Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-12 / 59. szám

ISST, március XS. kedd KELETIM AG YARORSZÁG 3 Rendezték a gepanomási doigozóK bérét A gépállomások önálló­ságával kapcsolatban, amely április 1-én lép életbe, lényeges változás lesz a gépállomási dolgo­zók bérrendezésében. Az önállósághoz mérten há­rom területi kategóriát lehet megállapítani, illetve a helyi adottságoknak megfelelően választani. I. A teljesített műszak­normák arányában mű­szakonként 80 forint. H, Természetes mérték­egység után a megadott táblázat szerint. Hl. Az elvégzett mun­kák után járó <líj megha­tározott százaléka. Ez géptípusonként változó. Lényeges változás van még atekintetben, hogy minden egyes gépállomá­st doigozo, traktoros 219 torintos aiapmiuimum ke­resetet kap, ami nem szá­mit bele egy bérezési tormába se, <ie a szezon­munkák idejében történ« kiesés, esőzés, vagy ki­sebb hiba miatt ez az asz­­szeg pótolja. Ugyancsak abban az esetben is meg­kapja, ha a gépállomás munkát nem tud részére biztosítani és otthon tar­tózkodik. Ezenkívül a műszak­itonnák keretében, trak­torvezetők, kombájuvezc­­tők, motorszerelők egyes elvégzett munkákért, ha egyedül végzi, ftombáj­­rolásért 150 forintot, cscp­­lés, fuvarozásért S0 forin­tot, négyzetes vetés, kapá­lás, aratógép, aprómag csépicsért 90 forintot. Ezenkívül a gépállo­más dolgozói részére a ki­fizetett béralap 5—7 szá­zaléka áll rendelkezésre jutalmazás címén. Természetbeni juttatás címén a gépállomás ál­lal megkeresett cséplőrcsz 15 százalékát kaphatják meg állami felvásárlási áron fejadag címén a gép­állomások dolgozói. A Dciuui^etesca terén trug,/.unt a Kettősség, terűt uuuueu egjcs man­kóén az auam tizet bért, ozunna.i a ts„-ck, —- atrn a neryt auutvsag megen­gedi — me&esje«.és u.au a traktoros részesülhet muiincregyst-gbcn is. Min­den egyes munkaegység után 52 forintot tart vissza a gépállomás a megkeresett összegből, ameiyet a munkaegy­ségért atad a tsz-neK. A teli gépjavítást idő­szakban az adandó trak­torosok részére órabér szamomató el, mértéke a besorolástól íUgg. Egy időben rendezték a brigauvetcto agronoiiiusoR bérét, mely a brigádok létszámához és az elvég­zett muszaknorm-kuoz igazodik, részletesen szin­tén a táb.azat tartalmazza. A gcpállomási alkalma­zottak bérét is ezzel egy­­idoben rendezték, ameiy szinten kategóriái beosz­tás szerint változik, táb­lázat szerint. A fentiek alapján a gépállomások munkásta­nácsai, igazgatói és üzemi szakszervezeti bizottságai * dolgozók egyhangú vé­leménye után kiválaszt­hatják a megfelelő bére­zési formát. A besoroláso­kat szintén közösen vég­zik. s VOJSÁNSZKY JÓZSEF JIEDOSZm. ÁMG felelős. A rajzhoz hasonló, de kezdetlegesebb kivi­telű röpcédula került az elmúlt napok egyikén e sorok írójához. Feltehető, hogy egyszerű, kérges ke­zű paraszt gyakorlatlan kezemunkája. De nem is a művészi forma itt a lénye­ges, hanem a tartalom, amely illő válasz az ellen­­forradalmárok MTJK-jára, akik nyugtalanság, zavar és félelem előidézésére tö­rekednek. De hasztalanul. Igent Márciusban újra hanem a nyomor, munka­­nélküliség jutott Osztály­részül. A kisebb földes parasztokat nyomta a nagybirtok versenye. Ál­landóan fenyegette létét a végrehajtó, az árverő ka­lapácsa, Jöhetett háború, tűzvész, árvíz, jégeső, gaz­dasági válság — mégis minden márciusban újra kezdődött a munka kint a földeken! Szocializmust építő tár­sadalmi rendszerünkben azé a föld, aki megműveli okozni. Nem tudta sem sztrájkkal, sem fenyege­téssel leállítani az őszi be­takarítást és az őszi szán­tás-vetés munkálatait. Ezért próbálkoztak meg újabban a lázálmokat ker­gető ellenforradalmárok a MUK-kal. Mintha akadna egyetlen józaneszű pa­raszt is, aki bedülve en­nek az — enyhén szólva — dőreségnek? Mintha eb­ben a márciusban újra le­hetne kezdeni valamit, is a kótyagosfeyűek októberi kezdi a munkát szorgal­mas parasztságunk, pedig most nem hangzott el a rádióban, nem jelent meg a sajtóban a múlt évek­ben szokásos mozgósító beszédek és cikkek árada­ta. Ez egyben arra is bi­zonyság, hogy mennyire felesleges volt a propa­gandának az a formája, amely a legapróbb részle­tekig valósággal szájba­­rágta a parasztságnak: mit kell tennie a kam­pánymunkák idején. Nem valószínű, hogy ennek ha­tására másként gazdálko­dott volna, mint ahogy a józan ész megkívánta adott helyzetében. Történelmi tények iga­zolják, hogy a földművelő lakosság még azokban a letűnt kizsákmányoló tár­sadalmi rendszerekben is helytállt a földeken, ami­kor a feudalista hűbérúr és a kapitalista földesúr zsebelte be munkája gyü­mölcsének nagyobbik ré­szét. Hány olyan tavasz pergett le azokban a ne­héz időkben, amikor hiá­ba áhítozta a föld a sze­rető gazda gondozását, az ekét, a vetőmagot, mert a jobbágyot 10—15 évi ka­tonai szolgálatra küldte hűbórura egyáltalán nem a jobbágy érdekeinek vé­­delmezésére? Ilyenkor a jobbágy felesége, gyerme­ke fogta magát barom­ként a kezdetleges faeke elé. A röghöz kötött, agyonhajszolt, éhínségben sínylődő szegény nép va­lósággal vérrel, könnyel izzadta ki az ingyen robo­tot, a kilencedet és a számba alig szedhető egyéb szolgáltatást — mégis, ilyen áron is, már­ciusban újra kezdődött a földművelő munka! IS esőbb a földesúri világban külszínre, látszólag enyhült a pa­rasztság sorsa. Valójában azonban a volt jobbágyok cgyrésze, mint szabad pa­raszt a földjétől is meg­szabadult és örülhetett, na cseléd, napszámos, vagy kubikus lehetett valahol. .4 legtöbbnek még ez se, és úgy gazdálkodhat, hogy több haszna van munkája gyümölcséből, mint az elő­ző társadalmi rendszerek­ben. Egyedül, vagy szö­vetkezve, mindenképpen az állam támogatásával, az uralkodó munkásosz­tállyal szövetségben és, nem kizsákmányolt pária­ként. Igaz, voltak hibák is — még pedig nem is ki'* csínyek — az elmúlt évek során. De elenyészőéit, ezek . a korábbi korszakok lealázó kasztrendszeréihez képest! A szocialista tár­sadalom képes arra, hogy a menetközben előálló hi­bákat kijavítsa, hiszen ma­guk a dolgozók a hata­lom, a törvényhozás és a végrehajtás részesei. Mun­kás-paraszt forradalmi kormányunk a legjobb példa rá, hogy milyen gyorsan és következetesen oldotta meg a múlt hibás vezetése következtében előállott legfőbb hibákat. Nem kétséges, hogy kija-% vítottuk volna e hibákat i akkor is, ha a mindig les-f ben álló letűnt ural; és! bérenceik nem használták< volna fel a maguk ural-j mának visszaállítására. • A z ellenforradalma-', rok próbálkozása', kudarccal végződött. De', ne csaljuk meg magunkat,'* nagy veszélyt jelentett nér pünkre, továbbfejlődé-'< sünkre, sőt a békére is a; fegyveres marlalócok tér-' rorja. A Kádár- kormány; fellépése és a Szovjetunió; segítsége meggátolta a', magyar népi hatalom szét-', verését és egész gazdasági', életünk nagy gonddal íá-j tervezett tönkretételét újabb háborús tűzfészek; létrejöttét. ; Érthető, hogy a szétvert', siserehad ebbe nem köny-\ nyen nyug szil: bele. Mi-', titán a fegyvert kivertük1 a kezéből, uszító jelsza-' vakkal, suttogó propagan-', dával igyekszik a lakosság; minden rétegében nyugta­lanságot keltem. Szorgal-\ más, törvénytisztelő pa-‘, rasztságunk Között azon-', ban az ősz folyamán sem', tudott komoly zavart' kalandjából? Nem! Erről szó sem lehet! Karhatal­munk, rendőrségünk, hon­védségünk riapról-napra rendezte sorait és ma már Olyan erős, hogy nem is­métlődhet meg rnégegyszer a véres október. V egyék tudomássá azok, akin meg esetleg most is MVK-fól, vagy hasonlókról ábrán­doznak, hogy keményen lesújt a rendoontókra erős karhatalmunk! Dolgozó parasztságunk okosabb és megfontoltabb annál, mint­sem kizökkenteni hagyná magát a természettől meg­szokott rendből, a tavaszi munka megkezdésének ősi hagyományából. Ha parasztságunk az ősz folyamán megőrizte nyu­galmát, a falu rendjét és fegyelmét, most március­ban egyenesen kedve te­lik benne. Hiszen meg­szűnt a beszolgáltatás, a szövetkezést kényszer, a kötelező vetésterv, méltá­nyosan rendeződnek a sé­relmes földügyek, stb. Az állam sokféle intézkedés­sel segíti az egész mező­gazdaságot — benne az egyénileg dolgozó parasz­tokat is — a nyugodt, biz­tonságos, belterjes gazdál­kodásban. Ilyen lehetőség sohasem állott a dolgozó parasztság előtt, mint ép­pen ebben a márciusban! Hát persze, hogy vallják a MUK-ot, de nem úgy, ahogy az ellenforradalmá­rok szeretnék! Friss erő­vel és kedvvel kezdik a tavaszi munkákat és foly­tatják júniusban, sőt egész éven át. Nemcsak saját hasznukra gondolnak, ha­nem az ország nehéz hely­­:elére is, hogy lehetőség szerint pótolják az iparban keletkezett károkat. Ezért különös gonddal művelik a földet, gondozzák álla­taikat és foltozzák a ter­melés színvonalút. Ezt je­lenti megyénk parasztsá­gának a MŰK, A közelgő március idusa, dicső őseink hagyatéka is arra tanít bennünket, hogy ez a föld melyen annyiszor apáink vére folyt, ápol és eltakar. Ápolja hát parasztságunk nagy gonddal és szeretet­tel az ősi, szent rögöket. Induljon a tavasz csaloga­tására a barázdákba és úgy munkálkodjék,' hogy két kalász teremjen ott, ahol eddig egy termett. Dúsabb étel, zamatosabb gyümölcs és bor kerüljön dolgozóink asztalára. Azért a társadalmi rendért dol­gozunk mi most, amit haj­dan nagy költőnk, Petőfi1 megálmodott: „Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet...'1 A bő­ség nem az égből hull alá, nekünk kell azt megte­remtenünk! Ehhez a rend, a nyugalom és a márciusi munk&baindulás a földe­ken, múlhatatlanul szük­séges! (Za) iunapest sebeinek gyógyításában hüSüiveszneK a nyíregyházi lanaiOsuztniieK ts Ü.ságak, .. fényképek;­­filmhíradók szólnak" arról, hogy í: apról-nap.-a keve­sebb a budapesti s_b, az építőipai i munkások .se­gítik, hogy e tűnjer.e.i az október-novemberi Káros események' kísértő jelei, , a romok cs megrongálódni,, épüjet-k-t rendbe ha* Ebien a munkáböri'" á nyíregyházi lakatosüzem! dolgozók is lészt vesznek. Kovács I. brigádja az üzemben készíti el a kor­­iátrácsokat, a nagyobb la­katosmunkákat. Budapes­ten meg egy nyolctagú brigád a heiysa-en d-1- goz.k, szereli az üzemben t Iké-z.tett rácsokat, kor­mukat stb, amikből Ny.r­­egyházáról hé.fon is küld­te.; Budapestre egy tone.. gépkocsival. Egy udvarias HM jegyvizsgáM Az elmúlt időkben töfcb-i szőr foglalkozott a sajtó a MÁV .egyvizsgalok mun-i kajával, s a íegtoobesen bon bírálta őket. Gyako. i ’.olt a panasz az uta.ó.-a i eszéről, hógy nem meg­felelő a aa.auzok udva­riassága, viselkedése. A napokcan több osetb-n iá utaz,am vonaton, söröm­mel állapítottam megy hegy a kalauzok magatar­tása, az utazókhoz vaio \ iszonya lényegesen jooby mint a korábbi időkben volt. Ez a - javulás meg­nyilvánult az udvarias megszólításban, Mkiisme-i íetes felvilágosítás adás-, ban, figyelmességben. A legnagyobb elismerésre méltó magatartást Szabó1 Péter jegy v izsgálónál ta ­pasztaltam, aki ud varia-: san köszöntötte az utazó­kat, hogy a kezelt jegyeid visszaadása alkalmával szinte minden alkalommal elhangzott a köszönöm szó, s á hozzáintézett kéi -] désekre szívesen vau­szolt. Beszélgettem vele, s el­mondta, nogy szereu mun..áAÖrét, s a kalauzok.’ részéről clengecutereden követelménynek, tartja az marókkal való uavarias, barátságos foglalkozást, Reme.em, hogy a jövő­ben m-g több Szabó Pc-: terrel fogak találkozni, akis kc-le-onos megbecsü­lést és kellemesebb uta­zást fognak az utazóknak! biztosítani. Barc/i András, AKF felügyelő,, [(Gazdára talállak a »rged motor ok Az elmmt héten me­­« gyénk 20 viurab kelctne­­j niétgyártmanyu sc-gédrno­­urkerékpárv kapott. Eb­ből Nyiregynázára 7 da­rab érkezett, agy-egy gép aia 4200 fonni,, Beztnío­­gyantása liiü km-kém min haladja még az egy hiút sem, A tetszető», könnyű hajtású segédmo­­uu oknak sok .niinuiój.t akad ezekben a napák­ét r., ha feltűnnek az ut­cákon. Mindegyik 6t’[, már gazdát cserélt. Felvi­lágosítást arra nézve, hogy legközelebb mikor érkezik hasonló szállít­mány, nem tudlak adni. Szórakozottság — A te u.ad is szóra­kozott? — Te, mit liddhdjak .. nagyon. Egy hétté, ezelő.t halászni ment és. nyul-it hozott, tegnap vadászaton von es ogy' _ haryivikiius harcsával tért haza. . A hangversenyed valaki cdaszól a szomszédjának: — Gyönyörű ez a mű­vésznő. —- igen — vá’as-'tol rö­viden a szomszéd.-- Éi a i.gsora minth. igazgyöngyből lenne! — Nag. on kedves v-1 ez az es neve tele. Ilyesmi szeretek hallani. — Tal.n C-í,.. r.em in ken a önnek a művésznő vagy ese.lsg valami köze 1-lbi... — Óh, nem. Azért örü lük, hogy a fogs arát u csérte. Én vágyott ugyan a fog-, rvusa. Ferii f liiuíiKaeret % (segédmunkást) 5BUDAPEST 1 LKÜLLTtlti , *18 éven felül, villamos­♦ vágányépítési munkára j feíveszisnn ♦Dolgozóinknak munkaruha!, J bakancsul, kedvezményes ♦üzemi étketJelest, ingyenes * vil’.amosutazási igazolványt, \ idékieki.eU munkásszállást, | családfenntartóknak napi /hat lorint liiiionélési pót­lékot biztosítunk. 0 * Jelentkezés: |a fővárosi vasút-1 ÜPITÖ VÁLLALAT ; KÖZPONTJÁBAN | Budapest, VII. Akácfa-u. *15. szám. IV. im. 109. sz. ♦ t szoba.

Next

/
Thumbnails
Contents