Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-15 / 62. szám

4 KELETMAGYARORSZAG .«51. márdns 15, péntek Egy német egyetemista mondotta egy pesti idegen, siye.vű könyvesboltban: Azért vásárolok itt olyan könyveket is, amelyeket otthon is megkaphatnék, mert ugyanaz a könyv Magyarországon három­szor, négyszer olcsóbb. — Egy pozsonyi könyvkiállí­táson a híres francia könyvkiadásról azt kellett megállapítani, hogy a leg­szebb termékeik sem érik el az átlagos magyar ki­adás színvonalát. Ezeket kellett előrebo­­esátanom, mielőtt leszö, gezném, hogy soha annyi könyvet nem vásároltak megyénkben, mint az el­múlt években, de különö­sen a* utóbbi egy eszten­dőben, napjainkig. S a fentiekben elmondottakat fűzöm hozzá indokolásnak, de csak régben. A másik oldalról el kell ismerni, hogy megyénk Soha ennyi könyvet nem vásároltak megyénkben, mint az utóbbi években kulturális színvonala ug­rásszerűen emelkedett. A nyíregyházi Állami Könyv­­terjesztő Vállalat Köny­vesboltjában az eladók monüjáK, hogy a vásárlód­nak már nagy százalékát teszik ki az üzemi dolgo­zók, munkások, parasztok, egyszerű emberek. Ma már nem elérhetet­len árúak a könyvek, bár még akadnak drága ki­adások, Például a „Nyo­morultak” két kötete, 98.— forintért, azonban itt is indokolt az ár nagysága, S hogy ezt sem drágálják a vásárlók: a boltba érke­zett 100 darabot szétkap-^ kodták. Milyen könyveket keresnek legjobban ? Nehéz erre válaszolni. A séta a könyvesboltban csu­pán arra felel, hogy olyan könyvet, amely szemre nem tetszetős, és belső értéket nélkülözne, nem igen lehet felfedezni. — Mintegy 30 ezer darab kötet hever a széles pol­cokon. Leginkább talán a szép­irodalmat keresik. Az összvásárlásnak ez körül­belül 40—50 százaléka, — Ezenkívül a politikai és az ifjúsági könyveket, és velük egy szinten a szak­­irodalmat, ebből is fő­ként a műszaki vonatko­­zásúakat. Sajnálatos, hogy a mezőgazdasági szak­könyvek így hát kevesebb * érdeklődésre tartanak szá-. mot, pedig megyénk első­sorban mezőgazdasági jel-j legű. Többet kellene tenni; a jó mezőgazdasági köny- \ vek népszerűsítése terén. A szépirodalomból a klasszikusokat keresik, azokat, akiket már iga­zolt az idő. (Ez a legköny­­nyebb módja a házi könyvtár értékszerű növe­lésének.) De a modem, élő nagy írók könyveit is szívesebben veszik, minta névtelenebbekét. Nagy az érdeklődés most Németh László drámái, s majd ki­adásra kerülő regényei iránt. Milyen kiadások népszerűek? A sorozatok, A Világ­­irodalom Klasszikusai, és a magyar klasszikusok. De az olcsó könyvtár kö­tetei is úgyszólván napok; alatt elfogynak. Pedig ezt; a sorozatot legtöbben az; utcán veszik, (trafikok-: ban, újságárusnál), A vásárlók között sok a „törzsvendég”. Van olyan, aki minden másnap be­néz a boltba, nem érke­zett-e új könyv? Van, aki nek úgyszólván minden új könyv kell, tekintet nélkül arra, hogy az mi­lyen jellegű? Szenvedéllyé nő a könyvvásárlás, s olyan követelő, mint a dohányzás, vagy az ital. (Tegyük hozzá, sokkal egészségesebb szenve­dély!) A legtöbbet vásárló em­berek az orvosok, tanárok közül kerülnek ki. Ezek átlagosan havon­ta 200—500 forint értékű könyvet vesznek. Nem sokkal marad el a szak­munkásokból, a mérnö­kökből álló vásárlókör, Messzi vidékekről keresik fel a boltot, állami gazda, Ságból, gépállomásról, még Szatmárból is. (Talán a nagyobb könyvállomány miatt.) Egyik ilyen törzs­­vásárló és nagyobb ösz­­szeget elköltő ember a nyírteleki kísérleti gazda­ságbein dolgozik: Csomós Árpád. Marschall Béla, a Két vallomás Nyírbogdányi Ásványolaj­ipari Vállalat műszaki dol­gozója, szintén egyike a legtöbbet vásárlóknak. —• Katona Béla és Bodor Sándor tanárok neveit is meg kell jegyezni, bár ne­héz lenne eldönteni, az említetteken kívül nincsen nek-e még többet áldo­zok? Az orvosok szinte kivétel nélkül élenjárnak, S talán mindfelül vezet a megyei kórház sebészfő­orvosa, Dr, Eisert Árpád, II világ minden tájára szállít a nyíregyház) könyvesbolt A magyar könyvnek és kiadásnak híre van a mű­velt országokban. Ezt csali növeli a lakosság egyéni küldeménye, rokonoknak, barátoknak. Többen előre rendelten kérik külföldön a könyveket. A bolt dolgozói elmond­ják, hogy a Föld minden nagyobb országába irányí­tanak könyvküldeménye­ket. Izraelbe, Amerikába, Ausztráliába, Afrikába, Kínába és legtöbbet az európai államokba. Leg­utóbb Ausztráliába tíz nagy csomag indult. Egy-egy nagy szünet utáni kiadás érkezése a könyvesboltba valóságos közelharcot jelent a törzs­vásárlók körében. Hiszen nem elég a boltnak kül­dött példányszám. Csak örömmel le­het ezeket a szavakat leírni. De azon már ke­vésbé derül az ember, hogy az üzemi könyvter­jesztés nem halad a meg­szokott ütemben. Könyvet minden ember kezébe, — ez nem öncélú jelszó, •—> Nem véletlenül tűzte a párt központi bizottsága a következő idők egyik legfontosabb programjául a kultúra ügyét. S ennek kétségtelenül fontos, igen fontos eszköze a könyv. Sipliay Barna, Három „csemege66 hír Képünk újabb jelenetet mutat be a legújabb! magyar filmből. A Két vallomás-t rövidesen Nyír-! egyházán is láthatjuk a Béke-filmszínházban. ■ Narancs érkezett a Füszért megyei ralitárá­ba. A citromhoz hason­lóan korlátozott mennyi­ségben fogják árusítani a boltok. * Egy hét alatt 10 vagon textilárut kapott a me­gyei texlilnagykereskedel­mi v4tl»lat, ebből 1 vagon NDK férfi- ás női szövet. * Tasrv szerint a városban újabb 16 lakásos bérházat' építenek és ezenkívül 10 szükséglakást. Előbbit, a Megyei Építőipari Válla­lat, utóbbit pedig a Tata­rozó Vállalat épiti. (24, folytatás.) Katy apja még nem érkezett haza. Shep néhány perccel éjfél előtt elhajtott a kocsijában és senki nem tudta, hol tartózkodik most és mi­kor jön vissza. Mielőtt elindult, kijelentette, hogy senki ne tegyen sem­mit. Mivel Katy apja, mindenki tiszteletben tartotta kívánságát. A niggervadászat előkészületei Shepre tartoznak, semmit sem lehetett tenni, amíg ő vissza nem érkezett. Katy bent tartózkodott a házban, mégpedig Narcissa Calhoun asz­­szony gondos felügyelete alatt. Az este maga Narcissa nozta vissza Katyt és kijelentette, hogy egész éjszaka mellette marad. Ügy tervezte, hogy másnap hajnalban nyomban nekilát kőrútjának és az egész napút arra szánja, hogy minél több emberrel írassa alá a petíciót. A máglya lángja élénken lobogott az udvaron. A tüzet az ösvény vé­gén gyújtották meg. Maga az ösvény a kaputól egyenesen a széles útba torkollott, Az emberek lassan-lassan megint elunták a semmittevést, ki­­sebb-nagyobb csoportokba verődtek és fojtott, dörmögö hangon beszél­getlek. — Vakon megbízhattok Shep Barlowban szólt egy ember, aki olt állt a tűz mellett. — Nem tudom, mi járatban lehet éppen most, de bármit is tervez, én vele tartok. Könnyen lehet, hegy ő már tudja is, hol rejtőzik az a nigger és most azért ment oda, hogy sajátkezűleg cipelje ide, Ez nagyon is Shepre vallana. — Indulhatnánk már! — türelmetlenkedett egy másik. — Semmi ér­telme, hogy itt álldogáljunk. Reggelig elfoghatjuk azt a niggert, ha íde-i jében indulunk. — Nekem is volna egy szavam — jegyezte meg egy harmadik. — Shep lányával történt a dolog. Már pedig akkor jogos, hogy Shep in­; tézze a dolgot, ahogyan a legjobbnak látja. Shepp közismerten a leghirtelenebb haragú ember volt az egész Julie-kerületben. Soha nem fékezte magát. Minden önuralom nélkül engedte szabadjára szenvedélyét, ha bárki is felbosszantotta. Legutóbb nem is négert, hanem egy idegen fehér embert gyilkolt meg. Az áldo­zatot senki nem ismerte. Honnan került ide? Merre tartott? Mi voit a neve? Örök titok marad. Shep minden ok nélkül végzett vele. Az tör­tént ugyanis, hogy az idegen egy délelőtt bejött az udvarba és a kút mellett álló dézsából néhány korty vizet ivott anélsül, hogy erre előző­leng engedélyt kért volna, Shep éppen akkor a tornácon ült és egyet­lenegy szót sem szólt. Amikor az ismeretlen távozni készült, Shep utána­­ment az udvaron és a bicskájával elvágta a féri torkát. Ez az ember egész délután ott vonaglott a földön és végül is elvérzett. A kihallgatás során a vizsgálóbíró azt kérdezte Sheptől, nem gondolja-e, hogy az is­meretlen süket-néma volt és amikor Shep erre azt válaszolta, hogy er­ről fogalma sincsen, de nem is érdekli, a vizsgálóbíró kijelentette, hogy azért, mert valaki tudatlan, igazán nem állítható bíróság elé gyilkosság címén. Shep utólag hangoztatta, nem tetszik neki, hogy tudatlansággal vádolták, de mivel mindketten az Allen-demokrata párt tagjai, hajlandó volt megfeledkezni a sértésről, ha a vizsgálóbíró meggondolatlan kije­lentését szintén megnemtörténtnek tekinti. Egyszerre csak kigyulladt az előszobában a villany és Katy megje­lent az ajtónál. Egy ideig ott állt és mozdulatlanul kibámult a sö­tétségbe. Azok, akik meglátták, nyomban felismerték, Közelebb húzód­tak a tornáchoz, hogy jobban szemügyre vehessék. — Nem hittem volna, hogy már ennyire megnőtt, — súgta oda az egyik férfi a mellette állónak. — Egész kifejlett lánnyá cseperedett. Ed­dig azt hittem, hogy túl fiatal ahhoz, hogy legényemberre merje emelni a szemét. — Jónéhányszor láttam a lányt az elmúlt évben, — jegyezte meg a másik — de, nyíltan meg mondom, egyáltalán nem is hederítettem rá. Ügy gondoltam, hogy ő is csak éppen olyan csitri, mint a többi fiatal. — Lehet, hogy csitri volt, — vetette közbe egy féri útban a tornác felé — de ma már nem az. Ez a lány olyan vakmerő, mint egy condra, amikor férfira vágyik. Nézzétek csak, hogyan riszálja magát most ott fent! Katy anyja, Annie Barlow két évvel ezelőtt halt meg, mikor Katy éppen a tizenharmadik életévébe lépett. Egy reggelen vizet húzott a kútból, hogy az udvaron lévő teknőt megtöltse, és a kútba esett. Amikor Shep este hazatért, nyomban észrevette, hogy valami nincs rendjén a feleségével, mert a vacsora nem várta az asztalon, mint máskor. Bor­zasztó dühbe gurult és Katyt kikergette a házból, úgy hogy a lány az egész éjszakát az erdőben töltötte. Shep azt gondolta, hogy Annie meg­sértődött valami szamárságon, kiment valahová a földekre, hogy elduz­zogjon magában egy darabig. Shep biztosra vette, hegy az éjszaka fo­lyamán vagy hajnalban visszajön és időben elkészíti reggelijét. Arról is meg volt győződve, hogyha a felesége visszajön olyan kezes lesz, mint a bárány. La is feküdt és jól aludt másnap reggelig. Amikor azonban az asszony reggel sem volt sehol, és Shep kénytelen volt saját maga. meg­főzni a reggelijét, elhatározta, hogy alaposan ellátja a baját az asszony­nak, ha majd megjön. De Annie délután sem jött meg és Shep most már kissé aggódni kezdett. Estelcfe átment Bob Watsonhoz. Egy tucat négert kért tőle kölcsön és átfésülték a házhoz közel fekvő erdőt és a földeket | 46 47 (Folytatjuk.) J L

Next

/
Thumbnails
Contents