Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-31 / 76. szám

1956. március 31, vasárnap KELETMAGYARORSZAO « Budapest dolgozói forró hangulatú nagygyűlésekéi tettek hitet a muikáshatalom mellett A Magyar Szocialista Munkáspárt az crszág szi vében egy időben négy helyen hívta gyűlésre a dolga zákat, hogy tájékoztassa őket, választ adjon problé máikra, amelyek a tavalyi ellenforradalom óta foglal koztatják az embereket. A négy nyilvános nagygyűlés rendkívül jelentős politikai eseménnyé vált. Mindenüt hatalmas tömegek hallgatták meg lelkesen helyeselve a párt szavát. Hosszú évek óta nem volt ilyen közvet­len kapcsolat a kommunisták pártja és a munkások, értelmiségiek, alkalmazottak, peremvárosi dolgozó pa­rasztok között, mint most, s ez megelégedést, örömet kelt a prole tárhatalom minden, hívében. A gyűlések hallgatóságának lelkesedését fűtötte az a tény is, hogy most értek véget Moszkvában a ma­gyar-szovjet tárgyalások, s ezek eredménye már isme­retessé vált. A gyűlések napnál világosabban tükröz­ték: hiábavaló volt az áruló vezetők próbálkozása, hogy megsemmisítsék a magyar-szovjet barátságot, minden dolgozó szívében ott él a szeretet nagy barátunk iránt. A mártírok emlékesete a Köztársaság-téren A város képén, a min­dennapi élet most még lüktetőbb ütemén is meg­látszott pénteken kora dél­után, hogy nagy esemény színhelye Budapest. Különösen sokan igye­keztek a Köztársaság térre. Nem véletlenül állott a Köztársaság-tér a gyűlések középpontjában. Az ellen­­forradalom talán itt mu­tatta ki legjobban a foga fehérét, e tér minden háza, fája, mártírok vérével ön­tözött röge örök emlékezte­tőként tanúskodik erről. A hatalmas téren ki tudná felmérni, hányán is lehet­nek ötvenezren, vagy hat­vanezren? Óriási, erőt su­gárzó, lelkes sereg — sokat értünk el november 4 óta. Elhangzott a Himnusz, majd Horváth Ferenc elv­társ elszavalta Petőfi és József Attila egy-egy ver­sét. Aztán a pórt képvise­lője, Marosán György elv­társ, az intéző bizottság tagja, államminiszter lépett a szónoki emelvényre. Az első szó: tiszteletadás a né­pi demokrácia védelmében elesett hősöknek. A ma­gyar munkásmozgalom történetébe bevonult Köz­társaság-téren az ember nem vonhatja ki magát az ellenforradalom rémes em­lékeinek hatása alól. Ami­kor Marosán elvtárs vissza­pillantást vetett az októ­beri események rugóira, a hallgatóság elemi erővel fe­jezte ki mélységes gyűlöle­tét a reakcióval szemben: „Vesszenek a fasiszták!” — zúg a téren. — „Soha töb­bé nem lesz október 23!” A továbbiakban Marosán elvtárs a forradalmi mun kás-paraszt kormány meg­alakulásának drámai kö­rülményeiről emlékezett meg. Elemi erővel vihar­­zott a taps a téren, a hála n szocialista tábor egysége és kölcsönös testvéri! segítsége meg tudja hiúsítani az agresszorok mindennemű szándékát (Folytatás a 6. oldalról.) gyár ncp törhetetlen barát­ságának es együttműködésé­nek további fejlődése és megszilárdulása szempont­jából. Magyar barátainkkal elvtársiam és szívélyes légkörben folynak meg­beszéléseinkt Teljesen egységes álláspontunk a szovjet—magyar vi­szony fejlesztését és a nemzetközi élet esemé­nyeit illetően, Az utóbbi időben némileg éleződött a nemzetközi helyzet Utaltunk arra, hogy az Utóbbi időben némileg éle­ződött a nemzetközi hely­zet. A nyugati reakciós, imperialista körök fokoz­zák a hidegháborút és foly­tatják hirhe... erőpolitiká­­iukat. Üj bizonyságul szolgálhat erre az Amerikai Egyesült Államok és Anglia kor­mányfőinek a Bermudákon nemrég befejeződött tanács, kozása. Ezeknek az orszá­goknak vezetői az agresz­­szív északatlanti tömböt kiáltották ki „nyugati hely­zetük sarkkövévé” és meg­egyeztek abban, hogy az Egyesült Államok tevéke­nyen részt vesz a bagdadi egyezmény katonai bizott­ságában. A nemzetközi feszültség­nek az utóbbi Időben tör­tént fokozódását főként az okozta, hogy a nyugati im­perialista körök aknamun­kájukat a szocialista tábor országai ellen aktivizálják, durván beavatkoznak a Kö­zel- és a- Közép-Kelet or­szágainak ügyeibe, nem riadnak vissza a fegyveres erő alkalmazásától sem. A szocialista tábor or­szágainak feltétlenül számolniok kell az im­perialisták ezen akciói­val. Ébereknek kell len­nünk és rendületlenül gondoskodnunk kell a Szovjetunió és a szocia­lista tábor minden or­szága védelmi képes­ségének szilárdításáról. A Szovjetunió ugyanak­kor állhatatosan tovább harcol a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a megoldatlan problémák rendezéséért, az államok tartós és szilárd békéjének megteremtéséért. A Szovjetunió több ízben sikraszállt és sikraszáll ma is azért, hogy Európában kollektív biztonsági rend­szer teremtődjék. Ebben támogatják a szocialista or­szágok és támogatja min­den becsületes haladó nyu­gati ember. Az Egyesült Ál­lamok vezette NATO rész­vevői azonban nem ezt akarják. A NATO tagálla­mai e döntő fontosságú kérdés megoldási útjának megkeresése helyett foly­tatják a fegyverkezési haj­szát, felfegyverzik Nyugat- Németországot, újjáterem­tik ott a militarizmus és a revansizmus szellemét. Ilyen körülmények kö­zött a Szovjetunió kor­mánya és Magyar Népköztársaság kor­mánya azt az egyönte­tű véleményét fejezte ki, hogy a leghatározot­tabban támogatni és erősíteni kell a varsói szerződést, amelynek az a célja, hogy meg­védje a szocialista or­szágokat az imperialis­ták európai mesterke­dései ellen. A varsói szerződés tagálla­mainak intézkedése: Ma­gyarország és az egész szo­cialista tábor védelmének érdekeiből indultak és in­dulnak ki, akár tetszik ez: « •d.r imperialistáknak, akar; nem. 4 A magyar-szovjet, tárgyalásokról j * Tárgyalásainkon nagy fi-; gy-lmet fordítottunk a; Szovjetunió és Magyaror-; szag viszonyára. Egyönte-: tűén megállapítottuk, hogy! államaink viszonya szocia-: lista típusú vi.zony, amely annak szükségességén alap­szik, hogy a proletár nem- > zetköziség szellemétől és a ; két ország dolgozóinak ja- ; várói való gondoskodástól ; áthatott testvéri segítséget:: nyújtsunk egymásnak. A ; Szovjetunió a szocialista I országokhoz fűződő viszo- ! nyában mindig abból indul t ki, hogy segítse barátait a ! gazdaság fejlesztésében, a > dolgozók életszínvonalának | emelésében, az állam füg-| getlenségének és szuvereni-| tásánaic megerősítésében. | A Szovjetunió és a Ma- | gyár Népköztársaság I küldöttségeinek tárgya- | lásai elő fogják segíte- ?' ni országaink mindenre ♦ kiierjedő kapcsolatai- 1 •hall további fejlesztését f és erősítését. i A többi között a gazdasági I együttműködésben és a kul- t t-:rális építésben is. Re-| méljük, hogy e feladatok X megoldásában a magyar S értelmiségnek fontos sze-K repe lesz. b Nem kétséges, hogy ag szovjet és a magyar nép ; testvéri barátsága és gyű- ; mölcsöző együttműködése ; ezután is erősödik cs sike- ; résén fejlődik. ; N A. Bulganyin bsíejezé- ; sül éltette a szocialista tá- I bor egységét, a magyar for- • rsdalmi munkás-pams^* kormányt, az MSZMP-t és ; a magyar—szovjet barátsu- '■ got, ,♦ kifejezése a Szovjetunió barati támogatásáról, ál­landó segítségéért. Orszá­gunk felemelKedése, sebeink gyógyítása elválasztnatat­­ian a kommunista párt erősödésétől, ez bontakozik ki Marosán elvtárs szavai­ból. Sokszor esik szó a pártról, s a nagygyűlés lég­köre ilyenkor még izzóbbá, még lelkesebbé válik. Se vége, se hossza: „Éljen a Párt!” Nagy tetszés fogad­ja a megállapítást: „Most 230 ezer párttagunk van, nagyobb erő, mint a 900 ezer volt. Az ország és a nép vezetése a munkásosz­tály feladata és mi erről ,nem mondunk le.” Mindvégig feszült figye­lem, derültség, együttérzés jellemzi a gyűlés hangula­tiét. S már sötétedik, ami­­tkor véget ér a kommunis­­: tak nagy seregszemléje — erősebben, edzettebben, mélyreható élménnyel gaz­dagabban térnek haza a budapesti tízezrek. Kőbányán ; A kőbányai üzemek dol­gozói a Halom utcai sport­telepen gyűltek össze több mint tízezren, hogy nagy­gyűlésen juttassák kifeje­zésre egyetértésüket a párt­tal, a kormánnyal. A vö­rös és nemzetiszínű lobo­gókkal díszített sporttelep­re egymásután érkeztek a Viilamosgcp- és Kábelgyár, az Orion, a Radiátorgyár, a Kőbányai Vas és Acélöntő­dé, a Finommechanikai* Vállalat, a Budapesti Kon : zervgyár, a Gaz Kapcsolók, és Készülékek Gyára, a! BÖRTEX és még számos: üzem dolgozóinak csoport- ! iái s elküldték ide képvi­selőjüket a XVII. és XVIII.; kerület üzemeinek munka-’ sai is. | Az ünnepséget Kelemen Lajos elvtárs, az MSZMP X. kerületi intéző bizottsá­gának elnöke ny:totta meg, majd Biszku Béla elvtárs,: az MSZMP intéző bizottsá­gának tagja, belügyminisz-; tér mondott beszédet. ; 4 Beszédében hangsúlyozta,! hogy az ellenforradalom! minden kísérlete ellenére! is a népi demokrácia él,! fejlődik, mert él a párt.! Szavait lelkes tapssal fo-! gadták a munkások, s ami-! kor arról beszélt, hogy no-; vember 4 a magyar nép; történelmében a munkás-; hatalom megvédéséne.c,; visszaállításénak dicsőséges napja, s hogy ezért kö­szönet illeti azokat, akik: vérüket áldozták az ellen-: forradalom elleni harcban,: a nagygyűlés részvevői a: Szovjetuniót éltették. ! A Váci út felelt A Váci úti gyárak töve-: ben, az Árpád-híd melletti; sporttelepen gyülekezett! <már négy óra előtt Angyal­­íöld, Újpest és Óbuda mun­kássága. A negyvenötös, negyvenhatos esztendők forradalmi hangulata lett úrrá az utcákon. „Vörös Csepel, vezesd a harcot, ÍVáci út felelj neki . . I harsogott Újpest felől, t „Megvédjük a proletárdik­tatúrát!” — kiáltott a har- Smincezer, vagy talán még Tennél is több ember jött ide, ezen az esőre hajló ta­vaszi késő délutánon, hogy meghallgassa az immár oly sok év óta nélkülözött, s csak a felszabadulás utá­ni forradalmi esztendőkben gyakori szót, a pártvezetés és a munkásság igaz, őszin­te beszélgetését. A gyűlésen dr. Münnich Ferenc elvtárs, az MSZMP intéző bizottságának tagja, a kormány első elnökhe­lyettese elsőnek a jövőre utalt. Felújítjuk azt a jó szokást, mint 1945-ben, 46-ban volt, hogy a pórt és a kormány vezetői gyakran a munkások elé állnak, megosztják az országveze­tés gondját-baját a néppel. Nagy figyelem közepette vázolta az októberi esemé­nyek okait. S ennek során megemlékezett a múltbeli hibákról, amelyeket a for­radalmi munkás-paraszt kormány következetesen ki akar javítani. Mély hatást keltettek Münnich elvtárs szavai, amikor a régi harcosok, áa idős párttagok, és az októ­beri forradalom derék ka­tonáinak fokozottabb meg­becsüléséről, majd a Szov­jetunió hatalmas segítsé­géről beszélt. S hogy lesz a jövőben? „Magunknak kell rendbehozni szénán­kat” — mondotta és An­gyalföld, Újpest, Óbuda munkássága megértette e szavakat. Pesterzsébeten Mintegy 3000 ember gyűlt ] Beszélt a proletárdiktatűn ' ' ránk egyre növekvő erejé­össze a pesterzsébeti Va­sas Kultúrház dísztermé­ben és a kultúrház körül felállított hangszórók alatt, hogy meghallgassák Rónai Sándor elvtársnak, pártunk intéző bizottsága tagjának beszámolóját. Az izzóhan­gulatú, lelkes nagygyűlésen Rónai elvtárs az ellenforra­dalom pusztításairól be­szelt. Beszédében felhívással fordult a fiatalsághoz és az értelmiséghez. Rámutatott arra, hogy ha a múltban történtek is súlyos hibák, azokat kijavítjuk, tisztán, becsületesen, szívvel-lé­­lekkel építjük tovább a szocializmust. Ehhez a munkához szükség van az ifjúság erejére, az értel­miségiek szakértelmére is. ről. Arról az elszánt aka­ratról, amellyel a jövőben szétzúzza az ellenség min­den próbálkozását. A nagy­számú hallgatóság különös lelkesedéssel figyelte a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség sikeres moszkvai tárgyalásáról szóló híre­ket. A beszámoló e részé­nél ilyen közbekiáltások hangzottak: „Erősek va­gyunk, bízunk a pártban, a szocialista tábor erejé­ben.” A nagygyűlés végül üdvözlő táviratot küldött a XVII. kongresszusát ülő Ausztria Kommunista Párt­jának, a Moszkvában tar­tózkodó párt- és kormány­­küldöttségnek, valamint aa MSZMP Központi Bizott­ságának, A Külügyminisztérium tiltakozása az EJNSZ-nél A Külügyminisztérium saj­tóosztálya közli: Mód Péter rendkívüli kö­vet és meghatalmazott mi­niszter a Magyar Népköz­­társaság állandó ENSZ megbízottja, állomáshelyére történt visszaérkezése után átadta az ENSZ főtitkárá­nak a magyar Külügymi­nisztérium jegyzékét. E jegyzékben a magyar Kül­ügyminisztérium közli: „A magyar kormány azt a körülményt, hogy az ENSZ közgyűlése a magyar delegáció mandátumának kérdésében pozitív dön­tést ez ideig még nem ho­zott, megkülönböztető eljá­rásnak tekinti, amely egye­dülálló az ENSZ történeté­ben és amely ellen a leg­nyomatékosabb tiltakozásá­nak ad kifejezést.“ A Külügyminisztérium jegyzéke a továbbiak, ban felhívja a figyelmet, hogy a mandátumvizs­gáló bizottságban cs a köz­gyűlésen alaptalan kijelen­tések hangzottak el a ma­gyar delegáció mandátumá­val kapcsolatban és ezért rámutat arra, hogy a ma­gyar delegáció megbízóle­velének érvényességéhez kétség nem fér, tekintve, hogy azt alkotmányos ren­delkezéseknek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állította ki. Hang­súlyozza továbbá, hogy az ezzel kapcsolatban elhang­zott alaptalan kijelentések sértik a magyar állam szu­­verénitását, beavatkozást jelentenek a magyar bel­­ügyekbe, megsértve ezzel a ENSZ alapokmánya 2. cik­ke 7. pontját. A magyar Külügyminisz­térium kérte az ENSZ fő­titkárát, hogy e jegyzéket legye közzé az ENSZ hiva­talos okmányaként és jut­tassa el valamennyi tagál­lamhoz, az ENSZ különbö­ző szerveihez és szakosított1 intézményeihez (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents