Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-09 / 57. szám

KEI.FTMAGVARORSZAG 1957, március 9, szambái „Azt hittük, hogy Amerika az emberi szabaflssigf hazája •••'* Egy magyar menekült panaszos levele Tavaszi szövetújdonságok- a rózsaszínű bolt - déli Üzlet Friss hírek a Kisker, boltokból A New Brunswickon megjelenő „Magyar Hírnök” c. hetilap január 24-: számában panaszos levelet közöl a Kamp Kilmer egyik magyar menekültjétől. Nem tudjuk mennyire jellemző a tábor­­ban uralkodó Viszonyokra — melyekről, mellesleg megjegyezve már a New York Post-ban és a N. Y. Times-ban is je­lentek meg elítélő cikkek — de érde­mesnek tartjuk arra. hogy néhány rész­letet belőle olvasóink tudomására hoz­zunk: „Ha valaki véleményt mer nyilvá­nítani, hogy lassú az ügymenet, letorkol­ják azzal, hogy senki se hívta ide a ma­gyarokat. Ez igaz, de akkor nem kellett volna egyetlen magyart sem befogadni, nem kellene hirdetni, hogy ennyi meg ennyi ezret még befogadunk, hanem in­kább azt kellene hirdetni: „nincs rátok szükségünk, ide ne is gondoljatok jönni!’’ „Azt hittük, hogy Amerika az em­beri szabadság hazája, de sajnos, eddi­­gelé úgy tapasztaltuk, hogy itt a Camp Khmerben lábbal tapossák az emberi szabadságot és az emberi jogot. Itt a ma­gyar menekült nem ember, hanem szalmabáb, amit dobálni lehet ide-oda, félretenni, elővenni, ha valakinek arra kedve van..: De hogy az a magyar me­nekült, aki ide jött, érző ember, akinek rengeteg fájó sebe van, akinek idegei is vannak, amik pattanásig feszültek, arra senki sem gondol. Minek is? Elvesztette hazáját, az neki fáj csak, meghalt vala­kije otthon, vagy eldeportálták.;-, kit ér­dekel az, hogy itt felőr'ődnek teljesen az idegei ebber. a bizonytalanságban? Az is csak az ő baja, magyar, hát tudnia kell tűrni, szenvedni és azután meg­halni!” „Itt nem siet senki, aki nem mene­kült. Csak mi, menekültek szeretnénk innen elkerülni mielőbb; csak nekünk van sürgős dolgunk, mert itt ebben a táborban nem érezzük magunkat jól. Csak el innen, ebből az internáló tábor­ból!” „Talán rosszul fog esni az ittélőknek, de kénytelen vagyok párhuzamot vonni két állam között. Az „elnyomott, leti­port” Magyarország és a „szabad, gaz­dag” U. S. of America között.” „Ha megérkezésünk után rögtön a hazai magyar orvosok kezébe került vol­na a menekült, akkor már egy órával az X-ray felvétele után osztályozva len­ne, egészséges, fnes'zesedés, aktív tbc. és már írná is kórházba utaló lapot, vagy elbocsájtót. Nem tartanák a menekültet hetekig kórháznak — elkülönítőnek csú­folt helyen. Nem tudom el se képzelni — lehet, itt mások a szokások, azért van ez így — de ha kórházba, pláne elkülö­nítőbe helyeztek valakit, akkor azt ala­posan megvizsgálta az orvos, naponta löbbször megnézte az ápolónő és élte a fekvő betegek életét, míg meggyógyult. Itt egy hét alatt, amelyet magam is az elkülönítőnek csúfolt barakban töltöt­tem, egy orvost vagy egy ápolónőt nem láttam. Étkezni az egészségesek közé jártam, ha lett volna kedvem, járhattam' volna a szórakozó helyre is.” „Hát itt most olvashatnak egy kimé-' rítö tájékoztatást a gyönyörű Camp Kil-; rr.er-i életből, melyről ha valaki odahaza, vagy csak Ausztriában is ilyen pontos képet adott volna, hazugnak bélyegez­tük volna, egyetlen szavát se hittük vol­na el!.;, ” Tavaszi szövet-újdonságok t érkeztek a Kisker. 10. szá­► mú textilméteráru boltjába. ► A bolt vezetője Závodnj Pál újságolta a hírt, hogy a Textilnagyker-hez érkezett kb. 8 millió méter textil­áruból a bolt mintegy 200 ♦ *♦♦*■*♦*♦♦♦•♦♦♦♦♦♦ + ♦♦♦« >*; PcErfümözöfft, ízesített, alumisikm bélyegek „Csemegék“ a bélyeggyűjtők részére Kubában néhány évvel ezelőtt parfümözött bélye­gek kerültek forgalomba. Ezt az érdekes hatást úgy érték el, hogy a bélyegek gumizását citrom, manda­rin, ánizs. vanília és más illatokat árasztó anyagok­kal vonták be. A Német Szövetségi Köztársaság postája 1955-ben az Adal­bert Stifter író születésé­nek 150. évfordulójára kiadott bélyeget „ízesítve” hozta forgalomba. A bé­lyeg hátáp az enyvanyag­­hoz borsmentát kevertek. A bélyegnek így mentolos íze volt. Ugyanebben az évben a Magyar Posta is meglepte a világ bélyeggyűjtőit egy rendkívüli „csemegével”: az alumíniumbélyeggel, amely az első ilyen bélyeg a világon és ma is rend­kívül keresett külföldön és belföldön egyaránt. A legfrissebb szenzációval most az olasz posta lepte meg a világot: Olaszor­szágnak az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe történt felvételének első évfor­dulójára, a földgolyót áb­rázoló két színben nyo­mott plasztikus bélyeget adott ki. A bélyegek kek-A párton belüli elhajlások elleni küzdelemben nem te­het szó „kétfrontos harc­ról” addig, amíg nem törté­nik meg annak a megálla­pítása, hogy Nagy Imre kormánya: a proletárdikta­túra felszámolásának kor­mánya volt, hogy lényégé­ben ugyanazt a szerepet töltötte be, mint 1919-ben a Peidl-kormány. Azzal a kü­lönbséggel persze, hogy 1919-ben a proletárdiktatú­ra felszámolásának felada­tát vállaló Peidl-kormány élén jobboldali szociálde­mokraták álltak, míg az 56-os Nagy Imre-kormány elén jobboldali opportunista „kommunisták” vezettek, akiknek gyalázatos szerepe szemléltető példája annak, hová vezet a frakcióharc­nak és egy antileninista po­litikai programnak a logi­kája. Nagyon helyes volt, hogy a Népszabadság (1957. február 1.) felvetette az új­sütetű revizionisták elleni harc kérdéseit, de amíg ez a harc általánosságok ke­retében mozog és nem mondja ki nyíltan és nem mutatja ki konkrétan, hogy Magyarországon ezek az „újsütetű revizionisták” Nagy Imréből és híveiből yalamint írói és újságírói uszályukból álltak, addig ez a harc nem sokat ér. Kétfrontos harc tehát egyelőre nemigen folyik az MSZMP-ben és amíg az áruló opportunizmus elleni harc nem folyik, vagy nem folyik kellő eréllyel és szenvedéllyel, addig az el­lenforradalom eszmei befo­lyása elleni ideológiai küz­delem sekélyes, és nem h-^^h ^tiéi Yy^r*ff ° kíván* ías feltétlenül szükséges ered­ményt. De nemcsak erről van szó! Azt sem szabad elfe­lejteni, hogy elvégre még­sem lehet egyszerűen egyen­lőség! jelet tenni Nagy Im­re ellenforradalmivá vált csoportja és a régi vezetés között. Bál-milyen komoly hibákat követtek is el Rá­kosi és Gerő elvtáisak a gazdaságpolitikában, a pár­ton belüli demokrácia és a szocialista törvényesség megsértésében, bármilyen súlyos szerepe volt az elkö­vetett hibáknak abban, hogy kedvező talaj terem­tődött az ellenforradalom számára, nem Rákosi és nem Gerő kötött szövetsé­get ellenforradalmi erőkkel a proletárdiktatúra ellen, nem ők készítették elő és szervezték a fegyveres har­cot népi demokratikus ál­lamunk ellen nem ők akar­ták kiszakítani Magyaror­szágot a szocialista tábor­ból, nem ők hívták be az imperialisták csapatait Ma­gyarországra a felszabadító Szovjetunió ellen. Az eszmei harc elegtelen­­sége mutatkozik meg a múlt értékelésének nem kis jelentőségű kérdésében. Harci kérdés ez is. Csak a hibákat vegyüx tekintet­be? Sajnos, mindezideig tz történt, ez pedig nem hasz­nál, hanem árt az MSZMP fejlődésének, mert a.carya­­akaratlanul arra vezet, h-,gy az 1945-ös felszabadulás óta eltelt 12 eszendot tel­jes egészében vagy túlnyo­móan negatívan értékeljük és a szocializmus ellensé­geinek örömére ócsároljuk azokat a hatalmas eredmé­nyeket, amelyeket a ma Révai József vörös színű szemüveggel nézve plasztikus (három­­dimenziós) hatást kelte­nek. Vajon mi következik ezekután” Mi lesz a len­­újabb bélyegszenzáció' Talán * sötétben foszfo­­reszkáló bélyeg? A bélyegújdonságok kö­zött nagy érdeklődést kel­tett egy 40 kopekes szov­jet levélbélyeg, amely a legöregebb szovjet polgárt ábrázolja. Muhamed Ej­­vazov azerbajdzsáni pa­raszt, aki most 148 éves. Egy másik érdekes bélyeg Egyiptomban jelent meg. Az egyiptomi posta egy arab-angol feliratú bélye­get adott ki, amely a Szuezi-csatornát, leeresz­kedő ejtőernyősöket és az őket támadó egyiptomi katonát, civil férfit és nőt ábrázol. A Magyar .Bélyeggyűj­tők Szövetsége a közel­múltban egy igen tanul­ságos színes diafilmet ké­szített az ifjúsági gyűjtők részére. A diafilm címe: A magyar bélyeg története. A filmet városunk több iskolájában nagy érdeklő­dés mellett vetítették. Dr. Horváth Sándor. ezer forint értékűt kapott; Drap, zöld, szürke, barna ruhaszövetek, lódenanya­­gok, kartonok, női pikék, puplinok, Rokonok, exklu­zív kosztümszövetek 5 féle színben, női tropikál és több más' között ágynemű vászon is van a tételben. Ma, szombaton ismét meg­kezdik az árusítást a Kis­ker. 27-es női konfekció boltjában, ahol az árusítja átalakítási munkák miatt szünetelt. A bolt rózsaszínű berendezése és padlójának gumiszőnyeggel borítására közel 20.000 forintot költöt­tek. A holt mintegy 1 mil­lió forintot kitevő friss, árukészlettel nyit, Érdemes megnézni a Kis­ker. 29-es boltjának szép kirakatait. ízléssel, szakér­telemmel rendezett kirakat; A bolt rendje és az árube­rendezés is példás. Mint Acél Béla elvtárstól, a vállalat igazgatójától hal- ‘ lőttük, ezt a boltot, mint a 27-est és 49-est is neonfé­nyes reklámmal látják eb * Délen át ts nyitva van a Bethlen utcai G5-ös fűszer­­csemege bolt, hogy ilyen­kor is vásárolhassanak, akik máskor nem érnek rá; Izsáki Béla boltvezető gon­doskodik arról, hogy fűszer­es csemegeáruból választé­kosán kapni lehet a bolt­ban. Hétfőtől kezdve kon­zerv hetet rendeznek. O. A^ gyár munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép, az egész magyar nemzet a Magyar Kommunista Part. majd MDP vezetésevei az elkövetett komoly hibák ellenére e 12 év alatt el­ért. Sokszor úgy tűnik, mint­ha az MSZMP tartózkodna az MKP, a szociá’d mokra­­ta baloldal és az MDP örökségének vállalásától es csak saját megalakulásával, 1956 novemberével kezdené az időszámítást. De a ma­gyar munkásosztály forra­dalmi pártja nem kezdhet; az időszámítást az ellen­­forradalommal; a maga történetit a Kjnrmiii'Sta Kiáltvány mejjelenesétől, az 1017-es nrgv orosz szociá­lisig forradalomtól kell da­tálnia, és büszkéi kell vál­lalnia a 19-es magyar pro­letárdiktatúra. az illegális komm un's'a párt két és fél évtizedes harcának és a felszabadulás u'én az MKP cs az MDP győzöm -s bar­csinak megtiszle'ő öröksé­gét. Kevés szó esik pártunk­ban a revízión zmus eileni harcról, ami pedig a leni­­nizmus eszme; t.sziaságáért folyó küzdelemnek j-3 - leg egyik fő kérdésé. A fel­­szabadulás óta eltelt tizen­két esztendő nagy vívmá­nyainak elhallgatása, alá­­becsülése, sőt ócsáriása: íme, ez a revizionizmus magyar kiadása! A revizic­­n'zmus Magyarországán: az ellenforradalomhoz való hozzáidomulás, hozzáhaso. I nulás. És a sommás uszítás a régi pártvezetés, az úgy­nevezett „Rákosi—Gerő­kltkk” ellen semmi egyéb, mint spanyolfal, amely mö­gött a reviz on izmus, az el­lenforradalomnak való esz­mei behódclás megbújik. Nem e»ég á tálában „revi­­zionúmu.ról” bes élni: íme, a revizionizmus, a'magyar gyakorla.baá, magyar nem­zed sajátosságainak teljes díszében. Nem érkezett-e el ez .deje annak, hogy a foko­zott ideológiai munka je­gyében a régi vtzatés el­követte valóságos hibákat konkrétan feltárva és ele­mezve, 12 éves, küzdel­meink nagy vívmányait és eredményeit is feltárjuk és oüszkén vállaljuk? Éneikül az ellenforradalom elleni politikai és — ha kell — fegyveres harcnak nincs meg és nem lehet meg az eszmei alapja. Eszmei alap né'kül pedig nem győzhe­tünk! Sokat hivatkoznak mos­tanában nagy testvérpár­tunk, Kna Kommunista Pártjának központi lapjá­ban, a Zsenminzsipsóban megjelent cikkre: „Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól.” De ha hivatkoznak rá, ak­kor szívleljék is meg a megállapításait. A cikk — a többi között — azt a té­telt állítja fel, hogy a ve­zetőket nemcsak hibáik alapján, hanem érdemeik alapján is kell megítélni. — Nos, szerintünk ez a tőtel nemcsak Sztálin elvtárs megítélésére áll. »akinek a ESZMEI XX. kongresszus után el lene megindult nemzetköz i ágai..mhadjárettal szember a kínai elvtársak szolgai tattak igazságot és állítot­ták, a túlzásokat Kiküszö­bölve, az őt megillető mél ló he:yre. A kínai elvtáisak es őket kővetően Hruscsov elvíárs fellépése után ma már minden kommunista számára világos, hogy a S.tálin és a „sztálinizmus” elleni világmé.e'ű hajsza csak a mai helyzetnek megfelelő megny lvánulási formája volt annak az an tikemmunista uszításnak, amely olyan régi, mint az osztályharcos munkásmoz golem és a győzelmes pro­­ietárforradalom maga! \ „sztálinizmus” ellen harc világszerte a re­­vi/.ionizmus takarója volt. Nálunk, Magyarországon ez a jelszó 1956 október el. a Petőfi Kör emlékezetes vitáiban merült f i és fon­tos szerepet játszott az lenforradalom ideológiai előkészítésében. Még min­denki élénken emlékszik rá, hegy az ellenfori adalmat ez általános szabadság és korlátozás nélküli demokrá­cia jelszavaival előkészítő írók csoportjai a „sztálinis­ta—rakosista restauráció’ veszélyének ördögét festet­ték a falra, hogy eltereljél a figyelmet az igazi és egyetlen veszélyről: a pol­gári-kapitalista restauráció ról. Igaza van tehát Kádár elvtár-nak, amiVor Solgő­­‘arjánban a sztálinizmus és rákosizmus torz je szavairól beszélt. De ha igaz az. hogy e két torz jelszó nagy ban é* egészében hasonló szeredet játszott, akkor ebből az nö­­vetkezik, hogy a „sztálinii* mus” elleni harc jelszavá­­nak revizionista, antikom-* munista lényegét felfedve és leleplezve, egyben el-* ejtsük a „rákosizmus” tor» jelszavát is és felismerjük, hogy a pártnak nemcsak átvennie nem szabad ezt az ellenforradalom által kita-i Iáit jelszót, hanem szembe is kell vele fordűlni, amint ezt Kádár elvtárs nagyon helyesen meg is tette. Az utolsó hónapok gyakorlata eléggé bebizonyította, hogy ez a jelszó csak a kommu« ! riistaüldözés leplezésére való, miközben a kommu­­nistaellenes erők jó ideig abban a kellemes helyzet­ben voltak, bogy egy, a part által is szert,,s’tett !e!szó mögé bújtatták kom­­munistaellenességüket. Ez a jelszó azonban ezért is ve­szedelmes, mert akarva* karatlanul a múlt tényleg^» eredményeinek tagadására, ideológiai likvidátorságra vezet és egyenes akadálya annak, hogv a tiszta búzát 3 honkoivfói elválasztva, a múlt vőómg-'s hibáit konk­rétan M’áriuk. III. A Párt forradalmi idea* lógiáiát fenyegető leg­nagyobb veszély az ideoló­giai ükvidátorság. Sajnos, elég bőven lehet találkozni ezzel a je’ensézge! október után. Vajon nem ide tarto­zik-? — mint már fentebb említettük ~ a Világ pro­letárjai, egyesül jetek-jeisza-

Next

/
Thumbnails
Contents