Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-31 / 76. szám
o K Kf JETMAGY A ROR.SZÄG IflSfl. mírcítn St, ra«ártwp N. A. BULGANYIN: A szocialista tábor egysége és kölcsönös testvéri segítsége meg tudja hiúsítani az agresszorok mindennemű szándékát Bulganyin bevezetőben üdvözölte a magyar vendégeket. Majd így folytatta: „Pártunk és a szovjet nép mindig nagy együttérzéssel viseltetett a magyar nép iránt, támogatta a nemzeti függetlenségért, a tőkések, nagybirtokosok' és intervenciósok jármából Való felszabadulásáért vívott harcában. A Szovietunió a hitleri Né’ne'crszágon aratott g>ő.. •‘ehnr megszabadította a ■magyar népet e .fasizmustól. Magyarországon a munkásosztály és a kommunista párt vezetésével megdöntötték a tőkések és a nagybirtokosok hatalmát, teljesen megsemmisült a nagybirtok és demokratikus földreformot hajtottak végre. Nagy győzelme volt ez a magyar dolgozóknak. A munkásosztály lett az üzemek és a gyárak gazdája, a munkások és parasztok előtt kitárult az út a művelődéhez, a nők egyenjogúsághoz jutottak. A Magyar Népköztársaság dolgozói a szocialista fejlődés útjára lépve rövid idő alatt az élet minden területén jelentékeny sikereket arattak. A szovjet nép nagy megelégedéssel fogadta a magyar dolgozóknak a szocializmus építésében aratott minden új győzelmét. Amint azonban ismeretes, Magyarországon az egész élet átalakítása a háború súlyos következményei közepette ment végbe. Ennek folytán sok nehézség vetődött fel. Ezeket még súlyosabbá tették az ország előző vezetőségének nagy hibái. A népköztársasággal szem. ben ellenséges elemek, álcázott fasiszták és mindenfajta ellenforradalmárok, akiket az imperialista propaganda és ügynökség uszított, minden módon felnagyították a vezetés hibáit, szították a nacionalista szenvedélyeket és szovjetellenes rágalmakat terjesztettek. Fő erőfeszítéseiket a munkásosztály diktatúrája, a népi hatalom ellen irányították. As áruló Nagy Imre—Losoncxy csoport szerepe Ezzel összefüggésben kü lön kell szólni arról a sötét szerepről, amelyet a ma gyarországi ellenforradalom kirobbantásában az áruló Nagy Imre—Losonczv-csoporl játszott. Vitathatatlan tények meggyőzően bizonyítják, hogy Nagy Imre kommunista álarcban már jóval az 1906, októberi események előtt tulajdonképpen a magyar nép ellenségeit szolgálta. Ö és csoportja a „szocializmus építésének új irányza la“ hamis zászlaja alatt tulajdonképpen abba az irányba vitte a dolgokat, hogy gyengítse az itjú népi demokratikus államot és letórítse a szocialista útról. A csoport igazi arculata akkor tárult fék teljesen, amikor Nagy Imre halalomra jutott. Mindenkinek emlékében élnek még a tragikus tavalyi októberi napok, amikor Nagy Imre és Losonczy emberei nyíltan megpróbálták szétzúzni a népi demokratikus állam alapjait. Nagy Imre csoportja hatalomra jutva olyan körülményeket teremtett, amelyek között a horthysták és mindenféle fasiszta söpredék teljes cselekvési szabadságot nyert és véres terrort szervezett a magyar munkásosztály forradalmi erői, a kommunisták és minden becsületes hazafi ellen, aki a népi hatalom védelmére kelt. Épp úgy, ahogyan az 1919-és ellenforradalom vezérei is külső reakciós erőket hívtak be a Magyar Tanácsköztársaság elnyomására, Nagy és Losonczy is az imperialistáktól kért segítséget, katonai intervencióra Szólította fel őket a magyar nép ellen és bejelentette, hogy nyíltan szakított a szocialista táborra!. Az imperialista propaganda az ellenforradalom e véres tobzódását szabadságharcnak és forradalomnak kiáltotta ki. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy az imperialisták így értékelték az 1956-os októberi eseményeket. Képzelhető, elvtársak, mi volt valójában ez az úgynevezett „forradalom“, ha az imperialisták örültek neki. üdvözölték és támogatták. Nem meglepő, hogy az imperialisták „forradalomnak“ nevezték az ellenforradalmi felkelést és dicsőítették Nagy Imre áruló csoportját. Az imperialisták mindig hangos szólamokkal és hamis jelmondatokkal álcázzák gaztetteiket. De mit mondhatunk azokról a kommunistákról, akik a magyar események értékelésében lényegében nem különböznek az imperialistáktól. Kommunistáknak nem szabad így jellemezniök az eseményeket. Viszont tény, hogy egyes jugoszláv személyiségek szemet hunyva a Magyarországon tavaly októberben dühöngő fasiszta terror tobzódása felett, lehetségesnek tartották, hogy ezeknek az eseményeknek „forradalmi jellegéről“ elmélkedjenek és támogassák Nagyot. Helyesen mondotta Kádár elvtárs, hogy kom munista nem nevezheti „forradalomnak“ a népi demokratikus állam elleni fegyveres támadást, az olyan támadást, amelynek során kommunistákat gyilkolnak. Ehhez feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy a Magyarország számára nehéz napokban jugoszláv részről nemcsak elmélkedtek „az októberi események jellegéről“. Mindenki tudja, hogy Nagy Imre és csoportja gyakorlati támogatásra talált a jugoszláv vezetőknél. Ez a támogatás táplálta és ösztönözte Nagyot, És nem véletlen, hogy az| ellenforradalom budapesti szétverésekor Nagy Imre és csoportja a jugoszláv nagykövetségen talált menedéket. Meg kell mondani, hogy mindezeknek a tényezőknek feltétlenül ki kellett élezniök azokat az ideológiai jellegű nézeteltéréseket. amelyek Jugoszlávia és a szocialista tábor országai között megvoltak. Őszintén sajnáljuk, hogy ilyen nézeteltérések vannak és a magunk részéről minden lehetőt megtettünk és meg is teszünk, hogy kevesebb ilyen nézeteltérés legyen és hogy e nézeteltérések teljesen megszűnjenek. Meggyőződésem, hogy a szocialista tábor minden más országa is erre törekszik. Reméljük, hogy jugoszláv részről is megnyilvánul ilyen készség, A magyarországi eseményekre visszatérve, meg kell állapítani, hogy a Nagy Imre—Losonczy-féle áruló csoport nagyon jól jött a kommunizmus ellenségeinek, ők abban reménykedtek, hogy e csoport segítségével fasiszta rendszert rezeinek be Magyarországon, viszszaállitják a régi, földesúri-kapitalista rendet, felvonulási területté változtatják az országot a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Ilyenformán Magyarországon a dolgozók hatalma és a dolgozók szocialista vívmányai halálos veszélybe kerültek; ugyanakkor komolyan veszélyeztetve volt az európai béke és biztonság is. Ebben a bonyolult helyzetben a magyar munkásosztály pártja maga köré gyűjtötte az ország egészséges erőit, megalakította a forradalmi munkás-paraszt kormányt és harcra moz gósította a népet .a fasiz. mus ellen. A Szovjetunió testvéri segítségével szétzúzták az ellenforradalmi zendülést. Az a segítség, amelyet a Szovjetunió és fegyveres erői internacionalista’ kötelességüket teljesítve nyújtottak Magyarország dolgozóinak, lehetővé tette, hogy kiküszöböljék a fasiszta rendszer visszaállításának veszélyét, megőrizzék az ország nemzeti függetlenségét és szocialista vívmányait, lehetetlenné tette, hogy Magyarország területén hídfőt létesítsenek az európai szocialista államok ellen. Mindenki, aki előtt becsesek a dolgozók forradalmi vívmányai, aki előtt drága a nagy kommunista mozgalom sorsa, a béke és a népek biztonsága, támogatja és üdvözli a szocialista Magyarországnak a Szovjetunió részéről nyújtott segítséget. Itt különösen azt kell hangsúlyozni, hogy a szocialista tábor valamennyi országa teljes egyöntetűséget és megbonthatatlan összetartást tanúsított abban a kérdésben, hogy a szovjet fegyveres erők segítséget nyújtottak Magyarországnak és a magyar eseményekkel öszszefüggő többi kérdés megoldásában. Az ellenforradalmi érül szétzúzása és az élet rendes menetének gyors viszszatérése Magyarországon, ékesen bizonyítja azt a vi tathatatlan tényt, hogy ; szocialista tábor országainak egysége, összeforrott sága és kölcsönös testvéri segítsége hatalmas erő, amely meg tudja hiúsítani az agresszorok mindennemű szándékát, továbbá a béke ügyének megbízható támasza az egész világon. Magasfokú forradalmi éberségre van szükség A magyar események újból eszünkbe vésték, hogy a munkásosztálynak és minden dolgozónak állandóan meg kell őriznie magasfokú éberségét és a legnagyobb figyelemmel kell kísérnie a szocializmus ellenségeinek cselszövényeit. A magyar események újból megmutatták, az imperialista erők nem hagynak fel kísérleteikkel, hogy minden eszközzel megbontsák a szocialista tábor egységét. Teljesen kudarcot vallottak az imperialisták reményei a béke és a szocializmus erőinek megbontására. A magyarországi ellenforradalmi zendülés szétzúzásának eredményeként a szocialista táborhoz tartozó or. szágok egysége még jobban megszilárdult, a béke erői pedig a népek biztonságáért folyó harcban még jobban összekovácsolódtak. Miután terveik végrehajtásában kudarcot szenvedtek az imperialista bújtögatók. most majd megszakadnak abban *z -yokezp1 ben, hogy a legk"'V'nb"" 'bb rágalmakat szórják a Szovjetunióra és befeketítsék a a Szovjetunióban járt küldöttségeivel lezajlott tárgyalásain és az ezekről kiadott közös nyilatkozatokban. Ugyanezek az elvek hatották át azokat a tárgyalásokat is, amelyeket mostani vendégeinkkel, a Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttségével folytattunk. A történelem, igazolta ezeknek az elveknek mély életrevalóságát és igazságát. Tekintet nélkül a reakció fondorlataira és a szocializmus építése során mutatkozó belső nehézségekre, évről évre növekszik a szocialista tábor ereje hatalma, mind szembetűnőbbé és világosabbá válik e tábor fölénye. A magyarorssági helyzetről népi demokratikus országokhoz fűződő kapcsolatait. Az imperialisták táborában keletkezett felhördülés és zenebona mindennél jobban bizonyítja, hogy a szocialista tábor egységének még nagyobbfokú megszilárdításáért vívott harc helyes és szükséges a kommunizmus győzelme érdekében. A szocialista államok egysége megbonthatatlan, mert népeinket a kommunizmus építésének közös céljai lelkesíti, népeink az egységes, marxi—lenini ideológiát követik, egész tevékenységüket a proletár nemzetköziség megingathatatlan elveire építik, közösen harcolnak a békéért és a népek biztonságáért. A szocialista tábor országainak kapcsolatai a testvéri barátság, a szoros együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás elvein alapulnak. Ezek az elvek ifjabb igazolásra és további fejlődésre találtak a Szovjetunió kormány- és 'rtküldöttségeinek a I'fr- Népköztársaság és a népi demokratikus országok nemrégiben Gyorsan és sikeresen folyik a szocializmus erőinek összefogása a Magyar Népköztársaságban. Az egész szocialista tábor támogatása alapján a magyar dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével, élén Kádár János elvtárssal, sikeresen begyógyítják az ellenforradalom ütötte sebeket. Az országban teljesen helyreállt a rend. Szívós harc folyik a termelés kibontakoztatásáért és bizonyos sikerek születtek a gazdasági építésben. E sikerek elérésében nagy érdemeket szerzett a Magyar Szocialista Munkáspárt. A múlt év novemberében a Magyar Szocialista Munkáspárt kinyilvánította hűségét a marxizmus—leninizmus eszméi iránt, kijelentette, Ifbgy megvédi a népi demokrácia államát, a hazaszeretetet, a proletár nemzetköziség eszméivel párosítja, harcol a békéért és az összes népek barátságáért. Ezeknek az elveknek alapján a Magyar Szociális ta Munkáspárt napról napra szélesíti és erősíti kap csolatait a tömegekkel és állhatatos harcot vív a né pi demokratikus állam meg. szilárdításáért, a proletárdiktatúra megerősítéséért, saját ideológiai munkájának megjavításáért. E feladatok helyes megoldása annál inkább fontos, mert az ország korábbi vezetősége, élén Rákosival és Gerővel, mint ismeretes, komoly hibákat követett el a szocializmus gyakorlati építésében, a párt és a néptömegek kapcsolataiban, nem biztosította a párt sorainak egységét és összeforrottságát és elvtelenséget tanúsított az elméleti harcban. Ez a vezetőség eltűrte a szocialista törvényesség durva megszegését és ugyanakkor nem folytatott határozott harcot az ellenforradalmi elemekkel és a népellenes lázadás előkészítése ellen. A korábbi vezetőségnek az volt a legnagyobb hibája, hogy elszakadt a pártömegektől és a néptől. Az élet bebizonyította a népi demokratikus Magyarország ellenségei aljas céljaikra ügyesen kihasználták e hibákat. Ilyenformán az ország korábbi vezetősége ténylegesen csödött mondott, politikája íir*b"ta4lann'ik bízó-'yv.lt, elvesztette tekintélyét a pártban és a nép előtt. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság jelenlegi vezetősége abban látja fő feladatát. hogy szorosabban tömörítse a munkásosztályt, a parasztságot és az értelmiséget, az egész magyar népet a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt köré. Örömmel üdvözöljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország vezetői ebben az irányban tesznek és teljes sikert kívánunk nekik abban, hogy felsorakoztassák a párt és a kormány mögött a magyar nép összes rétegeit. Már elmúlt Magyarország legnehezebb időszaka. A forradalmi munkás-paraszt kormány Kádár János vezetésével tettekkel bizonyította be, hogy e kormány és csakis ez a kormány képviseli a magyar nép törekvéseit és védelmezi állhatatosan a népi Magyarország érdekeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt munkájában nehézségekkel találkozik. De mi biztosra vesszük, hogy leküzdi ezeket a nehézségeket és még jobban növeli vezető szerepét az ország állami és társadalmi életében. A kommunista mozgalom tapasztalatai és különösen az utóbbi idők eseményei igazolják a munkásosztály marxista pártjának, mint a nép szervező és vezető erejének döntő szerepére, valamint e pártnak a megingathatatlan lenini elvek alapján történő szocialista ém'tésben játszott szerepéről szóló lenini útmutatásokat. Ezek a nagy jelentőségű alapelvek arra tanítanak bennünket, hogy a szocializmus építésében amellett, hogy szigorúan számolunk minden egyes, a szocialista fejlődés útjára lépett ország nemzeti sajátosságaival, be kell tartani azokat az általános vonásokat és törvényszerűségeket, amelyek a kapitalizmusból a kommunizmusba vezető átmeneti időszakot jellemzik. A szökkörű nacionalizmus a szocializmus építésében ellenkezik a marxizmus—lenir.izmussal és nem véletlen, hogy az imperialisták elnézőek az ilyenfajta szocializmus iránt, sőt, „segítik“ azt, mert az a szándékuk, hogy a kapitalizmus visszaállításának útjára taszítják. A magyar kormány- és pártküldöttség látogatása a Szovjetunióban fontos határkő a szovjet és a ma(Folytatás a 7. oldalon.)
