Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-21 / 93. szám
G KFLETM AOYARORSZAG 1957. április 21, vasárit«» » Az elfolyó arany nyomában jKcs*«i « megye — Tapasztalatok a Keleti Főcsatorna partjain A tiszalöki járás határának területe kereken 60.000 katasztrális hold. S nagyjából síkság. Ezen a hepehupa nélküli táblán indul Tiszalöktól Tiszavasvári irányában a Keleti Főcsatorna és 20 kilométer hoszszúságban szeli keresztül a járás s egyben a megye területét. Mint ismeretes, a ■csatornát a belterjes gazdálkodás, a magasabb kultúrájú növény' k termelése, az öntözés biztosítása é.dekében építették s azért, hogy ezzel megteremtsék a környező ipari centrumok mezőgazdasági termelvényekkcl való ellátását. A terv szép s a legfontosabb, a víz biztosítva van, és a gépek, a talajadottság szin. tén rendelkezésre áll. — Emellett a Tisza s a Tisz^ holt ágai is rendelkezésre állanak a belterjes mezőgazdaság megalapozása érdekében. lepükön pedig herefélék öntözéses termelését kezdték meg. A volt Üj Barázda TSZ 120 holdas halastavát a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet örökölté. Kapacitásához mérten legjobban a Tiszavasvári Állami Gazdaság használja ki az öntözés előnyeit. Háromezer méteres mellékcsa.. tornán vezeti a vizet a 300 holdas rizstelepre, s közel ekkora területen termel zöldségfélét. Nem jobb a helyzet máshol sem Mostohagyerek a víz Tiszalökön Hogyan cl a járás parasztsága a saját felemelkedése érdekében a fenti lehetőségekkel .' Elmondhatjuk, hogy az állam nagy erőfeszítésekkel megépítette a csatornát, de a kihasználása ezen a szakaszon még gyerekcipőben jár. Menjünk sorjában. A hatezer holdas tiszalöki határbari, — ahol hét kilométer hosszan nyúlik a csatorna — nincs öntözéses gazdálkodás, hivatkozással arra, hogy a község termelőszövetkezeteinek a területét nem érinti a csatorna. Igaz, hogy 1856 októbere óta nem határosak a tsz-ek a csatornával, de nemcsak ez a legfejlettebb termelési társulás van a világon, hanem van legeltetési bízott, sag, vannak egybefüggő rétek stb., amelyeken fel lehetne használni az áldásiadé vizet. A szakcsoport megalakításáról — amely minden kötöttség nélkül biztosítaná a kész adottsá. gok érvényesülését — csak szó van s ez is elég csöndes szó. Azzal vádolhatnának, hogy túl nagy igénnyel for. dúlok az alig 2-3 éve megépült csatorna kihasználását illetően a vidék termelői felé. De ha megnézzük a régen rendelkezésre álló Tisza élő és holt, mintegy 100 kilométeres szakasza mentén az eredményeket, akkor szintén az előbbi kép tárul elénk. Tiszaeszláron 120 holdon termeltek rizsét. Jelenleg sem a tsz-ek, sem a szakcsoportok nem foglalkoznak .rizstermeléssel. A tiszadai Béke TSZ 30 holdas kertészete az állami gazdasághoz került. A tiszadobi Táncsics TSZ gazdálkodik még 20 hold konyhakertészetben s ezzel aztán le is zárhatjuk a sort. S megállapíthatjuk, hogy 1000— 1100 holddal az összterület két, a reálisan vett lehetőségnek pedig 6—8 százaléka van csupán felhasználva öntözésre, vagy egyéb vízgazdálkodásra. (Ez utóboi arány a vízterek melletti 200 méteres sávra vonatkozik, tehát minden komolyabb mellékcsatoma építési költségtől mentes.) statisztikai évkönyve ♦ A Központi Statisztikai »Hivatal megyei igazgatósággá az elmúlt évben először készített a megye gazdasági és társadalmi életéről összefoglaló jellegű, sta-És Tiszavasváriban ? S mindjárt itt vari Tisz.ivasvári a 23.000 holdas „mammut” határával, amit 14 kilométer hosszan szel át a csatorna. A Petőfi TSZ-nek egy 50 holdas rizstelepe működik az egyik szakaszon. Mellette rizstermelői társulás volt 40 holden. De nincs, mert dacára a 14—16 mázsás holdanként! termésnek, a gazdák elhanyagolják a . telepet mondván, hogy 6—7 ezer forintos holdannénti jövedelem nem kifizető. (Ez a hangulat uralkodik a többi rizstermelő társulásban is.) Ha ez igaz is lenne, akkor még mindig korlátlanok a lehetőségek a konyhakertészet, a pillangós takarmányok, a cukorrépa, kukorica, s a jóég tudja mennyi más növény öntözéses termelésére. A tiszavasvári Munka TSZ területén egy 27 holdas konyhakertészet és 30 holdas halastó van. Rizsteinduljunk a belterjes gazdálkodás felé Miért fontos ezekkel a dolgokkal foglalkozni? Elő. szőr a legégetőbb; nincsenek kihasználva a már megépített öntözési rendszerek. Az öntözéshez használatos gépek úgyszintén. Ez a jelen. De tovább kell néznünk, tovább a jövőbe. Boldogabbak, megelégedettebbek akarnak lenni a parasztok. Ezt pedig előrelátással érhetik el. Nagy hozamot az állattenyésztés fejlettségétől szintén nem l.het elválasztani. Nagy körkérdés ez, amit minden gazdának alaposan meg kell fontolnia, mert ebből bontakozhat a reményteljes jövő, a parasztság nagyüzemű „Kertmagyarországa”, a belterjes gazd ’’kodás, a jólét. Ne hagyják kihasználatlanul elfolyni az aranyat érő vizet a tiszalöki járásban sem, < irt ez náluk a jövő boldogulásának letéteményese. Samu András. tisztikai adatokat la.rtalmazó évkönyvet. Az évkönyv az elmúlt évben korlátozott példányszámban került kiadásra. A statisztikai adatok iránt J megnyilvánuló széleskörű ♦érdeklődés, valamint a helyi szervek önállósítására irányuló törekvés azonban kötelezően írja elő, hogy a statisztikai adatok széles körben megismerhetők legyenek. Éppen ezért a Statisztikai Hivatal az elmúlt évinél jóval nagyobb példányszómban készíti el a megyei évkönyvet és azt minden érdeklődő számára hozzáférhetővé teszi. Az évkönyv mintegy 300 oldalnyi terjedelemben készül. Tartalmazni fogja a megye területére, a népesség száméra, a főbb népmozgalmi események — születés, halálozás, házasságkötés, válás — alakulására vonatkozó adatokat. A mezőgazdasági fejezet a vetésterület, a termésmennyiségek, termésátlagok, az állatállomány változásán kívül az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek főbb adatait közli. Az ipar, építőipari fejezet ismerteti az állami és szövetkezeti ipar fontosabb adatait, a magánkisiparosok számának alakulását. Az áruforgalom, begyűjtés című fejezetek-* ben a kereskedelmi forgat lomra, a bolthálózatra, » termények, a vágóállatok és állati termékek begyűjt tésére vonatkozó adatok találhatóik meg. Ezen túl-* menően részletesem foglal-* kozik az évkönyv & megye egészség- és művelődési helyzetével, a beruházások, villamosítás, lakásépítés alakulásával is. A statisztlkai anyagot megyei térkép* grafikonok és a föld fontosabb adatait tartalmazó függelék rész egészíti ki. Az évkönyv általában aa 1952—1956 évek adatait tartalmazza, de esetenként, ahol az adatok összehasonlíthatók, megtalálhatók aa évkönyvben a korábbi évek, sőt a felszabadulás előtti állapot adatai is. A megyei adatok mellett, ahol a megfigyelés természete azt megengedi, az évkönyv tartalmaz járási és községi részletezést is. Egy évkönyv ára 30—49 forint között lesz. Tekintettel arra, hogy a példányszámon belül elsősorban az előzetes megrendelők igényeit elégítik ki, a Statisztikai Hivatal ezúton Is felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy igényüket mielőbb jelentsék be a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságához Nyíregyháza, Bocskai-! utca 2. szám alá. Farkas Zoltán. ír*» (48. folytatás.) — Lassan a testtel, emberek! — próbálta őket lecsillapítani Jeff. — Mire való ez a félreértés? Rongy cafattá dolgoztam magamat, csak azért, hogy ez a lincselés politikailag tiszta dolog maradjon. Nincs nekem semmi sötét szándékom. Csak azt akarom kinyomozni, mi törént Sam-el... — Miféle Sam-el? A sötétségből váratlanul megint néhány ember bukkant fel, de egyikük sem szólt egy szót sem. Aycuk a reájuk eső fényben gyűlölködőnek és elszántnak rémlett. Bert az árokban állt. öt-hat ember vette körül, hónuk alól Szintén fegyvercsövek meredtek előre. Bert arcáról mélységes zavar rit le. — Szóval így vagyunk, McCurtain, — fenyegetőzött az egyik. — Nehogy akár egy percre is kimenjen a fejéből, amit az imént a lelkéra kötöttünk. Jeff és Bert beszálltak a kocsiba. Most már tizenöt-húsz ember vette őket körül. Bert begyújtotta a motort, megfordította a kocsit és elrobogott Andrewjones felé. Bert csak akkor mert megszólalni, amikor már négy-öt kilométerre voltak a hídtól. — A fekete Sam Brinsonnal, — mondta Jeff. — Mindenki ismeri Sam-et. Ű az a íüstösképű, aki ócska gépekkel kereskedik és az elzálogosítási bonyodalmak miatt olykor-olykor lebukik. Valami népség fogta magát és elcipelte Sam-et. Én csak azért jöttem ide, hogy talán megtudok valamit a sorsáról. — Ez még nem elég ok arra, hogy itt ólálkodjék, amikor mi azt a Clark niggert keressük. — Ejnye már, no, fiúk, — védekezett Jeff. — Ne higgyék magukat olyan mindentudóan okosaknak, hogy ha gondolnak egyet akkor minden úgy is van ahogy gondolják. Ügy véltem, akad itt majd valaki, aki tud Sam sorsáról. Hajaiban elvitték a fogdából, bár neki az égvilágon semmi köze nincs ehhez a zavaros ügyhöz. Igaz ugyan, nogy e-z a Sam néhanapján csúnya gabalyga keveredik, ha ócska tragacsokat ad el anélkül, hogy a jelzálog dolgát becsületesen tisztázná, de egyébként semmi rosszban nem töri a fejét ez a Sam. — Talán mégis az volna a legjobb, ha most rögvest a fogházba mennénk vissza, — indítványozta. — Senki nem tudja, hol s merre tartózkodik most Jim Couch, márpedig fontos volna, hogy valaki ügyeletes szolgálatot tartson, mert mindig előfordulhat valami. Jeff intett neki és Bert megértette, hogy a sebességet csökkentenie kell, sőt azonnal az út szélére kormányozta a kocsit és meghúzta a féket. *— Hogy a fene rágná ki ezt az egész galibát! — kiáltott fel Jeíf hirtelen határozottsággal. — Nem tűröm, hogy törvényszegő polgárok gyülevész bandája meggátoljon abban, hogy Sam hollétét megállapítsam. Nem megyünk vissza a varosba. Sohasem bocsátanám meg magamnak, ha valami cifra disznóság történne Sam Brinsonnal. Kellemes hűvös éjszaka lesz, üljünk csak le itt az út mentén, komolyan át kell gondolni ezt a helyzetet. Azt mér elhatároztam, hogy addig nem kotródon» vissza a városba, amíg nem tudom, mi történt azzal az öreg négerrel. Ha kell, ítélet napjáig is kitartok. — Nem szeretnék mostanában semmiféle niggernek a bőrében lenni, különösen ha valami Hajba keveredett, — mondta egy ember. Semmiféle nigger egészségének nem tesz az jót, legyen az Sam Brinson, vagy akárki más, ha éppen most szabadítja magára a fehér népeket. — Sam soha senkinek sem ártott, — tiltakozott Jeff, — csak szinte második természete, hogy örökösen azokat a kivénhedt tragacsokat csereberélgeti. — Hát az a nigger nincs itt és kész! — szólt a vitába egy mogorva hang. — Magának meg azt mondom, a legbiztosabb hely a fogház, Anclrewjoncsban. Jeff lassan megindult az út szélén álló autó felé. Az emberek szótlanul közrefogták és fenyegetően, egészen a kocsi ajtajáig kísérték. Jcffp.ék sehogyan sem volt ínyére, hogy néhány an túlságosan hányavet :n szorongatták a hónuk alatt a puskájukat és Jeff bizony idegesen nézet körül. XI. FEJEZET. A sűrű fenyőfaerdők sötét mélyéből váratlanul bukkant fel a tompa fényű telihold. Az utakon végigrohanó sok gépkocsi által felvert pertömeg széles rétegekben ülepedett le a környező vidéken. Az. országút mentén végighúzódó bokrok sötétzöld leveleit belepte ez a sárga por, de amikor a forró nyári levegőt enyhítő szellő irányvesztetten végigáram- ! lőtt a mezőségeken, a bokrok sötétbeburkolózó lombozatán halványan | fel-felcsiilsnt a ragyogó holdfényben a harmat. A környék már félálemba merült és az est nyugalmát csak néha borzolta meg egy-egy távolbaveszö kutyaugatás. Bert hallgatagon ült a kocsiban Jeff mellett és már csaknem fél órája várta, hogy a főnöke megszólaljon. Végül is Bért elővette a zsebutóját és rápillantott. 91 92 (Folytatjuk.)
