Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-03 / 52. szám
s KELETMAGYARORSZÄG 1957. nfretaa 3, Nagyobb segítségre van szüksége a Járványügyi Állomásnak Az utóbbi érékben emelkedett a járványos megbetegedések száma megyénkben 1956 júliusában gyermckparalízis járvány ütötte fel íejét megyénk szatmári részén, A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás azonnal megtette a szükséges óvintézkedéseket, azonban nem sikerült a járvány elterjedését megelőzni. £v végéig mintegy 245 beteget helyeztek el a mátészalkai kórház külön e célra átalakított gyermek- és bőrgyógyászati osztályán, a súlyosabb betegeket p.dig a debreceni klinikán. — Ez a szám nagyobb, taint eddig volt, hasonló esetekben — mondja dr. Jánvári László, a Közegeszstgügyi és Járványügyi Állomás orvosa. — Azóta is fordultak elő megbetegedések Szabolcsban, ae csak szórványosan. Demecserben, Mándokon, Vállalón, Balkányban és Nyírlúgoson betegedett meg eddig 17 gyermek. Azonban emelkedett a járványos májgyulladások száma. Ezt a betegséget egy olyan virus okozza, ami ellen még nincs megfelelő védőszérumunk. A gamma-gobulm védőoltás csak egy ideig nyújt védelmet. Télen a kiütéses tifusz terjed nagyobb mértékben. el Müven tevékenységet fejt ki e téren a Járványügyi állomás? •— Közegészségügyi és Járványügyi Állomás a neve — kapcsolódik bele a beszélgetésbe dr. Jesztrebényi Ernő vezető főorvos. Hogy mennyire fontos ez á pontos meghatározás az intézet szerepére vonatkozóan, azt a későbbiek folyamán megtudjuk Jesztrebényi főorvos és Jánvári László elbeszéléseiből. — Amíg a kórház a betegek gyógyítását szolgáló intézmény, addig a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás olyan intézmény, amelynek a betegségek megelőzése, a fertőző gócok felszámolása a legfontosabb feladata. Miben áll a fertőző gócok felderítése és felszámolása? Mit mond erről Jánvári doktor? — Mi, a körzeti, községi és kórházi orvosok bejelentései alapján azonnal kiszállunk oda, ahonnan járványos megbetegedést jeleztek. Környezet vizsgálatot tartunk. Megnézzük a beteg szociális helyzetét, s itt bent az intézetben a laboratóriumi vizsgálat, — a köpet, széklet és vizelet alapján — kimutatja, milyen bacillussal fertőzték meg az illetőt. A járványügyi állomás nyilvántartást vezet az egyes járványos betegségek bacillusgazdáiról s ez megmutatja, kitől ered a megbetegedés. Elmondok egy esetet: Nyírbátorból jelentettek tavaly nyáron egy tifuszos megbetegedést. Egy évvel ezelőtt a beteg testvére volt tifuszos. A vizsgálat során kiderült, hogy a Nyírderzsen lakó rokonuk a bacillusgazda, aki három éve egy látogatás alkalmával elvitte Nyírbátorba is a tifuszt. A legközelebbi feladatokról szólva Jánvári elvtárs elmondotta, hogy tavasszal megkezdődnek a szokásos védőoltások. Az Egészségügyi minisztérium minden évben kijelöli azt a járást, ahol az egész lakosságot oltani kell tifusz ellen. Az idén a nyírbátori járás lakossága részesül ilyen védőoltásban, ugyanis tavaly Amikor „lélegzik9* a nap • • • A Nap mélyének titkait még nem ismerjük. Eddig csupán külső, hidegebb részeit, a koronát, a fotoszférát és a , kromoszférát sikerült megfigyelnünk. Már ez is szép eredmény, de az, hogy még sok mindent nem tudunk a Napról, számos bajt okoz. Vegyük például azt a kérdést: miért „lélegzik” a Nap? Napunk általában tizenkét évenként nyugtalanul viselkedik. Testén foltok jelennek meg és nagyméretű féllobbanásokat észlelünk, amelyeket kromoszférai' robbanásoknak nevezünk. Ha ez elmúlik, a Nap megnyugszik, majd újból kezdődik minden élőiről. Az emberek azt hiszik, fiogy nem érzik a fenti változásokat, pedig a Nap sokszor veszélyes és alattomos ellenségünkké válik. A Nap okozza a mágneses viharokat, amelyek lehetetlenné teszik a rádióösszeköttetést. A Nap hatására törnek ki a föld felett a tomboló ionoszféra! viharok. Számos tudós megállapította, hogy a fák növekedése, egyes tavak vízszintjének változása és általában az éghajlat — mind-mind szoros összefüggésben áll a Nap tevékenységével. A Nap hatalmas atomkályhához hasonlít, amely nagymennyiségű fény-, hő-, röntgen-, rádió- és atomsugarat bocsát a földre. A sugárzás oly erős, hogy földünkön minden élőlényt megsemmisítene, ha.; s Ez a sugárzás azonban a föld felett „védőövezetet” hoz létre. Ez az ionoszféra, vagyis a különböző gázok ionizált atomok elnyeli« vagy visszaverik a sugarakat és így a földre már csaknem ártalmatlan sugarak jutnak. A hosszú napfürdő kedvelői azonban sokat tudnának beszélni a Nap erejéről. De a föld „védőövezetének” állapota a Nap aktivitásától függ. Ez azt jelenti, hogy minél több folt és lobbanás keletkezik, annál nyugtalanabb az ionoszféra. A fenti jelenségeknél keletkező sugáráradat összetöri a „védőövezetet” és ilyenkor keletkeznek a mágneses viharok. (A „Szovjetszkaja Rosszija”-ból.) Ki ér oda hamarabb? náluk fordult elő u leglouo tifuszos n'iwg^eteóeues. Félévtől két éves • korig Kapnak védőoltást a csecsemőit tifusz, tetanusz, diítéria; szamárhúrut és himlő ellen. Az iskolákban pedig 13 éves korig kapják a megfelelő védőoltásokat a gyermekek. Miért közegészségügyi ez az miBAineiiy ? Jesztrebényi doktor ezzel kapcsolatban a következöitec mondja: — Mint már fentebbemlítettüK, intézményünk különbözik a kórháztól abban, hogy nem a beteségek gyógyításával, hanem annak körülményeivel, a járványos megbetegedések e.terjedésével, a betegek környezetének vizsgálatával; loglaikozik. A közegész-; ségügyi állomás ellenőrzi az iskolákat, üzemeket, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket és általában a megye községeit közegészségügyi vonatkozásban. — Sajnos sok esetben nem megfelelőek tisztaság, fürdés lehetőség, sőt lakhatóság szempontjából sem az egyes brigádszállások vagy munkásszállások. Ez azért van, mert csak akkor ; kérnek véleményt és lakhatási engedélyt intézetünktől, amikor már készen vannak ezek az épü .etek. Azt szeretnénk, ha a helyi párt és állami szervek is megfelelő támogatást adnának a munkánkhoz és • valóban közegészségügyi tevékenységet fejthetnénk ki Szabolcs megyében, s így megakadályozhatnánk Jegyes betegségek és járváínyok elterjedését. Kenyeres Irma Az «torpú férfi Alfred Smith angol tengerésznek a kelleténél jóval több baja volt az orrával. Végül Is saját orra tíz évre börtönbe juttatta. Furcsa história ez, melyben öt orr szerepel, s a tengerész mind az öt orrot a magáénak vallhatja. Első orrát Smith születésekor kapta, s ez az orr 35 évig tartott.Ekkor egy matrózverekedésben egy csibész borospalackkal laposra verte Smith orrát. A tengerész tönkretett ékességével felkeresett egy híres plasztikai sebészt, aki kb. 1500 forintnak megfelelő összegért új orrot készített neki. Smith azonban nem érezte Jól magát második orra társaságában, énért ez az orr gyorsan kékülni kezdett. Ekkor ugyanattól az orvostól azonos összegért második orrot szerzett be. Mivel ez sem nyerte el tetszését, tanulmányozni kezdte a szakirodalmat, majd kellő Ismeretek birtokában felkereste az orvost és visszakövetelte a két orr árát. A híres örvös eleget tett a követelésnek, mert botránytól tartott. Smith ekkor egy másik orvosnál rendelte meg negyedik orrát, amelyért most már mintegy 6.000 forintnyi összeget fizetőt. Ez a drága orr azonban még rosszabbul sikerült, mint az olcsóbb kivitelűek. Smith pisztollyal kezében őrjöngvo berontott az orvoshoz és „díjmentesen” ötödik orrot követelt. Ugyanakkor megfenyegette az orvost, hogy ha ez az orr sem sikerül, agyonlövi. Az orvos eleget tett kérésének, majd a műtét után grogot készített a veszedelmes paciens nek és közben felhívta a rendőrséget. A rendőrség kiszállt és Alfred Smith nemsokára ti* évet kapott, hogy megbarát kozhassák legfrissebb orrával. A titokzatos inkák halott birodalmában fék a lakók a csodálatos völgyet, a 6000 méteres ha« vasokat, Peruban, óriási hegyek, nagy folyók között nyug szik az inkák titokzatos hajlott birodalma, Csodalatos gazdagságról beszélnek • romok és leletek. Ez egy ősi vár ablaka, Innen néz-S Íme a kései unoka. A kis indián gyermek furo lyáján régi dallamok kel« nek életre» Kedves Molnár Ferenc, talán megengedi a menynyei „csillagpásztor” — ahogy a „Liliom” Foxfilmgyár által elkészített változatában, a „Caroussel”-ben olyan kedvesen evezik — neked is és n-mcsak fantáziád szeretett szülöttjének, a csinos vásári kikiáltónak, hogy lepillants a földre. Esetleg ott lehetsz lélekben a bemutatón, s megnézheted azt a filmet, amely oly csodálatosan egyesíti az álomvilágot a valósággal, s legalább is égi távlatokból láthatod majd, mit csinált Rogers, a zeneszerző és Hammerstein, a versköltő a „Lilliom”-ódból. Ha teheted ezt, akkor bizonyára szemed közé csipve..ted elvál. atatlan útitársadat, a monoklit, végigsimítod dús hófehér hajadat és azt mondod: Brávól Meri Molnár Ferenc megfilmesített, zenével és tánccal gazdagon díszített „Liliom”-a, amelyet Amerika „Caroussel” címen ismert meg, csodálatos veretű mestermű. Ki látott már egy ilyen filmet, amely revűt, vígjátékot és drámát ilyen megkapó virágcsokorba kötött össze? Rog rs és Hammerstein, valamint a színészek: Gordon MacRao (Billy Bigelow szerepében), Shirley Jones (Julika), Cameron Miitchell (Jigger), a mű prózai változatában Liliom, Julika Ficsur — és a többi mellékszereplő, táncosok, énekesek, halászok, halak és vitorláscsónakok, háttérben NewEngland természeti szépségeivel, csodát tettek, amelynek eredményeképpen a filmváltozat majdnem kiüti a nyeregből a színdarabot, A semmittevő Hogyan, kérem? — Nzken meg *rolnár Ferenc odafent, odébb tol egy csillagot, amely halban megcsend ' mu~sikr kezd, mini az ü.egcsillagok a film'-en (am - lyeket Billynek kell tisztántartaní, mielőtt ledobja őket a földre, hogy legalább egyetlen jót '•;( cselekedjen). Hogyan, .§rem, az t én „Liliom”-momat kiütik a nyeregből? Bocsánat, nem akartam ro~szat .enni, csak ana kariam rámutatni, h^gy a forgatók. ..vv szerzői az eredeti ■nű, a drámai irodalom t.gyik legmegk ipóbb alkotásának szívét és hangulatát a legteljesebben átmentették a filmbe. Mert Billy — ha körhintája nem is a császári és királyi békeidők budapesti vurstlijában forog, hanem a régi idők puritán NewEnglandjában, — még mindig ugyanaz a semmittevő, aki ellenállhatatlan hatást gyakorol a vidéki ártatlanságok, a és életvidám özvegyekre. Gordon MacRao jól játssza szerepét, megőrzi a régi klasszikus Liliom-szereplők kamaszos dicsekvő' és mégis lenyűgöző modorát, féktelen temperatummal és gyöngéd lírával énekel. Élete egyik legjobb alakítását nyújtotta. Bizony Molnár Ferenc az égben és mellette Csortos Gyula, aki annakidején a Lilimot alakította, minden együtt nem állhatott a rendelkezésiekre, Micsoda hihetetlen nagy felfedezést tett a Fox filmgyár Shirley Jone$szal a kis Julika szerepében. Ez a szőke, filigrántermetű lány naív bájt és sok-sok szívet visz a szerelmi jelenetekbe. Elhisszük neki, hogy ott rögtön feleségül megy a szoknyabolond és pénz* vadász Btílyhez, hogy et& tán halálosan szerencsétlen legyen mellette. Shirley Junes minden szemrebbenése és minden bensőséges szava csupán előkészítés a legnagyobb jelenethez: Billy haláláhozi A fiú lopni akar meg nem született gyermeke számára, aki talán kislány lesz és akkor jó nevelésben kell részesülnie. S a rablást kísérlet közben belezuhan saját késébe, Elvérzik. ,yAlud) csak Liliom!” — mondta az eredeti szöveg, „Aludj Billy" hallhatjuk most, miközben meghal egy kis kikötői város utcáján, ahoi még az imént kagylót és rákot főztek és vidáman szórakoztak. A meghatottság éppen olyan valódi és elemi erejű, mint egykor, Remélhetőleg az égben, hivatalból kiutalt helyedről jól láthatod. Molnár Ferenc, hogy New Yorkban Júlia e szavai közben szem nem marad szárazon, pontosan úgy, ahogy Stockholmban, Hamburgban, vagy sok évvel ezelőtt szülővárosodban Budapesten történt\ Lángeszű művek nem öregszenek és a Liliom ilyen alkotás. ’ . (A baseli „National I Zeitung” cikk AZ ÖRÖKIRJÜ LILIOM I Bravó1
