Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-12 / 59. szám
KELETMAGYARORS2AG 1557. maiexus 12, í1 edd 1848 igazi örökösei a kommunisták és a szocializmust építő dolgozó nép Tézisek as 1848-~49*cs polgári forradalom és nemzeti függetlenségi harc li)9* évfordulójára (Folytatás a vasárnapi számból.) A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép, a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével 1919-ben vívta ki első nagy győzelmét. Az 1919-es Tanácsköztársaság azoknak az uralmát döntötte meg, akik 1848—49-ben, vagy nyomban utána, a forradalom ügyét elárulták, s szembefordultak a magyrt néppel. Dolgozó népünk harcához a példát az orosz forradalom adta, az erkölcsi és eszmei segítséget az orosz kommunisták, akik Lenin vezetésével megdöntötték a cári zsarnokságot, a mi Habsburg elnyomóinknak 1849-es szövetségét. Az 1919-es munkáshatalom hajtotta Végre először a gyárak, bányák, bankok kisajátítását és a nagybirtokok kisajátítását is. A Magyar Tanácsköztársaság talált elsőnek megoldást a nemzeti kérdésre, az egyenlőség és önrendelkezés alapján. Ez a rend biztosította először a „kunyhók lakóinak” is az állampolgári jogokat, s e jogok gyakorlásának anyagi feltételeit — ahogyan azt Petőfi követelte. Ez a forradalom hívta zászlai alá 1849 óta az első hadsereget, amely az orstóg függetlenségéért vívott dicső harcot az antant imperialista hódítók ellen; A Tanácsköztársaság leverése után a hazaárulásban fogant horthysta ellenforradalmi rendszerrel szemben ismét a magyar munkásosztály legjobb fiai, a kommunistáit emelték magasra a népszabadság és nemzeti függetlenség lobogóját A magyar kommunisták védték meg Kossuth, Petőfi és Táncsics alakját, demokratikus és függetlenségi eszméit az ellenforradalmi történetírás ferdítésével, rágalmaival szemben. A marxistaleninista világnézet alapján ok tárták fe! tudományosan a maga teljességében 3848—49 hagyatékát, HL A negyvennyolcas demokratikus nemzeti feladatok teljesítésére a Szovjetunió felszabadító harca adott lehetőséget e magyar népnek. A második világháború idején a negyvennyolcas szabadságharcosok példája azt jelentette: harcolni a nemzetközi reakció főereje, a hitleri fasizmus, s pnnak hazai szövetségesei, horthyék és a nyilasok ellen, szövetségben az összes antifasiszta erőkkel, szövetségben a demokratikus nagyhatalmak koalíciójával, mindenekelőtt pedig e demokratikus koalíció vezető erejével, a szocialista Szovjetunióval. A magyar kommunisták és népünk sok más hű fia. becsülettel vállalták ezt a feladatot. Ezrek tettek vérükkel hitet a nemzeti szabadság és emberi haladás ügye mellett. Abból a mély szakadékból kellett kiemelni nemzetünket, amelybe a Horthyrendszer taszította, amikor hazánk a szovjetellenes rablóháború részese és a hitlerista Németország utolsó csatlósa lett. A Szovjetunió felszabadító harca meghozta nekünk a várva várt függetlenséget, Attól a néptől kaptuk a szabad, sógor, amely ellen bűnös háborúba vitték hazánkat. A magyar dolgozó nép. óién a kommunisták vezette munkásosztállyal, kezébe vette sorsa intézését, megkezdhette a negyvennyolcas demokratikus és nemzeti feladatok teljesítését is. Felosztotta a nagybirtokosok földjét a nincstelen és kevés földdel bíró jobbágyutódok között. Megteremtette a nép demokratikus államát. Eltávolította az államhatalomból a nagybirtokos és nagytőkés osztály képviselőit. Az irányító helyekre a munkásosztály és a dolgozó parasztság fiait állította. Szembefordultunk a reakció soviniszta politikájával és rendeztük viszonyunkat a szomszédos népekkel is. A Szovjetunió nemzetközi tekintélyére, s önzetlen segítségére támaszkodva, megvedtük hazánkat az imperialista világ beavatkozási kísérletei ellen. IV. A magyar munkásosztály, a kommunisták vezetésével nemcsak végrehajtotta azokat a nemzeti feladatokat, amiket az 1848-as forradalom örökül hagyott, hanem tovább is ment. Valójában 1848 forradalmi szellemének, Petőfi szellemének megtagadása lett volna, ha csupán a múlt században meg nem oldott, vagy félig megoldott feladatokat hajtja végre, s nem megy tovább a történelemszabta úton: harcban a mai fejlődés akadálya, a burzsizia ellen, a mai kor haladó rendjének, a szocializmusnak felépítéséért. Petőfi -s Vasvári, a legmesszebb tekintő márciusi fiatalok sem akartak félúton megállni a kizsákmányolás, nyomor és szolgaság eileni küzdelemben. „A XIX. század költőihez” írt versében a költő a legtisztább fogalmazásban mondja ki: „Ha majd a bősép kosarából Mindenki egyformán vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk...” Mi más ez, mint a kommunizmus prófétai megálmodása? A magyar kommunisták Petőfi szellemi örökösei voltak, afnikor a földesurak elüzetése után harcba vezették a munkásságot, 'hogy űzze el a tőkéseket is, ádja a nép tulajdonába a gyárakat, bankokat, szövetségben a dolgozó parasztsággal vegye kezébe az államhatalmat. E nagyszerű harcban a magyar dolgozó nép történelmi feladatot hajtott végre. A szocialista átalakulás során néhány év alatt nagy eredményeket értünk el. Kiemeltük az országot a fasiszta Horthy-rendszér és a háború okozta pusztulásból és nyomorból. Lényegében megszüntettük az embernek ember által történő kizsákmányolását társadalmunkban. Erős ipart teremtettünk, amely nélkül Kossuth szavaival „félkarú óriás a nemzet”. Megnyitottuk a falu szocialista fejlődésinek útját. Letörtük a volt kizsákmányolj oszályok művelődési egyeduralmát, megnyitottuk a középiskolák és az egyetemek kapuit a munkások és dolgozó parasztok gyermekei előtt. A magyar kommunisták célja volt és marad, hogy a szocialista építés eredményeképpen évről évre nagyobb darab kenyér jusson a dolgozók asztalára, hogy egyre szélesebben terjedjen a műveltség, hogy a dolgozó nép demokratikus czervei révén egyre inkább valóban maga is igazgassa önmagát, s hogy növekedjék államunk anyagi ereje, öregbedjck tekintélye a világban. Bár a szocialista építésben nagy eredményeket értünk el, a Rákosi-^éle vezetés súlyos hibái' következtében ezeknek a céloknak az elérése törést szenvedet. A bürokratizmus eltorzította a viszonylag békés körülmények közö” létrejött proletárdiktatúrát. A magyar népi demokrácia mint diktatúra nem volt elég hatékony az csztélyellenséggel szemben: demokráciánk ’-ódig nem volt elég adui. gozók számára. S ugyanakkor, amikor a forradalmi és haladó nemzeti hagyományok ápolása és továbbfejlesztése terén nagy munkát végeztünk, ezt beárnyékolta az, hogy a Rákosi-féle vezetés több vonatkozásban megbántotta a magyar nép nemzeti érzéseit is, s ezzel ártott a proletámemzetköziség eszméjének is. Mindez érthető elégedetlenséget váltott ki a nép körében. Ezt az elégedetlenséget szította felelőtlen demagógia, amelyet a hibák eltülzásával és a párt hátbatámadásával,: Nagy Imre—Lcsonczi-féle csoport a nyílt ellenforradalmi erőkkel szövetségben folytatott. 1955 októberében az így keletkezett tömeghangulatot állította szolgálatba elleníórradamli céljaira a nyugati imperializmus és a hazai osztályellenség. V. A népi demokrácia ellenségei, október 23-tól kezdve fegyveres támadást indítottak a Magyar Népköztársaság rendje ellen. Céljuk a népi hatalom megdöntése és a kapitalizmus visszaállítása volt. A népi demokrácia ellenségei a dolgozók megtévesztésére általános demokratikus szólamokat hangoztattak s nem átallották kalózlobogóul még 1848 antifcudális forradalmi jelszavait is felhasználni a proletárdiktatúra ellen. Az ellenforradalmárok egyik megtévesztő jelszava az „új forradalom” hirdetése volt. De miféle forradalom volt az amely a vörös zászlók leszaggatásával kezdődött, s MincSzentynek herceg Eszterházynak kiszebad'tásával, a forradalmárok legyilko'ásával fo’ytatódcit és oda vezetett, hogy a hatalom a polgári restauráció képviselőinek a kezébe került. A mai Magyarországon, az 1848-as hősök utódainak felszabadult hazájában csak az nevezheti forradalmárnak magát, aki a munkásosztály hatalmáért, a proletárdiktatúráért, a szocialista demokráciáért harcol a burzsoázia és a földesurak hatalmának restaurációja ellen, aki a forradalmi munkásosztállyal fog össze és nem az eUeníorradalmárokkal, aki a szocialista országokkal lép testvéri szövetségre és nem az imperialista hatalmak kegyeiért esedezik. Az ellenforradaimárok sokakat megtévesztettek októberben azzal a hamis jelszóval is, hogy ők a szabadságért harcolnak a diktatúra Ulen. A szabadság és a diktatúra szembeállítása a reakciós burzsoázia jól ismert fogása. Ez a két fogalom egy és ugyanannak a dolognak a két oldala. Hiszen éppen azon fordul meg minden, hogy valamely társadalomban kivel szemben gyakorolnak diktatúrát. A polgári államban a kizsákmányolóké a szabadság — az egész rendszer a tőkés kizsákmányolás szabadságán alapul — a munkások és parasztok pedig az elnyomottak. A szocialista társadalomban viszont a lakosság hatalmas többségének, a munkásoknak, á dolgozó parasztoknak, a néphez hű értelmiségeknek jár a szabadság és a régi uralkodó osztályok restaurációs • kísérleteit — éppen a dolgozók szabadsága érdekében az államnak a diktatúra eszközeivel kell elnyomnia. Milyen esztelenség lett volna az elkövetett hibákat katasztrófával tetőzni: Feladni a nagy szocialista vívmányokat és visszaállítani a kizsákmányolás szabadságát! (Mert ugyan mi más a szabad, ság, amelyet Habsburg Ottó, József főherceg, Horthy, Franco és Dulles olyan melegen üdvözölt?) Az előttünk álló feladat éppen az, hogy szilárdabban alapozzuk meg a párt vezetésével a munkáspsztály diktatúráját! S ha ez a diktatúra a népszabadság szélesítésével egyidöben, s éppen annak védelmében kemény kézzel sújt le az ellenforradalom erőire, a magyar kommunisták ebben is negyvennyolcas szabadsághősök szellemében járnak el. Petőfi pusztulást kiáltott a belső bitangokra és szoros nyakravalót ajánlott a dicsőséges nagyuraknak. Kossuth vésztörvényszéket állított fel, amikor a belső ellenség a fogát csattogtatta. A szabadság és emberség ügye követelte meg, hogy ne ismerjenek irgalmat az árulókkal szemben. Az ellenforradalom a többpártrendszert,a reakciós burzsoá földesúri és papi pártokat, a kapitalizmus visszaállítására akarta felhasználni. A politikai hatalom birtokában aztán ismét megkaparintotta volna a földet, gyárat, bányát, bankot. A hangzatos jelszavak az ellenforradalom népellenes szándékainak leplezésére szolgáltait. 1956 októberében a tét valóban már a szocialista Magyarország léte volt. Az események során a szinte naponta újjáalakuló kormányban csakhamar többségbe kerültek a burzsoázia, a polgári restauráció képviselői. Tucatszám bukkantak fel a különböző ellenforradalmi pártok. Az utcán a hatalom a Dudások, a fasiszta terroristák kezébe került. A kommunisták, a haladó erők üldözése mind féktelenebbé vált. Mindszenty József és B. Szabó most már nyii. tan is előálltak a polgári restauráció programjával. A Nagy Imre-kormácy tevékenysége ugyanakkor nem volt más, mint az ellenforradalom leplezése és ámogatása. Különösen súlyos bűne volt a Nagy Imre-kormánynak az, hogy az ellenforradalom követelésére felmondta a varsói szerződést és kinyilvánította az ország semlegességét. A magyar nemzeti függetlenség nemzetközi biztosítéka ma is a világ forradalmi ereje: a Szovjetunió-vezetle szocialista tábor. A magyar társadalmi haladás, a szocializmus és egyben a nemzeti függetlenség ügye követelte a múlt év novemberében a testvéri szocialista országok segítségét. Forradalmi nemzetek egymásnak nyújtott fegyveres segítsége megfelel negyvennyolcas forradalmi hagyományainknak is. 1848-ban is kaptunk fegyveres külország! segíséget, lengyel, olasz és bécsi önkéntes alakulatok harcoltak Kossuth seregében. A magyar kommunisták 1S48 szellemében is cselekedtek tehát, amikor az átmeneti ellenforradalmi túlerő visszaszorítására és a nyugati beavatkozás megakadályozására a szovjet csapatokat hívták segítségül. A Szovjetunió proletár internacionalista kötelességét teljesítette, amikor a magyar népnek katonai segítséget nyújtott szocialista hatalma megvédéséhez. A Szovjetunió segítsége nemzeti függetlenségünk óriási erőt képviselő biztosítéka volt és maradt. Korunkban a független Magyarország csak szocialista Magyarország lehet, testvéri szövetségben a szocialista országokkal. Ma is, akárcsak 1848-ban a nemzeti függetlenség és a világszabadság ügye elválaszthatatlan. 1849-ben elbuktunk, mert a nemzetközi reakció a forradalmi mozgalmakkal szemben túlerőben volt Ma győztünk, mert a Csendesóceánig terjedő hatalmas szocialista tábor és az egész haladó emberiség a mi igaz ügyünk, a béke, a szabadság, a szocializmus ügye mögött áll. Ha hűtlenekké válnánk ehhez a táborhoz, ha megtagadnánk az emberi haladás szolgálatát, akkor elárulnánk 48 szent forradalmi hagyományait is és az imperialisták vére? terveinek martalékául dobnánk oda a hazát. 1848 március 15-ének emléke arra int bennünket, mai magyarokat, hogy bátran haladjunk tovább a szocialista forradalom útján. Legyünk kérlelhetetlenek a belső bitangokkal, az ellenforradalom sötét erőivel szemben, mint Petőfi vök. Ne engedjük bemocskolni a szabadság Zászlaját a labanc hazaárulóktót, akik 1319-ben is, 1344-ben is és 1950-ban is az örvény szélére taszították nemzetünket. Állítsuk talpra és fejlesszük tovább népgazdaságunkat munkásaink, parasztjaink, értelmiségünk becsületes munkájával, hogy mielőbb megleljék a bőségnek közös kosara. Ébresszük fel minden hazánkfiában a közéleti felelősség komoly tudatát, fejlesszük tovább a szocialista demokráciát. Tegyük erőssé a munkásosztály éa a dolgozó parasztság szövetségét, a nemzet haladó erőinek egységét. 1848 zászlaját ma az emeli magasra, aki a szocializmusért harcol, 1848 nyomdokain ma az jár, aki az imperializmus ellen küzd. A zsarnokság világa ott van leáldozóban: a szabadság világa itt nyílik, előttünk a szocializmusban. S ha hosszú és nehéz is még az út, a kanaán — amelyről a'márciusi legjobbak, amelyről Petőfi álmodott — a bőség, az egyenlőség és műveltség boldog rendje itt épül fel, harcaink nyomában, kezünk munkájával. 1848 forradalmi zászlaja a miénk és soha nem engedjük át a nép ellenségeinek. Magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Magyar Szocialista Munkáspárt Hazafias Népfront Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Magyar Nők Országos Tanácsa Magyar Forradalmi Ifjúmukás Szövetség Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége Magyar Egyetemisták és Fő skolások Egységes Szövetsége Egységes Parasztit! óság Országos Szövetsége Magyar Szabadságharcos Szövetség (MTI)
