Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-09 / 57. szám

KEI.FTMAGVARORSZAG

1957, március 9, szambái

„Azt hittük, hogy Amerika az

emberi szabaflssigf hazája •••'*

Egy magyar menekült panaszos levele

Tavaszi szövetújdonságok- a rózsaszínű bolt - déli Üzlet

Friss hírek a Kisker, boltokból

A New Brunswickon megjelenő „Magyar Hírnök” c. hetilap január 24-: számában panaszos levelet közöl a Kamp Kilmer egyik magyar menekültjétől. Nem tudjuk mennyire jellemző a táborban uralkodó Viszonyokra — melyekről, mellesleg megjegyezve már a New York Post-ban és a N. Y. Times-ban is jelentek meg elítélő cikkek — de érdemesnek tartjuk arra. hogy néhány részletet belőle olvasóink tudomására hozzunk:

„Ha valaki véleményt mer nyilvánítani, hogy lassú az ügymenet, letorkolják azzal, hogy senki se hívta ide a magyarokat. Ez igaz, de akkor nem kellett volna egyetlen magyart sem befogadni, nem kellene hirdetni, hogy ennyi meg ennyi ezret még befogadunk, hanem inkább azt kellene hirdetni: „nincs rátok szükségünk, ide ne is gondoljatok jönni!’’

„Azt hittük, hogy Amerika az emberi szabadság hazája, de sajnos, eddigelé úgy tapasztaltuk, hogy itt a Camp Khmerben lábbal tapossák az emberi szabadságot és az emberi jogot. Itt a magyar menekült nem ember, hanem szalmabáb, amit dobálni lehet ide-oda, félretenni, elővenni, ha valakinek arra kedve van..: De hogy az a magyar menekült, aki ide jött, érző ember, akinek rengeteg fájó sebe van, akinek idegei is vannak, amik pattanásig feszültek, arra senki sem gondol. Minek is? Elvesztette hazáját, az neki fáj csak, meghalt valakije otthon, vagy eldeportálták.;-, kit érdekel az, hogy itt felőr'ődnek teljesen az idegei ebber. a bizonytalanságban? Az is csak az ő baja, magyar, hát tudnia kell tűrni, szenvedni és azután meghalni!”

„Itt nem siet senki, aki nem menekült. Csak mi, menekültek szeretnénk innen elkerülni mielőbb; csak nekünk van sürgős dolgunk, mert itt ebben a táborban nem érezzük magunkat jól. Csak el innen, ebből az internáló táborból!”

„Talán rosszul fog esni az ittélőknek, de kénytelen vagyok párhuzamot vonni két állam között. Az „elnyomott, letiport” Magyarország és a „szabad, gazdag” U. S. of America között.”

„Ha megérkezésünk után rögtön a hazai magyar orvosok kezébe került volna a menekült, akkor már egy órával az X-ray felvétele után osztályozva lenne, egészséges, fnes'zesedés, aktív tbc. és már írná is kórházba utaló lapot, vagy elbocsájtót. Nem tartanák a menekültet hetekig kórháznak — elkülönítőnek csúfolt helyen. Nem tudom el se képzelni — lehet, itt mások a szokások, azért van ez így — de ha kórházba, pláne elkülönítőbe helyeztek valakit, akkor azt alaposan megvizsgálta az orvos, naponta löbbször megnézte az ápolónő és élte a fekvő betegek életét, míg meggyógyult. Itt egy hét alatt, amelyet magam is az elkülönítőnek csúfolt barakban töltöttem, egy orvost vagy egy ápolónőt nem láttam. Étkezni az egészségesek közé jártam, ha lett volna kedvem, járhattam' volna a szórakozó helyre is.”

„Hát itt most olvashatnak egy kimé-' rítö tájékoztatást a gyönyörű Camp Kil-; rr.er-i életből, melyről ha valaki odahaza, vagy csak Ausztriában is ilyen pontos képet adott volna, hazugnak bélyegeztük volna, egyetlen szavát se hittük volna el!.;, ”

Tavaszi szövet-újdonságok t érkeztek a Kisker. 10. szá► mú textilméteráru boltjába.

► A bolt vezetője Závodnj Pál

újságolta a hírt, hogy a Textilnagyker-hez érkezett kb. 8 millió méter textiláruból a bolt mintegy 200

♦ *♦♦*■*♦*♦♦♦•♦♦♦♦♦♦ + ♦♦♦« >*;

PcErfümözöfft, ízesített, alumisikm bélyegek

„Csemegék“ a bélyeggyűjtők részére

Kubában néhány évvel ezelőtt parfümözött bélyegek kerültek forgalomba. Ezt az érdekes hatást úgy érték el, hogy a bélyegek gumizását citrom, mandarin, ánizs. vanília és más illatokat árasztó anyagokkal vonták be. A Német Szövetségi Köztársaság postája 1955-ben az Adalbert Stifter író születésének 150. évfordulójára kiadott bélyeget „ízesítve” hozta forgalomba. A bélyeg hátáp az enyvanyaghoz borsmentát kevertek. A bélyegnek így mentolos íze volt.

Ugyanebben az évben a Magyar Posta is meglepte a világ bélyeggyűjtőit egy rendkívüli „csemegével”: az alumíniumbélyeggel, amely az első ilyen bélyeg a világon és ma is rendkívül keresett külföldön és belföldön egyaránt. A legfrissebb szenzációval most az olasz posta lepte meg a világot: Olaszországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történt felvételének első évfordulójára, a földgolyót ábrázoló két színben nyomott plasztikus bélyeget adott ki. A bélyegek kek-A párton belüli elhajlások elleni küzdelemben nem tehet szó „kétfrontos harcról” addig, amíg nem történik meg annak a megállapítása, hogy Nagy Imre kormánya: a proletárdiktatúra felszámolásának kormánya volt, hogy lényégében ugyanazt a szerepet töltötte be, mint 1919-ben a Peidl-kormány. Azzal a különbséggel persze, hogy 1919-ben a proletárdiktatúra felszámolásának feladatát vállaló Peidl-kormány élén jobboldali szociáldemokraták álltak, míg az 56-os Nagy Imre-kormány elén jobboldali opportunista „kommunisták” vezettek, akiknek gyalázatos szerepe szemléltető példája annak, hová vezet a frakcióharcnak és egy antileninista politikai programnak a logikája. Nagyon helyes volt, hogy a Népszabadság (1957. február 1.) felvetette az újsütetű revizionisták elleni harc kérdéseit, de amíg ez a harc általánosságok keretében mozog és nem mondja ki nyíltan és nem mutatja ki konkrétan, hogy Magyarországon ezek az „újsütetű revizionisták” Nagy Imréből és híveiből yalamint írói és újságírói uszályukból álltak, addig ez a harc nem sokat ér.

Kétfrontos harc tehát egyelőre nemigen folyik az MSZMP-ben és amíg az áruló opportunizmus elleni harc nem folyik, vagy nem folyik kellő eréllyel és szenvedéllyel, addig az ellenforradalom eszmei befolyása elleni ideológiai küzdelem sekélyes, és nem h-^^h ^tiéi Yy^r*ff ° kíván* ías

feltétlenül szükséges eredményt.

De nemcsak erről van szó! Azt sem szabad elfelejteni, hogy elvégre mégsem lehet egyszerűen egyenlőség! jelet tenni Nagy Imre ellenforradalmivá vált csoportja és a régi vezetés között. Bál-milyen komoly hibákat követtek is el Rákosi és Gerő elvtáisak a gazdaságpolitikában, a párton belüli demokrácia és a szocialista törvényesség megsértésében, bármilyen súlyos szerepe volt az elkövetett hibáknak abban, hogy kedvező talaj teremtődött az ellenforradalom számára, nem Rákosi és nem Gerő kötött szövetséget ellenforradalmi erőkkel a proletárdiktatúra ellen, nem ők készítették elő és szervezték a fegyveres harcot népi demokratikus államunk ellen nem ők akarták kiszakítani Magyarországot a szocialista táborból, nem ők hívták be az imperialisták csapatait Magyarországra a felszabadító Szovjetunió ellen.

Az eszmei harc elegtelensége mutatkozik meg a múlt értékelésének nem kis jelentőségű kérdésében. Harci kérdés ez is. Csak a hibákat vegyüx tekintetbe? Sajnos, mindezideig tz történt, ez pedig nem használ, hanem árt az MSZMP fejlődésének, mert a.caryaakaratlanul arra vezet, h-,gy az 1945-ös felszabadulás óta eltelt 12 eszendot teljes egészében vagy túlnyomóan negatívan értékeljük és a szocializmus ellenségeinek örömére ócsároljuk azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a ma

Révai József

vörös színű szemüveggel nézve plasztikus (háromdimenziós) hatást keltenek.

Vajon mi következik ezekután” Mi lesz a lenújabb bélyegszenzáció' Talán * sötétben foszforeszkáló bélyeg?

A bélyegújdonságok között nagy érdeklődést keltett egy 40 kopekes szovjet levélbélyeg, amely a legöregebb szovjet polgárt ábrázolja. Muhamed Ejvazov azerbajdzsáni paraszt, aki most 148 éves. Egy másik érdekes bélyeg Egyiptomban jelent meg. Az egyiptomi posta egy arab-angol feliratú bélyeget adott ki, amely a Szuezi-csatornát, leereszkedő ejtőernyősöket és az őket támadó egyiptomi katonát, civil férfit és nőt ábrázol.

A Magyar .Bélyeggyűjtők Szövetsége a közelmúltban egy igen tanulságos színes diafilmet készített az ifjúsági gyűjtők részére. A diafilm címe: A magyar bélyeg története. A filmet városunk több iskolájában nagy érdeklődés mellett vetítették.

Dr. Horváth Sándor.

ezer forint értékűt kapott; Drap, zöld, szürke, barna ruhaszövetek, lódenanyagok, kartonok, női pikék, puplinok, Rokonok, exkluzív kosztümszövetek 5 féle színben, női tropikál és több más' között ágynemű vászon is van a tételben.

Ma, szombaton ismét megkezdik az árusítást a Kisker. 27-es női konfekció boltjában, ahol az árusítja átalakítási munkák miatt szünetelt. A bolt rózsaszínű berendezése és padlójának gumiszőnyeggel borítására közel 20.000 forintot költöttek. A holt mintegy 1 millió forintot kitevő friss, árukészlettel nyit,

Érdemes megnézni a Kisker. 29-es boltjának szép kirakatait. ízléssel, szakértelemmel rendezett kirakat; A bolt rendje és az áruberendezés is példás. Mint Acél Béla elvtárstól, a vállalat igazgatójától hal- ‘ lőttük, ezt a boltot, mint a 27-est és 49-est is neonfényes reklámmal látják eb *

Délen át ts nyitva van a Bethlen utcai G5-ös fűszercsemege bolt, hogy ilyenkor is vásárolhassanak, akik máskor nem érnek rá; Izsáki Béla boltvezető gondoskodik arról, hogy fűszeres csemegeáruból választékosán kapni lehet a boltban. Hétfőtől kezdve konzerv hetet rendeznek. O. A^

gyár munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép, az egész magyar nemzet a Magyar Kommunista Part. majd MDP vezetésevei az elkövetett komoly hibák ellenére e 12 év alatt elért.

Sokszor úgy tűnik, mintha az MSZMP tartózkodna az MKP, a szociá’d mokrata baloldal és az MDP örökségének vállalásától es csak saját megalakulásával, 1956 novemberével kezdené az időszámítást. De a magyar munkásosztály forradalmi pártja nem kezdhet; az időszámítást az ellenforradalommal; a maga történetit a Kjnrmiii'Sta Kiáltvány mejjelenesétől, az 1017-es nrgv orosz szociálisig forradalomtól kell datálnia, és büszkéi kell vállalnia a 19-es magyar proletárdiktatúra. az illegális komm un's'a párt két és fél évtizedes harcának és a felszabadulás u'én az MKP cs az MDP győzöm -s barcsinak megtiszle'ő örökségét.

Kevés szó esik pártunkban a revízión zmus eileni harcról, ami pedig a leninizmus eszme; t.sziaságáért folyó küzdelemnek j-3 - leg egyik fő kérdésé. A felszabadulás óta eltelt tizenkét esztendő nagy vívmányainak elhallgatása, alábecsülése, sőt ócsáriása: íme, ez a revizionizmus magyar kiadása! A revizicn'zmus Magyarországán: az ellenforradalomhoz való hozzáidomulás, hozzáhaso. I nulás. És a sommás uszítás

a régi pártvezetés, az úgynevezett „Rákosi—Gerőkltkk” ellen semmi egyéb, mint spanyolfal, amely mögött a reviz on izmus, az ellenforradalomnak való eszmei behódclás megbújik. Nem e»ég á tálában „revizionúmu.ról” bes élni: íme, a revizionizmus, a'magyar gyakorla.baá, magyar nemzed sajátosságainak teljes díszében.

Nem érkezett-e el ez .deje annak, hogy a fokozott ideológiai munka jegyében a régi vtzatés elkövette valóságos hibákat konkrétan feltárva és elemezve, 12 éves, küzdelmeink nagy vívmányait és eredményeit is feltárjuk és oüszkén vállaljuk? Éneikül az ellenforradalom elleni politikai és — ha kell — fegyveres harcnak nincs meg és nem lehet meg az eszmei alapja. Eszmei alap né'kül pedig nem győzhetünk!

Sokat hivatkoznak mostanában nagy testvérpártunk, Kna Kommunista Pártjának központi lapjában, a Zsenminzsipsóban megjelent cikkre: „Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól.” De ha hivatkoznak rá, akkor szívleljék is meg a megállapításait. A cikk — a többi között — azt a tételt állítja fel, hogy a vezetőket nemcsak hibáik alapján, hanem érdemeik alapján is kell megítélni. — Nos, szerintünk ez a tőtel nemcsak Sztálin elvtárs megítélésére áll. »akinek a

ESZMEI

XX. kongresszus után el lene megindult nemzetköz i ágai..mhadjárettal szember a kínai elvtársak szolgai tattak igazságot és állították, a túlzásokat Kiküszöbölve, az őt megillető mél ló he:yre. A kínai elvtáisak es őket kővetően Hruscsov elvíárs fellépése után ma már minden kommunista számára világos, hogy a

S.tálin és a „sztálinizmus” elleni világmé.e'ű hajsza csak a mai helyzetnek megfelelő megny lvánulási formája volt annak az an tikemmunista uszításnak, amely olyan régi, mint az osztályharcos munkásmoz golem és a győzelmes proietárforradalom maga!

\ „sztálinizmus” ellen harc világszerte a revi/.ionizmus takarója volt. Nálunk, Magyarországon ez a jelszó 1956 október el. a Petőfi Kör emlékezetes vitáiban merült f i és fontos szerepet játszott az lenforradalom ideológiai előkészítésében. Még mindenki élénken emlékszik rá, hegy az ellenfori adalmat ez általános szabadság és korlátozás nélküli demokrácia jelszavaival előkészítő írók csoportjai a „sztálinista—rakosista restauráció’ veszélyének ördögét festették a falra, hogy eltereljél a figyelmet az igazi és egyetlen veszélyről: a polgári-kapitalista restauráció ról. Igaza van tehát Kádár elvtár-nak, amiVor Solgő‘arjánban a sztálinizmus és rákosizmus torz je szavairól beszélt. De ha igaz az. hogy

e két torz jelszó nagy ban é* egészében hasonló szeredet játszott, akkor ebből az növetkezik, hogy a „sztálinii* mus” elleni harc jelszavának revizionista, antikom-* munista lényegét felfedve és leleplezve, egyben el-* ejtsük a „rákosizmus” tor» jelszavát is és felismerjük, hogy a pártnak nemcsak átvennie nem szabad ezt az ellenforradalom által kita-i Iáit jelszót, hanem szembe is kell vele fordűlni, amint ezt Kádár elvtárs nagyon helyesen meg is tette. Az utolsó hónapok gyakorlata eléggé bebizonyította, hogy ez a jelszó csak a kommu« ! riistaüldözés leplezésére való, miközben a kommunistaellenes erők jó ideig abban a kellemes helyzetben voltak, bogy egy, a part által is szert,,s’tett !e!szó mögé bújtatták kommunistaellenességüket. Ez a jelszó azonban ezért is veszedelmes, mert akarva* karatlanul a múlt tényleg^» eredményeinek tagadására, ideológiai likvidátorságra vezet és egyenes akadálya annak, hogv a tiszta búzát 3 honkoivfói elválasztva, a múlt vőómg-'s hibáit konkrétan M’áriuk.

III.

A Párt forradalmi idea* lógiáiát fenyegető legnagyobb veszély az ideológiai ükvidátorság. Sajnos, elég bőven lehet találkozni ezzel a je’ensézge! október után. Vajon nem ide tartozik-? — mint már fentebb említettük ~ a Világ proletárjai, egyesül jetek-jeisza-