Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-15 / 62. szám
(Világ p tál el ár fai egyesüljelek ! Árat 50 fillér XIV. évfolyam, 62. szám 1957. mártana 15, péatafe 1848 március 15. emlékére csütört Operaházban. A díszünnepséget a Magy a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpo szervezetek Országos Szövetsége, a Haza gyár Nők Országos Tanácsa, a Magyar Nemzeti Szövetsége, a Magyar Egyetemi nü.iégt, ez Egységes Parasztifjúság Orsz h-trcíM Szövetség rendezte. A auzünnepség elnökségében fogl átítSki Tanárjának elnöke, Kádár Járni, tlitCkt, a* MSZMP Központi Bizottsága Aséxy elsS elnökhelyettese, Apró Antal, hlri Károly, Marosán György, Rónai Intézőbizottságának tagjai, Horváth Imre tAsügx* miniszter, az MSZMP Központi •* tömtuszervezetek több vezetője, a pöli mos kivélósága, « Kossuth-díj kitüntetett ökön este díszünnepség volt az Állami ar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, nti Bizottsága, a Magyar Szabad Szakfias Népfront Országos Tanácsa, a Ma- Ifjúmunkás Szövetség, a Magyar Diákok sták és Főiskolások Egyesületeinek Szöágos Szövetsége és a Magyar Szabadságait helyet Dobi István, a Népköztársaság a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nak elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kor- Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP külügyminiszter, Dögéi Imre földműve- Bizottságának több tagja, a társadalmi tikai, a gazdasági és a kulturális élet szájéi. A H*»nusx hangjai után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsinak elnök« nyiítiiia meg az ünnepséget. Ezután Kállai Gyula, a művelődés jzottságának titkára, az MSZMP Intézőb I szedet. A díszünnepség második részében 1 Kodály—Petőfi: Nemzeti dalát adta elő Lajos vezényletével, majd Major Tamás, szavalta el Petőfi Sándor: Egy gondolat című költeményét, Sándor Judit, az Álla feldolgozásában Székely népdalokat éne Ferenc zongoraverseny magyar győztese senyét. Az Állami Operaház zenekarát vész vezényelte. Színpadra lépett a Szovjet Hadse tett művészegyüttese, amely Borisz Alek zényletével Kodály Zoltán: Háry János ii dúltam szép hazámból című népdalt ad Kenessey Jenő, Kossuth-díjas érdemes tőborzójával szerepelt, a szerző vezényle a tenger című kantátájának egy részlet és a budapesti kórus. Szólót Rosier End ügyi miniszter, az MSZMP Központi Biizottsáffának tagja mondott ünnepi beművészi műsor következett. Elsőnek a Honvéd Művészegyüttes férfikara Vas kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész bánt engemet és József Attila: Hazám mi Operaház magánénekesnője Bartók kelt, majd Bücher Mihály, a múlt évi Liszt tolmácsolta Liszt: Esz-dur zongoraver- Fer ncsik János, Kossuth-díjas kiváló műreg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntet szandrov, az SZSZK népművésze vecímű daljátékának toborzóját és az Ella elő. Az Állami Operaház balettkara művész Bihari nótája című balettjének tével. Végül Szabó—Petőfi: Föltámadott ét adta elő a Állami Operaház zenekara re, Kossuth-díjas kiváló művész enekelt. Kállai Invnla elvtárs beszéde — Százkilencedszer ünnepli a magyar nép március 15. forradalmi emlékét. Ünnepeljük a magyar nép forradalmi lendületét, a vezetőiknek, a lánglelkű férfiaknak bátorságát, amellyel új alapokra akarták fektetni a nemzet életet. Velük együtt ünnepli ezt a napot a szocialista béketábor, az egész haladó emberiség. Különösen velünk van e napon a baráti Szovjetunió, amely másodízben mentette meg e nap forradalmi emlékét a fasizmus szennyétől. Közel egy évszazadon át azonban a hivatalos Magyarország, amikor 1848-ra emlékezett, nem forradalmi demokratikus örökséget, nem a nép forradalmi lendületét és elszántságát, a vezetőinek bátorságát és a néphez való hűségét ünnepelte. A tőkés és földesúri Magyarország, ha szavakban hódolt is 48 emléke előtt, lényegében meggyalázta 48 minden forradalmi demokratikus tettét, s a vezetőinek tiszteletreméltó emlékét. Március 15. ünnepe — ahogy Babits mo-.dta a felszabadulás előtti Magyarország hivatalos ünnepségeiről — vak ünnep, amelyre „csak a vak megszokás, a süket hivatal hozta koszorúit.” Ma tizenkettedszer ünnepeljük ezt a napot hivatalosan is történelmi szerepének, s forradalmi jelentőségének megfelelően. Ma az ország vezető és kormányzó tényezőjévé emelkedett nép bátran és szabadon mondhatja ki 1848 forradalmi gondolatait, igazi célkitűzéseit vonhatja le, s alkalmazhatja az 1848—49-es fórra- ♦ dalom és szabadságharc élő tanulságait* korunkra, s szembesítheti a több mint 100 esztendővel ezelőtti korszak forradalmi demokratikus törekvéseit korunk haladó szocialista törekvéseivel és célkitűzéseivel. 7 A munkásosztály 48 t forradalmi örökségének is] fő letéteményese lett ] Az a körülmény azonban, hogy még $ csak alig egy évtizede idézhetjük szaba-t dón március igazi forradalmi szellemét, * természetesen nem azt jelenti, hogy 184>t forradalmi eszméi közel 100 évig a Csipkerózsika álmát aludták és csak 1945-ben ébredtek új életre hamvaikból. Ez természetesen nem így van. A magyar nép nagyszerű erőfeszítései, sajnos, 1848—49-ben a külső és belső reakció egyesített csapásai következtében elbuktak. E keserű tényből azonban nem az következik, mintha Világosnál 1848—49 * torradalmi és szabadságharcos eszméi is I tül őrizte Szívében a nagy forradalmi kapituláltak, vagy éppen sírba szálltak volna. Éppen ellenkezőleg. A magyar nép, amelynek égető nemzeti és demokratikus követeléseit fejezték ki, soha sem nyugodott bele a vereségbe, hanem szenörökséget. Az elmúlt század fejlődésének egyik legjellemzőbb vonása, hogy a kifejlődő, megizmosodó osztállyá szerveződő munkásosztály Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozata az 1957. évi Kossuth-díjak odaítéléséről Március 15. alkalmából csütörtökö n délután az Országház kupolatermében ünnepélyesen átadták az 1957. évi Köss uth-díjakat. Ezúttal tizedszer került sor az 1848—49-es forradalom és szabadság harc cenlenáris évfordulója alkalmából alapított kitüntetés kiosztására. A Kossuth-díjakat Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. Megjelent az ünnepsé gén Kádár János, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, az MSZMP Id eiglenes Intézőbizottságának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első ein ökhelyetiese, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, Kiss Károly, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Intézőbizottságának tagjai, Horváth Imre külü gyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kossá István pénz ügymifiiszter, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, dr. Dőlésekül Frigyes eg észségügyi miniszter, valamint a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető sze mélyisége. A kitüntetések átnyújtásakor Dobi István mondott beszédet. A Minisztertanács határozatát Né meih Gyula, Kossuth-díjas akadémikus ismertette. A kitüntetések átadása után a párt és a kormány vezetői, a kormány tagjai hosszasan elbeszélgettek az új Kossá Ih-díjasokkal. A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuthdíj I. fokozatával és a velejáró 50.000 forintos pénzjutalommal tünteti ki MARTON GÉZÁT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt, (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) A polgári jogi felelősségi rendszer önálló, mély elméleti alapokon nyugvó teljes kidolgozásáért. ZIMMERMANN ÁGOSTON akadémikust, az öszszehasonlító anatómia területén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj II. fokozatával és a ve’ejárj 35.000 forintos pénzjutalommal tüntette ki. BALLENEGGER RÓ-I BERT nyug. egyetemi ta-| nárt több mint öt évtized óta kifejtett mezőgazdasági tudományos munkásságáért; BARTHA ISTVÁNT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Budapesti Műszaki Egyetem), 1956-ban megjelent „Rádiókészülékek és erősítők” című könyvéért; BARTA JÓZSEFET, a műszaki tudományok doktorát, kutató-mérnököt, (Építéstudományi Intézet), i Az elméleti műszaki mechanika, elsősorban a| 1 rugalmasságtan területén j (végzett tudományos mun-* kásságáért; J DUDICH ENDRÉT, a* Magyar Tudományos Aka-J démia levelező tagját,» egyetemi tanárt, (Eötvös* Lóránd Tudományegye-* tem), több évtizedes zoo- ♦ lógiai tudományos és ne velő munkájáért; EGYED LÁSZLÓT, a* föld- cs ásványtani tudományok doktorát, egyetemi tanárt (Eötvös Lóránd] (Folytatás a 3. oldalon.) vált a társadalmi haladás vezető osztályává. Saját társadalmi felszabadulásáért és az egész dolgozó nép felszadításáért küzdve 48 forradalmi örökségének is fő letéteményese lett, S a forradalmi munkásoszjtály megtanulta, hogy Magyarországon a dolgozó nép hatalmáért, az ország nemzeti függetlenségéért és szabadságáért folyó harcnak egyik fő kiindulópontja: ; 1848. így vált 1848 forradalmi demokratikus lobogója a tőkés földbirtokos uralom megdöntéséért folyó küzdelem forradalmi zászlójává. Az ellenforradalom meghamisította március örökségét A hazánkban nemrég lezajlott ellenforradalmi felkelés 1848 tiszta zászlaját újból sárral mocskolta be. A magyar reakció: a tőkés és a nagybirtokos osztály évtizedeken át a magyar polgári demokratikus forradalom és nemzeti szabadságharc eszméinek meghamisításával, a történelmi tények elferdítésével s a forradalom vezetőinek, Kossuth, Petőli c Táncsics alakjának megrágalmazásával igyekezett 1848—49 valóban világraszóló történelmi művét szalonképessé tenni, s a maga áruló és népelnyomó politikája szolgálatába állítani. Ez hosszú évtizedeken keresztül sikerült is neki. Az elmúlt év őszén, 11 évvel az ország függetlenségének kivívása és a dolgozó nép felszabadulása után a magyar reakció az 1945—48-as években elvesztett osztályuralma visszaállítása érdekében újabb kísérletet tett e forradalmi örökség meghamisítására és felhasználására. hogy könnyebben célt érhessenek, kölcsön vették 1848—49 hőseinek neveit, harci jelszavait, jelmezeit, hogy ebben a hagyománytól megszentelt álruhában, s ezen a kölcsönzött nyelven játsszák el magyar történelem új jelenetét Az ellenforradalmat elkeresztelték nemzeti forradalomnak, a burzsoá nacionalizmust és a szovjet-ellenességet nemzeti kommunizmusnak. A munkásosztály érdekvédelmét hangoztatták, de tagadták a munkásosztály ve(Folytatás a 2. oldalon.) Március 15-e eszméinek örököse a $2ocial!$ia Magyarország llissünnepség március 15 ünnepe alkalmából
