Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-20 / 66. szám
4 KELETM AGY ARORSZAG 1957. március ?0, s/erd» Javul a megye kisgép és szeráru ellátása Interjú Kun Istvánnal, a MEZÖSZ0V. vezetőjével Naponta érdeklődnek a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák a különböző kisgépek és felszerelések iránt. Többen még a Mezőgazdasági Kisgépeket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat nyíregyházi képviseletének raktárait is felkeresik, ahol az áruellátás nehézségei ellenére is van miben válogatni. A leltár szerint közel hét" millió forint értékű áru van. Különösen nagymenynyiségű permetezőgép, borona, kétvasú és szőlöznűveló eke, lókapa és egyéb áru van raktáron. De a készlet állandóan változik/ Rohamosan emelkedik a kereslet. Ez évben a forgalom már meghaladta a hárommillió forintot és ezekben a napokban is csaknem százötven megrendelés fekszik a fiókban. Kun István, a vállalat vezetője a következőket mondja: — Sajnos számos kisgépfajta és más felszerelés hiányzik raktárunkból. Többek között nincsen 4-es és 5-ös eke, Plantáge j lókapa, 12—13—14 soros vetőgép és még jónéhány kisgép. Mi ugyan kapcsolatot tartunk az ország más MEZŰSZÖV képviseletével és kicseréljük áruinkat így kaptunk nemrég és szállítottunk az fmsz. boltokba 40 darab 12 soros és 10 darab tizenháromsoros vetógépet és 200 ötös ekét. — A ma még hiányzó árukat folyamatosan pótoljuk. Most várunk több tizennégysoros vetőgépet, ötszáz lókapát, ötös ekét, magtakarókat és rögtöi'ö boronákat. A gyárak jelezték, hogy őszre burgonyakiszántó ekéket is szállítanak. Remény van tehát rá, hogy kitudjuk; elégíteni a kereslet nagyrészét. Varga Gyula. ♦ Hogyan rombolt szövetkezeteinkben az ellenforradalom!! NYILATKOZIK Időben végzett, jőminöségü munka — gazdag gyümölcstermés Megyénk földművesszövetkezeteinél közel 18 millió forint az ellenforradalom során bekövetkezett kár. Ehhez jön az 1956. évre betervezett jövedelmezőségből ez idő alatt kiesett összeg is. Ugyanis az 1936. évi tisztafelesleg 70—80 millió forint lett volna és ma alig haladja meg az 50 millió forintot. Az ellenforradalom tehát erősen megkárosította a földművesszövetkezetek tagságát. Csökkentette az Sorra alakulnak a tej-és takarékszövetkezetek A Minisztertanács múlt év szeptemberében hozott határozata lehetővé teszi a falusi takarékszövetkezetek létesítését. E határozat napvilágra hozatala után kezdtek mozgolódni a tarpaiak is. Az eredmény: az elmúlt hónapban megalakult Tarpán a takarékszövetkezet 120 tag■** Levél Nyírmadára, Szondi Ilona igazgatósági elnökhöz Kedves Szondi Elvtársnő! Talán furcsának véli, hogy levélben keresem fel. De úgy érzem szükséges, hogy szót értsünk. Emlékszik, hogy néhány nappal ezelőtt Nyír madán beszélgettünk és a többi közölt sző esett arról is: politizáljunk-e, vagy sem. Maga akkor azt mondotta nincs értelme. Én pedig azt: a jövő mutatja meg. De most úgy érzem nem szabad semmit a. jövőre bíznunk. Igen, nekünk kell politizálnunk. Nekünk is, szövetkezeti dolgozóknak, vezetőknek. Mert, ha mi nem emelünk szót, akkor szót emel az ellenség. És ezt mi nem szeretnénk, nem akarjuk. Ezért fordulok nyílt levélben Magához. Ahogy elmondotta, Nyírmadán nem. támadták meg a földművesszövetkezetet, illetve alig-alig. Senki nem mondta ki nyíltan, hogy a földművesszövetkezet újra Hangya szövetkezetté, vagy a rosszemlékű Mezőgazdák Szövetkezetévé kell alakítani. Amikor ott jártam, arról is szó volt, hogy senki nem kényszerítheti a tagokat arra, hogy belépjenek a pártba. Aki akar belép, aki nem akar, kívül marad. És ebben igazat kell adnom. De abban nem, hogy a Magyar Dolgozók Pártja volt tagjainak, akik még gondolkodnak, akiknél nincs minden rendben, akik még kételyekkel, fenntartással néznek a jövö elé, nem adjuk meg azt a lehetőséget, hogy célkitűzéseinket, ügyünket megismerve és megszeretve tagjai lehessenek a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A mi mozgalmunk nem elsősorban és egyáltalán nem kereskedelmi mozgalom. A mozgalmunk szövetkezeti mozgalom, tehát politikai mozgalom. És ha kereskedünk is, ennek a mozgalomnak vagyunk a harcosai elsősorban. Annak a mozgalomnak, amelyet a Magyar Kommunista Párt hozott létre 1946-ban. amelynek nehéz munkával raktuk le az alapját mostanáig. A szövetkezés lenini elve irányít bennünket. Tehát az, hogy segítsünk a dolgozó parasztságnak megszervezni a legalacsonyabb társulásokat és a legmagasabbakat. S ha csupán kereskedők vagyunk, erre nem lennénk hivatottak. De ha politizálunk és ha embereket győzünk meg arról, hogy a szövetkezés ügye vem csupán és nem elsősorban kereskedelmi ügy, akkor segítünk betölteni a mozgalom igazi feladatát. Ezért kell nekünk politizálni. És ezért kell megfőznünk százakat és ezreket arról, hogy érdekeiket ebben az országban senki sem képviseli, csak a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a demokratikus úton választott vezetőségek és szervek véleményének meghallgatásával viszi előre hazánkban a szövetkezeti mozgalom ügyéU « *.!!>» őszinte tisztelője: ' • ■ . * V * . K. J, gal. A tagok úgy döntik-1 tek, hogy 100 forint érté-*’ kű részjegyet jegyeznek.; Közel egy hónapja mű-; ködik ez a takaréKszövet-; kezet. Filep Lászlót — a takarékszövetkezet egyik szervezőjét — kerestük meg, mondja el néhány szóban a megalakulás körülményeit. — A megalakulás már nagyon időszerű és szükséges volt, mert például ha a dolgozó paraszt nagyobb összeget akar beruházni, iovat, ekét, vagy vetőgépet szeretne vásárolni és pillanatnyilag nincs arra pénze, a takarékszövetkezet ad kölcsönt neki. Nem ritkaság már, hogy a dolgozó paraszt az eladott burgonyáért, almáért 20—30 ezer forintokat kap, s ha ezt a pénzt nem a fiókban őrzi, elhelyezi a takarékszövetkezetbe. — A takarékszövetkezet tehát a kölcsönös támogatás jegyében alakult. Legutóbb Rakamazról, Tiszavasváriból, Nyírmadáról, Győrtelekről és Dögéről jöttek hasonló kéréssel. Bejelentették, hogy a tagszervezést már el is kezdték. ff?ffTVVVVTVVV jp nyhe, tavaszi vasárnap. A piactéren a szokottnál nagyobb csoportokban beszélgetnek a balkányi gazdák. Érdeklődésemre Nagy Sándortól, a földművesszövetkezet igazgatósági elnökétől tudom meg, hogy tejszövetkezetet akarnak alakítani. A gyűlést most tartják és azért tárgyalnak már előtte is szenvedélyességgel, mert nem ismeretlen előttük a szövetkezésnek ez a formája. Az elmúlt időkben ugyanis már volt Balleányban lejszövetkeze4. A gazdák szerették és mint sajátjukat támogatták. S hogy mos* erre új lehetőség nyílt, 43 gazda jött össze a Hazafias Népfront helyiségébenw Mind komoly, életkorukban és eredményekben is tekintélyes tejtermelők. Az alakuló gyűlés megkezdődött. Látta,m, hogy az arcokon nagy a figyelem. Meghallgatták Boreznai Béla szavait, aki a szövetkezet megalakulásának luivetelményeit ismertette. Az alapszabályban lefektetett elvek elhangzása után peösszvagyon növekedését és Jl A ietmoi ügyek becslése jelentősen megrövidítette ezevben gazdag a tagok részére fordítható|teTM, »ifTM* .* ; molcslak. A lelkiismeretes ; gyümölcskertésznek ezidőpénzbem her. az úgynevezett mechaxnikai vagy erőművi munkálatokat kell elvégezni. A kémiai védekezés, csak így lehet eredményes. Nyugodtan elmondhatjuk: ha az alapozási munkát maradéktalanul elvégezzük, ez magában többet jelent, mint az egész évi kémiai védekezés. Ne elégedjünk meg <a szokásos törzstisztogatási a visszatérítést, a részesedést. De nemcsak fejezhetjük ki a rombo-; lást, hanem abban is, hogy; a tagság bizalmát élvező vezetőséget váltották le; sok helyen az akkor po-' rondra lépő nagyhangúak. És nem egy helyen köve-; telték a Hangya szövetkezet, valamint Mezőgazdák Szövetkezete életre hívását, vagyis a földművesszö- ^munkálatokkal, hanem zetkezeti mozgalom meg-|fakcrona felületéről távoszünfetését. Ezek az események figyelmeztetnek bennünket és azt bizonyítják: választott szövetkezeti szerveinknek még nagyobb felelősséggel, éberséggel leéli őrködniük a közösség, mindnyájunk vagyonáért. Erre a nehéz időkben is voltak példák. A tiszalöki járás majdnem minden községében vasvillával járták a falut és őrizték a szövetkezet boltjait, vagyonát. Több ilyen példa áll rendelkezésünkre, amely dicséretre méltó.— Mégis azt kell megállapítanunk, hogy az ellenforradalom időszaka alatt jónéhány szövetkezeti ember cserbenhagyta dolgozótársait, a közösséget. — Jogosan jelenthetjük ki, hogy ezeknek az emberek-* nek nincs helyük a szövetkezeli mozgalomban. Nem engedhetjük meg hogy milliós károkat okoz. zanak és erkölcsileg, politikailag próbálják aláaknázni a dolgozó paraszt-; ság felemelése érdekéber végzett fontos munkánkat. ▼▼▼»▼▼▼V dig nagy volt a vita. Szabó Pál, aki már a hetvenedik évét tapossa, az elsők között szólt hozzá. Elmondotta, hogy tagjg volt, sőt egy ideig vezetőségi tagja is a régi tejszövetkezetnek lítsuk el az áttelelt hernyófészkeket és a fertőzött beteg részeket, A fentieket követi a riigyfakadáskori permetezés, (fürösztésszerű). A permetezést általában az úgynevezett téli hígítást! mészkénlével szokták végezni. A hivatalos előírás szerint három éves időközökben növényvédelem céljára alkalmas 4—6 százalékos olajos, illetve olajemulziós permetezést alkalmazhatunk. Ezek a védekezőszerek gomba és rovarölő hatásúak. Van egy különleges kártevő, kis ormányos bogár, amelyet blmbólikasztónak nevezünk. Aho ilyen az elmúlt évben mutatkozött, ott feltétlen idegmérget kell permetezésre alkalmazni. Ez az idegméreg „dinitro — oltho — krezol” tartalmú szer, sárgaméreg — Novenda —néven kerül forgalomba és biztos védelmet nyújt. Kettő százalékos töménységben! alkalmazzuk (téli hígitású mészkénlében). A sárga me-] reg nehezen tapad, azért! 100 liter elkészített véde-j kező anyaghoz adagoljunk: két liter lefölözött tejet. Jó] ha mészkénlével kombinált! sárgaméreg elkészített! alapanyagához egy kiló] mészben feloldott, vasgálicotl is adunk. Nyúlrágás esetén a törzsét vissza kell vágni a talaj fölött 20 centiméter magasságban. Az erős gyökérzet folytán kifakadt hajtások közül a legerősebbet nyolcas kötésben a törzs-j erősítő csaphoz kötjük ék egy év alatt új fát nevel-] hetünk. Idősebb fáknál úgynevezett áthidaló oltást) alkalmazhatunk. Az ehhez szükséges egy éves megfe-j lelő hosszúságú vesszőket már most szedjük meg és! vermeljük el. Ez eredményesebb leszj ha a gyümölcsfa fejlődésé-] nek időpontjában végezzük.) Ilyenkor ugyanis a nedvkeringés megkezdődött, viszont az oltóvessző nyugalmi állapotban van. Több) százezer forintos érték menthető meg az említett szakmai eljárás alkalmazásával. Nagy Sándor megyei kertészeti felügyel«,; Bállá Géza MÉK termelési osztályvezj Örvendetesen fejlődik a Síüvekezeti hálózat ízlés és kulturáltság tekintetében. Jólesik látni a szemnek, hogy akár a legkisebb falusi bolt is elfogadható kirakattal rendelke7jk manapság. — Nem is szólva arról, hogy a nagyobb községekben az egyes szakű'/letek kirakatai akár versenyt futhatnának bármely városi ************** ♦< ********* ♦ »t óm««««»«« a tejszövetkezet megalakulását — érveit — hiszen a réginél csak egy alkalommal kaptam olyan öszszegű részesedést, hogy egy süldőt vehettem érte. Ez a szövetkezet pedig biztos, hogy még nagyobb a m (■< ye első íejssövetkezelének tagjai között — Akkor amennyire lehetséges volt, a tehéntartó gazdák érdekeit képviseltem —■ mondta — és ezi. t most is tagja akarok lenni a t-jszövetkezetnek. Szcbó bácsit felvették és megválasztották igazgatósáéi tagnak is. Cilányi István kért szót. T-a Csak helyeselhetem jövedelmet nyújt majd. Ehhez persze részjegyet kell vásárolni minden tagnak. Az összeg nem nagy és csak így alapozhatjuk meg a jövőt. Elérjük, hogy a mi szövetkezetünknél a jövőben nem fordulhat elő — ami manapság nem ritka —, hogy késik a tej ellenértékének kifizetése. Szabó József sem állta meg anélkül, hogy ne jikoUegájukkal. A rak amazi. nyírmadai, vásárosnak menyi, mátészalkai kirakatok bővelkednek a szakszerű rendezés fogásaiban, a a tavaszt tükrözik. Természetesen sok; még ezen a területen a kívánni való. Főleg a cégtáblák dzsungelében kell rendet csinálni! gyelmeztesse m tagságot a tejhozam egyik legfontosabb feltétele a jó legelő. Ezzel Balkányban sajnos, nincs minden rendjén. Segítsen a tejszövetkezet a legeltetési bizottságnak a legelőt megfelelően gondozni. C okán vitatták még a tejszövetkezet alakulását, jövőbeni munkáját. De a végén egyhangúlag szavaztak megalakulására és azonnal nevet adtak a gyermeknek. „Balleány és Vidéke Tejszövetkezef’-nek nyilvánították. A vezetőségbe pedig olyan régi szövetkezeti tapasztalattal rendelkező gazdákat választottak meg, mint Szabó Pál, Varró Sándor, Gilányi István, akiknek működése garancia a tejtermelő gazdák számára. Öröm volt a balkányi tejtermelők között tölteni az egy órát, jó volt látni, hogy a gazdák saját elhatározásból, a maguk belátása szerint szövetkeztek és nagy optimizmussal derűvel alakították meg érdekvédelmi társulásukat. ZSUKK MIKLÓS.
