Persze voltak itt is hibák: de az alaptendencia az életszínvonal emelése volt. Nagymértékben emelkedett a lakosság fogyasztása is 1938-hoz viszonyítva. A második világháború következtében Budapesten megsemmisült, vagy megrongálódott csaknem 80.000 Dkás, az összes lakóépületek 27 s-á-áieka. Ezeket helyreállítottuk s ezenkívül az elmúlt 12 évben kétszázötvenezer új lakást építettünk. Az októberi ellenforradalmi események következtéoen 16.500 lakás rongálódott, vagy semmisült meg. Ezekből a mai napig körülbelül 12.100 lakást állítottunk helyre. déseinek helyreállt tonság. Ez segítette elő a begyűjtés eltörlése, amely körülbelül 4.5 milliárd fohatására jórészt rint többletbevételt jelent a termelési biz- a parasztság számára. €i. lenen Mi magyar liommunist elmondhat }uK Jelentős eredményeket értünk el a lakosság kulturális^ szociális és egészségügyi ‘ ellátása tekintetében is. A pusztító népbetegségeket visszaszorítottuk. Jellemző, hogy míg gümőkórban 1938-ban 10.000 lakos közül 14-en haltak meg, ma csak hárman. Ha fel akarnánk sorolni vívmányainkat a kulturális élet területén, kötetekre rúgna. A gazdasági és politikai kiváltságok megszüntetésével megszüntettük a kulturális kiváltságokat is, közkinccsé tettük a kultúrát az egész magyar nép számára. Megbecsültük az írókat, a művészeket, a tudósokat. Magasra emeltük itt is a laiadás lobogóját, bár hálátlanul fizetnek népünknek azok az írók, művészek, tudósok és a Puskáshoz hasonló sportolók, akik az elmúlt hónap kbrn olyan szépen „lekáderez- Lck" magukat. Gyökeresen megváltoztak a földbirtokviszonyok, a dolgozó parasztság javára. A parasztság jövedelme és ezáltal eletszmvonaia, a felszabadulus előttivel szemben összehasonutnatatlanui magasabb. A magyar mezogazdasag területen egyik legnagyobo változást a szocialista szektor megjetenése jelentette. Sokan azt hitték, hogy az ellenforradalmi viharban a szocialista szektorból nem fog maradni semmi Most nyugodtan elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek ismét magukra találtak. Október 23. előtt Magyarországon 4851 szövetkezet volt, ez év március 1-én 3235 termelősrövetkezct működött. Tavaly november 4. óta 1146 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport alakult újjá. A forradalmi munkásparaszt kormány jntézkenincs szégyenkezni valónk h/v-OU, a.OaÜÜUl, A. W-OlÍ, Táncsics emléke előtt. — kJCiilriri V dl űü.ii ctpwziiabiUK volna jobban szellemi hagyatékukat, mint azzal, nogy földreformmal es államosítással, a Kuitu'rans forradalommal, a munkáshatalom megteremtésével, szocialista ep.lomunk, annual, új, minden eddiginél haiadoub korszakát teremtettük meg a . magyar történelemnek. Nincs senki sem, aki oly nűseges volt olyuii hűséges lehetett nemzeti hagyományainkhoz, mint mi, kommunisták. S akik a föidosztó, áliaí.USito, szocialista utat törő népi demokráciát gyaláztak s ellene fegyvert foglak, Dózsát, Kossuthot, Petőfit, Táncsicsot gya-ÍGÍ£i.CÍjA ak._Ul L.jy 4 tel t OÖ. nap a Kossuth-nótát és a oc.oz.Utut ttiCACflCÁj á xtíU“ gettek a piros-íehér-zöld zászlót. Mindezeket nem azért mondjuk el, hogy dicsekedjünk, vagy hogy elégedettségünket fejezzük ki. f’ávolról sem. Sok hiba és gyegeség állott fejlődésünk útjába, de a legsúlyosabb, legsajátosabb hibák sem tudták megakadályozni a szocialista fejlődést Magyaroszágon. Nem a hibák akasztották meg és vetették vissza a magyar népi demokrácia előrehaladását, hanem az ellenforradalom. S itt fel kell vetni a kérdést: ki az, aki rendszerünk, munkánk hibái ellen harcolt? Igaz-e, hogy Nagy Imre csoportja vezette a hibák elleni harcot? Nem igaz! A hibák ellen nem harcolhat az, aki örül a hibáknak, akit a hibák boldoggá tesznek. Márned'e köziem-’’! ez hogy Nagy Imre közvete.i híve, i_o-..~gan <_s diadallal fogadták a pert és az állnmvezetés minden hibás lépését, örömmel vájkóltak a hibákban. Ha harcolt valaki a Hibák ellen altkor harcoltak a párttagok, elégtelenül, késedelemmel és tétovázással, de harcoltak. S ez a here már jóval október előtt kezdődött, s kezdte megérlelni gyümöli cseit. Ezt félreértnatetlenüi mutatták a Magyar Dolgozók. Pártja Központi Vezetősége júliusi ülésének UiOiiiuíCi i.E0ciavtt iiavuiozalai. Az ellenforradalom akkor tamadta meg a pártot, s az államot, amikor az már a hibák kijavításának útjára lépett, a fejlő-, dés leghelyesebb irányát1 kezdte megszabni. Tisztelt elvtársak! Vannak, akik azt mondják, hogy az ellenforradalom a hibák miatt tört ki, Ez tévedés! Az ellenforradalom a 12 év szocialista és forradalmi vívmányai ellen irányult, Az ellenforradalom célja nem a demokratizmus fejlesztése, hanem annak megsemmisítése, nem a törvény Megsértésének megakadályozása, hanem állandósítása, nem a gazdaságpolitika hibáinak kijavítása, hanem szocialista jellegének megszüntetése volt. Mlás dolog az, hogy a hibák megzavarták a tömegeket, gyengítették erőin-1 két, segítették az ellenforradalmat. 1956 október 23-án a népi demokratikus rendszer . tegdöntésére indult meg a roham. Az elmúlt hónapokban sokan rosszahotlák, hogy ezt ilyen kereken megmondjuk. Szemünkre vetették, hogy ha ellenforradalomnak nevezzük az ellenforradalmat, megsértjük azokat a fiatalokat, akik jóhiszeműen tüntettek és fogtak fegyvert a rendszer ellen. Mi azt hisszük, hoev ezeknek n fiataloknak sokkal jobb, ha szembanéznek a szamukra keserű igazsággal, mintha abban a hitben ringatják magukat, hoev valami dicséretre méltót cselekedtek. Mi fedi fül.- a fiainlokal és metrvédfiik őket Kijózanítjuk őket és mindent elkövetünk, hogy meghallják és meglássák az igazságot. A mostani fiataloknak, munkásoknak és p-veierr. istáknak csak (Folytatás azJL._oldalon.X
