Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

1931. április 21. vasárnap KÉLETMACYARORSZAG 7 Díszünnepség Lenin születésének H7. évfordulóján (Folytatás az 5. oldalról.) A leninizmus történelmi Igazságát bizonyítja a mn- 1 gyár nép sorsának alaku­lása is. Mi, magyarok büszkék és boldogok vagyunk, hogy hazánk méltó és megbecsült helyet fog­lal el a szocialista vi­lágrendszerben, a szo­cialista tábor országai­nak testvéri közösségé« ben. S a mai ünnepi évfordulón különös erővel kell emlé­keznünk Leninnek azokra a tanításaira, amelyek szá­munkra, magyarok számá­ra éppen mosf nagyon is időszerűek. Az imperialisták által szervezett véres ellenforra­dalmi puccskísérlet óta még alig néhány hónap telt el. Még szemünk előtt van az ellenforradalmi bandák ál­tal okozott rombolás és pusztítás, még elevenen ci­nek emlékezetünkben a fa­siszta gonosztevők és gyil­kosok rémtettei, még érzé­kenyen érezzük gazdasági életünkben az ellenforrada-­­lom kártékony és romboló hatásait, még nincs min­denütt teljes rend az agyak­ban és a szívekben, még sokhelyütt rombol az ellen­­fdrradalom eszmei máko­­nya és lélekmérgezése. Ilyen körülmények között h agyon is meg kell szívlel­nünk azokat a tanácsokat, baráti útmutatásokat, ame­lyekét Lenin az első ma­­r~— nrolotárhat lomnak, a dicső . Tanácsköztársaság vezetőinek adott. Lenin 1919 május 27- én, a magyar munká­sokhoz küldött üdvözle­tében különös hang­súllyal emelte ki, hogy a proletariátus forra­dalmi pártjának, a kom­munistáknak. a munkás­­osztály vezetőinek szi­lárdan és eltökélten, kérlelhetetlen határo­zottsággal kell harcol­­niok minden reformista métely, a marxizmus forradalmi tanításainak minden revíziója ellen. Arra intette a magyar mun­kásokat, hogy határozottan lépjenek fel a kispolgári, li­berális demokrata illúziók­kal szemben, leplezzék le az u. n. „békés“ kanitalizmus és a polgári parlamentariz­mus hazug jelszavait és sö­pörjék el útjukból azokat a vezéreket, akik az ilyen­fajta jelszavakat hirdetik. „Ezek az emberek: — írta Lenin a magyar munkások­hoz intézett üdvözletében — nem tudták megkülön­böztetni a szovjet hatalom­ban testet öltött új prole­tárdemokráciának, a dolgo­zók demokráciájának, a szo­cialista demokráciának lé­nyegét a polgári demokrá­ciától, amely előtt szolga­­módra hasraváeódnak s amelyet „tiszta demokráciá­nak“ vagy általában „de­mokráciának“ neveznek. Milyen kísérteti időszerű­séggel csengenek e lenini szavak! Vajon ki ne emlékszik közülünk az október 23-át megelőző időszak, majd pe­dig az október 23-át követő nanok frázisaira és jelsza­vaira, amelyekben azegyix. vezérszólam az u. n. ,,tiszta demokrácia" volt? Különösen meg kell szívlelnünk Lenin ü - netét a mawa* munká­sokhoz, amelyben arra figyelmeztetett, hogyne tűrjenek a munkásha­tc.lomban semmiféle kis­polgári ingadozást, vagy reformizmust. Ma a hazánk ellen szőtt imperialista cselszövés le­lepleződése és az ellenforra­dalom véres tobzódása után különösen meg kell szívle'. nünk Leninnek a magyar munkásokhoz intézett üze­netét; amely arra figyelmez­tetett, hogy a proletár­diktatúra kérdésében semmiféle alkunak nincs helye. „Legyetek szilárdak — üzente Lenin. És ha ingado­zás üti fel fejét a szocialis­ták között, akik tegnap csatlakoztak hozzátok, a proletárdiktatúrához, vagy a kispolgárság körében, nyomjátok el könyörtelenül ezeket az ingadozásokat. Agyonlövetés, ez a gyáva méltó jutalma a háború­ban.“ Mit jelentenek ezek a le­nini szavak? Azt jelentik, hogy a proletárdiktdúra meg­szilárdításának kérdé­sében nem szabad tűr­nünk semmiféle inga­dozást. Azt jelentik, hogy erősítenünk kell a név hatalmát minden­fajta restaurációs kísér­lettel szemben. Azt je­lentik, hogy a nép ha­talmának megvédése ér­dekében vaskézzel kell lesújtani az ellenségre. Azt hiszem elvtársak, nyugodtan elmondhatjuk: az ellenforradalmi puccskí­sérlet után alaposan megta­nultuk a leckét. És bízvást elmondhatjuk azt is, nagy hűek leszünk a lenini taní­táshoz. nem kíméljük erő­feszítéseinket az ellenséggel szemben, az ellenforrada­lom maradványainak végle­ges szétzúzására. Somogyi Miklós elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy az imperialista bai­­keverők, akik nagyon szí­vükre vették magyarorszá­gi puccskísérletük kudar­cát, most rágalómhadjára­­lot folytatnak a magyar népi demokrácia, a kor­mány, a kommunisták és a magyarországi proletár­­diktatúra ellen. Krokodil­könnyeket sírnak, úgyneve­zett „szabadságharcosokért", akiket a magyar bírósá­gok tetteikért szigorúan fe­lelősségre vonnak. Csak azt. felejtik el hozzátenni, hogy bíróságaink a fasiszta bitan­gok, rablók, tömeggyilko­sok és, más effélék ellen járnak el teljes szigorral. Reklámozzák a renegát magyar írókat is, akiknek első dolguk vo]t, hogv az úgynevezett „szabad föld­re" éi-ve. bűzlő dollárokért eladják önmagukat és szü­lőhazájukat. A ..szabadság­ról” beszélnek általában és erre feleletül Somogyi elv­társ idézte Lenint, aki, 1919. ben egyik beszédében azt mondotta, hogy minden szabadság csa­lás, ha azt nem rendel­jük a tőkés elnyomás alól va'ó felszabadítás érdekeinek. Nem lehet szabadsága az e'lenfor­­radalomnok. Az ellen­forradalom minden uralmi törekvését dikta­túrával kell letörni. Mi magyar kommunis­ták megfogadjuk — mondotta —, hogy hűek leszünk és hűek mara­dunk a lenini tanítá­sokhoz. Rámutatott Somogyi Mik­lós elvtárs, hogy a proletár­­diktatúra . erősítése nem elsősorban az erőszak al­kalmazását jelenti. Lenin külön kiemelte a magyar munkásokhoz küldött üd­vözletében, hogy a proletárdiktatúra leg­főbb lényege a dolgo­zók vezető osztályának, élcsapatának, s a prole­tariátusnak szervezett­sége. Ebből két tanulságot keli levonnunk. Az egyik, hogy mint a szemünk fényét, úgy óvjuk a párt eszmei tisztaságát, soraink megbonthatatlan egy­ségét — hangsúlyozta, hogy ép­pen nálunk bizonyosodott be, milyen nagy károkat okoz a megalkuvás, az op­portunizmus. A másik tanulság pe­dig a proletárdiktatúra erősítése a tömegek vo­nalán. A párt csak úgy vezetheti sikerre a dolgozó népet, a proletárdiktatúra csak ók­kor lehet megdönthetetle­nül erős, ha szoros és eltép. hetetlen kapcsolat van a párt és a dolgozó tömegek között, ha a dolgozó mil­liók, a munkások, a parasz­tok és az értelmiségiek tel­jes szívükkel-lelkükkel tá­mogatják a párt célkitűzé­seit. Ehhez az szükséges, hogy a párt- és állami funkcionáriusok olyanok legyenek, akik ismerik a munkások életét, törekvé­seit, szükségleteit, gondo. latait. Elvtársias magatar­tásukkal, szükségleteik gondos kielégítésével meg tudják nyerni a tömegek határtalan bizalmát. Hangsúlyozta, hogy a múltban voltak hibák ezen a téren, a párt régi vezető­sége elburokratizálódott, el­szakadt a tömegektől, sú­lyos hibák történtek a szo­­calista demokratizmus el­veinek valóraváltásában, de a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány levonta a tanulságokat és Lenin szellemében igyek­szik kijavítani a hibákat. Tisztában vagyunk vele, hogy a nép szolgálata a lenimzmushoz való hűség — a kommunista párt min­den győzelmének alapja. Éppen a leninizmus el­vének valóraváliásával sikerült elérnünk azo­kat az eredményeket, amelyeket eddig már kivívtunk. Könyörtelen harcban az ellenforradalommal, a dol­gozó nép ügyének árulóival, megkezdve a múlt hibáinak kiiavítását, elsősorban pe­dig a prolctárncmzetköri. ség magasztos elveire tá­maszkodva. a Szovjetunió testvéri, baráti, 'erkölcsi, anyagi, politikai és kato­nai segítségével biztos lép­tekkel indultunk el a fel­­eme'kedés útién. Gazdasági életünk esryre inkább nor­malizálódik. Mi más ez, ha nem a dolgozó tömegek bi­zalmának a jele? Ha ta­lálkozunk is még itt-ott za­varral, vagy meg nem ér­téssel. a dolgozó tömegek bizalma egyre erőteljeseb­ben fordul a párt, a kor­mány felé. Persze. 1nég csak a kez­det-kezdetén vagyunk az ellenforradalom által oko­zott pusztítások jóvátételé­ben, a sebek beSvógyításá­ban. Sok még a tenniva­lónk és feladataink megol­dásához fokozott munkára és nagy erőfeszítésekre van szükség egész népünk ré­széről. Vlagyimir lljics arra tanít bennünket, hogy határtalanul bíztunk a .néptömegek alkotó ere­jében. Arra tanít ben­nünket, hogy eltéphe­­tetlenné fűzzük a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatait. Hogyan dolgozhatunk Vlagyimir lljics szellemé­ben a párt es a tömegek kapcsolatainak erősítésén, a dolgozók bizalmának egyre teljesebb elnyerésén? Ügy, hogy Lenin taní­tásait követve a leg­messzebbmenő figyel­met szenteljük a dolgo­zók mindennapos kér­déseinek, hogy egyre fokozzuk a dolgozók be­vonását az állami és gazdasági vezetésbe, hogy erősítjük tömeg­szervezeteinket, tovább javítjuk felvilágosító és nevelő munkánkat. Különösen fontos szerep vár a szakszervezetekre. Szakszervezeteink nagy és megtisztelő feladata, hogy segítsék teljes mértékben valóra váltani ezt a lenini útmutatást, hogy segítsék bevonni a dolgozók széles tömegeit a gazdasági és kul­turális szervezőmunkába, hogy fejlesszék a dolgozók aktivitását, a termelés ész­­szerűsítésében, fejlesztésé­ben, az üzemek munkáját akadályozó hibák kiküszö­bölésében. Lenin eszmei és politikai hagyatékán vörös fonalként húzódik -végig a proletár nemzetköziség nagyszerű gondolata. Mi, magyar dolgozók, akik kétszeres felsza- I badulásunkat köszön­hetjük a világ első szo­cialista állama, a Szov­jetunió testvéri segítsé­gének, mélyen átérez­­zük a proletárnemzet­köziségre vonatkozó le­nini útmutatások óriási horderejét, A Lenin emlékének szentelt ünnepi év­forduló helyéről is soha el nem múló hálával és köszönettel kell szól­nunk a Szovjetunió pro­­letárinternacionalista támogatásáról, amelyet az ellenforradalom le­verésében is nyújtott, úra megpecsételve a magyar és a szovjet nép barátságát A szocialista tábor orszá­gai és népei részéről a ma­gyar nép számára a nehéz időkben nyújtott testvéri támogatás és segítség, a marxi-lenini proletárnem­zetköziség megnyilvánulásá­nak történelmi fényes pél­dája. S mi, magyar dolgozók Lenin szellemében és Lenin tanításához híven fogadjuk meg ezen az ünnepi évfordulón, hogy törheíetleniil hűek ma­radunk a proletárnem­zetköziség magasztos eszméihez, minden, erőnkkel erősítjük és szilárdítjuk yt Szovjet­unió vezette szocialista tábor egységét és hatal­­x máf, Lenin szellemé­ben és Lenin tanításai­hoz híven harcolunk a sovinizmus, a naciona­lizmus minden megnyil­vánulása ellen, s még me gbonthat atlanabbá, még szorosabbá fűzzük népünk Icapcsolatait a testvéri szocialista or­szágok népeivel. Lenin arra tanít, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megmutatta a szocializmus építésének ál­talános irányvonalait ; Ezek az általános irány­vonalak érvényesek minden szocializmust építő ország számára. Lenin ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a szo­cializmus építéséhez min­den nép a maga nemzeti sajátosságai szerint járulhat hozzá," a maga új tapaszta­lataival. a szocialista fejlő­dés fegyvertárának állandó gazdagításával. Lenin óva intett a szovjet tapasztala­tok gépies, mechanikus át­vételétől, vagy éppenséggel másolásától. Kun Béla elvtársnak kül­dött 1919. március 23-i szik­­ratáviralában például éppen magyar vonatkozásban emelte ki, hogy „a magyar forradalom sajátos feltételei között hibás lenne a mi orosz taktikánk minden részletében való utánzása“. Nekünk meg kell szívlel­nünk Leninnek ezt a taní­tását is, annál is inkább, mert kétségtelen, hogy az eljnúlt években — a régi pártvezetés hibájából — igen sokszor gépiesen al­kalmaztunk egyes szovjet formákat és módszereket. A döntő azonban — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni —, hogy a Szovjetunió a világ első szocialista állama felbecsülhetetlen érté­kű, általános érvényű tapasztalatokat adott az egész világ proletariátu­sának, amelyek Jelhasz­nálása a szocialista épí­tés sikerének nélkülöz­hetetlen előfeltétele. Nyolcvanhét éve annak, hogy a távoli Szirfibirszk­­ben megszületett az emberi történelem egyik óriása, a béke, a szabadság és a ha­ladás ügyének kimagasló zászlóvivője. Ezen az ünnepi esten mi, magyar dolgozók, a magyar népi demokrácia egész létével és fejlődésé­vel tehetünk tanúságot ar­ról, hogy Vlagyimir lljics Lenin­nek csak a. teste halt meg, — eszméi és taní­tásai azonban eleveneb­ben és legyőzheietle­­nebbül élnek, mint bár­mikor. Mi magyar dolgozók, há­lával és kegyelettel adó­zunk a halhatatlan Lenin­nek. aki számunkra is a tu­dást és az erőt jelenti. A tudást, amellyel a marxiz­­mus-leninizmus tudományos világnézete vértezett fel bennünket, az erőt, ame­lyet a leninizmus győzhe­tetlen eszméiből és lenini eszmék zászlaja alatt egye­sült szocialista világrend­­szerhez való tartozásunkból merítünk, s amellyel dia­dalra vitte a magyar nép felszabadulásának ügyét és minden bizonnyal diadalra viszi az egész emberiség bé­kéjének és haladásának ügyét. Vlagyimir lljics Lenin éit és élni fog mindörökké mindabban, amit alkotott eszméiben, műveiben és aa egész világ dolgozóinak szí­vében — fejezte be beszé­dét Somogyi Miklós elvtárs. Az est első része az In­­ternacionálé hangjaival zá­rult. Az est második részében műsor következett. B Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány a „Munkás- Paraszt Hatalomért“ emlékérem • alapftásárél A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ellenforradalom leveré­sében, az ország rendjének megszilárdításában kifejtett tevékenység elismerésére „Munkás-Paraszt Hatalom­ért” emlékérem alapítását határozta el. Az emlékérem alapszabályát a kormány állapítja meg, az emlékér­met a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány adományozza. A „Munkás-Paraszt Ha­talomért” emlékérem a Magyar Népköztársaság ki­tüntetései rangsorában a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa által adományozott kitüntetések után elsőként következik. I Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztályénak közleménye Nyíregyháza Városi Ta­nács V. B. Építési és Köz­ieket '.,i osztálya felhívja a lakosság figyelmét, hogv ha olyan helyeken szándékoz­nak lakásaikban a villa­­mcsberendezést, belső sze­relést elvégeztetni, ahol még az utcai villamosháló­zat nem épült ki, követeljél* meg a szerelő iDarostól, il­letve vállalattól a szerelés megkezdése előtti bej ’ to­test az illetékes Áramszol­gáltató Vállalat erre hiva­tott szervénél. Az előzetes bejelentés a lakosság érdekeit szolgálta, mert egyrészt a Városi Ta­nács, másrészt az Áram­­szolgáltató Vállalat tudo­mást szerez arról, hogy a folyó évben várható-e az il­lető városrészben hálózat bővítés, illetve csatlakozás elkészítése. A helybeli Áramszolgál­' '' Vállalat műszaki köze­ge a berendezéseket már a szerelők munkája közben is felülvizsgálja az 1951. évi XVI. te. alapján, hogy a munka a vagvoréMztonság és az előírt szabvány sze­rint van-e végezve és ezzel elkerülhető, hogy utóla­gos módosítások, javítások váljanak szükségessé a már megétü1*' -'■> szerelési munkáknál.

Next

/
Thumbnails
Contents