Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-09 / 57. szám
1951. március 9, K«mba{ KELETMAGYARORSZAG n TÁJÉKOZÓDJUNK FRISSEN, GYORSAN... BELFÖLDI NAPLÓ A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUMBAN ünnepéjfyesen beiktatták Révész Géza altábornagy honvédelmi mimsztert. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány képviseletében dr. Münnich Ferenc, a miniszterelnök első helyettese mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az új feladatok sikeres megoldása tette szükségessé a kormány kiszélesítését és azt, hogy a ‘néphadsereg ügyeit a jövőben önálló miniszter vezesse. * BUDAPESTEN MEGKEZDŐDTEK az 1957-re vonatkozó magyar-lengyel árucsereforgalmi megállapodás előzetes tárgyalásai. A lengyelek nagy segítőkészséget tanúsítottak irántunk, * MÁRCIUS 15. a pedagógusok és óvónők számára munkaszüneti nap. Az óvodai intézményeket azonban március 15-én is nyitva kell tartani, ahol a szülők légy része azt kívánja, e AZ ORSZÁGOS RENDŐRKAPITÁNYSÁG már cius 8-án díszpompával adta meg a végtisztességet két ^mártírhalált halt bajtársnak, Gáti Gyula alezredes és ,Gáti Imre őrnagy bajtársaknak, akiket a véres ellenforradalmi terror vadállati kegyetlenséggel gyilkolt meg 1956. október 26-án. £ BELÜGYMINISZTÉRIUM TAJÉKOZTATASIOSZTÁLYA KÖZLI: március 5-én és 6-án az esti órákban a budapesti műszaki egyetemen és a Lenin Intézetben, a lakosság felhívásai alapján a Belügyminisztérium szervei kutatásokat tartottak. A budapesti műszaki egyetemen a kutatások során nagymennyiségű fegyvert (géppuskát, golyószórót, géppisztolyt, pisztolyt), valamint rendkívül nagymennyiségű — több láda — lőszert, illegális rádió adó-vevő készüléket találtak. A kutatások során 35 főt igazoltattak, két személyt előállítottak; A Lenin Intézetben több elrejtett fegyvert, géppisztolyt és pisztolyt találtak, megfelelő mennyiségű lőszerrel. Néhány előállítás itt is történt. Mindkét helyen nagymennyiségű izgató tartalmú röpcédulát foglaltak le. Az őrizetbe vett személyek kihallgatása folyamatban van, A NEMZETKÖZI NŐNAP alkalmából pénteken Országszerte ünnepségeket tartottak, üdvözletekkel, ajándékokkal kedveskedtek az asszonyoknak, lányoknak Közlemény a kormány március 7-i üléséről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány március 7-i ülésén javaslatot fogadott el az állampolgárságról szóló törvényre, s elhatározta, hogy magyar állampolgárnak külföUli állampolgárral kötött házasságával kapcsolatos állampolgársági kérdések rendezése céljából törvényerejű rendelet megalkotására fesz javaslatot a Népköztársaság Elnöki Tanácsának. A közüleíek kis építkezéseinek meggyorsítása érdekében a/kormány rendeltet hozott arról, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságok által hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok tekintetében a tanáesszervek hozzanak végleges döntést. így az Építésügyi Minisztériumnak nem kell kisjelentőségű, egyedi ügyekkel foglalkoznia. A kormány a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Elnökségének javaslatára úgy módosította március 15-nek Iskolai és hivatali szünnappá minősítéséről szóló határozatát, hogy március 15 nemzeti ünnep, iskolai szünnap, minden más területen rendes munkanap. Október 23 közvetlen előzményeiről vallott Bagó Gyula, a nyolcadik vádlott, Tófii Ilona társat bűnügyének pénteki tárgyalásán A Fővárosi Bíróság pénteken folytatta Tóth Hona és társai bűnügyének tárgyalását. Ezen a napon délelőtt Bagó Gyulát, a bűnper nyolcadik vádlottját hallgatták ki. Bagóval szemben ugyancsak izgatás miatt emelt vádat az ügyészség. A vádlott kijelentette, a diákság — amikor elhatározta a tüntetést — számolt azzal, hogy az államhatalom szervei fegyvert fognak használni, ha az utcára mennek. Féltünk attól is — mondotta a vádlott —, hogy a nyugati erők átveszik a kezdeményezést. — A tanácsvezetőnek arra a kérdésére, tudtak-e arról, hogy fegyverek vannak előkészítve, — Bagó így felelt: erről egyáltalán nem tudtunk — és hozzátette: A diákifjúság felkészült arra, hogy továbbviszi azt az elgondolást, még ha lőnek is rá, A továbbiakban a vádlott arról beszélt, hogy az eseményekbe bekapcsolódva jelentkezett az egyetemi karhatalomnál, majd a Ferihegyi repülőtéren teljesített szolgálatot. November 3-án a repülőtérről viszszament a Hess András téri diákszállóba és ezt követőd. kapcsolódott be a Gyöngyösi—Tóth Ilona-féle csoport munkájába. Bagó állítás . szerint közte és társai között csak fuvarozási viszony volt. Arról nem tudott, hogy az autón mit szállít és milyen céllal viszi a szállítmányokat. A vád és u védelem Bagó Gyulához intézett kérdései után a bíróság megkezdte a következő vádlott, Kovács Ferenc kihallgatását; KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG külügyminisztóriuma március 8-án jegyzéket juttatott el a budapesti angol követséghez, amelyben tiltakozik az ellen, hogy az utóbbi időkben az angol rádió magyar nyelvű adásaiban durva hangú jelzőket használ a Magyar Népköztársaság kormánya ellen és olyan uszító hadjáratot folytat, amely csak a hirhedt és a világ közvéleménye által is erkölcsileg megbélyegzett Szabad1 Európa rádió tevékenységével azonosítható. A MAGYAR NEPKÖZTÄRSASÄG KORMÁNYA március 8-án jegyzéket juttatott el az Amerikai Egyen sült Államok budapesti követségéhez, amelyben megállapítja, hogy „illetékes magyar szervek sírról tájén koztatták a külügyminisztériumot, hogy az utóbbi időben az Amerikai Egyesült Államokból Magyarországra érkező magánleveleket az amerikai kormány hivatalos postai szervei uszításra és az ország belső rendjének felforgatására igyekeznek felhasználni. E levelek jelentős részét „Support Your Crusade For Freedom” (Támogatjuk a szabadságért folytatott keresztes hadjáratokat) felülbélyegzéssel látják el, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az elmúlt év novemberében vereséget szenvedett ellenforradalmi elemeket további népellenes felforgató tevékenységre és attrocitásokra buzdítsák. Hogy az illetékes amerikai szervek milyen szabadságért folyó kereszteshadjáratra gondoltak, arra következtetni lehet a hasonló elnevezésű amerikai; szervezet tevékenységéből, amely aktív szerepet játszott a magyarországi ellenforradalmi eseményekben.* Kormányunk a legerélyesebb tiltakozását fejezte ki. A JUGOSZLÁV KÜLÜGYI ALLAMTITKÄRSAG szóvivője pénteki szokásos sajtóértekezletén foglalkozott a magyar—jugoszláv kapcsolatok kérdésével. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan értékelik az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága február 1-i határozatának a magyar—jugoszláv viszonnyal foglalkozó részét, a szóvivő kijelentette: „A jugoszláv kormány az államközi kapcsolatok fenntartását és fejlesztését óhajtja Magyarországgal. Egyetért az MSZMP határozatával abban, hogy az ideológiai nézeteket elvtársi vita keretében oldják meg. GHANA ÄLLAM miniszterelnökének üdvözlő táviratot küldött Kádár János elvtárs országa függetlenségének visszanyerése alkalmából. A távirat kifejezte a kormány azon óhaját ,hogy a két ország között a lehető legjobb kapcsolatok alakuljanak ki. ANGOL LÉGI és szárazföldi haderők három egymásutáni napon támadást intéztek a dél-jemeni Hivafx falu ellen. Huszonnégy órán át támadták a Karib térségben lévő őrbódét. Angol nehéztüzérség 300 lövedéket zúdított rá. TISZTASÁGOT! Yánate kurtán-furcsán való levétele a párt központi lapjának homlokáról? Kezdődött ez november 4 előtt, ‘folytatódott azonban jó ideig november 4 után is. Vajon nem ugyanilyen eszmei likvidátorságnak-e a jele, vajon nem eszmei engedmény volt-e az októberi és utána következő nacioinalista nyomásnak, hogy a jpárt kiadóját átkeresztelték Szikra Kiadó helyett Kossuth Kiadóra? Épp e sorok írójának nem kell bizonyítania, hogy Kossuth Lajost a magyar kommunisták értették és megbecsülték, mint a magyar polgári demokratikus nemzeti átalakulás és a magyar nemzeti (szabadságharc vezéralakját. !De mi, magyar kommunisjták nem egyszerűen Kossuth nyomdokain járunk, Ihanem Marx—Engels és Lenin nyomdokain. A („Szikra” elnevezés — alájhúzta ezt a Lenintől való származásunkat. Az ellenforradalom napjaiban minden kommunista szimbólum, jelvény és elnevezés, femi a nemzetközi kommunista mozgalomhoz való (szerves hozzátartozásunkat fejezte ki, uszítás és gyű- Bölet tárgvává lett. De vajon ok volt ez árra, hogy «engedjünk a nyomásnak? A jvörös zászló büszke jelvényét sem engedtük kicsavarni a kezünkből, miért engedtünk hát a párt könyvkiadójának elnevezésében? Nyilván azért, mert sokan még a kommunisták között is hitelt adtak annak a reakciós elgondolásnak, hogy nemzeti jellegünket és hűségünket * a magyar néphez, a magyar hazához azzal kell bizonyítanunk, hogy elhatároljuk magunkat a proletárnemzetköziségtőL A népi demokrácia első éveiben is megpróbálkozott a reakció azzal, hogy a nemzeti zászlót kijátssza a vörös zászló »ellen, a hazafiasságot a munkás nemzetköziség ellen. Akkor a nép széles tömegei előtt sikerrel lepleztük le ezt a reakciós demagógiát, Petőfire és Táncsicsra hivatkozva bizonyítottuk, hogy a nemzeti zászló is a vörös zászló alatt menetelő kommunista párt, a magyar munkásosztály kezében van biztos és erős ké’bsn. Miért nem tudtunk kitartani e mellett az igazság ’mellett az októberi ellenforradalom napjaiban és utána is? Talán nemzetietlenek voltunk akkor, amikor a Teréz körutat a nagy Leninről neveztük el és akkor váltunk újra nemzetiekké, amikor visszákereszteltük a Habsburg császárnő nevére? Én azt hiszem, époen megfordítva igaz. Mindezek az eszmei engedmények, amelyek lényegesek (bármennyire is látszó’ag apró kérdésekről, utcaelnevezésekről stb. van is' szó csuoán). tulajdonképpen a feladását jelentik annak az elvi kommunista álláspontnak, hogy az igazi és egyetlen nemzeti politika: a dolgozó nép felemelésének, politikája. Más szóval az a körülmény egymagában, hogy a mi pártunk Magyarországot a földesurak és a tőkések országából a dolgozó nép hazájává tette, tesz bennnüket valóban és igazán nemzeti párttá. A fenti és más engedményekkel viszont ákarva-akaratlanul engedtünk ebnél az egyetlen helyes álláspontból és elismertük azt, hogv az ellenforadalcmnak kellett lennie ahhoz, hogy kiianítson bennünket a nemzeti po'i'ikára. De az ellenforradalom most már le van verve. Vajon miért nem leplezzük le kellő módon és szenvedéllyel legalább utó'ag az ellenforradalom reakciós nemzeti demagógiáiét és miért nem vállaljuk büszkén azt & valóben ncmzeti politikát, amelyet e kommunista párt és az MDP a második világháború előtt, ala+t é? ■, felszabadulás után folytatott9 Az októberi napokban az ellenforradalom valóban nemzeti ruhába próbált öltözködni. De miben álltak elsősorban „nemzeti” követelései? Mindenekelőtt szovjetellenességben, a szovjet—magyar barátság ócsárlásában, a Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk rágalmazásában, továbbá abban, hogy a Horthy-uralom reakciós sovinizmusát igyekezett feléleszteni: a „Nem,jtjgffi, soha” jelszavát, a „mindent vissza” irredentizmus szellemét. A dolog lényege tehát az volt, hogy a magyar népiét szembeállítsák a román, a csehszlovák, a jugoszláv népi demokráciákkal és a Szovjetunióval, a szocialista világtábor vezető erejével. Ellenforradalmi tacskóknak volt mersze a kommunisták szemére vetni a Szovjetunió iránti szeretetüket és ezen az alapion vádolni őket nemzetietlenséggel, azzal, hogy eladták az országot a Szovjetuniónak. Sajnos, ezt a gaz rágalmat azóta sem utasítottuk elég erélyesen vissza, sőt voltak egyes kommunisták, akik a farkasokkal együtt üvöltöttek. Bizonyos az, hogy a múltban volt egy és más hiba és túlzás a magyar—szovjet viszonyban. De a magyar kommunistáknak nem hibája, hanem érdeme, hogy a pártot évtizedeken át a Szovjetunió iránt, szeretet és hűség szellemében nevelték. A Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország a második világháború befejezéséig, tehát a Szovjetunió volt az új szocialista országok megalakulásáig a világ kommunistái és a világ egész munkásosztálya számára az egyetlen igazi, mert szocialista haza. A kommunisták szovjethűsége évtizedeken át a proletárforradalomhoz, a marxizmus—leninizmushoz, tehát a saját népükhöz való hűséget jelentette, és ez a hűség 1945 után egyik fontos tényezőjévé vált a magyar társadalmi haladásnak, a szocialista erők győzelmének a reakciós erők fölött a magyar belpolitikában. A Szovjetunióhoz való hűség politikája, bár egyes megnyilvánulásaiban lehettek és voltak túlzások, azt fejezte ki, hogy a magyar nép (és ami ezzel egyet jelent: a magyar nemzet) sorsa a társadalmi haladással, a szocialista világtábor, a szocializmus győzelmének ügyével kapcsolódott össze. Ami ezt az összekapcsolódást erősíti, ami a szocializmus győzelmét Magyarországon elősegíti: az nemzeti politika; ami ezt az összekapcsolódást gyengíti, a szocializmus győzelmét hazánkban hátráltatja, ami a szocialista világtábor egységét és összetartását gyengíti: az nemzetellenes politika. Ebből az alaptételből a pártnak egy jottányit sem szabad engedni, még akkor sem, ha cigánygyerekek potyognak is az égből, vagy az ellenforradalom ágyúi dörögnek is. A revizionisták — Nagy Imre és követői — ebben a tekintetben is az ellenforradalom nyomdokába léptek, meghamisították és rágalmazták a pórtmúltját. A Szovjetunóihoz fűződő testvéri viszonyunkat ócsárolva azt mondják, gépiesen másoltuk a Szovjetunió tapasztalatait és nem ettük figyelembe a magyar nemzeti sajátosságokat. Ezzel a váddal csak akkor lehetne komolyan foglalkozni, ha a vádlók konkrétan megmondanák. mire gondolnak. Sajnos, azonban a szocializmus épí. tésének „magyar nemzeti sajátosságai” kapcsán is csak általános óhajokkal találkozunk. Pedig valóban komoly kérdésről van szó, mert tényleges mulasztásaink vannak abban, hogy a szocializmus építését a népgazdaságban és a társadalmi élet más területein a; magyarországi viszonyoknak legjobban megfelelő: módon fejlesszük ki. Akiknek ez a célja, azoknak konkrétan kell az ezzel kapcsolatos kérdéseket felvetni és tárgyalni. Akiknek más a célja, azok többnyire megelégszenek általánosságok hangoztatásával. És ha ez általánosságok mögé nézőm akkor többnyire arra bukkanunk, hogy nálunk nem szabad bántani a kisparaszti magántulajdont és nagyobb teret kell engedni a kiskereskedőknek és kisiparosoknak. Hát köszönjük szépien ezeket a „nemzeti sajátosságokat”. A szocializmus társadalmi tulajdonná alakítja át a terrr> kőeszközöket az egész társadalomban, c néifogva a szocializmus jellegzetessége minden országban a szocialista terme’ési viszonyok kialakítása a mezőgazdaságban is — természetesen megfelelő átmeneti fc imákkal és az egyes országoknak megfelelő temp ban. A kisparaszti ma„íntulajdon megörökítése a mezőgazdaságban tehát rém valami nemzeti sajátossága a szocializmus építésé’ ;k, hanem lemondás a szocializmus építéséről. ' (Folytatjuk.)
