Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-17 / 64. szám
KELETMAGYARORSZÄG 1957. március 17, vasárnap Jó tenyészállatok Jó takarmány Jó tej Megszületett a megye első tej szövetkezete Batkúnyhan : I ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ : ♦ 1 40 kg' méz helyett 120 kiló Juharos Dezső méhszaporííási eljárásával úttörő méhészetet tervez az újító méhészkedés Vasárnap délelőtt több, mint hatvan balkányi te. héntartó gazda gyűlt össze a nőszövetség termében. Az Ünneplés fekete ruhás paraszt emberek mindjobban összeszorultak a lócákon, I hogy helyet adjanak az ál-I lóknak. g Minek is jöttek össze ♦ elvan szép számmal? Nemi titok! A tejszövetkezet meg- \ alakítására s modhatnánkj úgyis, az 1949-ben jogtala-4 nul felszámolt tejszövetke-1 zet felélesztésére. Mert háti nem kérdezte meg tőlük; senki az időben: eb, vagy; kutya. Ráhúzták a senter.-; riát s hiába szaladgáltak a balkányiak sérelmükkel,;: bezzeg még meg sem hallgat-!! ták. Évek kellettek hozzá,!! hogy az igazságuk kikerül-!! jön. S most alig hiszik, hogy!! e» igaz... Pedig ez tény! Hisz; • magtik mondták ki vasár-;; nap: megalakítják a Balkány;; és Vidéke Tejszövetkezetet.:! Ma még csak harmincnyol-! h can vannak.de holnap már!! többen lesznek s nemcsak!! eléri, hanem meg is haladja;; a tagok száma a régi sző-;; vetkezet taglétszámát. Hisz;; napról-napra mind többen;; népszerűsítik a szövetkeze-;; tét. A perked- és az aba-:: pusztaiakat is be akarják;! szervezni. A szomszédos!! községek gazdáival szintén!! tárgyalnak. Minél többen; • lesznek, annál erősebb a;; szervezetük. ;; Egyesek kérdezhetnék:;; Vajon mire jó a tejszövet-:; keret? A balkányiak meg-;; adják a választ. Többek!! közt az alapszabályukban!! célul tűzték ki, hogy a tej-!! szövetkezet összefogja n te-!! héntartó gazdákat, a tejhoJ; zam növelésére, termelésére;; és értékesítésére. Hogyan? ; Nem nehéz a felelet. Aki ; belépett a szövetkezetbe. be_ ; f;zeti a lejegyzett részjegyet. !; Ezzel jogot nyert a szövet- ! kezet életébe való belesző-': lásra. Nem piszkálhat senki'; az orra alá. A szövetkezet oedis se- ! gfti tagjait a tenyészállatok ! a takarmányvetőmagvak, a ; tejtermeléshez és kezelés- ; h-’z szükséges gépiberemie- ; zések beszerzésében. Hibáit;; ad tagjainak állatok s egyéb:; vásárlásokhoz; Támogatja a!! legeltetési bizottságot a he.!! lyes rét- és legelőgazdölko-!! dósban. Előkészíti a szar.!! vasmarhákat a törzskön wp-: ! zéshez. S nem utolsó sorban ; szervezi a szakoktatást. ;; A vita során több kérdést;; tisztázni kellett a gyűlésen. ; Á tagok visszakérik a volt:; tejszövetkezet berendezéseit ; és a rési részjegyek elisroe-!! rését. Tárgyaltak arról is. ! hogy a szövetkezet által ! megvett tei egészét nem ad- • jók el a Tejipari Vállalat- ; nak. Hagynak saját értéke- ; sítésre is. Vállalják a helyi ; gyermekotthon teiiel és tej.;; termékkel való ellátását. — ! Tervezgették több tanyai!! gvűjtőhely felállítását Ezzel!! r "vekszik a felvásárlás és!! jól járnak a tanyai gazdák;; !s. A szövetkezet nyereség-' felosztásáról szintén szó; esett. Megállanodtak: az évi; tiszta haszon 50 százalékát; szétosztják a tagok közt. Ez-; i- nagyban növelik a tag-' ság anyagi és erkölcsi érdekeltségét s vonza a még kívül álló gazdákat. Tehát megalakult a me. gye első tej szövetkezete. Kísérje szerencse útján e helyes, népszerű kezdeményezést. Ha kiterebélyesedik, ; nagy hasznára válik Balkány község és a szomszédfaluk tejtermelő gazdáinak.!! Varga Gyula tldőszerű tennivalók a dohánytermelést? en í Talajelőkészités A dohány igényes növény s jó eredményt úgy érhetünk el, ha táperopen gazdag földbe ültetjük. Jó erőben lévő vályogos talajokon ne végezzünk tavasszal közvetlen istállótrágyázás?. (Elsősorban akkor nem fontos, amikor az elővetemény megkapta a bő tápanyagot. l Humuszban szegény talajon, ha elmaradt, szükséges a közvetlen tápanyagutánpótlás, de ezt csak érett, komposztszerű trágyával végezzük s azonnal szántsuk alá 10—12 centiméter mélységben. A szarvasmarhatrágyát részesítsük előnyben a lótrágyával szemben s a fekáltrágyát kerüljük. A növény fejlődése folyamán sok káliumot és fos;* fort igényel.'Ezeket műtrágyákkal pótoljuk. Holdan- j ként adjunk szuperfoszfáthói 80—100, tiszta kénsavas káliból 120—140 kilogrammot, ha az utóbbi nincs, végső esetben adhatunk 150 kiló 40 százalékos kálisót. Amennyiben a dohány nem elővetemény — őszi takarmánykeverékek után kerül elültetésre, úgy a talajt állandó porhanyí. tással tegyük alkalmassá a palántázásra. II. 9 dohánymelegágy készí-i tése, magvetés, gondozási A dohánymelegágyak elkészítése történhet földfeletti, félig földbesüllyesztett és földbesüllyesztett megoldással. A földfeletti melegágyak az elterjedtebbek, de a leggazdaságosabbak a fér lig süllyesztett ágyak. Kevesebb trágyát, igényelnek, s kezelhetőségük is megfelelő. A melegágyak készítésének most van az ideje. Sziltől védett melegfekvésű, kissé partos területet válasszunk ki. A gyomokat ki kell irtani a környékéről is, hogy így megvédjük a palántákat a rajtuk lévő betegségektől, kártevőktől. A melegágy fekvése keletnyugati irányú legyen, s vegyük körül szélvédő kerítéssel. A melegágyat friss szalmás trágvából készítsük. A régen gyűjtött kihűlt melegágvj trágyát alaposan keverjük össze a még meleg friss trágyával. Az ágyban a trágyát — 40 centiméter a földben s 30 a föld felett — teregetés közben alaposan tapossuk le, hogy a levegőt kiszoríthassuk, lay a begyül ladás egyenletesebb lesz. Az elkészített ágyakat három napig — míg bemelegszik — hagyjuk ülepedni, aztán terítjük rá a 15 centi vastag melegágyi földet, s erre 5 centiméter vastagon a finomra szitált magházföldet. A molinóval letakart ágyakban a gyommagvak hamar kikelnek. Ezeket a gyomokat ki kell gereblyézni vetés előtt. Magvetést kézzel, szórva végezzük. Mivel a mag igen apró, ajánlatos szitált fahamu és homokkal keverni. A keverékbe a négyzetméterenkénti területre 0,8—1 gramm magot számítsunk. Nagyon kell vigyázni az öntözéssel. Ne öntözzünk minden nap. Olvastuk a Méhészet szaklap ez év januári számáb ;n, hogy külföldi méhészek egy-egy méhcsaláddal 202 kilogrammos pergetési eredményt is elérnek. önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a magyar méhészek pergetési eredménye a nagy átlagban alig több, mint tíz kiló. Erre kértük fel Juharos Dezsőt, a kisteleki szőlő iskolájának nevelőjét, aki sok évi eredményes munkát tud A mák vetése Sok szó esik mostanában a belterjességről. A mák is azon növények közé tartozik, aminek termelése a belterjesség irányába hat. Szemtermése igen keresett étkezési cikk. A keresletet az utóbbi években soha nem tudtuk kielégíteni. Országosan, de nálunk különösen nagy jelentőségű a mákgubó értékesítése is, hiszen itt van megyénkben az egyetlen alkaloida üzemünk. A belföldi szükséglet ellátásán túl nagymennyiségű gyógyszer alapanyagot tudunk drága valutáért külföldnek adni. A mák munkálatai egyenfelmutatni a terén. A válasz túlhaladta a kérdés adta lehetőséget. Ugyanis Juharos elvtárs olyan kísérleteket folytätett; tíz éven keresztül, amely a! leggyümölcsözőbbnek bizonyult. Az országos átlag, mintegy tízszeresét pergeti egy évben méhcsaládjaival. Hogyan éri el ezt az eredményt? — Hazánkban egyetlen főhordást adó mézelőnövény az akác. Kevés az olyan vierőíelhasznúlást. A növény ;dék, ahol vándorlás nélkül Fodor Béla.i letesebbé teszik a munka-Még egyszer reméljük utoljára a begyűjtésről A nyíregyházi Irodaházban hiába keressük a begyűjtési hivatalt (nem sajnálkozunk, hogy nem találjuk), a járások székhelyén sem látjuk már a hivatalt jelző táblát, a községi előadók sem idézik „tcrvmcgbeszélcsre” a dolgozó parasztokat. Még csak négy hónapja, hogy a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendeleté megszüntette a begyűjtést és utána a minisztériumtól le a községi megbízottakig minden begyűjtési apparátust felszámolt. E rövid idő alatt is megszoktuk már, hogy a begyűjtésről csak egyféleképpen halljon az ember, valahogy így: milyen jó, hogy eltörölte a Kádár-kormány. Ezt mondják a becsületes dolgozó parasztok. Ebbe az egyöntetű megelégedettségbe mint konkoly a tiszta búzába, fals hang is vegyült az utóbbi napokban. No v emberb c n—dec emberben az ellenforradalmárok ugyan hangoztatták, hogy ez csak átmeneti intézkedés — már mint a begyűjtés eltörlése — visszaállítja ezt rövidesen a kormány. Egyéb sürgős rémhírek terjesztése miatt a begyűjtést aztán levették napirendről. Az ENSZ-csapatok sem karácsonyra, sem újévre, sem pedig március 15-re nem szállták meg Budapestet, sőt az állami gzzdasápok élére sem jöttek vissza a grófok, bárók, a gépállomások is megmaradtak, az s'-.m vált be, hegy minden termelőszövetkezet feloszlik és az a Kádár-kormány még azt sem tette meg, hogy ilyen r V**. helyzetben legalább a háromszorosára emelje az adót. Ennyi vereség tetejébe nem lehet már feketéznl a gyufával, sóval, de még a cigarettával sem. Tenni kel hát valamit. Valamennyi lemez mind; lejárt. Ha új nincs, akkor; mást nem lehet tenni.; előírói kell kezdeni. Sz.e-; gény rémliírterjesztőket; meg is értjük, hogy mi-! lycn nagy bajban vannak ! amikor újra a begyűjtés-! ről kezdenek beszélni. —j Nem is pazarolnánk rájuk; a papírt, a nyomdai est;-; két, ha csak az ő szóinkból haPanánk, de néhány; kétkedőt még sikerül ne : kik befolyásolni. Megyénk egyik legtávolabbi községében, Pátyodon ütötte fel újra a fejét ez a rémhír. Egy öszszcjövetelen a dolgozó parasztok kérték meg az előadót, hogy lesz-e újra beadás vagy nem. Nem lesz. Ezt mondta az előadó. Ezt mondhatta,; mert ez a kormány ren-; delkezSse és azért ez. mert úgy kívánja a dolgo zók érdeke. A begyűjtés eltörlésévé' a termelőknek emelkedik a bevételük. így többe' tudnak fordítani a gazdaságuk fejlesztésére, mű trágyára, kisgépekre cegyebekre. Ennek az les ■ lyt eredménye, hogy több élelmiszer és iof ri nyersanyag kerül ki a mezőgazdaságból. Egvéb okai is vannak még. hogy miért volt szükséges megszüntetni a beadást, de ea légién"'""esebb, hogy többet ad jen a mezőgazdaság és többet kapjon vissza iparcikkek formájában. Csikós Balázs. ápolása általában megelőzi a többi kapásokat. A betakarítása szintén a gabona és egyéb kapások betakarítása ideje közé esik. A kalászosoknak igen jó előveteménye. A mákot korán vetjük. Azt szokták mondani, hogy a biztos termés feltétele egy növénynél sincs annyira a vetéshez és a jó talajelőkészításhez kötve, mint a máknál. Legjobban terem a középkötött vályog és barna homoktalajon. Műtrágyák közül legjobban meghálálja a szuperfoszfátot, melyből 150—200 kilót adhatunk. Nem friss istállótrágyázás esetén 80—100 kiló pétisót is adhatunk holdanként. Lehetőleg a túlságosan gyomosodó talajt kerüljük, mert sok bajunk lesz az első kapálásokkal és az egyeléssel. A talajelőkészítés, ha nem gyomos az őszi mélyszántás, simitózásból, vagy könnyű boronálásból áll. Jól tömődött, ülepedett talajt kíván. Ezért, ha szükséges, használjunk hengert is, de csak szikkadt talajon, A vetőmagszükséglet két kiló körül van. Mákot géppel általában keverve valamilyen szaporító anyaggal szoktuk vetni. Tisztán csak külön erre a célra készített aprómag vetőgéppcl vethetjük. Keverhetjük mákszem nagyságúan darált salakkal, vagy darafélével. Nagyon vigyázni kell, hogy a gép egyenletesen szórja a keveréket és a mákot. A vetés mélysége csupán 1—2 cm. A sortávolság attól függően, hogy kézzel, vagy géppel műveljük, 25—50 cm. Vetés után tüskeboronával és könnyű fahengerrel végezzük a magtakarást. Citremsav takarmánymelászbsl A gyerjuginszki gyárban új technológiai eljárást alkalmaznak a citromsavgyártásban. Azelőtt egy tonna citromsav gyártása hoz három és fél tonna cukrot használtak fel, a gyártási ciklus pedig 14 napig tartott. A citromsavat most sokkal olcsóbb nyersanyagból, a cukorgyárak hulladékából, takarmánymelaszból készítik. Egy tonna citremsav gyártásához 4.2 tonna melaszt használnak, a gyártási ciklus pedig csak hat napos, ami lehetővé teszi a citrcmsavgyártás megkettőzését. egész éven át jó méhlegelő található. Ezért gyengék az átlagok. Másik ok, hogy rövid és nem mindig alkalmas tavasz van a családok felerősítésére a virágzásig. A méhcsaládok tehát az akácon erősödnek, s mire hordanának belőle, már elvirágzott. Ez adta a gondolatot nekem, hogy már virágzásra erős családok álljanak készen. A szaporítási "’liórás kénezi tehát a nagyobb erdmény lehetőségét; S ennek mi q lényege? — Az egész szaporítási eljárást egy cikk keretében hosszú lenne ismertetni. Lényege az. hogy sokezerléíszámú családtól, amely erős, nagyobb munka várható, mint a kisebb, gyöngébbtől.; A keretek variálásával a méhcsaládokat már jóval a virágzás előtt annyira felfejlesztem. hogy az akác virágzásakor a nagvboconádi kantárban a szokásos 10— 12 keret helyett 20—24 keretet borítanak a dolgozó máhek. EzzpI átlagosan 120 kiló méz gvűl össze, de volt már eset, (bár ezt elérni rí?-; kaság.) hogy két mázsa is összegyűlt. (Micsoda kü’önbség ez az országos át-1 langal szemben!) Természetesen az akác. virágzása alatt többször kell pergetni. A jót hevált eliárást ho-i gyan lehetne ismertetni a méhészek kóréhen? Hiszen ennek országos szempontból is jelentősége van. — Előadás keretében is beszámolhatok erről, illetve. akit érdekel, annak a leírást megküldöm. (Ált. is!ola, Nvfregyháza, Kisteleki s>rnő.) Juharos Dezső eljárásával a i-nóhészkedés valóban jövedelmező foglalkozásnak vuTr.nvul, Egv család méh, (nagvboconádi kaptárral' pcftr PV* Viő?” 1^0^--$00 0 forint. Tizenkét kantár méh to’~vt havi ?nnn forintos jövedelmet nyújt. Mellékfoglalkozásként is kezelhető a tucatnyi méhcsalád, s jövedelmezősége mellett érdekes. egészséges fontaik ázás. A - úutó az? tervezi, hnffv a szellő iskoláiénak növendékeivel egv úttörő-méhészetet állít fel. amely tovább kísérletezik. Sivkay Barna P newvori'i le'lfirmeló fsrmerek boiko’tia New York környékén 3.200 farmer bojkottba kez-! dett és elhatározta, hogy. nem szédít telet a város-1 nak. A farmerek azt pana-1 szeliák, hogy quart (1.1361.); tejért 9.5 centet kapnak.; noha a tej kiskereskedelmi ára 26 cent. i
